Felvidéki Magyar Hirlap, 1939. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1939-01-12 / 9. szám

1939 JANUAR 12. CSÜTÖRTÖK temttdeVt 5 A romániai német népkisebbség1 testületileg belép a nemzeti megújhodás pártjába Az erdélyi magyar püspökök és Bánffy Miklós gróf tárgyalásai a kisebbségi főkormánybiztossal Bukarest, január 11. A romániai német népkisebbség vezetősége és á belügymi­niszter között megállapodás jött létre, amelynek értelmében a német népkisebb­ség testületileg belép az úgynevezett nem­zeti megújhodási arevonal nevű román pártba. A megállapodás értelmében a német lakosságú községekben külön német tagozatokat állítanak fel. Ezeket a német tagozatokat hat tag fogja képviselni a legfelsőbb nemzeti tanácsban és egy az igazgatóságban. A párttitkári hivatalokhoz megfelelő számú németajkú tisztviselőket fonnak kinevezni. Az összes német érdekképviseletek szintén testületi­leg belépnek az új párt érdekcsoportjaiba. A német kisebbségnek megengedtetik, hogy külön gazdasági, kulturális és tár­sadalmi jellegű szervezeteket állítson fel. \ ásárhelyi János református, Var­gha Béla unitárius és Márton Áron római katolikus püspökök, valamint Bánffy Miklós gróf volt miniszter és Szász Pál, az erdélyi gazdasági egylet elnöke, tárgyalt a kisebbségi főkormánybiztossal és a kolozsvári tartomány vezértitkárával. Mint a Timpul kolozsvári tudósítója •jelenti, a tárgyalásokon a kisebbségeknek a román pártba való belépéséről volt szó. A lap szerint elvben megegyezés jött létre. A tárgyalások tovább folynak. A szatmári prefektus , feltűnő beszéde a magyar alpolgár­mester beiktatásán Szatmárnémeti, január 11. A szatmár németi városházán most folyt le a hat évre kinevezett Mois Viktor polgáraié« tér és Antal Sándor dr. magyar alpol­gármester beiktatása. Coman Simian ezredes, megyei prefek­tus nyitotta meg a beiktatási üiinepsé get. Beszédében a magyar alpolgármes­terhez fordulva a prefektus ezeket mon­dotta: — Az ön kinevezését a királyi hely tartó nagy megelégedéssel teljesítette és mi is nagy megelégedéssel vettük tudo­másul. Az ön hosszú köztisztviselői pálya­futása alatt becsületességről és tisztes­ségről tett tanúságot. A kormány súlyt helyez arra, hogy ott, ahol nagyobbszámú kisebbség él, a kisebbségi lakosság kö­réiből nevezzenek ki alpolgármestert, mert csak így lehet a népcsoportok kö­zött a békés együttélést biztosítani. Ön, alpolgármester űr, bebizonyította lovagiasságát azzal, hogy sohasem tagadta meg faját és magyarságát. ez nyújt nekem biztosítékot arra, hogy új tisztségében is egyenes jellemmel fogja hivatását betölteni. Ön méltó arra, hogy összekötő kapocs legyen a város többségi és kisebbségi lakosai között. Antal alpolgármester válaszában kije­lentette: 'jól tudja, nagy feladatot és sú­lyos felelősséget vállalt, de ezt a köz ér étekében teszi azzal a hittel, hogy az itteni kisebbségi lakosságnak szolgálatot tud tenni. Beszéde végén Ígéretet tett an a, hogy mint a város és mint a ma­gyarság képviselője, legjobb lelkiisme­rete szerint fogja hivatását betölteni, de ehhez kérte a felsőbb hatóságok tárnoga tásót is. . Súlyos visszaéléseket fedeztek fel Erdélyben Kolozsvár, január 11. Gherman Joe dr., Szamos tartomány közigazgatási vezér- felügyelője hónapok óta vizsgálatot folv tat a tartományhoz tartozó megyék pénz­ügyi gazdálkodására vonatkozóan, külö­nös tekintettel az elmúlt - kormányzati rendszerek gazdálkodásaira. Vizsgálatá­nak eredményéről a vezérfelügyelő rész letes jelentést terjesztett Hanzu királyi helytartó elé. A legsúlyosabb szabálytalanságokat és visszaéléseket fedezte fel. Szatmárnémetin például megállapította, hogy a város egyik polgármestere egy két és félmillió léi értékű városi ingái lant bizonyos személyi ügyletekkel saját kezére játszott. Nagyváradon nagy költ ségvetési hiányokat fedezett fel és ezzel kapcsolatban több volt' politikus - ellen indíttatott vizsgálatot. Az ügybe keveredett személyek va­gyonát lefoglalták. A képviselőház egyesített bizottságai vitéz Rátz