Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-13 / 10. szám

2 Ciano gróf, lord Perth ró­mai angol nagykövet, Sir Alexander Cadogan, Alfieri m inisfcté r, Grandi londoni olasz nagykövet, * miniszterelnökségi és külügyi állam­titkárok, a király és császár első szárny­segéde és több más előkelőség. Katonai tornaünnepély a Foro Mussolinin Roma, január 12. Az angol miniszte­rek 'tiszteletére csütörtökön délután a Foto Mussolinin lévő Stadionban az olasz ifjúsági szervezetek torna- és ka­tonai ünnepélyt rendeztek. Az ünnepély­nek igen szép idő kedvezett. • Chamberlain és lord Halifax dél­után S órakor érkezett a stadionba, ahol Mussolini és Ciano fogadta az előkelő vendégeket. Az angol államférfiak a Duce, a külügy­miniszter és kíséretük társaságában a 'díszpáholyban foglaltak helyet. A hatalmas tömeg lelkes tapssal üd­vözölte Chamberlain és Halifax lordot, majd az aréna közepén felsorakozott olasz ifjak az angol himnusz hangjai mellett tisztelegtek. A római balillák karabélygyakorlatait ölasz lányok torna­gyakorlatai követték. Ezután a Sabaudia tengerésziskola nö­vendékei, az Orvieto te-stgyakoPlási aka­démia leánynövendékei és más szerveze­tek szerepeltek tomaszámökkal. A rend­kívül kecsesen, pompás fegyelmezettség­gel végrehajtott gyakorlatokat a vendé­gek nagy érdeklődéssel figyelték. Chamberlain, akit a kis balilläk moz­dulatai elragadtak, lelkesen megtap­solta az egyes mutatványokat. Az ünnepély a két ország himnuszával végződött. A távozás .pillanatában a tö­meg újból lelkesen tüntetett Chamberlain mellett. Mussolini tájékoztatta a német és japán nagykövetet Nagy feltűnést keltett római politikai körökben, hogy Mussolini kevéssel az angol államférfi a kka 1 folytatott első tanácskozás után ma- gáhozkérette Németország és Japán római nagykövetét, hogy tájékoztassa őket az angol — olasz megbeszélések menetéről. ­Ezzel Mussolini nyilván azt akarta ki­fejezésre juttatni, hogy Olaszország a legszorosabban együttműködik a bérűn- római tengely másik hatalmával, Né­metországgal, valamint az antikommu- nista egyezményben részes japán csá­szársággal. Mackensen római német nagykövettel Mussolini több mint egy óra hosszat volt együtt. Ciano gróf külügyminiszter fogadta Mafokenscn római német nagykövetet, akit tájékoztatott a szerda esti olasz-an­gol megbeszélésekről, Mussolini és Chamberlain hifet felt a müncheni széliem mellett Ráma, január 12. Az olasz sajtó abban látja a szerda esti angol—olasz pohár- köszöntők lényegét, hogy mindkét rész­ről ismét hitet tettek a müncheni szel­lem mellett és megmutatták a világnak, hogy nem igazak azok a híresztelések, amelyek szerint akár Anglia, akár Olaszország elfordult volna a mün­cheni egyezménytől. Olaszország tántoríthatatlanul szolgálja a béke ügyet, de ugyanakkor tisztában van azzal, hogy az őszinte békevágyat nem lehet elválasztani az igazságosság fogalmától. Olaszországnak szabad utat kell nyernie a Földközi-tenger és a Vörös­tenger felé s nem szabad megengednie, hogy más államok hiúsága és telhetetlensége bi­zonytalanná tegye az anyaország és a gyarmatok összekötő vonalát. felvidéki J^G^ARHIRIiAB 1939 JANUAR 13. PÉNTEK A Gazetta del Popolo főleg azt hang­súlyozza vezércikkében, hogy az olasz külpolitika alapja továbbra is a boriin—római tengely marad, ami azonban nem zárja