Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-04 / 25. szám
tekjideKi -JiafifeRHIKí® DECEMBER VASÁRNAP SCHNUR BJ1NDA 'íM-^ CHKtá " i r ‘>tak**b* *”■ mmiK CRISZABúSáO *S i’ftRFIJUiJIAHAZ Budapest Vili, Rákóczí-út 15. Hadak útján a limanovai csata idején A magyar hadsereg történetében mesz- szire világító esemény a limanovai csata, amely éppen huszonnégy esztendő elölt, december 4-ike és 11-ike között folyt hihetelen energiával, lendülettel. Kötetet lehetne írni erről a csatáról, amelyben részt vett a soproni, a székesfehérvári, a jászkun huszárezred, az ugyancsak a 10-ik hadosztályhoz beosztott szegedi huszárezred, a kassai huszárezred géppuskásosztaga, a nagykanizsai, a kassai, miskolci, munkácsi, besztercebányai gyalogezredek, az erdélyi 38. hon- védgyaloghadosztályhoz tartozó marosvásárhelyi, nagyszebeni és brassói honvédgyalogezredek, az összetett honvédgya- loghadosztály 300., 301. és 302. gyalogezrede. , ,rA céltudatos és pompásan bevált, nagyvonalú Hadvezetésen kívül a győzelem kivívásánál elsőrendű szerepet játszott katonáink hősi lelkülete, a magyar föld fiainak ősi katonai erénye, de kellettek azok a magukat minden helyzetben feltaláló lélekjelenlétüket megőrző kiváló katonák is, akik önfeláldozó magatartásukkal nem egy esetben a csata eldöltére is kihatással voltak. Egy ezred egyedül szemben az oroszokkal A Limanowa—Lapannowa vonóira, Lima- nóva környékére elsőnek érkezett a 39. honvédgyalogezred, hogy a gróf Herberstein lovascsoportját fenyegető orosz ellentámadást visszavesse. Gróf Herberslein tábornok elrendelte, hogy az ezred Limanovában körülbelül négy kilométerre délnyugatra szálljon meg egy vonalat, majd nyomuljon elő a Gol- cow 756. magaslatára. Ezzel a rendelkezésével akarta megakadályozni a déli szárny átkarolását. A Goleow magaslat teljesen ura volt a terepnek, mert innen az ezred felvonulása teljesen áttekinthető volt. Goleow magaslata azonban az oroszok birtokában volt, amiről nem tudtunk. Katonáinkat az oroszok kétszáz lépés közelségbe engedték, s amikor az ezred első lépcsőjével közelükbe ért, az ellenséges tüzérség a hátsó lépcsőkre megnyitotta a tüzet. Voltaképpen csak most derült ki, hogy Goleow az oroszok birtokában van. A legelői haladó Tóth Zoltán hadnagy és Par. ragh Jenő főhadnagy szintén tüzet nyitottak és hirtelen elhatározással rohamra vezették századaikat. Sajnos, az ellenséges állásba nem tudtak betörni, mert túlerővel álltak szemben. A balsiker azonban nem lohasztotta le harci kedvüket. Amikor a második századot követő hat- sóbb századok is beérkeztek, a két ki váló tiszt újból megismételte a rohamot. Sajnos, ez is sikertelen maradt. De a Tóth- és Parragh-század ott maradt az orosz állások közvetlen közelében, még akkor _1S, amikor a többi századot a jobboldalról ért elienlökés visszaszorította. Ott kuporogtak egész étezaka^ps nyug» ttalanították az ellenséget és csak másnap hajnalban tértek vissza parancsra. A két század haditényének jelentőségét az világítja meg legjobban, hogy az ö ez- redükön kívül Limanova környékén ezalatt a huszonnégy óra alatt más csapatunk nem volt, s az oroszok mégsem érhettek el eredményt, aminek döntő kihatása volt a csata győzelmes befejezésére, mert helyükre szorítva az oroszokat, nagy