Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-04 / 25. szám
24 TEMHDEfc! J^CtW-WTM^T) 1933 DECEMBER 4. VASÁRNAP Mit jelent a magyar Jog >t beléptetése a felszabadult Felvidéken A Felvidéki Magyar Hírlap cikksorozatban ismerteti a nagyközönség számára fontos változásokat n. Kereskedősegédek szolgálati viszonya Az 1910/1920. M. E. számú rendelet újból szabályozza a kereskedő-segédek és a munkaadók szolgálati viszonyát. Eszerint a határozatlan időre'.kötött szolgálati szsrődést csak írásban közölt előzetes felmondással lehet felbontani. A felmondási idő tekintetében érvényben lévő jogszabályok akként módosulnak, hogy a felmondási idő két évi vagy ezt meghaladó szolgálat esetében 3 hón ;p, fontosabb leendőkkel megbízott alkalmazottaknál 6 hónap. A szolgálati viszony megszűnése esetében réz olyan alkalmazottat, aki mm '.kandójánái legalább 5 évig megszakítás nélkül állott szolgálatban, végkielégítés illeti meg. A végkielégítés összege, minden betöltött 3 évi szolgálat után a murJ;abérnek 1 hónapra eső része, legfeljebb azonban 1 évi munkabér. Kereskedő nem lehet az Ipartestület tagja Az 1884. évi XVII. t.-e. alapján alakult ipartest iiíétnek az iparosok és kereskedők egyaránt tagjai lőhetnek. Ezen változtat az 1932. évi VIII. t.-c., amely az új ipartestületekről és az ipar testületek országos központjáról rendelkezik. Eszein t as ivar testület a képesítéshez kötött ipart üzö iparosok szervezete, így a kereskedők r.cm vehetői: jel az ipartestület keretébe, hanem külön kereskedelmi testületbe 'tömörülhetnek. Az 1931. évi XX. t.-c. rendelkezik a gazdasági versenyt szabályozó .megállapodásokról, amely Szerint ’ az olyan megállapodás vagy határozat, amely árura vonatkozóan a termelés, a forgalom vagy az árai: kulin tekintetében, vagy egyébként a gazdasági versenyt korlátozó kötelezettséget állapit meg (kartel vagy más hasonló célú jogviszony), csak úgy érvényes, ha azt írásba foglalták és a minisztériumnak bemutatták. A .korlátolt felelősségű társaságok és csendes társaságok jogviszonyait az 1930. évi V. t.-c. szabályozza. Az 1930 : XXII. t.-c. IV. fejezete rendelkezik a gaboranemüek vagy az ebből származó malomipari termékek tekintetében kötött határidő ügyletekről. Változások a biztosítási Jog terén Az 5460/1928. M. E. számú rendelet szabályozza a biztosítási ügynökök jogállását és jogkörét, amely megkülönböztetést tesz közvetítő ügynök és ügyletkötő ügynök között. A biztosítási díj fizetésével kapcsolatos egyes kérdéseket rendezi az 1920. évi X. t.-c. Ez a törvény azokat a hézagokat pótolt i, amelyek a régi kereskedelmi törvényben előfordultak, amely szerint a biztosítási szerződés hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban fizetendő díj kárbiztositásnál a lejáratkor, életbiztosításnál pedig a lejárat után 30 nap alatt vagy mindkettőnél az evégre engedett halasztás eltelte előtt le nem fizettetik. Ä t önt ínynek ezen hiánya, teljes bizonytalanságot Statuált a biztosítás terén. Az eddigi jogállapot szerint ugyanis a biztosított E2zal a negativ magatartásával, hogy' a visszatérő időszakokban, fizetendő dijakat, vagyis a második, harmadik stb. díjrészletet nem fizette meg. a biztosítási szerződést felbontotta és vállalt kötelezettsége minden egyéb jogi hátrány nélkül ebből a saját egyoldalú tényből kifolyólag megszűnt. Ez az állapot különösen a kár-biztosítás terén teremtett bizonytalanságot, amely' a tisztességtelei verseny vissz:éléseinek egész áradatával öntötte el az üzleti életet. Megteremtette ugyanis a hírhedt kikapcsolási rendszert, alnely abban állott, hogy lelkiismeretlen biztosítási ügynökök látszólag előnyösebb feltételek reálicitálásával a tájékozatlan egyszerű nép szülés rétegeit fennálló biztosítási szerződése otthagyására csábították s a tudatlan nép a legtöbb esetben csak azt értette, hogy ő jogkövetkezmény nélkül hagyhatja ott fennálló szerződését és egy' látszólag előnyösebb szerződést köt, végslonzésben azonban esetleg egy szolid és megbízható intézetet hagy ott és megy át egy kevésbé szolidhoz, az ügynök pedig megkapta — ami ji^fő — a misga üzietszerzési jutalékát. Ezeken a mizériákon segített az 1920. évi X. t.