Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-13 / 10. szám

TECTIDEKIiÁW&MHIRIíAE 1939 JANUÁR 13. PÉNTEK 10 A lengyel miniszterelnök nyilatkozata az ukrán problémáról Varsó, január 12. A parlament költ­ségvetési bizottságában Celevvicz ukrán képviselő többek között kijelentette, hogy az ukrán nép érdekeit összhangba lehetne hozni a lengyel állameszmével. Skladkowski miniszterelnök válaszában hangsúlyozta, hogy a lengyel kormány elvitathatalan ténynek tekinti az ukrán nemzet létezését és semmiképpen nem szándékozik az ukrán népet elnemzetiet- leníteni. A két nyilatkozat varsói politi­kai körökben igen kedvező benyomást keltett és remélik, hogy az ukrán kisebb­séggel szemben legutóbb felmerült ellen­tétek elsimításával őszinte együttműkö­dés szelleme jöhet létre. Lengyelország tiszteletben tartja Litvánia iüggetl enségét ' Szaulis litván követ, aki ezideig Ber­linben képviselte országát, szerdán át­nyújtotta Moscicki lengyel államelnök­nek megbízólevelét. Az átadásnál jelen volt többi között Beck lengyel külügy­miniszter is. A litván követ annak a reményének adott kifejezést, hogy a két ország közti viszony további rendezéséhez jelentős mértékben hozzájárulhat. A lengyel államfő válaszában kijelen­tette, hogy a íitván követ által megjelölt feladat teljesen fedi azokat a célkitűzé­seket, amelyeket a lengyel kormány a két ország közti jóviszony helyreállítása érdekében tenni kíván. Varsói politikai körökben a megbízó­levél átnyujtása alkalmával elhangzott beszédekből kiindulva ezt a politikai eseményt elsőrangú jelentőségűnek mondják. A szívélyeshangú beszédek so­rán mindkét szónok — Moscicki köztár­sasági elnök és Szaulis követ —• rámu­tatott Litvánia és Lengyelország közös történelmi múltjára. Mosicki elnök beszédében hangsú­lyozta, hogy Lengyelország tisztelet­ben tartja Litvánia függetlenségét. Varsói politikai körökben arra követ­keztetnek, hogy a lengyel—litván vi­szonyban a közeljövőben további jelentős javulás várható. . SPORT , A Magyar Sí Szövetség hat kassai sífutót hívott meg a mátrai versenyre január 20—22 között lesz a mátrai magyar bajnoki verseny — Magyarok a Zakopanéi világbajnoki versenyen Budapest, január 12. A Magyar Sí Szövetség idei bajnoki versenyeit a Mát­rában január 20—22 között rendezi. Azért kellett a szokatlanul korai időpontra kitűzni a bajnoki versenyeket, mert a február elején kezdődő Zakopanéi sí világbajnoki versenyekre a mátrai baj­noki versenyeken elért eredmények alap­ján jelöli ki a szövetség vezetősége azokat, akik a magyar színeket képvi­selni fogják. A mátrai bajnoki versenyeken dől el Magyarország 1939. évi összetett si- bajuoksága és összetett ifjúsági baj­nokága. Az összetett verseny 18 km-es futóver­senyből, lesíklóversenyből és ugróver­senyből áll. A mátrai verseny során hölgylesíklóverseny is lesz. A mátrai szövetségi ugróverseny keretében lebo nyolítják a magyar ugróbajnokságokat is, mégpedig úgy az egyéni, mint a hár­mas osapatbajnoki versenyt. A Magyar Si Szövetség a mátrai magyar bajnoki versenyre hat kas­sai sífutót is meghívott. A kassai futók Boland vezetésével már január 14-én a Mátrába érkeznek, ahol mint a Magyar Sí Szövetség és a Ma­gyar Kárpát Egyesület vendégei ver­seny előtt egyhetes gyakorlatot tarta mik. Január 26—29.