mértékben mozdították elő a csata győzelmes befejezését. A rohamok hős zászlósa A hősi magatartásnak kiváló példájával szolgált Erős János tartalékos zászlós, aki a Miechovice Ml-ra intézett tá madás közben olyan lendülettel vezette századát, hogy ez a század adott újabb és újabb ösztönzést a további előtörésre, Mikor aztán rohamra került a sor, százada élén ő nyomult be elsőnek a helyiségbe és legott 76 foglyot küldött hátra, Dacolva a fáradtsággal, harci lendületében fáradhatatlnul rohamozott tovább, úgyhogy százada egymaga nyolcszáz foglyot ejtett, köztük egy orosz őrnagyot és két tisztet. Ezidőben ő volt a munkácsi gyalogezred legbátrabb századparancsnoka, neki volt köszönhető az elért siker. Jutalma az arany vitézség! érem lett. Ugyancsak a LimanowU—Lapanowa vonalon történt, hogy az ellenség heves ágyútüzének segítségével borzalmas túlerővel rohamra indult a mieink ellen és a hősiesen küzdő huszárokat roppant erőfeszítésük ellenére, váltakozó és véres közelharc után visszaszorította. Ebben a hősi küzdelemben számos sebesülés történt. A hős huszároknak orvosuk is hős volt. Neve: vitéz Benárd Ágost. Benárd Ágoston a gyilkos 'tűzben saját életének kockáztatásával mentette meg az egyik századparancsnok és több huszár életét. Hogy az egyéni elhatározás, a helyzet gyors felismerése és a hősi elszántság már-már reménytelennek látszó küzdelmet is győzelemmé változtathat, arra kitűnő példa a budapesti 10. tábori ágyúsezred egyik ütegének magatartása. A limanova lapanowai csata során az egyik nap Bernatownál áttörték az oroszok egyik lovashadosztályunk állásait. Uleg a gyalogság előtt A hadvezetőség gyorsan ellentámadást rendelt el, az ellentámadó csapatok a helység szegélyén kapaszkodtak meg. Minden elszántságuk hiábavaló volt, nem tudtak előbbre jutni, sőt már úgy látszott, hogy az oroszok törekvéseit újabb siker koronázza. Ekkor a tüzérezred egyik ön- feláldozóan működő ütegének egyetlen félszakasza az ütegparancsnak vezetésével elhagyta állását, vágtában kitéve magát az ellenség minden pusztító eszközének, a gyalogság állásai elé vágtatott, pillanatok alatt közvetlen tüzelésével óriási veszteséget okozott a támadó ellenség sorában. A már-már győző oroszok támadása meghiúsult, lendületük megtört és áttörő kísérletük végleges véres kudarccal végződött, A fél ágyúszakasz hősies közelharca szép győzelem alapját vetette meg. Az ütegparancsnok utólag az arany vitézségi érmet kapta meg. Legények, előre! A limanovai csatával egyidejűleg zajlott le Szerbiában az arangjelovac—gm- milanovaci nagy csata, amelynek hatása alatt ürítették ki csapataink Szerbiát. A visszavonulás alatt a balsorsban mutatták meg igazán a magyar csapatok, hogy milyen hősi lélek lakozik bennük. A komáromi 12-esek negyedik zászló- alja például többször megismételt szuronyroham után foglalt el a szerbektől egy magaslatot. Súlyos volt a veszteség, hősi halált halt a zászlóalj parancsnoka is. A legtragikusabb az volt, hogy közvetlenül a magaslat elfoglalása után kapta a zászlóalj a parancsot a visszavonulásra. Ugyanekkor a pécsi honvéd gyalogezred 'fi szerb támadást vert vissza. Közben a/szerbek átkarolták az ezred állását, de a tartalék ellentámadással vetette visszaí őket. A belovári 16. gyalogezredben