Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-10 / 29. szám
1938 DECEMBER 10. SZOMBAT •felvidéki _Ma.ü^ARHIRMI> A felvidéki képviselők megállapították, hogy a magyar szociális intézkedések a valóságban is állják a versenyt a csehekével Megkezdték a Ház bizottságai a reformtörvényjavaslatok tárgyalását A képviselőház pénzügyi, közigazgatási és közoktatásügyi bizottsága pénteken délelőtt fél tíz órakor tartotta alakuló ülését a képviselőházban. A pénzügyi bizottság elnökévé Ivády Bélát, helyettes elnökökké Temesváry Imrét és Baross Gábort, jegyzővé vitéz Kenyeres Jánost, a közigazgatási bizottság elnökévé Bcs- senyey Zénót, helyettes elnökökké Sal- kovszky Jenőt és Urbán Gáspár bárót, jegyzővé Gergelytfy Andrást, a közokta,- tásügyi bizottság elnökévé Rómán Bálintot, helyettes elnökökké vitéz Pintér Józsefet és Lichtenstein Lászlót, jegyzővé pedig vitéz Somogyváry Gyulát választották megA megalakluás után a pénzügyi köz- igazgatási és közoktatásügyi bizottság Ivády Béla elnöklésével együttes ülésben megkezdte a vármegyei, városi és községi alkalmazottak, valamint a Nem Állami Tanszemélyzet Országos Nyugdijintézeté- nek kötelékébe tartozó alkalmazottak be- iegsegélyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A kormány részéről Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter, Antal István. Borner Aurél és Stolpa József államtitkárok vettek részt az ülésen. Molnár Imre előadó a bevonandó tagok •számára és a felmerülő költségekre vonatkozó statisztikai adatok ismertetése után elfogadásra ajánlja a javaslatot. Á lelkészek, segédlelkészek, hitoktatók és kántorok kérése Tildy Zoltán a javaslatot elvileg elfogadja és örömmel köszönti. Javasolja, hogy a lelkészek, segédlelkészek, hitoktatók, kántorok is vétessenek fel a betegségi biztosítottak körébe. A párt — elvi egyetértése mellett is — a javaslatot csak ezzel a pótlással hajlandó megszavazni. Hómon Bálint rámutat, hogy a lelkészek és kántorok betegsegélyezésének megoldását a nemzeti egység pártja is elsőrendű feladatnak tartja, ezért javasolja, hogy a törvényben felhatalmazás adassák a pénzügyminiszternek a megfelelő intézkedések megtételére. Brózdy Győző a pártonkívüli képviselők csoportja nevében csatlakozik a független kisgazdapárt javaslatához. Rassay Károly a javaslat alapelveit örömmel fogadja. Nem akarja komplikálni a kérdést, de megemlíti, hogy a földmunkásság legnagyobb rétegét kihagyták a betegsegélyezésből. Az OTBA hatáskörének kifejlesztéséről van szó. Eckhardt Tibor hangsúlyozta, hogy általános egészségügyi rendezésről szóló törvényre volna szükség, nem pedig rögtönzésekre, miután nagyon sok párhuzamosán működő orvosi szervezet és beteg- segclyzőintézet áll fenn. Különösen szükséges volna a falusi lakosság terhére mutatkozó hátrányt kiküszöbölni az egészségügyi szolgálatból, A falusi egészség- ügyi szolgálat ugyanis szervezetlen, drága, elmaradott. Kérte a pénzügyminisztert, nyújtson tájékoztatást az államháztartás jelenlegi helyzetéről. Csilléry András a törvényjavaslatot elfogadja. Pénzügyi fedezet szempontjából aggályai vannak. Helyesnek tartaná, ha az'ösfczes betegbiztosítók egységes igazgatás alá kerülnének/ Szükségesnek tartja az egységes egészségügyi igazgatás bevezetését. Szükségesnek tartja az orvosok szociális helyzetének rendezését és az orvosi nyugdíjintézet talpraállitásáit. Kérte, hogy erre a célra nagyobb összeget állítsanak be a költségvetésbe állandó segélyképen. lános nemzeti szempont. Köszöni a pártoknak, hogy a lelkészkedő papságról gondoskodni kívánnak, mert ebben a papság nemzetnevelő és nemzetmentő munkájának elismerését látja. Vitéz Leel-össy Árpád nyomatékosan kéri a bevett vallásfelekezetek lelkészeinek, kántorainak, hitoktatóinak az OTBÁ-ba való felvételét oly módón, hogy azok legalább is jogosított tagok lehessenek. Különösen nem lehet kihagyni elsősorban . azokat, akiket kon- gruával, családi pótlékkal eddig segített az állam. A Felvidék visszajött részein a lelkészek ,is benne voltak az ilyen tér mészetű intézményekben, szükséges tehát, hogy