Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-01 / 22. szám

■felvidéki 1938 DECEMBER 1, CSÜTÖRTÖK Kobhciniásolt Írországban London, november 30. Belfastból érkezeit hírek szerint Észak-Irországban bizonyos fe­szültség mutatkozik, ami a múlt éjszaka el­követett sorozatos merényletek következmé­nye. A merényleteket ir köztársaságiak követ, ték el az Ulstert Eiretől elválasztó határ mentén. Többszáz köztársasági vett részt a terv kivitelében, amelyet úgy látszik már ré­gen előkészítettek. Többek között felrobbantottak több határ- íuenti őrházat; így a belfast—dublini főút mentén felnő kileeni nagyfontosságu határőr­állomást. Halálos áldozatokról nem érkezett jelentés, de az anyagi kár jelentős. A rendőr­ség lázasan keresi a tetteseket, akik a me­rényleteket nyilvánvalóan tiltakozásnak szán­ták azok ellen a rendelkezések ellen, ame­lyekkel az ulster; kormány több nemzeti gyű­lést a közelmúltban betiltott. Eddig azonban még senkit sem tudtak kézrekeríteni. fr --------~ „Keletázsiai központi hivatalt" állít fel Japán Tokió, november SO, A császári palotá­ban szerdán a császár jelenlétében rend­kívüli kormány értekezletet tartottak. Az értekezleten alapvető intézkedéseket hatá­roztak el a kínai—japán kapcsolatok tiszr tázására „a keletázsiai új rend” megszer­vezésével kapcsolatban. Politikai körökben most „keletázsiai központi hivatal” felállí­tását várják, amelyet rendkívüli teljhata­lommal ruháznának fel az egész kelet­ázsiai politika keresztülvitelére. London> november 30. A Daily Expresss jelenti Hongkongból: Az angol haderő ve­zetősége hosszas tanácskozás során figyel­meztette a japán parancsnokságot, hogy további incidensek Hongkong határán na­gyon súlyos következményekre vezethet­nek. A japánok erre elhatározták, hogy kiürítik a Hongkonggal szomszédos összes megszállt területeket. A japán csapatok hajnali öt órakor kivonulnak Szumcsunből, amelyet a kínai csapatok még ma délelőtt újból birtokukba vesznek. “&U' nüii ■ „Akárki“— sértés Budapest, november SO. Az egyik buda­pesti gyógyszerkereskedelmi részvénytár. saság felelős vezetőjének pőrét tárgyalta most Dekany dr. járásbíró a központi jái rásbíróságon. A kereset szerint a per előz­ménye az, hogy a részvénytársaság hiva­talos átiratot kapott a "kerületi elöljáróság, tői és az átiratot az irodakisasszony a fe­lelős vezetőnek adta át, amit a részvény- társaság vezető igazgatója kifogásolt az­zal, hogy: —• Fontos iratokat akárkinek átadni nem szabad. Ezt a kitételt a felelős vezető sértőnek érezte és azonnali hatóitjal felmondta, ál. lását. Az ehhez való jogát a részvénytársa­ság igazgatósága kétségbe vonta és a fel­mondásra járó illetményeit nem adta ki neki, így indult meg a pör. Az alperesi részvénytársaság azzal véde. kezett, hogy igazgatója kijelentése Win sértő, egyébként is elkésett az alperes a felmondással, mert a felmondó levelet csak másnap reggel küldte el s nem távozott a szerinte sértő megjegyzés után az irodá­ból azonnal.. A vezető ezzel a védekezéssel szemben azzal érvelt, hogy az irodai sze­mélyzet előtt használt kifejezés sértő és ok az azonnal való felmondásra, nem is késett el a rögtöni hatályú felmondás ér­vényesítésével, mert igaz ugyan, hogy a sértő kifejezés nyomán nem azonnal hagyta el az irodát, de gyógyszerkereske­delmi részvénytársaság felelős vezetője nem is hagyhatja ott üzemet, mert esetleges balesetekért. /6agy veszélyekért neki kellett. volna vállalnia távozása ese­tén a felelősséget. f A bíróság marasztaló ítéletében ki­mondta, hogy a- ukáifl'i kifejezés sértő, jogot ad n rögtöni hatályú felmondásra és ezzel a felperes kellő időben élt.; A törvényszék HoAauser tanfcsa, ahcrá az ügy az alperes rélzvénytársakág felleb­bezése folytán került! az elsőbíróság ítéle­tét a bewületvédelmi ttürvépyre haló hivat­kozással helybenhagj'%.