Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-15 / 12. szám

22 TElsVTOHM 1939 JANUÁB 15. VASÁRNAP állt minden csábításnak. Közben tár­gyalások folytak a város vezetőségével és a megállapodás értelmében 1923. szeptemlber 1-én megnyílt a jog- akadémia épületében az ideiglenes városi könyvtár. Á \ áros évi 24.000 korona beszerzési szubvenciót szavazott meg a könyvtár számára és gondoskodott hivatali sze­mélyzetről is. „Feltűnés nélkül .. A pozsonyi egyetem azonban még mindig nem mondott le a könyvtárról, sőt egyre jobban sürgette az elszállí­tást. A következő évben dr. Emler po­zsonyi könyvtárigazgató utazott Kassára azzal a céllal, hogy a könyvtár elszállí­tását mindenáron keresztül viszi. Hosz- szú ideig tárgyalt a város vezetőivel, de azok a prágai minisztériumra hivat­kozva megtagadtak a kívánság teljesíté­sét. A pozsonyi egyetem ekkor a mi­nisztériumhoz fordult és évekig tartó bürokratikus hercehurca után sikerült is elérnie azt, hogy a minisztérium 1927. novemberében bizalmas átiratot intézett Kassa vá­rosához, amely azt az utasítást tar­talmazta, hogy a könyvtárt feltűnés nélkül csomagolják össze és szállítsák el Pozsonyba. Most már a városveze­tőség presztízskérdést csinált a könyv­tár ügyéből. Közgyűlésen tiltakoztak, a lapokban cikkek jelentek meg, amelyek követelték a könyvtár meg­mentését, küldöttség ment Pozsonyba és Prágába, Tost Barna prelátus vezetésével. Megint sikerült lészerelni a pozsonyi akciót, a minisztérium úgy határozott, hogy a könyvtár Kassán marad azzal a feltétellel, hogy a város gondos­kodni fog méltó elhelyezéséről. Ettől az időtől kezdve az állam is évi negyven­ezer korona szubvenciót adott tudomá­nyos könyvek és folyóiratok beszerzé­sére. A könyvtár sorsát ilyen értelem­ben az 1929-ben kiadott miniszteri ren­delet pecsételte meg. Cerna.i miniszteri megbízott az említett év májusában visz- szatért Prágába, június 1-től kezdve pedig dr. Péterffy vette át a könyvtár veze­tését, amelynek megmentéséért annyit [áradozott. Magyarok előnyben 1932. végéig folyósították az állami szubvenciót, ekkor beszüntették, mert az állam pénzügyi válságba került. Dr. Péterffy igazgató gondoskodott arról, hogy a beszerzett tudományos könyvek között minél kevesebb légyen cseh nyelvű könyv és amennyire csak lehetett, ma­gyar és német munkát vásárolt, meg. A szépirodalmi művek beszerzésénél sike­rült elérnie azt, hogy 1933-ig ötven szá­zalékban magyar könyvek voltak besze­rezhetők, később azonban a cseh pártok nyomására ezt az arányt leszorították harminc, majd huszonöt százalékra, holott a valóságos igénylés 53% volt. A múzeumi könyvtár ötezer kötetét még 1927-ben bekebelezték a városi könyv­tárba, akkor, amikor a könyvtár a régi városháza épületébe költözött. A magyar könyvtárigazgató céltuda­tos munkájának köszönhető, hogy a ma már nyolcvanhatezer kötetet számláló kassai városi könyvtárban a magyar könyvek száma a leg­nagyobb. Harminchétezer magyar, húszezer cseh­szlovák, tizennyolcezer német, ötezer latin, kétezerhétszáz francia, ezenkívül Nemrégiben Kassán járt dr. Pasteiner Iván, a magyarországi könyvtárak or­szágos főfelügyelője, a budapesti Egye­temi Könyvtár főigazgatója és dr. Visky Károly országos főelőadó és hivatalos vizsgálatot tartottak a kassai könyvtár­ban. Az országos főfelügyelő a polgár- mesterhez intézett leyelében nagy elis­meréssel nyilatkozik a tapasztaltakról. Többek között ezeket írja: ,,A városi könyvtár vezetőségének legteljesebb elismerésemet fejezem ki azokért a szolgálatokért, amiket nem­zeti kultúránk érdekében a szeren­csésen elmúlt nehéz esztendők meg­próbáltatásai közepette végzett. A könyvtár állapota, vezetése, ügykeze­lése, forgalma, könyvanyagának gon­dos, körültekintő gyarapítása az adott viszonyok között kifogástalanul tör­tént. A könyvállomány tudomásomra jutott hiányairól a közel jövőben lehetőségek szerint gondoskodni fo­gok.