-c., amely' más rer.dcjkezést tartalmaz a kárbiztosítási díjra éfe más rendelkezést az életbiztosítási díj’" Az új törvény szerint ha a \árlnztosi- tásnál a szerződő fél a szerződni megkötésekor fizetendő dijat az esedélc^segtől számított 30 nap alatt meg nem biztosító — választása szerint. v*y a szerződés teljesítését követelheti, vagy'pedig elállhat a szerződéstől. Ha a biztofIrfíruWwihkgiú NAGYCBH Budapest Bówtsrh-.-Mór.. és. tini cégnél, ,t, IV.. Károly-körút 38. s2. * sJL sitótársaság díjkövetelését az esedékességtől számított 30 napi határidő eltelte után további 60 nap alaltt bírói úton nem érvényesíti, öt a szerződéstől cláüotíno.:: kdl tekinteni. Hogy. a biztosító a. díjkövetelését a határidőben érvényesíti-e vagy nem, erről a szerződő felet (a biztosi tót- tat) legkésőbb a 60-ik ncpoa feladott ajánlott levélben értesíteni köteles. Ha a biztosító a díjköveteié:/1 bírói úton kellő időben érvényesíti, és a kár az alatt az idő slatt következik be, amelyre a követelt díj jár, a biztosító szerződésszerű kötelezettségének teljesítésére köteles, miig ha a kár bekövetkeztekor a díj még nem volt is kifizetve. Ha azonban a biztosító a szerződéstől még a kár bekövetkezése előtt elállóit, a kárveszély viselése nem terheli őt. Más rendelkezések varinak a kárbiztosítási szerződés megkötése után járó díj fizetésének elmulasztásával kapcsolatosan. Itten a jogkövetkezmények nem olyan súlyosak, mert a célszerűség azt követeli, hogy az emlékezőtehetség köréből már köhir.iyebben kisikló ily esetekben a biztosító a felet írásban is felhívja a díj megfizetésére, vagy előre írásban figyelmeztesse az esedékesség idejére éo fizetési kötelezettségére. Ez'rt a szerződés megkötése után fizetendő kárbiztosítási díjra vonatkozóan. a törvény úgy rendelkezik, hogy ha ezt a díjat a szerződő fél (biztosított) az esedékességkor vagy az e végre engedett fizetési halasztás elteltéig meg nem fizeti, a biztosító köteles a mulasztás következményeire való figyelmeztetéssel ajánlott levélben, felhívni, hogy a diját a folhivás kézhezvételétől számított és 30 napnál rÖvi- debbre nem szabható határidő alatt fizesse meg. Ha az utólagos teljesítésre engedett határidő eredménytelenül telt el, a biztosítónak választása szerint joga van vagy a szerződés teljesítését követelni, vagy pedig díjköveteléséről lemondva ai szerződést rögtöni hatállyal felmondani és esetleges kárának aráiiylagos megtérítését követelni. Ha a biztosító a díjkövetelését az utólagos teljesítésre engedett határidő eltelte után további 60 nap alatt bírói úton nem érvényesíti, a szerződést e határidő utolsó napjával megszűntnek kell tekinteni. Fontos rendelkezése a törvénynek az is, hogy blytpt ’ kúrbiztosítási szerződést, amelyet 6 évnél hossz: bb időre kötöttek, a 6 év eltelte után a szerződő fél felmondhatja, amely jogról előre lemondani nem lehet. De a szerződést 6 év eltelte előtt is felmondhatja a felek bármelyike, ha ezt a biztosítási szerződésben kikötötték. Egészen más rendelkezi.'sek vannak az életbiztosítási díjra cézve. Míg a kárbiztosításnál a folytatólagos biztosítási drjek is perelhetők, mert a biztosítótársaság a díjkövetelések teljesítését is követelheti, addig az életbiztosítási szerződések kötése nincs megnehezítve több évi időtartam rendszeresítésével. Ezért a törvény ez életbiztosításnál