ki, hogy Olasz­ország baráti kapcsolatokat tartson fenn más hatalmakkal is. Olasz­ország és Németország a béke és az együttműködés eszközeivel akarják még­olyán i a függő kérdéseket. Mössölinitiek és Chamberlainnek nyíltan és 'Világosan kell beszélni ők egymással. Olaszország népe őszinte rokonszenvvel fogadta az, angol miniszterelnököt, aki a szeptembervégi világválság napjai­ban olyan nagy bizalommal fordolt Mussolini felé, mert tudta, hogy a Duce az egyetlen ember, akinek a se­gítségével vissza tudja rántani Euró­pát a szakadék széléről. Ha ez a bizalom továbbra is fennáll, ak- i kor Mussolini és Chamberlain találko- j zása Wem végződhet eredménytelenül. ! Chamberlain és Mussolini békeüzenete London, január 12. Az angol sajtó a nyugodt, barátságos és tárgyilagos meg­elégedettség hangján foglalkozik Cham­fűzte, hogy az olasz kormány természe­tes követeléseinek kielégítését óhajtja. A tegnapi megbeszéléseken azonban még nem körvonalazta ezeket a követeléseket. A spanyol kérdést tegnap szintén szőnyegre hozták. Chamberlain a köz­vetítés mellett foglalt állást, úgylát­szik azonban, hogy ez a terv olasz részről nem találko'zott helyesléssel. A -Petit Párisién római tudósítója riüt Anglia nem zárkózik el mereven m elől a gondolat elől, hogy a Szuezi• Csatorna irányításában Olaszországnak helyet biztosítsanak, viszont ami Tuniszt és Dzsibutit illeti, Chamberlain nézett* szerint ezt a kérdést francia-olasz meg* beszéléseken kell rendezni. A lap jelen­tése szerint a római angol-olasz megbe­szélések során Középeurópa ügyét is szőnyegre fogják hozni. Izgalmas viták a Nemzeti Színház igazgatója sajtóperének tárgyalásán Két színésznő tanúvallomása berlain miniszterelnök és Halifax lord külfigythitiTsZter romai látogatásának első részleteivel. Az összes lapok fel tűnő beállításban közük a szívélyes ró­mai fogadtatás leírását, különösen ki­emelve, hogy az ölasz közönség milyen önkéntes lelkesedéssel üdvözölte Chamberlaint, a világbéke megmen tőjét és milyen érdeklődést tanúsított törté­nelmi nevezetességű esernyője iránt, amely immár a béke polgári jelképe lett az egész világ szeméiben. Még az egyébként fasisztaellenes bal­oldali sajtó is gondosan tartózkodik az ünneprontó hangoktól. A Financial Times ma olasz ünnepi számot adott ki, amely alkalmi üzenete­két közöl a két köíTOányelnöfctől. Chamberlain üzenetében hangoztatja, hogy milyen fontos a nemzetek közti kölcsönös megértés előmozdítása. Ezért örömmel üdvözli a lap külömszá mát, amely ismerteti Angliában az olasz élet és civilizáció Számos vonatkozásait, amelyek megértést és nagyrabecsülés* érdemelnek az angol közönség köre ben is. Mussolini üzenetében örömét fejezi ki, hogy a fcüJönszám megjelenése összeesik az angol miniszterelnök és az angol külügyminiszter római lá­togatásával, amelytől az európai béke és civilizáció minden őszinte ba­rátja az angol és olasz nép kölcsönös rokonszenvének és barátságának to­vábbi erősödését reméli. A Chamberlain és Mussolini közt eddig lefolyt megbeszélés az angol sajtó tudó mása szerint általános jellegű .fcátóhatár- vizsgálás“ v 't, amelyet a kölcsönös szí­vélyesség jellemez. Mindkét fél a béke fenntartásának, fontosságát hangoztatta. Spanyolországról még nem volt szó. Mussolini nem közölt semmiféle ha­tározott kívánságot vagy törekvést. Erősen