^\^J Jól és olci&n vacsorázhat Budapesten a Kávéházban >ef>körút 58. szám _ tenorírtm énekel zenekara nnntkál Móri remsy 18 London, november 30. Vernon Barlett írja a News Chronicle-ban: Megkezdődött a spanyol semlegessége bizottság lemor­zsolódása. Meglehet, hogy más kormányok is kilépnek és végül a semlegességi bizott­ság megszűnése felmentheti az angol kor­mányt az alól a* ígéret alól. hogy nem adja meg Franco tábornoknak a hadvise­lői jogokat a semlegességi bizottság bele­egyezése nélkül. London, november 30. Az angol kor­mányt hivatalosan még nem értesítették Belgiumnak arról az elhatározásáról, hogy visszavonul a benemavatkozást bizottság­ból. Mindamellett angol diplomáciai körök­ben megjegyzik, hogy Cartier de Mar- cheirmes báró londoni belga nagykövet a külügyminisztériumban volt, hogy tájékoz­tassa Halifax lordot a belga kormány szándékairól. Lord Plymouth viszont teg­nap a francia és olasz nagykövettel ta­nácskozott a Hemming-jelentésről. Még ezen a héten tanácskozik Plymouth elnök a német és portugál nagykövettel is. hogy megismerje kormányuk nézetét a jelentés­ről. Az angol kormány tegnap este táviratpt küldött Sir Robert Hodgson burgosi angol ügynöknek és felkérte, nyomatékosan lép­jen közbe a nemzeti hatóságoknál annak a négy angol lobogó alatt járó hajónak sza- badonbocs.átá-:a érdekében, amelyeket Franco hajóhada spanyol vizeken elfogott. Az angol kormány azonnali választ kér- és újból hangsúlyozta, hogy ezek a hajók Constanzából Angliába tartottak. Salamanca, november 30. A nemzeti csa­patok főparancsnokságának hivatalos je­lentése szerint kedden valamennyi harcté­ren nyugalom volt. A nemzeti repülőgépek bombázták Bar. cel&na kikötőjének katonai épületeit. A bombák eltalálták az egyik benzinraktárt, amelyben tűz ütött ki. A katalán partvidéken a nemzetiek lelőt­tek két köztársasági repülőgépet. A szellemekkel elintézi... Csalással vádolták Burai Józsefné cigányze- nész feleségét, aki — a panasz szerint — ki­csalt 130 pengő készpénzt és 30 pengő éi’- tékű ruhaneműt Gál Istvúnnétól azzal az Ígé­rettel, hogy „a szellemekkel elintézi, hogy az a férfi vegye el, akit szeret". A királyi ügyészség azért is kérte meg­büntetni az asszonyt, mert üzletszerűen fog­lalkozik szellemidézéssel. Rád Illés dr. bün­tetőtörvényszéki egyesbíró szerdán tárgyalta Burámé ügyét. Az asszony tagadta bűnössé­gét. Azzal védekezett, hogy Gálné kereste fel és kérte, hogy jósoljon nejei, de kijelentette, hogy jósolni nem tud. — Erősködött, hogy csináljak valamit, mert szeret egy férfit s azt akarja, hogy feleségül vegye, — vallotta Burainé. — Mondtam, hogy pénzbe kerül, azt felelte: nem baj, fizet két­száz pengőt is. Nagynehezen elfogadtam köl- csvhképpen ötvenöt pengőt és ruhákat, de azokat már visszaadtam. — Maga azt ígérte, hogy a szellemekkel el­int ézteti: a férfi váljon