Szolgáló Benkő Márton szakaszvezető vakmerő támadást intézett rajával a sokkal erősebb szerbek ellen. Benkő a rohamban halálos sebet kapott, de még utolsó szavaival is katonáit buzdította. — Legények, előre! —- kiáltotta haldokolva, s felettesei a magyar katonaerénynek hódoltak, amikor halála után az arany vitézségi éremmel tüntették ki. Nem ünnepelhetjük bensőségesebben a magyar Felvidék visszaszerzésének történelmi napjait, mint azzal, hogy meghatottsággal fordítjuk figyelmünket a világháború győzelmes hadseregének haditetteire, s az aranyérmes hősök hősi cselekedeteit a béke napjaiban munkánk példáinak tekintjük. Amit a magyar hadsereg tetterőben és hősiességben a csatamezön felmutatott, azzal nekünk a béke napjaiban munkánk erejével és értékével kell szolgálnunk s közben mélységes szeretettel kell tekintee$ Budánk,állt forgiclHi. üftr 342 ját főzetéiből szállít íita gyümölcspálinkát. — Like jé« borpárlatgyártmányai léc hk, nünk honvvédségünkre, mert tudjunk kell, hogy a honvédséggel áll, vagy ftikik az ország. f MM EUFORDUCO: ff Horthy Miklós sorhajókapitány" Mária Terézia-renclet kap Hétfőn lesz huszonnegyedik évfordulója annak, hogy Magyarország főiméltóságú kormányzója, mint sorhajó-kapitány a Novarán kis hajóhaddal végbe vitte Montenegró kikötőjében azt a fényes haditet- tet, amelyért a Mária Terézia-Rend káptalanja a Mária Terézia-rendet adományozta számára. A Főméltóságú Űr azzal a bölcs megfontolással és céltudatossággal, amellyel most az ország hajójának parancsnoki hídján áll, állt a Novara parancsnoki hídján, s nem törődött a veszéllyel, csak a célt látta maga előtt. Nagyjelentőségű haditettének huszonnegyedik évfordulóján az egész magyar honvédség és minden magyar ember megkülönböztetett tisztelettel és hódolattal olvassa a hősi vállalkozásról feljegyzett következő sorokat: Míg Limanova környékén dúlt a győzelmes harc, addig a front számos más küzdőhelyén a hadsereg napról-napra gazdagította a hősi tettek fényes láncolatát. December 5-én jött a hír, hogy a San Giovani di Medua montenegrói kikötőbe nagyobb hadianyag- és élelmiszerszállítmány érkezett. Horthy Miklós sorhajókapitány a No. Vara cirkálóval, a Pandur, Turul és Wa~ rasdiner torpedórombolóval, valamint három torpedónaszáddal rohanta meg a kikötőt, ahonnan a parti ütegek kétségbe« 'esetlen heves tüzeléssel próbálták a vészén \ie'lmet elhárítani. Ám hiábavaló volt az ágyúk golyó* esője, Horthy Miklós sorhajó kapitány kis hajóhada mit sem törődve a veszéllyel, behatolt a. kikötőbe és jól célzott lövésekkel három szállítógőzöst, öt vitorlást el- •süllyesztett' egy gőzöst és tíz vitorlást fein gyújtott. A vállalkozás során a Warasdiner, a 'Bójám torkolatánál meglepett és nyomban el is süllyesztett egy francia búvár- naszádot. A vázolt hadivállalat nagyszerű teljesítménye a Mária Terézia-Rend káptalanjának megítélése szerint jelentékenyen hozzájárult Montenegro kiéheztetéséhez és legyőzéséhez. Ez volt az egyik haditett, amiért a Kormányzó Ur ŐfÖméltósága mint sorhajókapitány megkapta a Mária Terézia- rendet. Németország és a világ gyarmat- birodalmai DrogistáK, illatszerészek, fodrászuk figyelmébe: Atkinson London, Wor^h Pilis parfüm é* kölnivizek. Williams Glastonbury* ME^l Wien beietvaszappaa és krém. Inecto Páris hajfesték éa Luiftmexihajfcmező .magyarországi töltőtelepe. Kanitz Iván és Társi , , . millWII I ....... .......U V" ........ 