hangsúlyozta, hogy Olaszor­szágnak békére van szüksége mind belső, mind külső okokból és ismételten biztosította Chamberlaint, hogy kész befolyásának teljes súlyát a béke érdekében latba vetni és ebben az irányban Angliával együtt dolgozni. Chamberlain a Reuter-lroda levelező jenek értesülése szerint elragadtatással nyilatkozott környezetének tagjai előtt a fogadtatás melegségéről és önkéntes szí­vélyességéről. A négy államfő közvetlen környezetének kijelentései — így foly at ja a levelező — arra mutatnak, hogy a tegnapi előkészítő megbeszélések növelték a békébe vetett bizalmat és indol-üiuak látszik Chamberlain ama reménye, hogy látogatása „valami jöl fog eredményezni“. A francia-olasz ellentét, a spanyol« kérdés és Közép* Európa ügye Paris, január 12. A sajtó nagy figyel­met szentel Chamberlain római látoga­tásának. A tegnapi angol-olasz megbeszélések­ről a sajtó bő jelentésekben számol be. A Matin római tudósítója szerint Chamberlain tegnap önként szóba- hozta a francia-olasz ellentét ügyét. Mussolini élénken hangsúlyozta Olasz­ország békeakaratát 6b egyben hozzá ­Csütörtökön tartott folytatólagos főtár­gyalást a budapesti büntetőtörvényszék abban a sajtórágalmaZási perben, amely­nek sértettje Németh Antal 3r., a Nemzeti Színház igazgatója, vádlottja pedig Fiala Ferenc hírlapíró, egy szélsőjobboldali he­tilap felelős szerkesztője. Fiala Ferenc lapjában több támadási intézett Németh Antal ellen s a cikkek tartalma miatt in­dult meg az eljárás felhatalmazásra hi­vatalból üldözendő rágalmazás miatt a hírlapíró ellen. Fiala Ferenc a korábbi tárgyalásokon azt hangoztatta, hogy nem érzi magát bűnösnek és a valóság bizo­nyításának megengedését kérte. azóta semmiféle értesítést sem kaptám, Ezután Czakú Pál, a Nemzeti Színház volt titkára, a Színházi Magazin kiadóhi­vatali igazgatója tett tanúvallomást. Árja és zsidó szerzők — A vádlott cikkíró szerint — szólt az elnök — Németh Antal a nem árja szín­darabírókat és fordítókat favorizálta, ön, mint a Nemzeti Színház volt titkára, fe­leljen erre a kérdésre. Czakó Pál, akit a kultuszminisztérium a hivatalos titoktartás alól felmentett, így válaszolt: Németh Antal hozzájárult a valóság bizonyításához, ugyanekkor azonban ellenbizonyítást kért és ajánlott fel. A törvényszék a korábbi tárgyalásokon számos taunt hallgatott ki, ma jd úgy ha­tározott, hogy él rendeli Bessemjey Zénó­nak, Közmunkatanács elnökének és Hó- man Bálintnak a kihallgatását. Két szinésznő vallomása A mai fő tárgyalásra megidézett tanuk között szerepel Hóman Bálint és Besse- nyey Zénó is, de nem jelentek meg. A tár­gyalás megnyitása után Dorosy Dezső dr. elnök a következő bejelentést tette: — Hóman Bálint titkára jelentette a törvényszéknek, hogy a volt kultuszmi­niszter lázas beteg, ezért nem tud a tár­gyaláson megjelenni. Közlöm egyébként, hogy Hóman Bálintnak a hivatalos titok­tartás alól való felmentése sem ér­kezett meg. Ugyancsak nem érkezett meg Bessenyey Zénónak a felmen­tése sem. Az első tanú Csele Lajosné, született Könyves-Tóth Erzsébet színművésznő, a Nemzeti Színház tagja volt. Az elnök kér­déseire elmondta, hogy 1938 július 1-én felmondólevelet kapott a Nemzeti Szín­háztól, a levélben közölték vele, hogy szer­ződését a színház nem újítja meg. Ezt sé­relmesnek találta, mert a felmondásokat már