Jenő elnöklésével szerdán dél­előtt tartott ülésükön befejezték a hon­védelmi törvényjavaslat részletes tárgya­lását. A kormány részéről vitéz Bartha Károly honvédelmi miniszter és Pruzsin- szky János államtitkár vett részt az ülé­sen. Zsitvay Tibor kérte, hogy azt a módosí­tást, amely szerint a természet védelmére vonatkozó törvényes rendelkezések a hadiérdekek végrehajtását nem akadá­lyozhatják meg, egészítsék ki azzal, hogy mivel nemzeti természetű kincsekről van szó, a lehető legnagyobb fokú kímélet ér­vényesüljön. Vitéz Bartha Károly honvé­delmi miniszter honorálta Zsitvay Tibor kívánságát. A 107. szakasznál, amely az üzemek, ipartelepek és egyéb vállalatok igénybe­vételéről szól, vitéz Csicsery-Rónay Ist­ván előadó terjesztett elő részletes módo­sítást. Eszerint a minisztérium az Orszá­gos Ipar ügyi Tanács véleményének meg hallgatása után elrendelheti, hogy a honvédség felszerelésére és ellátá sara szükséges cikkeket és anyago kát a gyártásukra berendezett válla lat teljesítőképességének megfele lően meghatározott minőségben és mennyiségben, valamint megfelelően megszabott áron előállítson és szál.- lítson. Ha a bizottság azt állapítja meg, hogy a vállalat birtokosa a fentiek értelmében rárótt kötelezettséget, jóllehet annak tel jesítésére képes lenne, nem vagy nem megfelelően teljesíti, a szükséges munká latokat hatósági vezető kirendelésével és az üzem személyzetének és eszközeinek felhasználásával is' a vállalat birtokosa mik számlájára az illetékes miniszter fo­ganatosíthatja. ITa a kirendelt hatósági vezető eljárásában szándékosan vagy gondatlanságból kárt okoz, ezért a válla­lat birtokosának mind ö maga, mind az államkincstár vagyoni felelősséggel tar­tozik. A törvény 82. paragrafusában említett célokra szükséges cikkek előállításával, feldolgozásával vagy fórgalombahozatalá- val, valamint villamos- és egyéb energiá­nak termelésével és szolgáltatásával fog lalkozó üzemek, ipartelepek és egyéb vál­lalatok, továbbá közúti, közlekedési és hajózási vállalatok birtokosai a honvédelem érdekében kötelezhe­tők. hogy üzemüket működésben tartsák s meghatározott módon és meghatározott fogyasztók szükségle­teinek kielégítésére folytassák vagy a személyzettel együtt használatra átengedjék. A minisztérium vagy az általa felhatal­mazott miniszter elrendelheti, a fcntemli- tett bármely vállalat üzeméhez tartozó ingatlanok, berendezések és anyagkészle­tek kisajátítását s a bíróság által megál­lapított kisajátítási,ár felerészét a:kár­Valószínűleg bíróság elé is kerül a visszaélés. Hasonló esetet fedezett fel Szamosújváron, és nagyszabású vissza­éléseknek jött nyomára Szilágy megyé­ben is. Rövid időn belül alapos vizsgála tot indítanak a kolozsvári városházán is. Ezt a vizsgálatot külön e célra kiküldött bizottság fogja lefolytatni. A bizottság Kolozsvár város volt vezetőinek egész múltbeli pénzügyi gazdálkodását felül vizsgálja. Genf, január 11. A népszövetség ka­tonai évkönyve, amely kedden került ki a sajtó alól, kimutatja, hogy a fegyver­kezési verseny a múlt évbeu még csak még jobbau kiéleződött. A népszövetségi köz­gyűlés már 1936-ban leszögezte, hogy a fegyverkezési verseny „súlyos és isme­retlen veszélyek felé rohanás“^ Mint az évkönyvből kiderül, a világ fegyver­kezési kiadásainak összege 1938-ban meg­Köszvényes fájdalmaknál reumatikus bántalmakríál, idegfájdal- majuíál, fejfájásnál, izületi- ég tagfáj­dalmaknál. valamint .meghűlése* beteg­ségeknél gyorsan és Ifctosan hat a To- 'gal. Orvosok ezrei ajánlják a Togal-t, tehát Ön ie bizalommal^Hiásárolhatja- Tajfyen még ma egy kisérleteü'Kárje ki­fejezetten a kiváló hatású Togal-tvWje- <sen ártalmatlan. Minden gyógyszertár­ban. P 1.60. Nagy István új szakasz beiktatását in­dítványozta a Légoltalmi Liga megfelelő anyagi alátámasztása érdekében. Vitéz Bartha Károly honvédelmi mi­niszter rámutatott arra, hogy a Légoltalmi Liga az adott körülmé­nyek között megfelelően teljesíti hi­vatását. Az indítvány mellőzését kérte. közelítette a kilenc és félmilliárd arany­dollárt, szemben az 1937. évi nyolcinilli- árd aranydollárral. A hét legnagyobb hatalom egymaga 7.4 milliárd dollárt költött a múlt esztendőben fegyverkezésre, azaz a világ fegyverkezési kiadásainak mintegy 78.7 százalékát. Tíz évvel ezelőtt, 1929-ben ugyanaz a hét ország csak 2.8 milliárdot fordított fegyverkezéáre. 