-e között rendezik meg a garmischpartenkircheni nemzetközi síversényt, amelyre a Magyar Sí Szövet­ség Kővári Károly, Szalui László, Cseh Gábor és Emánuel Antal versenyzőket küldi ki. A négy magyar versenyző a lesíkló és műlesíkló versenyekben indul A Zakopanéi sívilágbajnoki ver­senyre a szövetség tizenkét verseny­zőt küld ki. A Bécs—Budapest közötti síversenyt Béesben rendezik február 2-án és 3-án. — Armstrong megvédte világbajnokságát. New-Yorkból táviratozzak: A Los Angelesben rendezett ökölvívó versenyen Henry Arm­strong könnyűsúlyú világbajnok tízmenetes küzdelemben pontozásos gyűzelmet aratott a mexikói Arizmendi ellen. — Ausztrália a Davis-Cup amerikai zónájá­ban, Londonból táviratozzak. Az ausztráliai tenisz szövetség elhatározta, hogy ezidén a Davis-serleg mérkőzések során, az Amerika- sónában indul. — Kohut Pál a labdarúgás megszer­vezésének tanácskozásán. A Magyar Labdarugó Szövetség meghívására az MLSz. nagyfontosságú tanácskozásán a Magyarországhoz visszacsatolt felvidéki labdarugóegyesületek . ügyét Kohut Pál, a volt CSAF—MLSz. kapitánya képvi­seli. A Magyar Turista Egyesület zászlóbontása a felszabadított Rozsnyón Rozsnyó, január 12. Fényes külsősé­gek között alakult meg vasárnap Rozs­nyón a Magyar Turista Egyesület felső- gömöri osztálya. Az alakulóülésre Rozs­nyóra érkezett a Turista Szövetség és az OTT képviseletében Zsembery Gyula kormányfőtanácsos, a MTSz. elnöke, to­vábbá a MTE vezetősége, György Antal és Vörös Tihamér alélnökök, továbbá Peitler Gyula dr. főtitkár vezetésével, azonkívül a MTE csepeli, diósgyőri és aggteleki osztályának kiküldöttei. Az alakuló közgyűlésen a város társadal­mának vezető tagjai nagy számban gyűl­tek össze s képviseltette az ülésen ma­gát Hévessy László, Gömörmegye fő­ispánja is. A közgyűlés nagy lelkesedés­sel mondta ki megalakulását s műkö­dési területéül Rozsnyó, Tornaija, Pel- sőc, Sajógömör, Jolsva, Krasznahorka- váralja, Dernő, Szádelő községek és á szilicei fensík kijelölését kérte a Szövet­ségtől. A közgyűlés üdvözlő táviratot küldött vitéz nagybányai Horthy Mik­lósnak, Magyarország kormányzójának és Cholnoky Jenő, egyetemi tanárnak. Majd a társegyletek üdvözlései következ­tek, melynek során Sáránszky Pál mér­nök, a csepeli osztály kiküldötte, négy zászlót ajándékozott az újonnan megala­kult osztály turistaházai számára. A megejtett választáson Hevessy László főispánt. Bittel. István nagyprépostot, Müller Sándor' bányaigazgatót és özv. Vargáné Scheffer Etelkát, a Rozsnyói Jótékony Nőegylet örökös elnöknőjét, díszelnökökké választották még. Tiszte­letbeli elnök nyirjesi Tichy Kálmán és Varga Sándor dr. lett. Elnökké vitéz Alt Jánost, alelnökökké Greek Lajost, Schauer Gyulát és Kármán Dezsőt vá­lasztották meg. Főtitkár: Markó Fri­gyes dr.. titkárok Bittel László és Gaál Gyula. Tekintve az alakulóit lés iránt megnyilvánult nagy érdeklődést, a Köz­pont jóakaraté támogatását és azt, hogy az új vezetőségben" a turisztikának régi kipróbált szakemberei foglalnak helyet, minden remény megvan arra, hogy Rozsnyón a felszabadított és megnagyob­bodott Magyarország legmagasabb pont­ján élénk turistaélet fog kifejlődni. .SzroHÁz-Kön^-KabTORA. A kassai