Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-07 / 27. szám
1938 DECEMBER 7. SZERDA TEliBlDEW AÍM&AR-HIRIiAE 7 Horthy Miklós kormányzót ünnepelte az egész ország Horthy Miklós, Magyarország kormányzója névünnepe alkalmából dólelőtt kilenc órakor ünnepi szentmisö volt a magyar királyi honvédség részére a Kapisztrán János helyőrségi templomban. A szentmisén megjelent dr. vitéz lmrédy Béla miniszterelnök, Bartha Károly táborszernagy, honvédelmi miniszter, gróf Teleki Pál kultuszminiszter, Keresztes Fischer Ferenc belügyminiszter, Kunder Antal kereskedelem- és iparügyi miniszter, Jaross Andor miniszter, báreiházi Bárczy István m. kir. titkos tanácsos, miniszterelnökségi államtitkár, Sónyi Hugó gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka, a tábornoki kar tagjai, valamint a törzstiszti és főtiszti kar sok tagja. A szentmisét Folba János pápai pre- látus, főesperes, a tábori püspök helyettese, celebrálta, aki az evangélium után szentbeszéd keretében emlékezett meg a nap jelentőségéről. — Eimsk a várhegynek az északi sarkán, — mondotta, — kinoses ház áll és a déli sarkán egy másik kincses palota emelkedik. Az egyik kincses ház, amelyben most összegyűltünk, az Isten háza; a másik palota pedig az a ház, amelyben az ország kormányzója lakik. Amíg ebben a két házban élet van, ajdig ebben az országban él magyar és áU Buda. — Ebben a templombau már sok éven keresztül megünnepeltük a kormányzó úr öfőméltósága névnapját, de talán még soha olyan bensőségesen nem imádkoztunk érte, mint mostani nóvünuepón. Ebben a templomban hótszáz esztendőé fennállása óta mindig olyan magyarok imádkoztak, akik hűségesek voltak hazájukhoz, királyukhoz, vagy mindenkori kormányzójukhoz és olyan magyarok voltak, akikre az ország hivatott vezére mindig nyugodtan támaszkodhatott. Ezt a templomot 1269-ben szentelték fel, amikor először állott talpra a tatároktól kifosztott Magyarország. A történelmi idők sodrában a templom többször rombndőlt, de mindig újra felépítették, meri itt mindig olyan magyarok óitok, akik építeni tudtak — Mit kérjünk az Úristentől ezen a mai napon? A kormányzó úrért már sokszor imádkoztunk itt attól az időtől kezdvo, ami kor Szegedről meggyujtotta a nemzeti feltámadás reményttizét, mert éreztük, hogy a sikerhez szüksége van a mi imádságunkra, hogy bírja a reá háruló nagy terhet. Ma még inkább szüksége van az imára, amikor látjuk, hogy az Úristen meghallgatta ed- digi imáinkat és lehetővé tette számára, hogy sikeresen folytathassa a történelmi Magyarország visszaállítására. irányuló nagy munkáját. Sok olyan ezred zászlaja és névtáblája, amelyet eddig itt ereklyeként őriztünk, most ismét visszakerült az ezredeb élére, van azonban még itt sok olyan névtábla. amely mint sírkő, a szomorú múltra emlékeztet, de egyúttal jelenti a feltámadásba vetett hitet. Imádkozzunk az Úristenhez. hogy mihamarabb megérjük özeknek a feltámadását is és magyar zászló lengjen ott is, ahol eddig még nem lobog. A szentmise alatt a Budai Dalárda énekelt. Felajánlásra Kéthelyiné Vakots Margit éne.kmfí vésznő énekelt, orgonán kísérte Dalibor Ferenc, a Kapisztrán Já nos helyőrségi templom karnagya. A szentmisét Te Deum és a Himnusz zárta be. A reformátusok .