Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-04 / 25. szám
10 TELVIDEta •itAfitoiR-HIRMß 1938 DECEMBER 4. VASÁRNAP Magyar Általános Kőszénbánya Részvégytársnlat ^ Budapest, V., Zoltán-u. 2-4. (Telefon: 129-560) szállít tatai és dorog-totódi bányász aljából ipari colokra itólöáböző oszfcalyozáiú, kitűnően bevált Á ff J tata:- és doros-tokodi szedet, generátorüzemekhez magas gáztartalmú. tatai generátorszenet, __ mezőgazdasági munkálatokhoz Jrendkíj)nil előnyösen felhasználható tatai tojás- és téslaérlkettet, fűtési célokra, kályhatüzelésre és központi fűtésekhez tatai toiásbrikettet, kokszbrikettet ét szenet jelentőségű kutatás, amelyet az ország különböző részem végeztek. Külön megemlékezik a hazai varázsvesszős kutatások nesztoráról, Lütgendorff Kázmér gyalogsági tábornokról és az általa végzett eredményes munkákról. Lütgendorff kutatásairól a következő konkrét adatokat közli: „Hévíz közelében egy földbirtokos megbízott egy geolóigust, hogy kutassa át birtokát ívóvízfurás céljából, tekintettel arra, hogy több kilométer távolságról kellett a birtokra szállítani a vizet. A geológus kikutatta a területet. Húsz fúrást végeztek. Eredmény: semmi. A geológus kijelentette, hogy az egész környéknek nincs forrásvize. A kétségbeesett földbirtokos engem kórt fel, hogy vesszővel kutassam át a földjét. Három vizeret találtam. Legalkalmasabbnak jelöltem meg az istálló- épülettől négy méternyire való fúrást, azzal, hogy kb. 11 méternyi fúrás után találnak vízre. A 10.lt méterig hatoló fúrás bőséges vizet eredményezett, A Devecseri Gőzmalom el akarta adni egyik gazdaságát, mert az egyetlen forrás kevés volt az állatok itatására. Két helyen is találtam vizet. Egyet 12 méter, egy másikat 5 méter mélységben. Itt is teljes eredménnyel járt a fúrás. A gazdaságot nem ad,ták el. A Szent Gellért-fürdő területén három geológus útmutatása szerint a sziklakápolna aljában végeztek fúrásokat hőforrás feltárása céljából. Maigánérdeklödósből megvizsgáltam a fúrás helyét és vesszőmmel megállapítottam, horg/ ott egyáltalán nincs víz, de néhány ffiéler távolságban igen. Megállapításomat közöltem a Gellért- fürdő igazgatóságával. De a geológus megakadályozta, hogy az én megállapításom érvényesüljön. Hosszú ideig, jó mélyre fúrtak. Eredmény: jelentős költség és semmi víz. A geológusok véleménye szerint a pilisi hegyek nagyon szegények vízben. Ebben a hegységben fekszik József főherceg erdőbirtoka, melynek pompás vadállománya van. Mivel az állatok számára nagyon kevés volt a viz, a fenséges úr felkért engem, hogy Piliscsabától északra és délre fekvő erdeiben kiadós forrásvizeket kutassak fel. Nyolcnapi munka eredményeképpen mindkét erdőréssben bőséges forrásokat konstatáltam- Ezek közül kettőnek a fúrását mindjárt meg is kezditek. Mindkettő bőséges kitűnő vizet adptf. Ugyanakkor Piliscsaba környékén száraz nyár folyamán a legtöbb kút kiszáradt. Elért eredményeimet kimerítő köszönőirat igazolja.” A Börzsöny-hegységben a Hitelbank sportegyesülete részére tervezett kú'fúrás helyének megállapításakor szintén báró Lütgendorff véleménye érvényesült. Á miskolci odófőtiszt eredményei A szerző ezután a következőket írja a további eredményes vízkutatásról: „Tréki Törők Lajos, Miskolc város