Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-06 / 26. szám
2 «felvidéki • ^MäG^ARH IRDAB 1938 DEÍTlSJfBEB fi- KEDD Baross Andor beszéde Bobory György alelnök ezután jelentette, hogy Jarass Andor miniszter és Fenczik István képviselő napirend előtti felszólalásra kért engedélyt, A szó Ja ross Andor minisztert illeti meg. A Ház általános érdeklődése és figyelme közepette emelkedett szólásra Jaross Andor, hogy első beszédét a Házban elmondja. - A.Jaross Aiidcjjr; Tisztelt Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Kötelességet kívánok elsősorban teljesíteni, amikor hálásan köszönöm, meg a visszatért magyar Felvidék képviselőinek nevében azokat az üdvözlő szavakat, amelyeket ennek a Hájnak elnöke intézett hozzánk. — Amikor először van alkalmunk ebben a gót csodapalotában megjelenni, amikor először van módunkban belekapcsolódni a magyar törvényhozás nagy munkájába, akkor, meglepnek bennünket először az emlékképek, amelyek a húszéves közelmúltból származnak, másrészt tudatunkban felelevenednek a magyar történelemnek azok az epizódjai, amelyek a magyar alkotmányfejlődés vonalával kapcsolatosak. <— Bocsássanak meg, hogy most egy pillanatra' rögzítem azt a képanyagot, amely a mi tudatunkban ott vibrál. Átéljük ebben a pillanatban újból Trianont, átéljük elesettségünket, átéljük a legnehezebb körülmények között elvégzett munkát, érezzük, hogyan fokozódott az új vérkeringés egységes munkaütemmé odaát a trianoni határokon túl. Fojtott' légkörben kellett dolgoznunk a bel- és külpolitika alig adott nekünk levegőt. Azután az igazság megdönthetetlen ereje széjjelrepesztette azt, a tömböt, amelyet sziklaszilárdnak képzeltek Versaillesben megalkotói és kezdett áramlani a friss levegő. Éreztük, hogy az új Európa megszületésének bölcsőjénél állunk. És utána jöttek szinte rohamlépésben az események. Égy májusi meggondolatlan mozgósítás, amely többet ártott a csehszlovák köztársaságnak, mint amennyit használhatott volna. (Úgy van! Ügy van!) Jött Lord Rüncimán Prágába, jött München, jöttek a komáromi idegfeszítő napok, ntána a bécsi Belvedere, majd nyomában az örömmámorban, a virágözönbe fuló nagy impreaz sziók: a felszabadulás. (Hosszantartó éljenzés és taps). — És amikor egyik oldalról ezek a benyomások Uralják egy pi'lanatra lékünket, a másik oldalról itt ebben a palotában végigülni a magyar törvényhozás és az alkotmányfejlődés epizódjait. Ott vagyunk egy pillanatra Pusztaszeren. Ott vagyunk Szent István alipvető országosának idejében, ott vagyunk az aranybulla jogvitájában, ott vagyunk, amikor Werbőczy olvasta törvényeit, emlékünkbe idéződnek a Habsburgoknak alkotmányt módosítani kívánó kísérletei, ott vibrál tudatunkban a pozsonyi reform országgyűlések korszaka. 1S48--49. Kossuth parlamentje, Széchenyi élete és tanai, a Deák Ferenc bölcseségéből fakadt törvények, 1867, a liberális korszak alkotásai. — Azután jött egy világégés, amely fel- perzeelt rengeteg értéket s volt egy pillanat. mikor ezt a bazát is a kommün vérrel szennyezte. Utána új fejlődés következett, 1919-től kezdve egészen máig, amikor ez a nemzedék megkísérelte azt a sziszifuszi munkát, hogy egy tűrhető jelen mnnkaépítményére ráboltozza magyar a jövendő Magyarországá- - nak új épületét. — Ezek az emlékképek uralkodnak rajtunk, ezekből az emlékképekből gondolatsor indul el bennünk, amely cselekvésig hevíti belőle fakadó meggyőződést. Uj