1 1 1 1 "--A világon jelenleg kilenc gyarmatbirodalom van. Ezek uralkodnak a föld területének 65.7 és népességének 57.1 százaléka feletlt. Hogy aránylag kisnépességű és korlátolt területű országok milyen nagy szerepet játszanak ezen a téren, arranézve jellemző az, hogy a kilenc anyaország területe a földnek csak 13.8%-a, népessége pedig a föld népének csak 23 százalékát teszik. A 87.9 millió négyzet- kilométeres összes birodalmi területből az anyaországokra együttesen csak 18.6 millió km3, azaz 21% juít. A 69.4 millió négyzetkilométert tevő gyarmaitteriiletnek az anyaországok mindössze 26.6%-á jelentik. Az emberanyag tekintetében természetesen kedvezőbb az arány, illetve kedvezőtlenebb, lévén az anyaországokban nagyobb fokú telítettség. A gyarmatbirodalmak 1183.1 millió lakoséból 477.4 millió lakik az anyaországokban, ami 40.5%« nak feíel meg. A 705.6 milliós gyarmati népség 60.5%-kal nagyobb a rajtuk ural« kodó államok népességénél. A területi arány Belgiumban éri el a legnagyobb szélsőséget: az anyaország a gyarmatbirodalomnak csak egy ezreléke, a másik végletet az Egyesült Államok képviselik, ahol az anyaország háromszorosa a gyarmatoknak. A gyarmatbirodalmak területe szembeállítva az anyaországokkal Nagy-Britannia 33.768.0 229.8 0.6 Oroszország 21.338.2 4.760.5 28.8 Franciaország 12.037.3 550.6 4.8 U. S. A. 9.676.8 7.836.3 327.0 Olaszország 2.570.7 309.9 13.7 Belgium 2.407.2 3Q.5 0.01 Portugália 2.195.6 91.9 4.3 Hollandia 2.072.7 33.6 1.7 Japán 1.872.6 382.1 25.6 összesen: 87.941.2 18.562.7 A gyarmatok igazi jelentőségét azonban csak akkor értjük meg igazán, ha a lakosság szempontjából nézzük a kérdést. Nem az az irányadó, hogy mennyi anya- országbeli letelepülő talál állandó otthont a gyarmatokon. A belföldi telítettség hátránya sem ez, hogy az emberek fizikailag nem férnek el egymás mellett. A lényeg az, hogy nagy területek állanak Európán kívül rendelkezésre, kevés lakossal, ahol mód és alkalom van nagy beruháriá- sokra, a termelés fokozására, ipar kiépítésére és civilizálásra. Mi egeknek a ténykedéseknek ag ereiméi ínye? Az anyaország munbaialkalmakaJt kap és a termelő munka fellendül. Anglia, Belgium és Hollandia Németországnál is sűrűbb népességüket megfeleld életszínvonalon tudják tartani a gyarmatok által nyújtott erőforrások útján. Az angol iparosoknak, kereskedőknek és pénzembereknek például csak egy árnyalatnyi töredéke él állandóan kint. Az Európán kívüli élő bennszülöttek fokozatos bevonása a fogyasztásba olyan igényeket támaszt a termeléssel szemben, amelyeknek kielégítése elegendő egy nagyobb méretű prosperitás fenntartására. Állítsuk mindezzel szembe a következő tényeket: Németország terűiéte Ausztriával és az újonnan visszanyert Csehországtól odaítélt ítészekkel kb. 570.000 knr, csaknem nyolcvan millió lakossal. Népsűrűsége niégyzetkilométerenkint százhetven lélek. Minden feltétele megvan tehát annak, hogy a többi nagyhatalommal egyenlő jogon megkapja a terjeszkedési Tehetőségeket, melyekre éppen?ranyira rá van utalva — vagy még jobban —, mint akiit a föld gyarmatállományában jelen** leg osztoznak.