ünnepe A kormányzó név-ünnepe alkalmából délelőtt kilenc órakor ünnepi istentisztelet volt a magyar királyi honvédség ré szere az Abonyi-ntcai református zsinati székház üléstermében is. Az istentiszteleten megjelent Reményi-Schneller Lajos pénzügy miniszter, Tusnádi Nagy Andrá-* igazságügy-miniszter, Teleki Mihály gróf íöldmívelésügyi miniszter, Darányi Kálmán nyugalmazott miniszterelnök, a képviselőház elnöke, Radvánszky Albert báró, a felsőház alelnöke, Vay László báró miniszter-elnökségi államtitkár, Balogh Jenő nyugalmazott igazságügymi- uiszter, Zelenka Zoltán altábornagy vezetésével a tábornoki kar, a törzstiszti és főtiszti kar küldöttsége. Soltész Elemér protestáns tábori püspök végezte az istentiszteletet. Beszédét a tékozló fiú biblai példázatára építette fel. Arról beszélt, hogy amint egyetlen ember sem lehet büntetem a nemzetek sem lehetnek bűn és gyarlóság nélkül-?'*', — A kérdés az, hogy a bűnös nemzet iß a bűnös ember bűnbágó lesz-e. A »agyár nemzet élotéberf me^isjiiétlődik /a' tékgzló fiú története, ilas/f aá egész uUft jr téközlő fiú, mert közös bűn taszította a nyomorúság fertőjébe a szétszaggatott haza fiait. Válságos, nehéz időkben mindig egy gyei több vezér volt, mint amennyire szűk bég van és a kelleténél kevesebb önfelál dozó férfi. A tékozló nemzet új, boldogabb jövőre csak úgy formálhat Igényt, ha a megtérés útjára lép és ha őszintén, erős elhatározással megismeri és megbánja bűneit. Bá kell lépni a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek megszüntetése és ú] szociális berendezések útjára. S ezt torzsai kodás nélkül kell tenni. — Ezen az úton vau egy áldott, hivatott vezérünk — folytatta —. Nem elég érette hálát adnunk a Gondviselésnek, hallgatnunk kell szavát, követnünk példáját, in- gathatatlan hűséggel és jobbra-balra nem sandító egységgel. Soltész Elemér beszédét azzal fejezte be, hogy- a magyarság hálát ad Istennek, mert a kormányzót adta a nemzetnek, a nemzet pedig sziklaszilárdan áll az első magyar ember mögött és részt kér magának a kormányzó országépítő munkájából. Az istentiszteletet a Himnusz elének- lése fejezte be. A Nemzeti Színház díszelőadása Magyarország kormányzója névnapjának előestéjén a Nemzeti Színházban díszelőadásban az István királyt adták. Lelkes taps fogadta a kormányzót és családját, amikor a színházba érkezett. A zenekar a Himnuszt játszotta, majd Mécs László mondott ünnepi felköszöutőt. Többek közt a következőket mondotta: — Főmóltóságú Uram! A trianoni urak azt kívánták tőlünk, hogy legyünk jó fiúk, legyünk szorgalmasuk, legyünk engedelmesek, legyünk Jók és legyen második otthonunk Csehszlovákia. Ml, mindent megtettünk — jó fiúk voltunk. Nem tud felmu tatai soha, senki egy revolveres magyart, egy bombavető magyart, egy forradalmat- csináló magyart. Jó fiúk voltunk, de egyet nem tudtak tőlünk kicsikarni: nem vált sohasem második otthonunkká Csehszlovákia. Tisztán és szeplőtlentil megőriztük szivünket. Elvették gyárainkat, vállalatainkat, elvitték pénzünket, de nem tudták elvenni tiszta magyar szívünket. — Mielőtt elindultam a Felvidékről, odajött hozzám egy magyar katona. Azt akarta, hogy vigyek tőle ajándékot a Kor Hiányzó Ür Öfőméltósága névnapjára. Azt mondtam neki, fiam, menj haza. Ö azonban nem hagyta magát s azt mondotta hogy nem olyan ogyszerű ajándék ez, ő ezt a lövészárokban csinálta, és megmutatta nekem. Mécs László felmutatta a szép hímzésű asztalterítőt és felolvasta azt a levelet, amellyel ez a katona felajánlotta kézi munkáját a kormányzónak. Mécs László ezután két költeményt szavalt el, majd Sik Sándor háromfelvoná- sos darabját adták elő nagy- sikerrel. A tábornoki kar díszebédfe A magyar királyi honvédség tábornoki kara ma délben a kormányzó nevenapja alkalmából a tiszti kaszinóban díszebéden vett részt, amelyen vitéz