életet kell kezdeni, uj metódusokra van szükség i»- Tudjuk és érezzük, itt talán fokozottabb mértékben, hogy csak annak a németnek van jövője, amely a maga jövendőjét a nemzet múltjából, a nemzet hagyományaiból igyekszik kiépíteni. (Zajos éljenzés és taps.) Éppen a történelmi múlt arra tanít, hogy csak az a nemzedék tudja beleírni a történelem könyvébe nevét, amely a múlt hagyományaiból merítve (élénk helyeslés) a ma követelményeihez mérten akar én tud cselekedni. (Élénk éljenzés és taps a Ház minden oldalán.) Tiszteljük a magyar alkotmányt, mert felelős magyar ember nem is tehet mást, és ha most azt fűzöm hozzá, hogy jobban tiszteljük azt a közösséget, amelyért az alkotmány megszületett, a népből nemzetté nemesedett magyar milliókat, a magyarságot (élénk éljenzés és tapß),ezt azért mondom, mert meggyőződésünk az, hogy a nemzet egy olyan periódusba jutott, amikor egy új életet kell kezdenie, új metódusokra van szükség, új energiákat kell fakasztani (helyeslés és taps). És nekünk meggyőződésünk, hogy ezeiket az energiákat,’ ezeket az új erőket, új munkametódusokat alkotmányos úton, a hagyományok tiszteletbentartásával kell megvalósítani. (Élénk helyeslés és taps.) Érezzük a történelmi felelősséget — Bevonultunk a magyar törvényhozás házába, a magyar Felvidék képvise lői. Érezzük a történelmi felelősséget, amely felelősség alól mi nem akarunk menekülni és erről sohasem vagyunk hajlandók megfeledkezni. Ez a történelmi felelősség kétirányú. Először jelenti a mi részünkről a fanatikusan átélt, a magyar államgondolathoz való ragaszkodást (Élénk taps.), másodszor pedig jelenti annak a fogadalomnak teljesíteni akarását, melyet húsz éven át tettünk ennek a felvidéki magyar népnek, most boldoggá akarjuk tenni. (Élénk helyeslés és taps.) Ügy érezzük, a magyar parlamentarizmus nagy próbatétel elé kerül a közel* jövőben. Ez a próbatétel ezt a kérdőjelet írja fel: vájjon akarja-e megvalósítani azokat a törvényeket, amelyek a maRöchling—rtemes acélok, gyorsesztergaacólok, '^zerszámseéloljl Áll ft liege s acélok, ezüst-ácétok.-isialagacéMt ^tb. *■ ». i *■ z ^ V *3 ■- -j; 7 Zongorahftrök és ruftoaiégt uralok iu Cőf ugóacélok Raktár és jegy ekárusí tás: Mandl Ödön BudapestVVII., Szövetség-utca :i6 a. Levélcím: Budapestéig - Postafiók 206. - Telefon:*1*4-630 Jól bevezetett körzetképviselőket keresek gyár föld igazságos megosztását (zajon taps) a nemzeti jövedelmek egyenlősítését, a társadalom osztályainak nivellálódását és a keresztény szellem tökéletes uralmát kell, hogy jelentsék. (Éljenzés és taps.) Mert csak így alakulhat ki egy olyan magyar állainkép, amely a szociális felelősségérzet jegyében, a magyar társadalom teljes egységét jelenti. (Helyeslés.) — Egységes szellemiségű magyar nemzet csak úgy valósulhat meg, ha minden magyar ember és család érdeke egyformán aránylik meg az összesség, a nemzeti közösség érdekéhez. (Zajos éljenzés.) A mindennapi kenyér problémái — Ezekért a célokért akarunk dolgozni a magyar parlamentben. Bennünket kevésbé fognak érdekelni a parlamentnek sokszor személyinek látszó vitái. (Helyes lés.) Munkánk a mindennapi kenyér problémái körül fog koncentrálódni, amelyek a gyári munkást, a mezőgazdasági zsellért, napszámost éppen úgy érdeklik, mint akár a tőzsde, vagy a bank embereit. (Helyeslés.) Ma azonban félül akarunk emelkedni sok kicsinyes emberi szemponton, úgy érezzük, hogy