Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-04 / 25. szám

24 TEMHDEfc! J^CtW-WTM^T) 1933 DECEMBER 4. VASÁRNAP Mit jelent a magyar Jog >t beléptetése a felszabadult Felvidéken A Felvidéki Magyar Hírlap cikksorozatban ismerteti a nagyközönség számára fontos változásokat n. Kereskedősegédek szolgálati viszonya Az 1910/1920. M. E. számú rendelet újból szabályozza a kereskedő-segédek és a munkaadók szolgálati viszonyát. Esze­rint a határozatlan időre'.kötött szolgálati szsrődést csak írásban közölt előzetes fel­mondással lehet felbontani. A felmondási idő tekintetében érvényben lévő jogsza­bályok akként módosulnak, hogy a fel­mondási idő két évi vagy ezt meghaladó szolgálat esetében 3 hón ;p, fontosabb leendőkkel megbízott alkalmazottaknál 6 hónap. A szolgálati viszony megszű­nése esetében réz olyan alkalmazottat, aki mm '.kandójánái legalább 5 évig megsza­kítás nélkül állott szolgálatban, végkielé­gítés illeti meg. A végkielégítés összege, minden betöltött 3 évi szolgálat után a murJ;abérnek 1 hónapra eső része, legfel­jebb azonban 1 évi munkabér. Kereskedő nem lehet az Ipartestület tagja Az 1884. évi XVII. t.-e. alapján ala­kult ipartest iiíétnek az iparosok és keres­kedők egyaránt tagjai lőhetnek. Ezen változtat az 1932. évi VIII. t.-c., amely az új ipartestületekről és az ipar testületek országos központjáról rendelkezik. Esze­in t as ivar testület a képesítéshez kötött ipart üzö iparosok szervezete, így a ke­reskedők r.cm vehetői: jel az ipartestület keretébe, hanem külön kereskedelmi tes­tületbe 'tömörülhetnek. Az 1931. évi XX. t.-c. rendelkezik a gazdasági versenyt szabályozó .megállapo­dásokról, amely Szerint ’ az olyan megálla­podás vagy határozat, amely árura vonat­kozóan a termelés, a forgalom vagy az ár­ai: kulin tekintetében, vagy egyébként a gazdasági versenyt korlátozó kötelezett­séget állapit meg (kartel vagy más ha­sonló célú jogviszony), csak úgy érvé­nyes, ha azt írásba foglalták és a minisz­tériumnak bemutatták. A .korlátolt felelősségű társaságok és csendes társaságok jogviszonyait az 1930. évi V. t.-c. szabályozza. Az 1930 : XXII. t.-c. IV. fejezete ren­delkezik a gaboranemüek vagy az ebből származó malomipari termékek tekinteté­ben kötött határidő ügyletekről. Változások a biztosítási Jog terén Az 5460/1928. M. E. számú rendelet szabályozza a biztosítási ügynökök jog­állását és jogkörét, amely megkülönböz­tetést tesz közvetítő ügynök és ügyletkötő ügynök között. A biztosítási díj fizetésével kapcsolatos egyes kérdéseket rendezi az 1920. évi X. t.-c. Ez a törvény azokat a hézagokat pó­tolt i, amelyek a régi kereskedelmi tör­vényben előfordultak, amely szerint a biz­tosítási szerződés hatályát veszti, ha a visszatérő időszakokban fizetendő díj kárbiztositásnál a lejáratkor, életbiztosí­tásnál pedig a lejárat után 30 nap alatt vagy mindkettőnél az evégre engedett ha­lasztás eltelte előtt le nem fizettetik. Ä t önt ínynek ezen hiánya, teljes bizonyta­lanságot Statuált a biztosítás terén. Az eddigi jogállapot szerint ugyanis a bizto­sított E2zal a negativ magatartásával, hogy' a visszatérő időszakokban, fizetendő dijakat, vagyis a második, harmadik stb. díjrészletet nem fizette meg. a biztosítási szerződést felbontotta és vállalt kötele­zettsége minden egyéb jogi hátrány nél­kül ebből a saját egyoldalú tényből kifo­lyólag megszűnt. Ez az állapot különö­sen a kár-biztosítás terén teremtett bi­zonytalanságot, amely' a tisztességtelei verseny vissz:éléseinek egész áradatával öntötte el az üzleti életet. Megteremtette ugyanis a hírhedt kikapcsolási rendszert, alnely abban állott, hogy lelkiismeretlen biztosítási ügynökök látszólag előnyösebb feltételek reálicitálásával a tájékozatlan egyszerű nép szülés rétegeit fennálló biz­tosítási szerződése otthagyására csábítot­ták s a tudatlan nép a legtöbb esetben csak azt értette, hogy ő jogkövetkezmény nélkül hagyhatja ott fennálló szerződé­sét és egy' látszólag előnyösebb szerződést köt, végslonzésben azonban esetleg egy szolid és megbízható intézetet hagy ott és megy át egy kevésbé szolidhoz, az ügy­nök pedig megkapta — ami ji^fő — a misga üzietszerzési jutalékát. Ezeken a mizériákon segített az 1920. évi X. t.