adófőtisztje, mint vesszős kutató különösen Görömböly-Tapolca és Űjhuta környékén végzett igen eredményes vízkutatásokat. Ez utóbbiakról a következőket írja nekem: „Lillafüred előtt emelkedik a Puskaporos nevet viselő hegyoldal. Kies fekvése, jó levegője miatt a hegyoldalon mintegy tíz gyönyörű villa épült rövid két esztendő alatt. A négy első villa felépítéséhez a vizet Alsóhámor községből, vagy Lillafüredről vonaton szállították, mivel a környéken víz nem volt. Az elmúlt év pünkösd napján voltam kint először vizet keresni. Két hét múlva készen állt a hét méter mély kút, Tréki Török Andor, Miskolc város főjegyzője telkén. Kifogástalan és jóízű vizét, a- környező villatulajdonosok állandóan használják és örömmel állapították meg, hogy bősége állandó Űjhután pár évvel azelőtt megállapították. hogy a falu vízben szegény. E miatt az ott megépítendő tüdőbeteg-szanatóriumtól az államsegléyt is megvonták. A falucska magas klimatikus /Tevegője mialt közkedvelt, évente 2000/-3000 vendége Van. Eddig négy közkútja van, száraz években azonban egyfrészük kiapad és Deutsch Ernő & Gábor Budaiét, V., Gróf Tisza István-u. 11 textilárú nagykereskedés Örömmel üdvözli I pvevoiiN—y Szeretettel várja egész felvidéki textil détailkereskedelmet így nagy a vízhiány. Ilyenkor a csendör- ség osztogatja a sorbanállóknák a vizet. 1937. év nyarán hívtak meg először viz- kutatás céljából. Nagy örömmel állapítottam meg, hogy a vízhiány nem felel meg a valóságnak, mert sok helyen, nem is olyan nagy mélységben, bő vizetekre találtam. összesen négy kúthelyet jelöltem meg, de a községi jegyző eltávozása miatt a kutakat nem ásták meg. Dr. Hagy László p. ü. igazgatósági tanácsosnak a Baglyod hegyen Huta község fölött van telke. Az elmúlt év nyarán itt is kijelöltem egy kúthelyet, melyet kát héten belül meg is ástak. A kút 12 méter mély, a víz abban 8 méter magasra felszökött, bősége állandónak bizonyult. A kutat a tegnapi napon megtekintette Trux miniszteri, tanácsos úr, aki az eredmény felett teljes elismerését fejezte ki. A kút vize jéghideg, állandóan - tiszta, bacilusmentes forrásvíz. Feledi Aladár dr. miskolci ügyvéd tátrai üdülő panziójában most készül egy általam kijelölt kút. A vizet 13 méter mélységben megtaláltak. Trux Öméltósága felkérésére, valamint tIrhán Jakab geológus, miskolci lakos jelenlétében Űjhuta községben újból hat kúthelyet jelöltem .meg. Erdélyi Andor,/ diósgyőr-vasgyári felügyelő, vesszős kiitató, többek között az alábbiakat írja: E Szabolcsmegyéi>en, Királytelekpusztán gróf Dessewffy Uradalmában, ahol a roszs és kevés vizű kiffak miatt a marhahizlalás ft nagyon rosszul haladt, 6—7 méter mélységben három nagyon bővizű földalatti vizeret tártam fei, melyek vizét a marhák jól isszák Űjhután a Bagolyhegyen 10.5 méter melységben jó és dúsvízű forrást fakasztottam, melynek vízoszlopmagassága az egy méter átmérőjű luftban 9 méter magasra szökött fel és azóta ezt a magasságot állandóan tartja. Nyersolaj- és szénkufafó Szabó János celldömölki gőzmalomtulajdonos, vesszős kutató, különösen ásványolajkutatásokra van beidegzödve. Azt írja, hogy a Dunántúlon számtalan kismély- ségű (50—-100 méter) ku'ttal a szentador- jánj, kutak hozamát megközelítő teljesit- ményüeket