ez a nap ünnep a mi részünkre. A közelmúlt hetek rengeteg iinuepet adtak nekünk és megadták ezt a nagy pillanatot is, hogy ebben a tradícióktól terhes, a tradíciók levegőjét árasztó teremben beszélhetünk a nemzet színe előtt. a legelső magyar embernek — Úgy érzem, újból kötelességet teljesítek, amikor \ meg akarom köszönni a Felvidék mágytr lakossága nevében a legelső magyar embernek, (á képviselők helyükről felngrálnak, hosszasan éljeneznek.) vitéz nagybányai Horthy Miklós Üfőméltóságának, hogy mi, a trianoni határokon túl élt magyarok állandóan éreztük az ő vezérlő és értünk aggódó tekintetét. Meg akarom köszönni a magyar királyi kormánynak, hogy módot adott nekünk arra, hogy a Prágában, Pozsonyban és részben Ungvárött. végzett munkánkat itt a magyar parlament Házában folytat hatjuk. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Meg akarom köszönni a parlament mindkét házának, hogy olyan szeretettet karolták fel ezt az indítványt, megadták a lehetőségét annak, hogy mi itt megjelenhessünk. De meg akarom köszönni minden egyes embernek is ebben az országban azt, hogy húsz éven át gondolatban, szóban és cselekedetben rengeteget tettek értünk, meg akarom köszönni nekik mindazt, amit tettek, vagy tenni akartak. (Éljenzés és taps.) Ezután az elnök jelentette, hogy Fenczik István képviselő következik szólásra. Fenezik István: Az ntolsó évszázad legnehezebb történelmi momentumait'éljük át. Egész Európa részben befejezett, részben haladó tények előtt áll, és mind a magyar kormánynak, mind a kárpátorosz népnek (zajos éljenzés) tudomásul kell vennie, hogy Magyarországot egyik oldalról Csehszlovák állam, a másik oldalról a Poprád völgyétől a Tisza völgyéig a „fikciós autonom“ Kárpátorosz- ország határolja. Ez a határ rüa esetleg egy új világbékének lehet az útja, esetleg útj, ugródeszkája egy világháborúnak. Éppen ezért felelősségem teljes tudatában, az igazság győzelmében vetett legmélyebb bittel léptem át Szent István birodalma országgyűlésének küszöbét (Hosszantartó éljenzés és taps.) A kárpátorosz népet képviselem itt (Lelkes éljenzés.), azt a népet, amelyet a legszebb történelmi jelző illett meg és amely e jelzőhöz híven ma is úgy érzi, hogy megőrizheti a gens fidellsima nevet. (Hosszantartó éljenzés.) — A kárpátorosz nép jogosan vágyik a szabadságára, melyet a wilsoni elvek fektettek le 1918-ban és amely 1919 szeptember 10-én a nagyhatalmak garanciájával kodifikáltatott Be kell jelentestem, hogy a kárpátorosz nép jogaival, önrm delkczésével még a mai napig sem élhe tett. (Ügy van! Ügy van!) A jogaiban elismert kárpátorosz nép csan letétbe volt helyezve a Csehszlovák állam keretein — Kicsit úgy érezzük magunkat, mini* ha ml mppt ott volnánk több mint ezer évvel ezelőtt a pusztaszeri síkon és mintha ezen aát asztalon itt előtern, ott van egy urna és oö£ ^ellene lépni, Tégi ősi magyar szokás szerint, fel kellene sebezni ereinket és bele fetjlene b’’ vérünket abba az urnába: a magyar! állam, a magyar élet vérkeringésébe. (Hosszantartó éljenzés és taps.) Amikor úgy érzem, hogy képletesen megtesszük ezt, akkor elmondom, hogy mit monda-1 nánk ezen a helyen. Azt mondanánk? testvérek, beleöntjlik a mi megfrissült, megedződött új vérsejtjelnket a magyar élet véredényeibe azért, hogy erősebb legyen a magyar, hogy népesebb legyen a magyar család, begy erőteljesebbé duzzadjon a nemzet, hogy megvalósulhasson