Dálnokfalvi- Barlha Károly táborszernagy, honvédelmi miniszter, vitéz Sónyi Hugó gyalogsági tábornok, a honvédség főparancsnoka és Worth Henrik, a honvédvezérkar főnöke vezetésével a tábornoki kar tagjai igen nagy számban vettek részt. A tábornoki kar diszebédjén József királyi herceg tábornagy is megjelent A díszebéden Magyarország kormányzóját vitéz vitéz Dálnokfalvi Bartha Károly táborszernagy, honvédelmi miniszter köszöntötte fel. Ünnepségek országszerte Kedden délben, a Kormányzó névnapján lelkes ünnepséget rendezett az Erek- lyés Országzászló Nagybizottsága az Országzászlónál, amelyen a Felvidékről visszatért lövészalakulatok is kivonultak. Az őrségváltás után Csetényi Pál dr. fővárosi törvényhatósági bizottsági tag mondott ünnepi beszédet amelyben hódo -limai íSIWhHötte Magyarország kormányzóját néAünnepe alkalmából. A nagyhatásúi ünepi beszéd után1 a szé. kesfővárosi őrség zenekara a Hiszekegyet játszotta, majd Zsabka Kálmán, a lövészek egyik vezetője, elszavalta a „Rongyos gárda“ című költeményt A zenekar a Rákóczi-indulót játszotta, végül a kivonult csapatok díszmenetével az ünnepség végétért. Fényes ünnepségeiket és díszfelvonulásokat rendeztek a kormányzó névünnepp alkalmából Magyarország minden váró sában de még a falvakban is. Ezen a na pon az egész ország az államfőt éltette. Megemlékeztek a magyarságnak erről az ünnepnapjáról külföldön is. A római rádió a következőket mondotta be: A magyar nemzet ma vitéz nagybányai Horthy Miklós magyar kormányzó névnapját üli, es ezzel kifejezi hódolatát a bölcs államfő iránt. Erről a napról Olasz ország sem feledkezik meg, mint ahogy minden jóban, rosszban együttérez a magyar nemzettel. Horthy Miklós kormányzó névnapját a varsói magyarság is megünnepelte. Kedden délelőtt 11 órakor a Kanonok-rend templomában ünnepélyes szentmise volt, amelyen Háry András varsói magyar követ a követség teljes tisztikarával, vitéz Lengyel Béla alezredes katonai attasé, a lengyelországi Báthory lengyel-magyar egyesület Zsolnay Oszkár elnök vezetésével és Varsó társadalmának számos elő0 V 7 Hazai- Likör-, áSzeszanigviritf. Pótópesk XJlív forgic’1-0. S/&. Ti Scgáf tőidéiből szállít mindenfajta gyümQfdspálinkát. — Likőr-, rum- és bői páriatgyárfmányai legkiválóbbak. kelősége vett részt. A délután folyamin Háry András magyar követ fogadást rendezett, amelyen több mint ötszázan vettek részt. A lengyel sajtó meleghangú sorokat szentel a kormányzó névnapjának. A berlini magyar kolónia megható ünnepségek keretében ünnepelte meg Horthy Miklós kormányzó névnapját. A berlini Fcrencrcndi kápolnában szentmisö volt, amelyen Kalmár özséb, a berlini magyar kolónia lelkésze mondott ünnepi beszédet. Beszédében megemlékezett Horthy Miklós kormányzó érdemeiről és külön esen a Felvidék vértelen hazavezetéséről. Sztójay Dömo magyar követ a követség termeiben teán látta vendégül a magyar kolónia tagjait. Kedden délután a Collegium Hunpari- cumban a berlini magyar főiskolai hallgatók társasága rendezett ünnepséget. Akciót indítottak a kárpátorosz aratómunkásók magyarországi alkalmazása érdekében Budapest, december 6. A miskolci mező- gazdasági kamara a körzetébe tartozó uradalmak kívánságára kérelmet intézett a földművelésügyi minisztériumhoz aziránt, hogy a minisztérium a gazdasági felügyelőségek közreműködésével rövid időn belül állapíttassa meg azt, hogy az egyes járások gazdaságai milyen föltételek mellett hajlandók kárpátorosz- földi mezőgazdasági munkásokat szerződtetni, s hogy a munkásoknak páronkint hány mázsa