“ Nagyon meglepődne az a háziasszony, akinek a Hermann Ottó-uton lévő álla­mi. épületekre mutatva azt mondanók, hogy itt érdekes felvilágosításokat kap­hat a háztartás legaprólékosabb kérdé­seire vonatkozólag is. Pedig az egyik épületben egyéb sem történik, mint tu­dományos kutatása mindazoknak a nem­zetgazdasági szempontból fontos iparok­nak, amelyek miniatűrben a háztartá­sokban is megtalálhatók, mint amilyen például a befőttek eltevése, a likőrkészí­tés és hasonlók. Modern alchimista műhely ez, ahol díszhelyen ékesíti a falat a nagy alchi- mistának, Paracelsusnak a képe. A má­sodik emeleten a modern alchimista mű­hely, az Erjedóstani Állomás vezetője, Osztrovszky Antal dr. fogad. Érdeklődésünkre füzetet vesz elő, amelyből kitűnik, hogy az Állomás munkája kiterjed a legfontosabb ma­gyar keményítő és cukortartalmú szesz gyári nyersanyagok feltárására, cukro- sí tásnak, erjesztésének tanulmányozá­sára, néhány penésznek gyakorlati al­kalmazására, a gyümölcsszeszek helyes erjesztésére, az ecetgyártás r-észletkórúé­kisebb számban angol, olasz és egyéb nyelvű könyvek vannak a városi könyv­tárban. A város a felszabadulásig huszon­négyezer koronát költött évente szépiro­dalmi művek, tizennégyezer koronát új­ságok és folyóiratok, tízezer koronát pedig tudományos müvek beszerzésére. 1937-ben 1443 volt a beiratkozott könyv­tárlátogatók száma, 1938-ban az állam­válság hatása alatt számuk lecsökkent 1405-re. Az országos főfelügyelő a kassai vá­rosi könyvtárt besorozta a magyar közgyűjtemények közé és így a könyvtár állandó ál­lami dotációban is fog részesülni. A múzeumi könyvtár anyaga egy kis terjedelmű könyvtár leszámításával szin­tén megmarad a városi könyvtárban, amelynek helyiségeit az új követelmé­nyeknek megfelelően rövidesen ki fog ják bővíteni. Bizonyos, hogy a kassai városi könyvtár, mely a magyar vezető ség becsületes buzgalmának köszönheti letét és megmaradását, hatalmas fejlő­dés előtt áll és a központi támogatással könyvállománya rövidesen felül fogja mnlni a százezer kötetet. Az értékes in tézmény s?5p példa arra, hegy a magyar ! r ltura szeretedével és annak buzgó szolgálásával miként lehet értékeket megvédeni cs teremteni az elnyomatás ideje alatt is. seire, a söriparban a gyártás magyar eredetű nyersanyagaira, a konzerviparra és még egy egész csomó dologra, amely­nek a felsorolása hosszas lenne, de gya­korlati szempontból egyaránt rendkívül fontos. Hogy tegyék el a házi­asszonyok a paradicsomot? A folyósón látott néhány paradicso­mos konzervvel kapcsolatban a beszél­getés a konzerviparra irányította első­nek figyelmünket. Kiderül, hogy hat esztendő óta külföldre szállítunk paradi- csomkonzervet, ami azárt hangzik meg­lepően, mert tudomásunk szerint a világ­piacot ezen a télen Olaszország tartja megszállva. — Olaszország, — hangzik a felvilágo­sítás, — majdhogy nem egyeduralkodó­nak tekinthető a paradicsom-konzerv terén, amit-bizonyít az, hogy az olaszok 23.000 vagont exportálnak külföldre évenként. — És Magyarország! — Az elmúlt időkben mintegy 150 va­gonnal szerepel a listán, de az idén, ha a termés kedvező lesz, 4—500 vagont in­díthat útnak. Az olasz arányhoz képest ez persze szinte jelentéktelen, de a mi méreteinkhez képest, ha még ma nem is jelentős a