-c., amely' más rer.dcjkezést tar­talmaz a kárbiztosítási díjra éfe más ren­delkezést az életbiztosítási díj’" Az új törvény szerint ha a \árlnztosi- tásnál a szerződő fél a szerződni megkö­tésekor fizetendő dijat az esedélc^segtől számított 30 nap alatt meg nem biztosító — választása szerint. v*y a szerződés teljesítését követelheti, vagy'pe­dig elállhat a szerződéstől. Ha a bizto­fIrfíruWwihkgiú NAGYCBH Budapest Bówtsrh-.-Mór.. és. tini cégnél, ,t, IV.. Károly-körút 38. s2. * sJL sitótársaság díjkövetelését az esedékesség­től számított 30 napi határidő eltelte után további 60 nap alaltt bírói úton nem érvényesíti, öt a szerződéstől cláüotíno.:: kdl tekinteni. Hogy. a biztosító a. díjköve­telését a határidőben érvényesíti-e vagy nem, erről a szerződő felet (a biztosi tót- tat) legkésőbb a 60-ik ncpoa feladott ajánlott levélben értesíteni köteles. Ha a biztosító a díjköveteié:/1 bírói úton kellő időben érvényesíti, és a kár az alatt az idő slatt következik be, amelyre a köve­telt díj jár, a biztosító szerződésszerű kö­telezettségének teljesítésére köteles, miig ha a kár bekövetkeztekor a díj még nem volt is kifizetve. Ha azonban a biztosító a szerződéstől még a kár bekövetkezése előtt elállóit, a kárveszély viselése nem terheli őt. Más rendelkezések varinak a kárbizto­sítási szerződés megkötése után járó díj fizetésének elmulasztásával kapcsolato­san. Itten a jogkövetkezmények nem olyan súlyosak, mert a célszerűség azt követeli, hogy az emlékezőtehetség köré­ből már köhir.iyebben kisikló ily esetekben a biztosító a felet írásban is felhívja a díj megfizetésére, vagy előre írásban figyelmeztesse az esedékesség idejére éo fizetési kötelezettségére. Ez'rt a szerző­dés megkötése után fizetendő kárbiztosí­tási díjra vonatkozóan. a törvény úgy ren­delkezik, hogy ha ezt a díjat a szer­ződő fél (biztosított) az esedékességkor vagy az e végre engedett fizetési halasz­tás elteltéig meg nem fizeti, a biztosító köteles a mulasztás következményeire való figyelmeztetéssel ajánlott levélben, felhívni, hogy a diját a folhivás kézhez­vételétől számított és 30 napnál rÖvi- debbre nem szabható határidő alatt fizesse meg. Ha az utólagos teljesítésre engedett határidő eredménytelenül telt el, a biztosítónak választása szerint joga van vagy a szerződés teljesítését követelni, vagy pedig díjköveteléséről lemondva ai szerződést rögtöni hatállyal felmondani és esetleges kárának aráiiylagos megtérí­tését követelni. Ha a biztosító a díjköve­telését az utólagos teljesítésre engedett határidő eltelte után további 60 nap alatt bírói úton nem érvényesíti, a szerződést e határidő utolsó napjával megszűntnek kell tekinteni. Fontos rendelkezése a törvénynek az is, hogy blytpt ’ kúrbiztosítási szerződést, amelyet 6 évnél hossz: bb időre kötöttek, a 6 év eltelte után a szerződő fél felmond­hatja, amely jogról előre lemondani nem lehet. De a szerződést 6 év eltelte előtt is felmondhatja a felek bármelyike, ha ezt a biztosítási szerződésben kikötötték. Egészen más rendelkezi.'sek vannak az életbiztosítási díjra cézve. Míg a kárbizto­sításnál a folytatólagos biztosítási drjek is perelhetők, mert a biztosítótársaság a díjkövetelések teljesítését is követelheti, addig az életbiztosítási szerződések kötése nincs megnehezítve több évi időtartam rendszeresítésével. Ezért a törvény ez