Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-04 / 25. szám
1938 DECEMBER 4. VASÁRNAP TEBPIDEta J^A0ife\R*HIRI>AE 13 A Felvidék visszatérése nem változtatta meg lényegesen az anyaország mezőgazdaságának struktúráját Budapest' december 3. Az Országos Mezőgazdasági Kamara földolgozta a Felvidék mezőgazdasági összetételére és a termelés megoszlására vonatkozó adatokat. Ezek szerint a bécsi döntés értelmében Magyarországhoz kereken 2 millió katasztrális holdnyi terület került vissza. Az őstermelők száma a felszabadult Felvidéken a lakosság 59 százalékára becsülhető. A visszacsatolt terület művelési ágak szerinti megoszlása kataszt. holdakban és százalékokban a következő: Szántó 1,113.673 kát. hold, 54.2 százalék, kert 27.932 kát. hold, 1.3 százalék, rét 205.504 kát. hold, 10.1 százalék, szőlő 15.341 kát. hald, 0.7 százalék, legelő 180.840 kai. hold, 9.2 százalék, erdő 370.801 kát. hold, 18.6 százalék, nádas 6648 kát. hold, 0.3 százaiék, földadó alá 114.476 kát. hold, 5.6 százalék, nem eső összesen 2,035.215 kát* hold. Összehasonlítás céljából közöljük Cson- kamagyarország és a megnagyobbodott Magyarország területének művelési ágak szerinti megoszlását, katasztrális holdakban és százalékokban. (Megjegyezzük, hogy az első szám a csonkamagyarországi, a második pedig a megnagyobbodott magyarországi terület művelési ágak szerinti megoszlását jelenti, kát. holdakban, zárjelben százalékokban). Szántó 9,762.974 (60.7), 10,876.647 (60.0); Kert 219.083 1(1.3), 247.015 (1.3); Ró. 1,104.306 (6.9)), 1,309.810 (7.2); Szőlő 355.127 (2.2), 370.468 (2.1); Legelő 1,700.632 (10.6), 1,881.472 (10.4); Erdő 1,922.458 (12.0), 2.293.259 (12.jh; Nádas 49.924 (0.3), 56.572 (0.3) •.Áf'öldadö alá nem eső 967.340 (6.0), 1,081.816 (6.0). Összesen: 16,081.344 18,117.059 kát. hold. A visszacsatolt területen tehát aránylag kevesebb a szántóföld, a szőlő és a legelő, mint amennyi Csonkamagyarortzág határain belül volt. Viszont aránylag nagyobb a .rét -ég gz.-.erdő.-, terijletg, Miyelvisszacsatolt terület az anyaország lérületenek ■mindössze 12.5 százaléka, a megnagyobbodott ország 7rtüvelér:i ágai között az eltolódás természetszerűleg nem túlnagy. A visszacsatolt terület szántóföldi térmeiési ágainak százalékos megoszlását, valamint ugyanezeket az ; adatokat Csonkamagyarországra vonatkozólag az alábbiak. bn mutatjuk be: Felvidék Csonkamagyarország % % Gabona 59.9 52.07 Hüvelyes 2.7 0.92 Kapás 26.9 31.75 Kereskedelmi növény . 1.5 1.18 Szálas takarmány 11.8 12.78 Egyéb , 3.2 1.30 összesen 100% 100% A visszacsatolt területen a kapás növényektől és a szálas takarmányoktól eltekintve, a szántóföldi termelés többi ágai nagyobb helyet foglalnak el, mint az anyaországban. A gabonaneműek közül a visszacsatolt területen a búza a szántóföld területének 28.5 százalékát, a rozs 10.4 százalékát, az árpa 14.4 százalékát, s végül a zab 6.3 százalékát foglalja el. Viszonú a csonkaország határain belül a búza a szántóföld területének 27.8, a rozs 11.3, az árpa 8.7 és'végül a zab 4.3 százalékát foglalta el. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a búza és-a rozs termelési aránya a visszacsatolt területen és az anyaországban nem_ tér el lényegesen egymástól, ellenben az árpa és a zab termelése a visszacsatolt területen nagyobb arányú volt, s ez az oka a gabonaterület viszonylagos nagyságának is. A kapásnövények közül a kukorica a visszacsatolt területen1 a szántóföld területének 11%-ára terjedt ki, míg az anyaországban a kukorica termelési aránya 22% veit, vagyis az ottaninak éppe^u,kétszerese. A burgonya itt is, ott’ is 5.5% volt. Nincs eltérés a répateryjm arányában sem, ami ott 4.1%, itt 3.^g volt. Azonban míg, a visszacsatolt töretén és fpedig kb ^ A T rei zavarólag hat az emésztést vért is beszennyezi tej- és derékfájást, le _ ék tjyób bajokat okoz. Ilyenkor filS&l NSESSE& zárólag a Duna balpartján a cukorrépatermelés dominál (4.1%), addig nálunk a takarmányrépatermelés nagyobb arányú. Viiszont a takarmányrépatermelés a vissza csatolt területen csak 1.5 százalékát fog. latja el a szántóföldnek, míg az anyaországban 2.6 százalékát. Mindent egybevetve, kétségtelen, hogy a kapások nagyobb területe a csonka határokon belül a kukoricatermelés nagyobb területére vezethető vissza. A hüvelyes magvak termelése a visszacsatolt területen voltaképpen