szállítás, de igen nagy lehető­ségeket ígér. A magyar paradicsom- konzerv ugyanis felülmúlja az olaszt, még pedig olyan mértékben, hogy pél­dául Angliában felárat is fizetnek érte. A mi paradicsomunk színben és illat­ban jobb, mint az olasz, mert kedvezőbb számára az ég-hajlat. Belföldi fogyasztás­ról nem lehet szó, mert hiszen minden háztartásban tudják a módját az eltevés nek, ha ez az eltevés nem is mindenkor helyes. Háziasszonyaink ugyanis meg­főzik a paradicsomot, úgy passzirozzák át, ríjra felfőzik, üvegekbe töltik és az úgynevezett dunsztolással még egy har­madik főzésnek is alávetik. Ez a para­dicsom érthetően megfosztódik ízétől, illatától. Aki megakarja tartani télire a paradicsom friss ízét, az passzirozza nyersen, töltse üvegekbe és úgy dunsz- tolja ki. Az Intézet márkájával kerül külföldre a magyar párád icsomkonzerv, amelynek érdekében természetesen paradicsomkí­sérletet is folytattunk, hogy a termelők­nek magas extraktú, magas cukortartal­mú és hozamú paradicsomot ajánlhas­sunk termesztésre. A konzerválási kérdésekkel kapcsolat­ban időnkint tanfolyamokat is szoktunk tartani, ahol háziasszonyainknak is szí­vesen adunk felvilágosítást és tanítunk meg a háztartásban szükséges helyes konzerválásra. — Az Állomás munkakörébe tartozik a szesztermelés és a vele kapcsolatos gyár­tás. Itt ugyancsak tág munkakör nyílik a tanításra, mert szesztermelőink szesz- gyártása nem gazdaságos. Generális hi­bájuk a hibás erjesztés, aminek a követ­keztében az anyag bizonyos része ve* szendőbe megy, vagy rosszabbul értéke­sül, mint kellene. Időnkint a tulajdono­sok számára tartunk tanfolyamokat, Sajnos, szesztermelőink nem mutatnak elég érdeklődést a dolog iránt, Magyar-« ország kétszáznegyvenezer hektóliter szeszt termel, ennek a fele mctalkó cél­jaira megy. Tartottunk kurzusokat a kis-« üstök tulajdonosainak számara is, de minthogy ezeknek a kisembereknek a. kurzusok hatvan, hetven pengő költsége sok, a rádió útján igyekszünk útmuta­tással szolgálni. — A szesztermeléssel kapcsolatos a li­kőrgyártás. Ezek a tanfolyama'nk láto­gatottak. A cukorgyártás nem olyan egyszerű dolog, amint azt a háziasszo­nyok hiszik, akik otthon alkohol, cukor és extraktum vegyítésével 'készítik a. likőröket és csodálkoztak, hogy a likő­rök minősége messze elmarad a gyártott likőrtől. Alapvető oka ennek az, hogy házilag nem lehet a likőr ízharmóniájá­hoz szükséges anyagokat előállítani, az exlráktumok pedig nem tartalmazzák ezeket. A háziasszony leghelyesebben teszi, ha olyan likőrt készít, amelynek ízanyagát maga .állítja elő; ha narancs- likőrt. diólikőrt, meggylikőrt, kávélikőrt készít. Az elkészített likőrt azonban leg­alább hat hónapig kell raktározni, hogy az íze „sima“ legyen. A magyar likői-- gyártás igen kitűnő likőröket tud már produkálni, csak, sajnos, a valóban jó likőröknek hat, hét pengő az ára, noha a termelési költsége az árnak mintegy ötven, hatvan százaléka. Részegségi egység — A szesztermelésnek rokonága, amivel foglalkozunk, a sörgyártás. Kísérleteket folytattunk abban az irányban, hogy a magyar sörgyártás számára a legkitű­nőbb sörárpát termeljük ki. Ezek a kí­sérleteink kitűnő eredménnyel jártak a Hanna törzsből származó árpával. Ez az, arpa vekonyhéjjú és összetételében a. legmegfelelőbb. Különösen a volt Káro­lyi-uradalomban, most állami birtokon,, terem kitűnő minőségben. A magyar sör a nemzetközi piacon kvalitás tekinteté­ben elég szép helyet foglal el, de egy exportról nem igen lehet szó, sőt ma az a helyzet, hogy a belföldi fogyasztás megdöbbentő arányban esett vissza, A háború utáni