életbiztosításnál csupán az első biztosí­tási időszakra járó bfolocítási díj bírói úton való érvényesítését engedi meg, va­lamint azoknak a dijaknek a perjését, amelyeknek a fizetésére a szerződő fél a mindenkori esedékességekre külön-külön írásban kötelezte magát. Ebből követke­zik, hogy a későbbi időszakokra járó élet- biztosítási díjakat nem lehet bírói úton érvényesített). Az első ék);biztosítási idő­szakot követő valamely időszaki díj fize­tésének elmulasztása egymagában nem vonja maga után a szerződés megszűné­sét, hanem ehhez a biztosított részéről míg az szükséges, hogy a szerződést fel­mondja.. A szerződés felmondóiknak tekin­tetik egymagában azzal is, hi a biztosí­tott az első biztosítási időszakot követő valamely időszak életbiztosítási díját a biztosító által kitűzött utólagos határidő elteltéig meg nem fizeti. A pénzügyminiszter 93.521/1926. számú rendelete szabályozza a biztosító magán- vállalatok állami felügyeletével kapcsola­tos magánjogi vonatkozású kérdéseket. i Kényszeregyezségi eljárás A csődtörvényen semmi lényegesebb változás nincsen. A m. kir. minisztériumnak 1410/1926. M. E. sz. rendelete hatályon kívül helyezi a- előbbi 4070/1915. M. E. sz. rendeletet a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás­iéi és tok új jogszabályt léptet életbe. A kónyszcregyezsígi eljárást ‘többek kö­zött nem lehet megindítani, ha az adós legalább 50%-os hányadot nem ajánlott fel, — ha a kereskedő-adósnak üzlete két évnél nem hosszabb ideje áll feon —, ha az adós ellen két éven belül volt már egyezségi eljárás folyamaiban vagy csői- dík. ben volt, végül ha az előterjesztett leltár­ból kitűnik, hogy az cdósnak a követelé­sék kielégítésére igenybeveh/tő szabad vágyom nincsen, kivéve ha az adós a fel­ajánlott hányad tekintetében megfelelő biztosítékot ad. Az adós köteles a kérvény benyújtásá­val egyidejűén 160 pengőt letétbe he­lyezni, ha a hitelezők kielégítésére szol­gáló vagyon értélre a 10.000 pengőt meg­haladja, különben csak 90 pengőt. Kötelezően elő van írva a magánegyez­ség megkísérlése, amely joginiézménjt egészen új dolog a felvidék részére. Az egyezségi ajánlatot akkor kell elfo­gadottnak tekinteni, ha az egyezségi tár­gyaláson megjelent, vagy meghatalmazott által képviselt szavazatra jogosult hitele­zőknek egyszerű többsége az ajánlat mel­leit szavazott s ezenfelül az ajánlatot el­fogadó hitelezők követelései összeg sze­rint kétharmad részét teszik a szavazatra jogosult valamennyi hitelezőt együttvéve megillető tőkekövetelésnek. Üj jogintézmény, hogy a kereskedő vagy iparos a kényszeregyezségi eljárás megindítása iránt beadott kérvényében, vagy sz eljárás során egyezségi ajánlatát úgy is előterjesztheti, hogy a kielégítési hányad szabályszerű felajánlása mellett egyúttal ajánlatot tesz arra is, hogy a végrehajtás alá vonható vagyonához tar­tozó dolgokét és jogokat a hitelezők ki­elégítésének céljára értékesítés végett,« hitelezők rendelkezésére bocsátja. Ha a hitelezők kieV'gítésáre rendelke­zésre álló vagyon az 5000 penget megha­ladja, bírósági jogi megbízottat is kell ki­rendelni. Tisztességtelen verseny Az 1923. évi V. t.-c. rendelkezik a tisz­tességtelen versenyről. Az üzleti versenyt nem szabad az üz­leti ‘tisztességbe, vagy általában a jó er­kölcsökbe ütköző módon folytatni. Attól, akinek magatartása a törvénybe ütközik, az ily magatartás abbahagyását és kár megtérítését lehet követek!. Az üzleti tisztese ígszabta korlátoll ak egyes fontosabb áthágásai: a szétégő feldicsérése, bitorlás és utánzás, hírnév- rontás és hitelrontás, üzleti vagy üzemi titok elárulása vagy jogosulatlan felhasz­nálása, végül a hólabdaszsrződés, mefy nélfogva a vevő cs:k abban az esetben kapja meg az árut, ha meghatározott számú további vevőt vagy megrendelőt gyűjt és ha ez nem sikerül, a szerződés kikötése szerint joghátrány éri. A tisztességtelen verseny üldözésére a budapesti kereskedelmi és iparkamarán'! „Jury” néven külön, szerv létesült, mely a megállapított szabályzat szerint műkö­Ujítások a polgári perrendtartásnál Az 1918. évi államfordulat óta, amikor a Felvidéket a cseh köztársaság bekebe­lezte, a polgári eljáráson az 1925. évi VIII. t.