a nemzet igazi erőihez, és múltjához méltó jövő Magyar-* ország. (Zajos éljenzés és taps.) — Ezekkel a gondolatokkal akarjuk megkezdeni parlamenti munkánkat. Isten minket úgy segéljent (Hosszantartó, szűnni nem akaró viharos éljenzés és taps.) | A kárpátorosz nép népszavazást kíván Ennek értelmében a kárpátorosz nép abszolút többsége a bési arbitrás után, amely jogilag nem ellenkezik a kárpát- orosz nép önrendelkezési jogaival, Vng- váron, felhatalmazott képviselőivel elnökletem alatt összeülve hétszázezer főnyi kárpátorosz nép nevében kijelentette, hogy élni akar önrendelkezési jogaival, népszavazást kíván. (Nagy taps a Ház minden oldalán.) A népszavazási terület az általuk lakott terület Poprádtól egész a Tisza völgyéig. (Éljenzés és taps.) Ezt a népakaratot, a kárpátorosz nép többségének egységes óhaját november 4-én tolmászoltuk a müncheni nagyhatalmak és az érdekelt államok képviselői előtt' és ezt a határozatot és népakaratot vagyok bátor itt a magyar országgyűlésen e szent, felelősségteljes történelmi pillanatban képviselni. (Éljenzés és taps-) — A kárpátorosz probléma nemcsak Európa legszerencsétlenebb népének, egy élniakaró és jogaitól teljesen megfosztott, öntudatos nemzetnek problémája, hanem problémája az új, trianoni rabságból megszabadult Európának is. És kiinduló pontja az új európai világbékének, vagy pedig egy szörnyű világ- háborúrtak a Róma—Berlin—-Tókió és a Páris—Prägt—Moszkva tengelye keres/ tező pontján. Ebből a szempontból fontos ütközőpont az európai nagytengelyek zseniális megteremtője kezében, a kárpátoroszok földje, nemcsak néprajzi és gazdasági, de főleg politikai vonatkozásaiban is. — Nem szabad szem elől téveszteni azt sem, hogy a Páris—Prága—Moszkva ten> Hamhs^ssé Ut ŐfiiuÉéíásáfQ. mélynyomásé <> 63x95 cm. méretben P 1.40 fcíSfc í í / fiú' megrendelhető: Stádium Safló vállaial Ri.-nái Bpílapest, VI., Rózsa-utca 111. sz. belül. Ennek az államnak a keretei elpusztultak és így a trianoni Csehszlovákia nines többé. (Zajos helyeslés és taps.) Bíznék következtében a kárpátorösz nép, amelynek ezen a már eltüntetett kereten belül kellett volna érvényesül- . nie, felszabadult. — A békeszerződés-értelmében és az azt követő generális statútumok értelmében az első kárpátorosz parlamentnek 1919 december 19-én kellett yolna összejönni. Különböző ürügyek leple a'.att, főleg a szélső szocialista ukrán marxisták és » zsidó kommunisták intrikája a kárpát* orosz nép parlamentjét a mai napig nem hívták össze.. Ennek folytán a kárpát* orosz népakarat sem a wilsoni alapelvek, sem a- békeszerződések, sem a legújabb miintebeni élvek, a kis népszövetség határozata és akarata értelmében sem érvényesülhetett. A Páris—Prága—Moszkva tengellyel nem lehetett összeegyeztetni a nacionalista alapra helyezett és a Róma— Berlin főtengelyhez, a Budapest—Ungvár —Varsó melléktengelyhez közeledő kár- pátorosznép akaratát. (Helyeslés.) A kárpátoroszok hetven százaléka húsz éven keresztül ellenállott a prágai elgondolásnak és az összes parlamenti és más választások alkalmával ellenzéki többségben maradt. (Éljenzés.) így a kárpátoroszok önrendelkezési jogának nemcsak gondolata, hanem jogfolytonossága sem szakadt meg és ezért teljesen megfelel az európai köz* véleménynek és a nemzetközi jógi felfogásnak a. kárpátorosz nép november 3-án megfogalmazott döntése. A kárpátorosz népet képviselem itt...
