Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-28 / 43. szám
1 TEhviPEKl *. i'köteiRHimiSfi 1538 DECEMBER 28. SZERDA' lett sejteni engedik, hogy milyen szellem sugalmazta ezt a hivatalos francia okmányt-. A francia lapok cikkeiből kidéről, hogy - 1 Franciaország nem idegenkedik attól, hogy tárgyaljon Olaszországgal, de csak négyszemközt. Franciaország nem kerítheti H a kérdés alapos és végleges megvitatását, mert .végre egyszer tiszta helyzetet kell ..... ............... ......... teremteni és ki kell elégíteni az olasz igényeket. Elhibázott volna, ha - Franciaország görcsösen ragaszkodnék az 1935-iki egyezményhez, amelyben Olaszország a békü- lékenység szellemétől áthatva megelégedett csekély francia engedményekkel, amelyek azonban — tekintettel a gyökeresen megváltozott helyzetre már nem lehetnek elégségesek. „A jegyzék nem vágja el feljesen a későbbi megegyezés Paris, december 27. Bonnet külügyminiszter közölte Hir Eric Phipps párisi angol nagykövettel az olasz kormányhoz intézett francia jegyzék szövegét. A külügyminiszter emellett - - ■ > hosszú megbeszélést folytatott Cor- hln londoni francia nagykövettel, akivel szintén ismertette a jegyzék szövegét. Ä külügyminiszter megbízta a nagykövetet, hogy az angol külügyi hivatalt meglehetőségét“ felelő módon tájékoztassa Franciaországnak az olasz követelésekkel szemben elfoglalt álláspontjáról. A külügyminiszter emellett a tegnapi nap folyamán Daladier miniszterelnökkel is megbeszélést folytatott. A Joor római tudósítója szerint a francia jegyzék mintegy tíz írógépeit oldalból áll. A jegyzék nem vágja el teljesen az észszerű eszmecserén nyugvó későbbi megegyezés lehetőségét. „Olaszellenes kihívás és háborús fenyegetés“ ’ nőma, 'december 27. Virginio Gayda a Voce d‘Italia-ban.., Daladier korzikai és tuniszi átázásának tervét olaszellenes kihívásnak és háborús fenyegetésnek minősíti. Ä lap az 1935. évi egyezménnyel kapcsolatban küldött olasz jegyzékre adott francia válasszal foglalkozva, a következőket írja: Franciaország ismét a végsőkig akarja feszíteni fenyegető és kihívó engesztelhetetlenségét Olaszországgal szemben. Olaszország, mint azt már ki is jelentette, mindenre elkészült. Felveszi a harcot bármelyik arcvonalról érkező és bármilyen eszközöket alkalmazó támadással szemben. Gayda hangoztatja, hogy Olaszország jogosan támaszt területi igényeket Franciaországgal szemben. ... ,v Az 'öfász sajtó" karácsonyi számaiban is vezetőjielyen foglalkozik az o.Ui?z—-francia kérdéssel. • iry A Giornale d* Itália megjegyzi, hogy Daladier tervezett tuniszi útja katonai demonstráció, amelyre Olaszország részéről semmiképen sem adtak okot és amely itteni körökben kihívásként hat. Olaszország természetes jogára támaszkodik és bízik hatalmában, amellyel jogát érvényesíteni fogja. A Alesspggero diplomáciai szerkesztője az olasz—francia kapcsolatokról többek között a következőket írja: A' londoni szerződésben Franciaország által is elismert olasz gyarmati kompenzációk mellett fel kell vetni a Franciaország által ugyancsak a londoni egyezményben vállalt kötelezettségek alkalmazásának kérdését is; amellyel Olasz országnak a Földközi-tengeri egyensúlyi helyzetben vaKU érdekeltségét elismerte. Ezt az egyensúlyi helyzetet Francia- ország Szíria elfoglalásával Olaszország kárára megbontotta és mit sem váítöztát adtelyzéfen a®«, hogy a francia—szír egyezmény ratifikálás^ bizonytalan ókok miatt elmaradt. Chamberlain és Halifax békeköz vetítésre készül Páris, december 27. Chamberlain miniszterelnök és Halifax lord kiiliigyminiszter, az Oeuvre szerint, január közepe táján Rómából hazautazóban útjukat Parisban megszakítják. A párisi látogatás célja közvetítés Róma és Páris között.. A láp szerint az olasz kormány kezdeményezésére akar az angol kormány az olasz-francia viszályban közvetíteni. A Quai d'Orsayl Sir Erie Phipps párisi angol nagykövet értesítette az angol államférfiak szándékáról. A francia kormány így írja az Oeuvre — nem lelkesed ik az angöl közvetítésért, mert szívesebben venné, ha római nagykövete, Fran- cois-Poncct egymagában elrendezhetné a kérdést. London'azonban, a jelek szerint, szívesen vállalkozik a közvetítésre. Bonnet külügyminiszter egyébként hétfőn este kihallgatáson fogadta Corbin londoni francia nagykövetet, aki jelenleg Párizsban tartózkodik, majd Labonne tuniszi francia főbiztossal folytatott