most ne essenek el ezektől a megsegítésektől. Farkas Elemér az orvosi ellátásnak az egész országon való egységesítését kéri és a lelkészeknek a betegsegélyezésbe való felvételét óhajtja. Bródi Ernő kívánja az autonómiát, a szabad orvosválasztást. Csik József indítványozza, vegyék be a javaslatba, hogy a törvény alapján a miniszternek joga legyen rendeletileg intézkedni a szolgáltatások kiterjesztéséről és a törvényes hozzájárulások megállapításáról. Í jára. A valóság nem úgy volt, ahogyan ők hirdetik. Papiros-törvények voltak s ezért igen örül, hogy a magyar szociális intézkedések nemcsak törvényekkel, hanem a valóságban is állják a versenyt, tényleg segítenek és főleg a Magyar Fel vidéken és a jövendő Kárpátoroszország- ban bátran fejlesztik ki az összes szociális, betegsegélyző és hasonló intézményeket. Felhívja a bizottság figyelmét az egészségügy állására a visszacsatolt területeiken és az ott működő Vörös Keresztek szervezésére. Három bizottságot javasol felállítani, még pedig népjóléti, szociális és egészségügyi bizottságot. Mindent meg kell tenni a felvidéki városok ügyeinek megoldására és főleg a drágaság letörésére. Ungvárt, Munkácsot, elzárták a Felvidéktől, ezeken segíteni kell. Üdvözli a reformjavaslatot s reméli, hogy követni fogja a többi. Farkas István kérdést intézett a korR. Vozéry Aladár üdvözli a javaslatot, amely egyik cáfolata a hazug cseh propagandahadjáratnak, amely csak a maga birívóságát leplezi le akkor, amikor mindenben kritizálja, gáncsolja a magyar politikát és törekvéseket. Örömmel állapítja meg, hogy a magyar kormány első sorban, de minden törvényhozó pártkülönbség nélkül is azon van, hogy a visz- szacsaiolt területeken az átmenet zökkenői mielőbb megszűnjenek és hogy minden jogos kérés teljesüljön. Kéri, hogy tanulmányozza a kormány a volt Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt ezután részletesen a vita során elhangzott észrevételekre. Mindenekelőtt bejelentette, hogy már a törvényjavaslat szerkesztésénél foglalkozott a bevett vallásfelekezetek lelkészeinek, hitoktatóinak és kántortanítóinak az OTBÁ-ba való bevonásával, azonban különböző nehézségek merültek fel, amelyeket a javaslat benyújtásáig még nem sikerült áthidalni. Készséggel hozzájárni azonban ahhoz, hogy a törvényjavaslatba olyan értelmű felhatalmazást vegyenek be, amely lehetővé teszi a kormánynak, hogy amint az említett nehézségek elhárulnak, az említett kategóriáknak OTBÁ-ba való bevonásáról rendeleti úton gondoskodhassék. Közölte, hogy az OTBA működési körét kiterjeszti, a születési és temetkezési segélyt a jövőben felemeli. A kormány a népbetegségek elleni küzdelmeket is szélesebb alapokra fekteti s foglalkozik az OTBA-nál a fogászat bevezetésének kérdésével is. Ebből a célból állami hozzájárulásként 500.000 pengőt bocsát az OTBA rendelkezésére. A különböző társadalmi biztosítóintézmények egységesítésének kérdése rendkívül nehéz. Ez sokkal komplikáltabb kérdés, semhogy benne most véglegesen állást tudna foglalni. Köszönetét mondott a felvidéki képviselőknek elismerő szavaikért és hangsúlyozta, hogy mind ő, Utána a pénzügyi bizottság tartott ülést, hogy letárgyalja a Vili—XI. fizetési osztályba tartozó közszolgálati tisztviselők korpótlékáról szóló, a közszolgálati alkalmazottak és nyugdíjasok anyagi helyzetének családvédelmet szolgáló javításáról szóló, valamint a keresetek halmozásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozásáról szóló törvényjavaslatokat. Ivády Béla elnök kérte, hogy a bizottság a három törvényjavaslatot együttesen tárgyalja. A bizottság az indítványt elfogadta. Molnár Imre előadó részletesen ismertette a bárom törvényjavaslatot. Elsőnek Rassay Károly szólalt fel. Hangoztatta, hogy szerette volna, ha egy negyedik törvényjavaslatot is benyújtanak, amely a tisztviselők fizetésének javításáról szólna. Kérdi a pénzügyminisztertől, hogy a benyújtott törvényjavas- | Jó meleg téli | költi rali vásároljunk olcsón 1 ludnpest, Mkóczi-út 261 ■l Hiányhoz, hogy a visszacsatolt területeken megvolt messzebbmenő