lehetne készíteni. Nyersolaj szempontjából már az egész Dunántúlt feltérképezte. Újabban szénkwtatással is foglalkozik.” Nem vitás ezek alapján, hogy az ország vízellátásában a vesszős kutatásnak jelentékeny szerepe lehet, mint ahogyan a háború idején különösen a németeknél igen nagy eredményeked. értek el a katonai szempontból felbecsülhetetlen források felkutatásánál. Megmagyarázhatatlan szerencsétlenségek, a sírboltok titka és a földsugárzás Gyorsgépí^pkl Igényes vevők 1 ftÓGEEf J/ a szélvészgyors, mmttefifi Négyféle hóédáehatő és\ cserélhető kocsijú irodai modelljét díjtalanul mutatja be: TRIUMPH ÍRÓGÉPEK magyarországi vezérképviselete: Bpest, xX, Eodmaekakj-utoLl^; 114-453. A másik bőven tárgyait és egészen' új utakon megmagyarázott jelenség az úgynevezett földsugárzás, vagy amint a szerző elnevezi, az ingersávok kérdése. Abból indul ki, hogy a természet, a föld olyan sugarakat bocsát ki magából, amelyek vízalatti vízerek mentén éreztetik hatásukat, s ezek főleg káros elváltozásokat okoznak. Már ősidők óta megfigyelték ezeket a sajátságos kisugárzásokat, de megmagyarázni ma sem tudták őket. Az ilyen besugárzott területeket ingersávok- nak nevezi, amelyek fölött különösen az ember, de az állat is megbetegszik. Megemlíti, hogy bizonyos szerencsétlenségek okozói ezekre a sugárzásokra vezethetők vissza. Ezt írja a szerző: „A földsugarak hatásának tulajdonítják azokat a sorozatos szerencsétlenségeket is, melyek évek óta a Bremen és Bremerhaven között fekvő nyílegyenes úton a 23.9 kilométerkőnél és annak közvetlen környékén előfordulnak. Minden látható és természetes úton megmagyarázható ok nélkül az említett helyen úgy _ száraz, mint nedves időben egyaránt, a gépkocsik és motorkerékpárok megtorpannak, felborulnak és az útszéli fáknak nekivágódnak. Ennek okát abban látják, hogy szen- zibilis egyének kezében a kormánykerék az ingersávon való áthaladáskor úgy fordul el, mint a vessző. Az útat 1929/30 telén nyitották meg és az első szerencsétlenség 1930. augusztus hó 3-án következett. be. 1932. október hó 19-én pedig már a tizenkettedik. Ezek közül négy halálos, nyolc súlyos sebesüléssel végződött. Eddig a statisztika! Hasonló szerencsétlenségek zajlottak le a Manchester mellett fekvő Davyhülbne | közelében, azonban nem az úton, hanem a levegőben. Nevezett hely fölött _egy kb. két kilométer átmérőjű körben három éven bélül huszonhat repülőgép zuhant Iß. A sorozatos szerencsétlenségek titkát az utolsónak lezuhant Homewood mérnök repülőgépének szárnyán alkalmazott önműködő fényképezőgép felvétele derítette föl. Az előhívott lemezen a szerencsétlenül járt repülőgép képe jelent meg tisztán, jóllehet a szerencsétlenség pillanatában más repülőgép jelzett terület fölött nem tartózkodott. A repülők tehát abban a hitben, hogy egy másik, velük szemben jövő aeppél összeütköznek, olyan hirtelen kormányzási rendszabályokat alkalmaz'ak, amely végeredményben a gép lezuhanásához vezettek. Két katonai repülőgép előző Kioktatás után fel is kereste a kérdéses helyet ’és azok egyszerűen a látszólagos gépre irányított gépükkel baj nélkül azon át is repültek.” A szerencsétlenség magyarázata az, hogy a repülőgép képe a szemben lévő ködtömegen visszatükröződött. „A régészeti