csupán az első biztosítási időszakra járó bfolocítási díj bírói úton való érvényesítését engedi meg, valamint azoknak a dijaknek a perjését, amelyeknek a fizetésére a szerződő fél a mindenkori esedékességekre külön-külön írásban kötelezte magát. Ebből következik, hogy a későbbi időszakokra járó élet- biztosítási díjakat nem lehet bírói úton érvényesített). Az első ék);biztosítási időszakot követő valamely időszaki díj fizetésének elmulasztása egymagában nem vonja maga után a szerződés megszűnését, hanem ehhez a biztosított részéről míg az szükséges, hogy a szerződést felmondja.. A szerződés felmondóiknak tekintetik egymagában azzal is, hi a biztosított az első biztosítási időszakot követő valamely időszak életbiztosítási díját a biztosító által kitűzött utólagos határidő elteltéig meg nem fizeti. A pénzügyminiszter 93.521/1926. számú rendelete szabályozza a biztosító magán- vállalatok állami felügyeletével kapcsolatos magánjogi vonatkozású kérdéseket. i Kényszeregyezségi eljárás A csődtörvényen semmi lényegesebb változás nincsen. A m. kir. minisztériumnak 1410/1926. M. E. sz. rendelete hatályon kívül helyezi a- előbbi 4070/1915. M. E. sz. rendeletet a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárásiéi és tok új jogszabályt léptet életbe. A kónyszcregyezsígi eljárást ‘többek között nem lehet megindítani, ha az adós legalább 50%-os hányadot nem ajánlott fel, — ha a kereskedő-adósnak üzlete két évnél nem hosszabb ideje áll feon —, ha az adós ellen két éven belül volt már egyezségi eljárás folyamaiban vagy csői- dík. ben volt, végül ha az előterjesztett leltárból kitűnik, hogy az cdósnak a követelésék kielégítésére igenybeveh/tő szabad vágyom nincsen, kivéve ha az adós a felajánlott hányad tekintetében megfelelő biztosítékot ad. Az adós köteles a kérvény benyújtásával egyidejűén 160 pengőt letétbe helyezni, ha a hitelezők kielégítésére szolgáló vagyon értélre a 10.000 pengőt meghaladja, különben csak 90 pengőt. Kötelezően elő van írva a magánegyezség megkísérlése, amely joginiézménjt egészen új dolog a felvidék részére. Az egyezségi ajánlatot akkor kell elfogadottnak tekinteni, ha az egyezségi tárgyaláson megjelent, vagy meghatalmazott által képviselt szavazatra jogosult hitelezőknek egyszerű többsége az ajánlat melleit szavazott s ezenfelül az ajánlatot elfogadó hitelezők követelései összeg szerint kétharmad részét teszik a szavazatra jogosult valamennyi hitelezőt együttvéve megillető tőkekövetelésnek. Üj jogintézmény, hogy a kereskedő vagy iparos a kényszeregyezségi eljárás megindítása iránt beadott kérvényében, vagy sz eljárás során egyezségi ajánlatát úgy is előterjesztheti, hogy a kielégítési hányad szabályszerű felajánlása mellett egyúttal ajánlatot tesz arra is, hogy a végrehajtás alá vonható vagyonához tartozó dolgokét és jogokat a hitelezők kielégítésének céljára értékesítés végett,« hitelezők rendelkezésére bocsátja. Ha a hitelezők kieV'gítésáre rendelkezésre álló vagyon az 5000 penget meghaladja, bírósági jogi megbízottat is kell kirendelni. Tisztességtelen verseny Az 1923. évi V. t.-c. rendelkezik a tisztességtelen versenyről. Az üzleti versenyt nem szabad az üzleti ‘tisztességbe, vagy általában a jó erkölcsökbe ütköző módon folytatni. Attól, akinek magatartása a törvénybe ütközik, az ily magatartás abbahagyását és kár megtérítését lehet követek!. Az üzleti tisztese ígszabta korlátoll ak egyes fontosabb áthágásai: a szétégő feldicsérése, bitorlás és utánzás, hírnév- rontás és hitelrontás, üzleti vagy üzemi titok elárulása vagy jogosulatlan felhasználása, végül a hólabdaszsrződés, mefy nélfogva a vevő cs:k abban az esetben kapja meg az árut, ha meghatározott számú további vevőt vagy megrendelőt gyűjt és ha ez nem sikerül, a szerződés kikötése szerint joghátrány éri. A tisztességtelen verseny üldözésére a budapesti kereskedelmi és iparkamarán'! „Jury” néven külön, szerv létesült, mely a megállapított szabályzat szerint műköUjítások a polgári perrendtartásnál Az 1918. évi államfordulat óta, amikor a Felvidéket a cseh köztársaság bekebelezte, a polgári eljáráson az 1925. évi VIII. t.