-c. és az 1930. évi XXXIV t.-c., továbbá a 46.000/1930. I. M. számú ren­delet hoztak lényegesebb változásokat. Ez új jogszabályok a' polgári perrendtartást és ez igazságügyi szervezetet egyes rész­leteiben egyszerűsítették és a kornak megfelelően módosították, anélkül, hogy az elméletileg kiváló és a gyakorlatban is kitünően bevált polgári perrendtartásnak alapelveit módosították volna. Újítás, hogy a kir. törvényszéknél> mint elsőfokú, bíróságnál, általánossá tétetett az egyes bíráskodás. A sslovenszkói jogban csak 20.000. cseh korona pertárgy érté­kéig járt el az egyes bíróság, ezen érték­határon felül már a társasbíróság 3 tagú tanácsban döntött. A rági perrendtartás a törvényszéki el­járásban nem korlátozta a peres felek által benyújtható előkészítő iratok számát. Ez sok esetben az előkészítő iratok szük­ségtelen túltengésére, ezzel a bíróság fö­lösleges megterhelésére és a költségek szaporítására vezetett. A magyar perrend­tartási novella csórt az előkészítő iratok számát korlátozta úgy, hogy felperer _á keresetleveleit, alperes pedig a Pp. 195. §-ban szabályozott első előkészítő iratán leiül legfeljebb még egy-egy előkészítő iratot adhat. További előkészítőiratra a bíróság csak kivételesen adhat engedély a törvényben megjelölt esetekben. Ezzel szemben a novella szerint a járásbírósági eljárásban is be van vezetve az előkészítő iratok után való per-előkészítés, holott a Szlovákiában is érvényes régi perrendtar­tás szerint ennek nem volt helye, mert a járásbírósági eljárásban szóbeli érintke­zés útján folytatták le a pert. A gyakor­latban azonban kitűnt, hogy különösén nagyobb értékű perekben az előkészítő iratok váltása a járásbíróság előtt is cél­szerű lehet, de csak kivételesen, t. i. ak­kor, ha sz érdemleges tárgyalást előké­szítés hiánya miatt el kell halasztani. Általános volt a panasz, hogy az ügy­védek áí> 1 előterjesztett előkészítő ira­tok túltengene!:, azoknak terjedelme a peranyagot áttekinthetetlenné ’teszi és a bíróságra azoknak elolvasása r. gy műt- katerhet ró. A novella ezért előírja, hogy az előkészítő if altoknak cork a tényállítá­sokat, bizonyítékokat< jogszabályokba való utalást és kérelmeket szabad rlkalmaz- niok, még pedig a lehető legrövidebben. terjedelmes tudományos jegi fejtegetések nélkül. Est a célt a novella azzal kívánja előmozdítani, hogy -a meg nem felelő elő­készítő iratokért az ügyvéd részére nem szabad költséget megállapítani. Újítás, hogy a peres felek a kir. tör­vényszék mint elsőfokú bíróság előtt is aláírják a tárgy: lásról felvett jegyzőköny­ve't. A szlovákiai jogban ismeretlen újítás az, hogy az elsőbíróság ítélete ellen a fellebbezés elhagyásával egyenesen felül* vizsgálati kérelmet lehet benyújtani az ellenfél beleegyez''elvei, ha az ügyben a felebbezési bíróság ítélete ellen felülvizs­gálatnak lease helye. A magyar ősrecrá­tartás ezzel a revisio per s lium intézmé­nyét vezette be. Sokszor ugyanis azonos tárgyú perek nagy számmal indulnak meg és valamennyien mog járják a bírói fóru- a mókát, míg végül a legfelső bíróság meg* rt ! hozza azt a döntést, amelynek korábbi bekövetkezése esetén a nagyszámú pert meg sem indították vote,a, (Folytatjuk.) Felelős szerkesztő:. POGÁNY BÉLA Felelős kiadó: TEDECZKY LÁSZLÓ STÁDIUM SAJTÓVÁLLALAT RT, BUDAPEST, VIIL, RÖKK SZILÁRD-UTCA 4. — FELELŐS: GYÖRY ALADÁR IGAZGATÓ

Next

/
Thumbnails
Contents