színház visszatér a magyar színjátszás legnemesebb hagyományaihoz Hatalmas nívóemelkedés néhány hét alatt Kassa, január 12. (Szerkesztőségünk­től.) A kassai magyar színjátszás érde­kes és értékes változáson megy keresz­tül. A felszabadulás után alaposan'meg­növekedett, kiváló tagokkal szaporodott a színtársulat, amely újból az egész sze­zonra birtokba vette a kassai színházat. N.emcsak a színészek játékában, de a darabok kiállításában, rendezésében, fő­leg pedig azok megválasztásában mutat­kozik meg a színvonal hirtelen emelke­dése. Évtizedek óta nem volt olyan jó ma­gyár színház Kassán, mint ma, de mégis — jól tudjuk — egyelőre gyenge a szín­ház látogatottsága. E körülmény okairól nyíltan beszélhetünk, mert semmi ok a • titkolózásra. A társadalmi áttagozódás most megy végbe és amíg a társadalmi élet nem jut bele az új kerékvágásba, amíg nem kapja meg a maga megszo­kott dinamikáját, addig mindenfajta szó­rakozás háttérbe szorul. Az átmeneti gazdasági nehézségek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az embe­rek kevesebbet járnak színházba és talán kissé az önző megnyugvása is az átrétegeződő, új elhelyezkedésen dol­gozó magyarságnak, hogy immár nem nemzetmentő feladat a színház láto­gatása, mert annak virágzását eléggé biztosítják a közintézmények. Valóban, a közitézmények mindén ál­dozatot meghoznak a kassai színház ér­dekében és ennek köszönhető, hogy a legszebb előadások követik egymást ak­kor is, ha a kiváló művészi produkció­nak ’ nincs még a visszhangja a zsúfolt házakban. Az idegen uralom éveiben a magyar színészet majdnem egészen ma gára volt utalva és így sokszor csak az üzleti szempontok, vagy inkább a meg élhetési szempontok irányították a vál­lalkozást. Mindenképpen be kellett eső- dfteni a közönséget a színházba, még ha olcsó eszközökkel is: csak így lehetett biztosítani a magyar színjátszás fenn­maradását, ami — ha most visszagondo­lunk rá — alig volt egyéb, mint tengő- dés. A mai helyzetben az anyagi sikertől függetlenített színház a művészi fejlő désre fordíthatja a legfőbb gondot, mert hiszen hiábavalónak bizonyult a régi módszereket követő üzleti próbálkozás. A támogatás idejét tehát a színház igaz­gatósága — nagyon helyesen ■— arra használja fel, hogy egyrészt a művészi nívót emelje, másrészt pedig — és ez a különösen érdekes momentum — átál­lítsa a színház műsorát arra a széles, át­fogó terepre, amely a régi Nagymagyar- országon hordozta a vidéki színház való­ban kulturális, népművelő hivatását. A kassai színházban igen alapos munka folyik: az aktuális és divatos műsort egyre inkább bővítik az örökértékű, klasz- szikus darabokkal és így céltudatos munkával épül ki az a színjátszás, amit már régóta követeltünk vidéki magyar színházak számára: az át­fogó, nemzeti és világirodalmat re­prezentáló repertoárszínház. Az eddigi rövid szezonban már majdnem kivétel nélkül színre kerültek azok a da­rabok, amelyeket a cseh uralom alatt nem volt szabad játszani és amelyek a magyar nemzeti érzés és öntudat erősí­tését szolgálják. Ilyen darabok voltak a, „Bánk bán“, „Tüzek az éjszakában“, „Le­gyen úgy, mint régen volt“, „Hamburgi menyasszony“ stb., stb. A klasszikus ma­gyar színművekből az „Ocskay brigadéros“ felelevenítése volt nagyszabású művészi cseleke­det. És a közeljövőben kitűzött da­rabok: A „János vitéz“ teljesen új kiállításban, „Árva László király“ és „Az ember tragédiája“, amelyet Németh Antal dr., a Nemzeti Szín­ház igazgatója fog rendezni. De felelevenítik a régi külföldi világ­sikerű darabokat is, egymásután kerül sorra a „Rip van Winkle“, „Sasfiók“, „Peer Gynt“. Nagyszabású vendégjátékok fogják erősíteni az első nagy szezont. Legköze­lebb Dayka Margit és Törzs Jenő ját­szik a „Válóok“-ban, a Magyar Színház 'nagysikerű újdonságában, ezU-Tcű^títi Tolnay Klári fellépése a „Francia-szoba - lány“-ban, Páger Antal vendégjátéka a „Bors Istvánéban. És előkészületben van a a nagyszabású operaelőadás, amikor is a „Pillangó kisasszony“ kerül színre Komor karnagy vezénylésével, Relle Gabi és még öt budapesti ven­dég felléptével. Örvendetes dolog, hogy a közönség ki­sebb érdeklődése éppen a művészi és kul­turális kiteljesüléshez vezeti a kassai magyar színházat. Nem kétséges, hogy a színház látogatottsága — mint már egyik-másik előadáson megmutatkozik — egyre emelkedni fog a következő hó­napokban, és mire a magyar tömegek újra visszatalálnak a magyar színját­szás csarnokába, egészen más színi kul­túrát fognak találni, mint az elnyomatás éveiben. Olyan színi kultúrát, amely vi­déki viszonylatban a legtökéletesebb elő­adásokat nyújtja, átfogó klasszikus mű­sort nyújt, olyan színi kultúrát, amely megint méltó lesz. a magyar hagyo­mányra. (*) Az Andrássy-képtár anyagát a ri- I maszombati múzeum kapja. Rimaszom- | bati tudósítónk jelenti: Mint ismeretes, a krasznahorkaváraljai Andrássy-féle képtár gazdag anyagát András sy Dénes gróf végreiideletileg a Magyar Nemzeti Múzeumnak hagyta azzal a kikötéssel, hogy abból a saját céljaira szükséges ké­peket kiválassza és a többit a Rimaszom­batban működő Gömörmegyei Müzeum- egyesületnek adja át. A 148 képből álló gyűjteményből a Magyar Nemzeti Mú­zeum 16 darabot adott át a Szépművé­szeti Múzeumnak s a többit pedig a ri­maszombati múzeum rendelkezésére bö- csájtotta, a cseh megszállás miatt azon­ban a 132 kép átvétele elmaradt s azokat azóta is a Szépművészeti Múzeum ke­zeli letétként. Most Rimaszombatnak az anyaországhoz történt visszacsatolásá­val újból aktuálissá lett a gyönyörű Andrássy-Véptkr anyagának átvételé is, evégből a Gömörmegyei Múzeumegyesü­let megbízottja már tárgyalásokat is folytatott Budapesten s a közeli napok­ban Makovits Jenő rimaszombati festő­művész, a múzeumegyesület képtárának őre, újból eljár illetékes helyen a képek Rimaszombatba szállításának ügyében. (*) Magyarországi vendégjátékokkal oldják meg a pozsonyi magyar színikér­dést. Pozsonyból .jelentik, hogy a Szlo­vákiai Magyar Színpártoló Egyesület felbruár első felében közgyűlést fog tar­tani, s a területi változással kapcsolato­san módosítani fogja alapszabályait. Az egyesület pozsonyi választmánya elha­tározta, hogy mivel Szlovákiában most nincs magyar színtársulat, a pozsonyi magyar színikérdést magyarországi ven­dégjátékokkal fogják megoldani s erre nézve megtették a kezdeményező lépése­ket. 7/ SZERKESZTÖSEG: 7 V., HONYÉD-UTCA 10 Telefon : 125—350 * KIADÓHIVATAL: Vili., JÓZSEF-KÖRUT 5 Telefon : 144—400

Next

/
Thumbnails
Contents