kutatásokkal kapcsolatban sokág felderítetlen maradt ama sajátságos tény. hogy egyes sírboltokban elhelyezett holttestek azonos körülmények között a bomlás, illetve rothadás különböző változatait mutatják. A vessző erre is világosságot derített. Kitűnt, hogy azok a koporsók, melyekben a tetemek változást alig szenvedtek, igen erősen besugárzott helyen állanak. Igen értékes kutatásokat végzett e téren dr. Beyer Pál, a német vesszős kutatók egyesületének elnöke. Németországban a sugárzás okozta rnu- mifikációnak számos esete ismeretes. _ A legnevezetesebb lovag Kahlbutz hullája, kinek múmiáját Kampehlben, Neustadt mellett az egész világ csodálja. Strauch tanár (Berlin) Kahlbutz problémájával sokáig behatóan foglalkozott. Igen sok mumifikált. hullát találni a brémai dóm kriptájában is, melyek egy erősen sugárzó ingersáv felett fekszenek. A hozzátar* tozó földalatti vízeret először dr. Sanderj brémai orvos Vizsgálta meg, azt tőle függetlenül később Winzer Th., drezdai uesz- szős kutatónő meg is erősítette. Pohl báró az ősrégi Sommersdorf vár kriptájában észlelte. hogy a levehető fedelű koporsókban fekvő múmiák egy széles, igen erősen sugárzó földhasadéic fölött vannak elhelyezve. Tudtommal hasonló esetek a farkas- völgyi temetőben is előfordulnak.” íme, akit érdekel, aki hajlamosságot érez a kérdéssel való beható foglalko« zásra, az forduljon a szerzőhöz. Címe. Budapest, XI., Albert-u. S3. Jelentkezhetnek a felvidékiek a kormányzó álta alapított magyar háborús Az Országos Vitézi Szék felhívja a felvidéki felszabadult területek lakóinak figyelmét a kormányzó által alapított magyar háborús érdemek elismerésének azon férfiak és nők részére, akik az 191Jf—1918. évi világháborúban akár a hadrakelt seregnél, akár a mögöttes országrészekben a haza védelmében szolgálatukkal részt vettek. Kardos háborús emlékéremre azok igényjogosultak, akik az 19 lj—1918. évi világháborúban katonai szolgálatot teljesítettek. Míg a kardnélküli érmet azok kérhetik, akik a Világháborúban bármilyen állami vagy ezzel egyenlő szolgálatban voltak, bármilyen hadiüzemben dol- ” ffbztak, akik a forradalmi, vagy ezt kö- n vető nehéz időkben hazafiúi kötelességüknek különös tanú jelét adták, végül az elsőszülött hadiárvák és hadiözvegyek. ; Az érem előállítási és kezelési költsége fejében^ji^volttis!^^ Magyaro«sz4g legnagyobb rádiijeaatüzlefe Bef Budapest, FőQxlet: Ráday-u. 11. \ kérjee ieerfeSäN*» dbUboml Hidjai, gári egyének 6 pengőt, a többiek 3 pengőt, a hadiárvák és hadiözvegyek 2 pengőt tartoznak téríteni. Kérvényürlapok az Országos Vitézi Szék háborús emlékérem irodájában, az összes vármegyei Vitézi Széknél, járási Vitézi hadnagynál díjtalanul igényelhetők. A kérvényeket a városokban a polgár- mesteri hivatalok, községekben a községi elöljáróságok vagy közvetlenül az illetékes vitézi székkapitányságok a kérvényürlapon feltüntetett módon véleményezik és igazolják. Igazolás után a kérvényeket közvetlenül az Országos Vitézi Szék háborús emlékérem irodájának (Budapest, Királyi Vár) küldik meg. Az Országos Vitézi Szék az adományozásról ta kérvényezőt értesít^ és a térítési díj befizetésére csekklapot küld. Vásznat, fehérneműt. keBeifíiíéi TRiZKYAI cégtől BUDAPEST, IV./ Petőfi Sándor-utca 7. sz.