el a feleségétől, s lva ez nem sikerül, valamit csinálnak a szelle­mek, hogy az asszony meghaljon, — szólt közbe a bíró. — Én nem tudok szellemet idézni, hiszen csal: egy zenész felesége vagyok, — tagadott Burainé. Gál Istvánné, aki egy ügyvédnél szobalány, elmondta, hogy miképpen fosztotta ki a bő­beszédű cigánynő. A szellemekre hivatkozott, akikkel „mindent el tud intézni". Amikor a férfi feleségének elpusztítására célzott, meg­ijedt, szólt munkaadójának, aki felvilágosí­totta, hogy csaló kannáiba került, összesen ?$ pengő a kára, mert a ruhákat visszakapta. A törvényszék, miután a kár nem haladja meg a száz pengőt, Mészáros Miksa királyi ügyész indítványára az ügyet a járásbíróság elé utalta és Burainéi szabadlábra helyezte. Adott-e üzleti tanácsokat az operaénekesnő báróné? Bonyolult hamistanúzási per Pálffy Elek dr. budapesti büntetőtör- vénys-zéki bíró elnöklete mellett ma tár­gyalta a törvényszék Hoffmann Ödön banktisztviselő bűnügyét, aki ellen a ki­rályi ügyészség hamiitanuzá$ büntette cí­mén emelt vádat. _A vád szerint Staudach Alf őrizné báró- né szül. Roeder Sarolta évekkel ezelőtt pol­gári port indított Domony Móric, a Ma­gyar Folyam_ és Tengerhajózási R. T. volt vezérigazgatója ellen, amelyben kérte a bíróságot, hogy kötelezze Domony Mó­ricot többszázezer pengő megfizetésére. E polgári pörben a bíróság kihallgatta Hoff­mann Ödönt is, aki tanúvallomásában — az ügyészség vádirata szerint —- azt a valótlanságot adta elő eskü alatt, hogy a báróné Becsben, Domony Móriccal az ő és több más tanú jelenlétében szóbeli szerző­dést kötött. E szerződés szerint a báróné Domony Móricot a MFTR ügyeinek Inté­zésénél különféle tanácsokkal látja el és ennek ellenében Domony Móric kötelezi magát arm, hogy egy angol érdekeltségtől neki juttatott évi 1500 angol fontot áten­gedi a bárónénak. A vádlott tagadta bűnösségét. Védeke­zésében azt adta elő, hogy Roeder Saroltát és családját már nagyon régen ismeri. Roe, der Sarolta valóságos csodagyerek volt, operaénekesnek képeztette ki magát és Bécsben előnyös szerződéseket kötött. Köz­ben megismerkedett Domony Móriccal, aki szintén meggyőződött arról, hogy a bárónő magas intelligenciájú, több nyelvet be­szél és igen előkelő összeköttetései vannak. A báróné művészi jövőjét áldozta fel, hogy lekösse magát, mint Domony Móric ta. náosadójcL Hoffman» Ödön ifthtaiíaftHl hogy a polgári perben tett vallomása min­denben megfelel a valóságnak, Domony Móric valóban kötelezte magát arra, hogy Roeder Sarolta működését — amelyet azon­ban a nyilvánosság előtt titkoltak — bu­sásan honorálja. A vádlott szerint Domony _ Móric az előkelő Dunapalota.szállóban bé- j relt a báróimnak lakást, külön telefont ve­zettetett be és Roeder Sarolta állandó ösz- szeköitetésben ál!t Domony Móriccal hiva­talos ügyekben. Ezenkívül mindennap le­vélváltás volt köztük ugyancsak hivatalos dolgokról. Állításainak igazolására a vád­lott tanukat nevezett meg. •— Csak az a baj, hogy ön mind olyan tanukra hivatkozik, akik már időközben meghaltak — jegyezte meg az elnök. — Például Winternitz professzorra. Mélyen sajnálom, de erről igazán nem tehetek, — felelte a vádlott. Winternitz professzor például arra lett volna tanú, hogy egy alkalommal a bárónén súlyos operációt végzett és még ez alatt is kül­dönc érkezett, akinek utján valamilyen hivatalos ügyben felvilágosítást kértek a bárónétól. — Hát hogyha Domony Móric valóiban évi 1500 angol fontot ígért Roeder Sa­roltának, miért nem követelte azt előbb a báróné, miért várt 1934-ig? —. kérdezte az elnök, — Azért, mert a báróné alckof még nem szorult rá a pénzre és kjllbnben is bízott abhan^kon^Jliom j,a nekijáró JfctttdftijM Ut ößmiitkim mé/ynyomQSŰ AttkékB 63x95 cm. méretben P1.40 ÍSSÍü megrendelhető: Stadium Sajtóvállaiat R’.