-c. és az 1930. évi XXXIV t.-c., továbbá a 46.000/1930. I. M. számú rendelet hoztak lényegesebb változásokat. Ez új jogszabályok a' polgári perrendtartást és ez igazságügyi szervezetet egyes részleteiben egyszerűsítették és a kornak megfelelően módosították, anélkül, hogy az elméletileg kiváló és a gyakorlatban is kitünően bevált polgári perrendtartásnak alapelveit módosították volna. Újítás, hogy a kir. törvényszéknél> mint elsőfokú, bíróságnál, általánossá tétetett az egyes bíráskodás. A sslovenszkói jogban csak 20.000. cseh korona pertárgy értékéig járt el az egyes bíróság, ezen értékhatáron felül már a társasbíróság 3 tagú tanácsban döntött. A rági perrendtartás a törvényszéki eljárásban nem korlátozta a peres felek által benyújtható előkészítő iratok számát. Ez sok esetben az előkészítő iratok szükségtelen túltengésére, ezzel a bíróság fölösleges megterhelésére és a költségek szaporítására vezetett. A magyar perrendtartási novella csórt az előkészítő iratok számát korlátozta úgy, hogy felperer _á keresetleveleit, alperes pedig a Pp. 195. §-ban szabályozott első előkészítő iratán leiül legfeljebb még egy-egy előkészítő iratot adhat. További előkészítőiratra a bíróság csak kivételesen adhat engedély a törvényben megjelölt esetekben. Ezzel szemben a novella szerint a járásbírósági eljárásban is be van vezetve az előkészítő iratok után való per-előkészítés, holott a Szlovákiában is érvényes régi perrendtartás szerint ennek nem volt helye, mert a járásbírósági eljárásban szóbeli érintkezés útján folytatták le a pert. A gyakorlatban azonban kitűnt, hogy különösén nagyobb értékű perekben az előkészítő iratok váltása a járásbíróság előtt is célszerű lehet, de csak kivételesen, t. i. akkor, ha sz érdemleges tárgyalást előkészítés hiánya miatt el kell halasztani. Általános volt a panasz, hogy az ügyvédek áí> 1 előterjesztett előkészítő iratok túltengene!:, azoknak terjedelme a peranyagot áttekinthetetlenné ’teszi és a bíróságra azoknak elolvasása r. gy műt- katerhet ró. A novella ezért előírja, hogy az előkészítő if altoknak cork a tényállításokat, bizonyítékokat< jogszabályokba való utalást és kérelmeket szabad rlkalmaz- niok, még pedig a lehető legrövidebben. terjedelmes tudományos jegi fejtegetések nélkül. Est a célt a novella azzal kívánja előmozdítani, hogy -a meg nem felelő előkészítő iratokért az ügyvéd részére nem szabad költséget megállapítani. Újítás, hogy a peres felek a kir. törvényszék mint elsőfokú bíróság előtt is aláírják a tárgy: lásról felvett jegyzőkönyve't. A szlovákiai jogban ismeretlen újítás az, hogy az elsőbíróság ítélete ellen a fellebbezés elhagyásával egyenesen felül* vizsgálati kérelmet lehet benyújtani az ellenfél beleegyez''elvei, ha az ügyben a felebbezési bíróság ítélete ellen felülvizsgálatnak lease helye. A magyar ősrecrátartás ezzel a revisio per s lium intézményét vezette be. Sokszor ugyanis azonos tárgyú perek nagy számmal indulnak meg és valamennyien mog járják a bírói fóru- a mókát, míg végül a legfelső bíróság meg* rt ! hozza azt a döntést, amelynek korábbi bekövetkezése esetén a nagyszámú pert meg sem indították vote,a, (Folytatjuk.) Felelős szerkesztő:. POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: TEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT, BUDAPEST, VIIL, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYÖRY ALADÁR IGAZGATÓ