években hatszázhetvenezer hektoliter sör fogyott el az országban, míg ma csak ezázharmincuégyezerrői le­het szó. Megdöbbentő az eset, ha meg­gondoljuk, hogy az ötvenes évek primi­tívebb viszonyai között ötszázezer hektó volt a logyasztás, az utolsó békeévekben pedig kétmillió hektoliter. A sörgyárak elmulasztották azt a lélektani pillanatot, amikor az árakkal le kellett volna száll- niok. Ma már a közönség nemcsak hogy lemondott, de el is szokott a sörivástól és a borfogyasztásnál hatszor olyan ol­csóbban jutliat egy „részegségi egység­hez“, mint azelőtt. A bor ugyanis há­romszor olyan olcsó, mint a sör és há­romszor nagyobb az alkoholtartalma. Ahhoz tehát, hogy jó hangulat legyen, mert hiszen minden alkoholfogyasztás­nak ez a célja, hatszor olcsóbban szerzi meg, mintha sört iszik. Időszakos tanfolyamokat rendez az Állomás az ecetgyártás tanítása érdeké­ben is. Eeetipari szakmunkásokból ecet- mestereket nevel. Bakterologiai tanul­mányaival nemcsak hogy lépést, tart az erjedési szaktudomány világnívójával, hanem az ezzel összefüggő iparokat, amelyeknek virágzása nemzetgazdasági szempontból nagyjelentőségű, fejlődés­ben a legmodernebb nívó elérésére segíti. A beszélgetés végén megtekintettük az intézet helyiségeit. A kémcsövek, lombi­kok között piros folyadékkal telt üveget pilantottunk meg. Likőrt sejtettünk benne, de nem az volt. Piros paprikából készült ez a „likőr“. Vitaprich a neve. Ez már Szentgyörgyi szegedi professzor­nak papríkavitaminos felfedezése alap­ján készült. Ételek ízesítésért fog szol­gálni, gazdag e, és b. vitamin tartalom­mal. Az intézetben most határozzák meg vitamintartalmának mennyiségét. A két emelet magas épület, gyárak összességének a miniatűrje. Láttunk játéknak beillő harmincöt centiméter széles és magas kenyérsütő kemencét, ami persze nem népélelmezési célokra szolgál, hanem különböző élesztőgombák hatásának megfigyelésére a kenyérsütés alkalmával. Láttunk kis pálinkahordó­kat, amelyek egy évig magukba rejtik a legmodernebb eljárás alapján készült pálinkát, mert a pálinkának egy évi nyugalomra van szüksége, mielőtt élvez­hető. Láttunk miniatűr aszalót, dagasz- tót, sörfőzőt, szeszfőzőt és egy ezerhat- száz modern könyvekből álló könyvtárt. Végül mérleget, amely tizedmilligram pontosságra mutatja a súlyt. Sok érdekeset láttunk, de háziasszonya­ink sok érdekeset tanulhatnak, ha nem sajnálják a fáradságot és ellátogatnak az Intézet egy-egy kurzusára. Magyar a Magyarért! .Zz a minden magyart lelkesítő akció, a nemes ügy szolgálatában művészi kiviteli- a Felvidék térképével ellátott - cigarettadobozt hozott forgalomba, mely gyönyörű emlé ke lesz minden hazafias magyar embernek. Ennek a szép és hasznos, ajándéknak is különösen alkalmas ajándéktárgynak meg­vásárlásával a nemes, jótékony célt is szolgáljuk, mert úgy jegyirodánk, vala­mint az összes eladással foglalkozók, az eladást haszon nélkül, teljesen önzetlenül végzik, ezárt a teljes összeg a kitűzött jótékony célt szolgálja. Egy doboz ára (külön védő­huzatban) penge Kapható egyelőre a következő helyeken: Lapunk jegyirodájában: VII!., József-körűt 5. Hadtest- parancsnokság (Allomásparancsnokság) IV., Veres Pálné-u. t Hivatalos órák: 9 — 2. Pfeifer Ferdinánd-féle könyv­.kereskedésben: Kos-uth Lajos u. 5 Az „Erka“ kötelékébe | taitozö 110 1 városi előkelő cég központi irodájában IV., Eskü- | tér 6. Klotild palota, valamint az „Erka“ összes megi izoltainál fl magyar állam továbbfejleszti a kassai könyvtárt ■ ——min ii——■— A modern alchimista műhely tanácsai a háziasszonynak M. L

Next

/
Thumbnails
Contents