-níi Budapest, VI., Rózsa-utca 111. sz. összeget bármikor megkaphatja. Domony Móric ugyanis az mondotta, hogy a báró­né pénzét gyümölcsözőiég helyezte pl. A törVányszék kihallgatta ezután Do­mony Móric nyugalmazott vezérigazgatót, aki a leghatározottabban kijelentette, hogy Roeder Sarolta nem állott a MFTR alkal­mazásában. Nem felel meg a valóságnak az, hogy a bárónéval Bécsben, vagy bár­hol bármilyen szerződést kötött volna és Hoffmannt egy bírósági tárgyaláson Iára életében először. Roeder Sarolta nem avat­kozott, de nem is avatkozhatott a MFTR ügyeibe, mert arra semmiféle jogcíme nem volt. A törvényszék ezután a MFTR több tisztviselőjét hallgatta ki tanúképpen, akik azt vallották, hogy a bárónénak a MFTR hivatali ügyeikbe semmiféle beleszólása nem volt. Egy magántisztviselő viszont úgy vallott, hogy az ö tudomása szer.nt a báróné a MFTR hivatalos ügyeinek inté­zésében résztvett. Az elnök figyelmeztette, vigyázzon, mit vall, mer; vallomása hom­lokegyenest ellenkezik az eddigi tanuk vallomásaival, a magántisztviselő azonban fenntartotta vallomását, Az angol királyt Halifax is elkíséri Amerikába London, november 30. Jóllehet VI. György király kanadai útja során kanadai miniszterek teljesítik az uralkodó mellett a királyi személye körüli miniszter teen­dőit, ae angol kormány legújabb tanácsa alom ián Lord Halifax külügyminiszter el­kíséri az uralkodót tengerentúli útjára. Halifaxnak a királyi washingtoni látoga­tása alkalmával lesz fontos szerepe. Elkí­séri a királyt a devonshierl herceg, domi- niumügyi államtitkár is, aki a látogatás alatt a kanadai kormánnyal folytat fontos, bizlmas megbeszéléseket. «—aggggBSSBgg O gSBEBBBEBB — Félévvel meghosszabbították a magyar-jugoszláv kereskedelmi egyezmény! Belgrad, november 30. A Magyar-^ ország és Jugoszlávia között érvényben lévő kereskedelmi szerződés december 31-én lejár. Ezzel kapcsolatosan decem­ber hónapban az új magyar-jugoszláv ke­reskedelmi szerződés megkötése ügyében tárgyalásoknak kellett volna megindul- niok. A A bécsi döntés után azonban M®- gyarország Szlovákia magyarlakta terü­leteit visszakapta és ennek következében az eddigi magyar .gazdasági struktúrában változások állottak be, amiért szükségessé vált Magyarország egész külkereskedelmi politikájának bizonyos átszervezése. A magyar kormány ezért azt a javas­latot terjesztett© elő a jugoszláv kor­mánynak, hogy a jelenlegi kereskedelmi szerződést hosszabbítsák meg 1939. június 30-ig, Ezt a magyar javaslatot jugoszláv részről elfogadjak s így a mai kereske­delmi szerzőt^s 1939. júniusáig érvényben marad. / Februárban vagy Jfegkésőbb márciusban méais ősiéül a magvar-jugoszláv dele­gáció. még pedig Be'igrádban. hogy az új kereskedned k^doiocrza / DEIEX tadrág es ombínft mb DEM ETR0VITS mérnök TUXTÍLGYARA. mmAPEST ­____anVa HIKBMINA-WC 27 X Bomlik a benemavatkozási bizottság

Next

/
Thumbnails
Contents