1938- ban a világ fegyverkezési kiadásának 72.3 százaléka az európai államokra esik, Részleteiben is elfogadta a honvédelmi javaslatot a Ház bizottsága Nagy fontosságú módosítások a hadiérdekek védel­mére a termelésben, közlekedésben és iparban talanítási határozat jogerőre emelkedésé­től számított három hónap alatt készpénz­ben, fennmaradó felerészét pedig 25 év alatt 3'A százalékos utólagos kamatozás alapulvételével kiszámított félévi egyenlő részletek fizetésével kell kiegyenlíteni. Knob Sándor felszólalása után Ester házy Móric gróf köszönetét mondott azért, hogy a kormány a szakaszt lénye­gesen enyhítette. Hangsúlyozta, hogy a legkíméletlenebb büntetésekkel kell sújtani a hadiszállításokkal kap­csolatban elkövetett csalásokat és meg kell akadályozni a háborús kon­junkturális nyereségeket.* Zsitvay Tibor helyesnek tartaná, ha a jogvédelmet maga a védelem saját kéz deményezésére is igénybeveketné. Vitéz Bartha Károly honvédelmi mj niszter válaszában utalt arra, hogy a szakasz érdességeit az albizottság elvette s a szakasz mai fogalmazásában az állami érdekeknek és a gazdásági érdé keknek egyaránt megfelel. Meggyőző dése szerint nem fogja az ipari vállal kozási kedvet csökkenteni. Az együttes bizottság a miniszter vá lasza után a szakaszt az előadó módosí tásával fogadta el A 140. szakasznál vitéz Árvátfalvi Vitéz Árvátfalvi Nagy István a minisz­ter válasza után indítványát visszavonta. A 160. szakasznál Zsitvay Tibor szüksé­gesnek tartaná, ha a megfelelő jogorvos­lat lehetőségét biztosítanák. Vitéz Bartha Károly honvédelmi mi­niszter hozzájárult Zsitvay Tibor módo­sító indítványához, mire a bizottság & szakaszt ilyen értelemben fogadta el. Vitéz Árvátfalvi Nagy -István a 223. szakasznál új szöveg beiktatását kérte, amely felhatalmazza a minisztériumot arra is, hogy az 1933. évi VII. t.-c. ren­delkezéseit a világháború hadigondozott­jai értelmében rendeletileg módosíthassa és ekként ezeknek helyzetét megjavít­hassa. Vitéz Bartha Károly honvédelmi mi­niszter hozzájárult az indítványhoz, aino, lyet az egyesített bizottság elfogadott. Vitéz Csicsery-Rónay István előadó a 230. szakaszhoz is lényeges módosítást nyújtott be, amely szerint a katonai szol­gálatra végleg alkalmatlannak jelzett minden magyar állampolgár ifjú, vala­mint minden olyan magyar állampolgár hajadon, aki a középiskola negyedik osz­tályát sikerrel elvégezte, vagy ezzel ta­nulmányi szempontból egyenlő értékű iskolai végzettséggel rendelkezik, annak az évnek január hó első napjától, amely­ben 21. életévét betölti, annak az évnek december 31. napjáig terjedő idő alatt, amely évben 24. életévét betölti, egyizbeu három hónapot, meg nem haladó időtartamra terjedő, munka­láborokban teljesítendő közérdekű munkaszolgálatra kötelezhető. Közérdekű munkaszolgálatra az álfán- dóan az ország területén lakó azok a személyek is kötelezhetők, akiknek ál­lampolgársága nem állapítható meg. Az egyesített, bizottság a szakaszt az előadó módosításával fogadta él. Az igen beható részletes vitában Drobni Lajos, Tahy László, Fábián Béla, Petró Kálmán, Patacsi Dénes, Füssy Kálmán, Reibel Mihály, vitéz Balogh■ Gábor és vitéz Szalag László szólalt még fel. ■ Az egyesített bizottság a javaslat többi ■észét, részben változatlanul, részben vi­téz Csicsery-Rónay István előadó módo­sító indítványaival fogadta el. A részletes tárgyalás befejezése után vitéz Rartlia Károly honvédelmi minisz­ter hálás köszönetét mondott a bizottság tagjainak a javaslat tárgyalása során kifejtett odaadó munkájukért. A Népszövetség katonai évkönyve jelenti: kilenc és félmilliárd aranydollárt költött fegyverre tavaly a világ

Next

/
Thumbnails
Contents