Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1939-01-14 / 11. szám
Ma: Uádiómellé Ara: 10 fillér II. évfolyam 11. szám. Budapest, 1939 január 14. Szombat Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 fillér vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség V., Honvéd-utca 10. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-kőrút 5. Telefon, kiadóhivatal és hirdetési osztály 1-444-00 Magyarország csatlakozott az antikomintern paktumhoz Az Egyesült Magyar Párt szembefordul mindazokkal! akik a reformtörvényeket akadályozzák és egy emberként áll Jaross mögött A végrehajtó bizottság felháborodással vette tudomásul, hogy a sekélyes napi politika személyes kérdése5 & helyez előtérbe A párt egységes állásfoglalása a jövőben ennek gátat fog vetni Törhetetleniil a kormány reformtörekvései mögött áll a párt Elvek és — nyelvek (d) Bennünket nem érdekelnek egyes kegyelmes urak személyi vitái, bennünket a magyar milliók kenyerének gondja érdekel, — mondotta Jaross Andor egyik legelső magyarországi beszédében s ebben a kijelentésében benne volt a Felvidék egész politikai szemlélete azzal a parlamenti stílussal szemben, mely a tárgyilagos munka helyett sokszor szellemes és még többször szellemtelen személyeskedések színhelyévé avatja a magyar törvényhozás szentélyét. Ugyanezt mondotta el Jaross ma is. csak ma nem szavakkal, hanem azzal a sokatmondó következetes magatartásával, hogy ebbe a szellemtelen személyi acsarkodásba akkor sem bocsátkozott bele, amikor nyugalma és hallgatása miatt a mindenáron parlamenti szópocsékolást akaró ellenzék a személyében kezdte ki. Lapulásnak aposztrofálta az egyik ellenzéki szónok ezt a méltóságteljes magatartást s csak azért használta ezt az erős szót, hogy a sértéssel a Felvidék reprezentánsát szintén belesodorja a szópárbajba, amikor egyszerre tizen-huszan is szurkál- ják éles és mérgezett szavakkal egymást, nem nagy dicsőségére a parlamentarizmusnak. A cél egy volt: a le- járatási szándék. Mert nem a tárgyról volt szó, nem a napirenden szereplő fontos reformjavaslatokról, amelyek mindegyike égetően sürgős államszük- séglet, ó nem, hanem főispáni megnyilatkozásokról, stiláris helyreigazításról és újságcikkek nehézményezéséről, csip-csup ügyekről, amelyek az ellenzéknek mind fontosabbak, mint a kormány reformtervei. De a reformtervek ellen mit sem szólhatnak, mert az ország milliói mind reformisták; ezért ez az intrikahadjárat ilyen gerillarendszerű személyi hátbatámadások taktikáját választotta, a reformok nyílt megtámadása helyett. Lehet, hogy az anyaország népe már túlságosan hozzászokott és beletörődött ebbe a parlamenti vitastílusba, de mi, felvidékiek, nem szoktunk még hozzá és nem is akarunk beletörődni. Számunkra ez meglehetősen idegen stílus, nekünk húsz év alatt a kenyérről és a nemzet megmaradásáról kellett mindenkor gondolkoznunk, nem értünk rá vesézési stílusgyakorlatokat tartani, mi ezt a stílust inkább pesti modornak, semmint magyar munkamódszernek tartjuk. Mi az elvek nyelvén beszélünk, ezért számunkra fonto Babbak az elvek, mint a nyelvek. Hiába gondolják egyes pesti politikusok és toliforgatók, hogy az elvet nyelvvel is [ehet pótolni. Nálunk nem lehet. Nagyon helyesen tette Jaross Andor, hogy tüntetőén nem engedte belesodortatni magát abba a vitastílusba, amely szó párbajokkal húsz évig nagy sikerrel taktikázta el a magyar reformokat. Éppen azokat a magyar reformokat, amelyeket most végre évtizedes késéssel Imrédy akar tető alá hozni. Mi látjuk azt, hogy ez a személyeskedő stílus mindig olyankor csap torony- magas hullámokat, amikor valamely kiemelkedő magyar politikus a reform- politika útjára lép és reformprogramját az egész nemzet a magáénak kezdi vállalni. Ez volt a végzete Gömbös Gryulának és Darányinak, ugyanez a taktika indul rohamra Imrédy ellen is. A Felvidéki Egyesült Magyar