februárban szokták közölni. Később, októberben visszaszerződtették a Nemzeti Színházhoz. _ Van-e kultuszminiszteri rendelet arra, hogy a szerződések meg nem újítá­sáról hat hónappal korábban kell értosí teni a tagokat? — kérdezte az elnök. — Úgy hiszem, hogy nincs ilyen rende­let, de azelőtt szokás volt februárban ér­tesíteni a tagokat — válaszolta a szí ti észn ő. Dr. Gyomlay Lászlóné, született Kör nyey Paula, főgimnáziumi tanár féle sége, a Nemzeti Színház nyugalmazott tagja tett ezután vallomást. Elmondta, hogy legutóbb 1935-ben hároméves szer ződést kötött a Nemzeti Színházzal és ez a szerződés a múlt év szeptember elsején lejárt. Július 1-én tudatták vele, hogy a szerződést nem újítják meg. — Mikor szokták a tagokat a szerző dés meg nem újításáról értesíteni7 - kérdezte az elnök. — Tudtommal márciusban — hangzott a felelet. — Váratlanul ért a felmondás. Én tizenhat évig voltam a Nemzeti Szín ház tagja. A múlt szezonban egyszer sem szerepeltettek, az előző évben pedig csu­pán egyszer s ezért féltem a folmondá« tói. Július 6-án, a levél vétele után Teleki Pál kultuszminiszternél ki­hallgatást kért a férjem, a kegyel­mes úr fogadta is és közötte vele, hogy ki fogja vizsgálni mm ügyemet. — Szerintem a zsidó szerzők százalék felett lettek foglalkoztatva. Czakó Pál szerint az 1935—36. évben a szerzők, illetve fordítók 49 százaléka, 1936—37-ben 45 százaléka, 1937—38:ban 28.5 százaléka folt nem árja. A védő az elnök felhívására a követ­kező megjegyzést tetté: — A cikkíró már korábban támadta Németh Antalt azért, mert „favorizálja a nem árja szerzőket Kovács Péter dr. ügyészségi alelnök tett fel ezután kérdéseket a tanúhoz. — A tanú úr előadásából az csillan ki, — mondta az ügyész, — hogy a Nemzeti Színház igazgat'ja az árja szerzők ro­vására a zsidó szerzőket favorizálja. Ál­lott-e az igazgató rendelkezésére árja szerzőktől színdarab? — Állott, — felelte a tanú. — Olyan darabok voltak ezek, amelyek előadhatók? — Elfogadott darabok voltak, de nem mutatták be ezeket. — Talán eddig még nem mutatták be, — jegyezte meg az ügyész. — Tárgyalt-e a vádlottal a főtárgya­lás előtt, vagy még régebben szak­kérdésről? — kérdezte az ügyész. — Nem tárgyaltam... beszélgettem vele. Húszéves ismeretség köt hozzá — válaszolta Czakó Pál. — Tehát beszélgetett és nem tárgyalt, — mondta az ügyész. — Ne nyargaljunk szavakon. A tanú ezután a Szabadtéri színpad ügyeivel kapcsolatosan tett tanúvallo­mást. A délutáni tárgyaláson folytatták a tanúkihallgatásokat. Későn este elnapol­ták a főtárgyalást. Leszavazták a francia igazságügy miniszter szfrájkjavastatát a bizottságban P-á-ri s, január 12. A baloldali pártok­nak sikerült a kamara jogügyi bizott­ságában keresztülvinni, hogy kisebbség­ben maradjon Marchandsau igazságügy­miniszter indítványa, amely a november 3fl-iki általános sztrájkban résztvett al­kalmazottak és munkások megbünteté­sére irányult. A bizottság 11 szavazattal 6 ellenében elvetette az igazságügymi­niszter indítványát. A baloldali pártok győzelme azáltal vált lehetővé, hogy a bizottság 44 tagja közül csak 18 volt jelen és főleg a jobb­oldali képviselők nem jöttek el az ülésre. A kamarában egyébként a kérdés újból szóbakerül és előreláthatólag élénk vita alakul majd ki a plénnmban a kérdés mgyritatáisánáL

Next

/
Thumbnails
Contents