nem nagyobb jelentőségű, mint az anyaországban. A hüvelyesek között a visszacsatolt területen a bab és borsó játszik nagyobb szerepet, az előbbi kereken 4000, az utóbbi 1800 holdra tehető. A szálastakarmányok közül első helyen a vöröshere termelése áll. (Kereken 32.000 hold.) Termőterülete túlnyomóan a Tisza jobbpartjára esik. Második helyen (kereken 25.000 held) a lucerna áll, amelyet viszont főleg a Dum balpartján termelnek. A bükköny területe szintén igen jelentős (17.000 hold), e terület túlnyomó része szintén a Duna balpartjára esik. Az ipari növények termelésének jelentő. sége nagyjában azonos a csonka határokon belül folyó termeléssel. Az ipari növények közül a dohány, kender és len, a mák és végül a paprika termelése említhető meg. A visszacsatolt terület a Tisza jobbpartján elterülő része erdőben lényegesen gazdagabb, mint az anyaország. Az erdők túl- nyomólag lomblevelűéit és ezért ha a tűzifa, ellátási helyzet némileg talán javul is, az épület}aszükséglet fedezékénél továbbra is teljes mértékben behozatalra leszünk utalva. Az állatállomány tekintetében a visszacsatolt Felvidéken — ha a cseh statisztikái adatoknak hiteit adhatunk — a szarvasmarha- és lóáHomány a mezőgazdasági művelés alatt álló területhez viszonyítva nagyobb, mint Csonkamagyarorszá. gon. A cseh statisztika szerint 100 hektár mezőgazdasági területre 24-nél kevesebb szarvasmarha (beleértve a borjakat is) sehol sem esik és a legtöbb járásban ez a szám meghaladja a 30-at. Magyarország eddigi területén 100 hektárra országos átlagban 9.5 ló esett. Ugyanez a szám a visszacsatolt területen — c3eh adatok szerint — 6.4 és 18.2 között ingadozik. A sertések és juhok arányszáma viszont a visszacsatolt területen kedvezőtlenebb, 10o hektárra a csonka országban átlag 50.5 sertés és 15.6 juh, esik, míg a visszacsatolt területen a határértékek a sertésnél 22,0 —41.0 között, a juhnál pedig 0.5—57.8 között mozognak. Számba véve a visszacsatolt Felvidék mezőgazdasági termelési viszonyait, azt mondhatjuk, hogy kiviteli feleslegünk búzában, rozsban és burgonyában arányosan, körülbelül 12%-al fog növekedni a jövőben. Ezt meghaladó mértékben növekedik árpatermelésünk, még pedig elsősorban kivitelre kerülő sörárpával. Kukoricában a visszacsatolt Felvidék aránylag szegény, tehát e termelési ág hozama viszonylag csökkenni fog. Állatokban és állati termékekben a helyzetet illetően jóslásokba boesájtkozni annál kevésbé lehet, mivel ma még nem tudjuk, hogy az állatállományból mennyi maradt a cseh hadsereg kivonulása után a gazdák kezén. Fapiaci helyzetjelentés Budapest, december S. A fenyő fűrészárut október 1-e óta 15 tonnás vagononkint 7-5 pengő külön illetékkel rótták meg a behozatal során. A szakmai érdekképviselet felszólalására a Külkereskedelmi Hivatal december 1-i hatállyal ezt a külön illetéket megszüntette. Ezzel egyidejűleg a Külkereskedelmi Hivatal a 15 tonnánkinti 7 pengő 50 fillér költségmegtérítés beszedését is mellőzte. Miután Csehszlovákia felöl december 5-én a vasúti forgalom megkezdődhet, a fiamagykeres- kedelem és a fafogyasztók remélik, hogy az elmaradt csehszlovákiai szállításokat, melyeit még erre az évre szólnak, kellő időben le tudják majd bonyolítani. A keményfarönk- piacon az érdeklődés csekély, a forgalom vál- tozatlaawi-'^yenge. Lomb f a f ü r é-szanyagdkb ai i ■eSgTtiíy a forgalom. A kisebb faipari üzemek kénytelenek csökkentett létszámmal dolgozni. A fomérpiac üzlettelensége már huza- j mos ideje tart. Enyvezett lemezekben van ' némi forgalom». UGYAN MINDEN HÓCIPŐN 00/$t Női lakk gumicsizma meleg béléssel ' közvetlen lábra Női hócipő 18 cm magas, ezőrmeszerí gallérral, meleg be léssel, csak 35, 36, 37-es számokban Női félcsizma 26 cm magas, meleg béléssel Gumicsizma, erős béléssel 28-34-ig 1100 fill. 35-39-ig 1250 fill. Matt női — 35 - 42-ig 1250 fill. Női lakkozva 35 -42-ig 1350 fill. Női bőr bunclacipő flanell béléssel Női hócipő csak 35, 36, 37-es számokban Női posztószárú cipő báránybőrbéléssel Női posztó szobacipő flanell béléssel, fűzős vagy csatos Női posztószárú meleg cipő csatos v. fűzős Női hócipő, 22 cm magas, meleg béléssel sei, fűzős v. csatos férfi, csatos 41—46-ig 1150 fii férfi, fűzős 41—46-ig 1300 fii az olcsó arak Áruháza Vidékre utánvéttel szállítunk 100 oldalas árjegyzéket vidékre kívánatra ingyen küldünk