búzaelőleget hajlandók adui. A miskolci mezőgazdasági kamara inr,'t ványának hátterében nemcsak a mező- gazdasági munkásszükséglet bebiztosítására irányuló törekvés húzódik meg, hanem az a szociális segíteni akarás szándéka, hogy a telvíz idején kenyér nélkül álló kárpátoroszok várható nyomorát enyhítsék. Ezzel egyidejűleg- be kell számolnunk a sárospataki mezőgazdasági bizottság előtt elhangzott indítványról is. Az egyik földbirtokos ugyanis azt i-idítvényozti h^y a kormány tegye lehetővé 5<MM) kárpátorosz aratómunkás behozatalát azokból a községekből, melyeknek lakosai Magyarországhoz kívánnak csatlakozni. Értesülésünk szerint a kárpátorosz arató- inunkáso’ alkalmaztatását úgy oldanák meg, hogy részükre az idei aratás alkalmával fizetett béreket biztosítanák, sót már karácsony előtt kiszolgáltatnák nekik a 8~jkásos 3 mázsa búza- és rozselőleget. Az indítványt tevő földbirtokos kijelentette, hogy hajlandó azonnal le- szorződtetni 100 kárpátorosz mezőgazda- sági mi- kást és megküld ni pároukint a 3 mázsa terméuyelőieget. Gibraltári tengeralatti alagutat akarnak építeni a franciák Pár is, decembei• 5. A párisi Jour című lapban ismét felvetődött egy cikkben a gibraltári tengeralatti. alagút gondolata. Ez a terv a franciákat már 1860 óta foglalkoztatja, mert kétségtelen, hogy úgy gazdasági, mint stratégiai szempontból nagy- jelentőségű volna egy ilyen tenger- alatti összeköttetés biztosítása Francia ország és afrikai gyarmatai között. A Jour cikko szerint az alagút folytatása volna a tervbevett ezaharai vasútnak, aminek a megépítése a vasutak villamosítása terén elért leg'újabb eredmények alapján egyáltalán nem keresztül- vihetetlen. Ha pedig az angolok beleegyeznének a calaisi csatorna alatt tervbevett másik tengeralatti alagút építésébe, akkor a két alagút felhaszuiilásá- val Glasgowból egész Fokvárosig lehetn* gyorsvonat! hálókocsiban utazni. Kétségtelen azonban, hogy a gibraltári alagút megépítése elé még nagy technikai akadályok tornyosulnak, arról nem is beszélve, hogy az alagút uiegépi léséhez elsősorban Spanyolország engedélyére volna szükség, ami viszont Franciaország eddigi magatartásának teljes megváltoztatását tételezné fel a nemzeti spanyol kormánnyal szemben. A teehni kai nehézségeket főleg az okozza, hogy a GibraPári szoros alatt a tengerfenék távolról sem egyenletes, hanem hatalmas szakadékok tátonganak benne, úgyhogy az alagutat esetleg ezer méter mélység- ' ben kellene vezetni. Ezt a nehézséget Herrera mérnök vélemónyo szerint úgy hidalhatnák át, hogy nem is valódi alagutat építenének, hanem vízalatti óriási úszócsövekben vezetnék át a vasutat Európából Afrikába. Az alagút terve mindeme nehézségek ellenére is egészen komolyan foglalkoztatja a francia szakköröket, amit az is bizonyít, hogy jelenleg az úgynevezett Pedro-Jeveuois bizottság mélyfúrásokat és méréseket végez részint a spanyolországi Tarifa vidékén, részint a szemközti tengeri nemzetközi zónában. A szakvóle- nények szerint az alagút számara a legalkalmasabb vonal Paloma és Raz-el- Buera között volna, ahol a tengerszoros 32 kilométer szeles és legnagyobb mélysége 400 méter csupán. Az alagút terve a franciák számára nagyon csábító, mert így afrikai csapataikat biztonságban tudják, Átszállítani háború esetén az anyaorsíagba, anélkül, hogy hajóikat kitennék" az ellenséges repülő- és tengerid aj*5aró .tfíotta támadásainak. Egyelőrtj/azonbán nagyon kétséges, hogy mjí ßf,öl ezekhez a /Miicia tervekhez a mmuíetiCN * ’ J ^ A tökéletes melltaríö és gumilfíízö |