szociálpolitikai intézkedések fentartására tetlek-e megfelelő intézkedéseket. cseh gyógyalapot, hogy abból átvegye, ami jó. Kéri, hogy azt a magyar társadalmi réteget, amelyet a csehek a legjobban tönkretettek: a magyar őslakó falut, kisiparos, kiskereskedő - társadalmat, amely nemzethű, gerinces és ellenálló veit, az egészségügyi szolgálat kérdésében, a legnagyobb szeretettel és gondoskodással külön segítsék meg. Lakatos Gyula köszöni a felvidéki képviselők élénk részvételét a szociális vitában. mindent elkövet, hogy a tömegével felmerülő kérdések mielőbb kielégítő megoldást kapjanak. Hangsúlyozta, hogy ezt a kérdést egyébként is a Felvidéket jól ismerő képviselők bevonásával tárgyalja meg a kormány. A pénzügyminiszter válasza után az együttes bizottság általánosságban elfogadta a javslatot. Módosítások A részletes tárgyalás során Temesváry Imre oly értelmű módosítást nyújtott be, amely felhatalmazza a kormányt, hogy a bevett vallásfelekezetek tényleges szolgálatban álló, valamint állami ellátásban részesülő lelkészeinek, segédlelkészeinek, hitoktatóinak, kántorainak, ezek családi pótlékban részesülő családtagjainak, állami ellátásban részesülő özvegyeinek, árváinak betegsegéiyezéséről is rendelkezhetik. Tildy Zoltán tekintette] arra,, hogy Temesváry Imre módosító indítványa lényegében azonos az övével, saját indítványát, visszavonta. Ezzel a bizottság a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s végül Rassay Károly indítványára a pénzügyminiszter hozzájárulása után kimondotta, hogy a javaslat kihirdetése napján azonnal életbe lép. latok pénzügyi szempontból mit jelentenek? Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: 16 millió pengő. Rassay Károly: A mostani rendezés után az 1927. évi állapothoz viszonyítva még mindig több, mint 50 millió pengő mínusz jelentkezik a tisztviselői fizetéseknél. A korpótlék nagy igazságtalanságot kis mértékben o.rvosol. A korpótlék-javas- lat a tisztviselőtársadalom kis részét érinti. Vita a keresethalmozásról A keresethalmozásokról szóló javaslat nem védi a tisztviselői érdeket. Ki kellene mondani, hogy képviselőnek nyugdíjjal együtt összes járandósága mondjuk havi 1200 pengőnél nagyobb nem lehet. A férjes nők közszolgálati alkalmazása. Turchányi Imre a felvidéki tisztviselők szerzett jogairól Turchányi Imre elmondotta, hogy a visszacsatolt Felvidék területén a tisztviselőknek mindazon kategóriáira nézve, akikre a törvényjavaslat vonatkozik, beleértve az összes lelkészeket is, mintegy tizenöt éve kötelező intézmény, a Liecebonj Fond, állami gyógyítási alap volt életben, amelyre ezek a tisztviselők az elmúlt időkben nagyösszegű befizetéseket teljesítettek. A csehektől létesített nagy értékű intézmények és felhalmozott díjtartalék arányos része az államközi tárgyalások során bizonyára igényelhetők lesznek. így méltányosnak látszik, hogy a pénzügyminisztert felhatalmazzák, hogy azokra a tisztviselőkre, akiket befizetéseik alapján ezzel az intézménnyel szemben szerzett jogok illetnek meg, esetleg e jogokat elismerő, a többiektől eltérő nagyobb terjedelmű intézkedéseket állapítsanak • meg rendeletében. Kéthly Anna hangoztatja, hogy egyes jólfizetett rétegek egészségügyileg ellátottak, míg a kiskereskedő, kisiparos, törpegazda, nem alkalmazott kisember kiesik e gondoskodás alól. Pintér László örömmel állapítja meg, hogy valahányszor nemzetépítő munkáról van szó, a pártpolitikai szempont háttérbe szorul és előtérbe lép az áltaFenczik István a csehszlovák papírostörvényekről Fenczik István a törvényjavaslatot elfogadja s örül annak, hogy ezen a téren intézkedés történt. Ugyanis a Cseh-Szlo- vák államban — bár papiron — a szociális intézkedések igen magasan állottak. Magyarországot ezen a ponton támadták és "kifejezték, hogy Magyarország ebben a kérdésben elrnaradt. Utal Necsas és más miniszterek propagandáid. Vozáry Aladár: Á javaslat cáfolata a hazug cseh propagandahadjáratnak A pénzügyminiszter köszöneté a felvidéki képviselőknek mind a magyar kormány a jövőben is Három szociális és családvédelmi javaslat