Párt hatvantagú Országos Végrehajtó Bizottsága pénteken, január hó 13-án, délelőtt tíz órakor Budapesten ülést tartott. Az ülést többször félbe kellett szakítani, hogy a párt képviselői eleget te hessenek parlamenti kötelességüknek és résztvehessenek a parlament ülésén. A végrehajtóbizottság számos felszólalást figyelembe véve részletesen letárgyalta és elfogadta a párt programjára és a párt ügyviteli szabályzatára vonatkozó javaslatot, amelyet a párt- kongresszus elé terjesztenek. Az anyaÉs Jaross ellen is. A nagy szócsatárok azonban elfelejtenek egyet. Jaross Andor nem egy nyiltválasztásos vidéki törpe választókerület néhányszáz vá- asztója bizalmából ül a magyar parlamentben, hanem egy milliónyi magyart képvisel ottan. És egy milliónyi visszatért magyart sért meg az, aki a Felvidék választott vezérét szellemes- i ed ésével vagy szellemtelenségével sérti. Egy millió embert kovácsol össze zárt falanksszá ez ellen a stílus ellen. Mert Jaross a Felvidéket és a Felvidék Jarosst jelenti. Sőt már e® is tévedés: ma már nem egy millió ember vallja azt a népi politikát, amit Jaross hirdetett meg, hanem tessék megkérdezni az anyaország kisembereinek névtelen millióit, a kisgazdát, a postást, a vasutast, a kisiparost, a napidíjast, a munországhoz való visszacsatolás következtében ugyanis a párt programját és ügyviteli szabályzatát hozzá kellett alkalmazni az új helyzethez. A végrehajtóbizottság az ülés alatt megdöbbenéssel figyelte a parlamentben időközben lejátszódó eseményeket Dr. Löcherer Géza indítványára a végrehajtóbizottság egyhangúan törhetetlen, teljes bizalmát nyilvánította Jaross Andor miniszter és pártelnök iránt és kimondotta, hogy egy emberként áll mögötte s az ellene irányuló érdemtelen támadásokat a legerélyesebben és egyhangúlag visszautasítja. A végrehajtóhizottság felháborodáskást, magát az egyszerű népet, a nincstelen , milliókat, tessék megkérdezni őket akár titkos, akár *ryílt szavazással: meg fogják a szócsaták vitőrmeste- rei látni, hogy az ország hatalmas többsége, a nemzetet tevő nép egésze igenis attól a politikától és azoktól a munkamódszerektől várja a magyar nemzet és állam újjászületését, amelyet Imrédy és vele együtt Jaross vall és hirdet. Ha rövid a kardod, told meg egy lépéssel, mondják a vitőrmesterek s ezt a mi parlamenti vitőrjeink iigy értelmezik, hogy ha rövid az érved, told meg sértéssel. Rossz taktika, mert ezzel Jaross esetében nem egy embert, hanem milliókat sértenek meg. A magyar népet nem zsonglőr szótornák, hanem a népért való munka és sál vette tudomásul, hagy a sekélyes napi politika még mindig személyi kérdéseket helyez a politikai élet előterébe, a nemzet égetően nagy kérdéseinek gyors és erélyes megoldása helyett. Egyúttal kifejezte azt a reményét, hogy a Felvidéki Egyesült Magyar Párt egységes állásfoglalása a jövőben ennek gátat fog vetni. A Felvidéki Egyesült Magyar Párt törhetetlenül a kormány reformtörekvései mögött áll, mert a reformok végrehajtását a nemzet érdekében halaszthatatlanoknak tartja. A párt szembe fog fordulni mindazokkal, akik a reformtörvények megalkotását meggondolatlanul akadályozzák. annak gyümölcse: a kenyér érdekli. A milliók kenyere. És vegyék tudomásul, hogy hiába szálka a szemükben Jaross és a Felvidék, a Felvidék népe az utolsó emberig amellé a kormány mellé áll, amely a honvédelmi, szociális és népi reformokat hozza, mert e reformok nélkül a húsz éven át nemzeti vagyonából kiforgatott Felvidék' nem térhet magához. A reformok ellenségei bármilyen álarcba bújhatnak, a magyar élet reneszánszáért megindult nemzeti harc, a milliók mozgalma el fogja sodorni őket a parlament porondjáról. Mert ismételjük: a népet nem érdeklik az úri szórakozást jelentő személyi viták, a nép reformot, reformot és reformot akar. És akárhogy is vitézkednek a szóviadorok, az elvek erősebbek, mint a nyelvek.