megbeszélést a tuniszi kérdésről, A francia főbiztos ezt megelőzően Daladier miniszterelnökkel tanácskozott a miniszterelnök kiiszö bönálló utazásának előkészítéséről. Feltűnő cikk Francia- ország külpolitikai helyzetéről Páros, december 27. A Temps ma esti száma a nemzetközi helyzetről és Fran ciaországnak távoli országokkal szemben való kötelezettségeiről cikket közöl. Balgaság volna — írja a Temps — sze methúnyni nyilvánvaló tények előtt. Az európai helyzet néhány esztendő óta mélyreható változásokon ment át. Né metország. hatalmas fegyverkezése és legutóbbi területhódításai, a Rajna-vi- dék katonai szempontból felépítése, elsősorban a Siegfried-vonal megvalósítása, a loearnói szerkezet megszűnése, az együttes biztonság elvének meggyengülése, a kisállamok semlegességre való törekvése, a szovjetorosz belső viszo nyok, mind az egyensúly eltolódását idézték elő, amit még Nagybritanniának az európai ügyekbe való fokozódó beavatkozása sem tud kiegyenlíteni. Vájjon ilyen körülmények között Franciaország megvédheü-e ugyanak kor gyarmatbirodalmának épségét anél kül, hogy kitenné magát veszedelmes ka landoknak a kontinensen magán! Módja vau-e Franciaországnak egyidejűleg hajthatatlanul szembe szállni az olasz igényekkel és ugyanakkor Keleteurópában némctellenes politikát folytatni? Ugyanaz az ország, amely oly élénken és egyöntetűen viselkedik, amikor érdekei, mint például az olasz követelések láttán, kockán vannak, bizonytalanua válik olyan problémákkal szemben, am» lyek világnézeti álláspontját érintik. A cikk — mondja a Stefani Iroda tu dósítója — élénk érdeklődést kelt dipt»* máciai körökben, amelyek abban előjelét látják Franciaország mesterkélt szövetségi rendszere felülvizsgálásának, elsősorban pedig a Szov- jetoroszországgal való szerződés felszámolásának, a Lengyelországgal és Jugoszláviával való szövetség revíziójának. A franc a jegyzék szerint szó lehe esetleges halárkiigazílásról Páris, december 27, (Stefani.) A római francia nagykövet- által Ciano külügyminiszternek hétfőn átnyújtott jegyzék nyitva hagyta az ajtót a két nérnzet között fennálló kérdések további közös megvizsgálása számára. Párisi diplomáciai körökben úgy tud ják, hogy a jegyzék a következő elveket tartalmazza:.:' L Mindenekelőtt újból megerősíti a francia területek érintlietetlenségét, 2. Kijelenti, hogy a tuniszi olaszoknak adandó engedmények legfeljebb az 1935. évi egyezményben megállapított kedvezmények lehetnek. 3. Kijelenti eienkívül, hogy bárminő olasz követelés kizárólag olasz-francia kérdésnek tekintendő. 4. Bizonyos szükséges esetekben nem zárja ki a határok kiigazítását. 5. Hozzáteszi még, hogy a szuezi csatorna kérdése csnpán az olasz-egyiptomi kapcsolatok keretében vitatható meg. fi. Elismeri annak a lehetőségét, hogy megegyezés jöjjön létre a Dzsibuti-ki- kötő igazgatását és a Dzsibuti—Addis Abeba vasútvonal kihasználását érintő olasz érdekekre vonatkozóan. Angliának létérdeke az olasz-francia béke London, december 27. Az új olasz követelések következtében felmerült olaszfrancia viszály megoldását — a jelek szerint — az angol diplomácia veszi kezébe. Sir Eric Phipps párisi angol nagykövet már napok óta állandó érintkezésben van Bonnet külügyminiszterrel a Corbin londoni francia nagykövet is Párisban tartózkodik, hogy megismerje a francia kormány álláspontját, amelyet a jövő hét elején közölni fog Halifax lord külügyminiszterrel, mielőtt még a külügyminiszter és Chant• berlain miniszterelnök elutazik Rómába, Az elterjedt hírek szerint a francia kormány kifejezetten felkérte az angol kormányt, hogy próbáljon közvetíteni Páris és Róma között és békésen rendezni az olasz-francia viszályt Az angol kormány — hír szerint — készséggel hajlandó erre a közvetítésre, miután Angliának is létérdeke, hogy Olaszország és Franciaország között béke legyen. Chamberlain és' Halifax római tárgyalásainak központjában! ennek megfelelően , az olasz-francia viszály kérdése áll majd. Az angol külügyminiszter Rómából jövet egyenesen Genfbe ntazik a Népszövetség januári ülésszakára s itt találkozik majd Bonét francia külügyminiszterrel, akit haladéktalanul tájékoztatni fog a közvetítési kísérlet eredményéről. A francia válasz átadásának különös formája Róma, december 27. Az olasz kormány kedd estig nem adott ki hivatalos jelentést a Mussolini—Laval-féle egyezméify olasz felmondására adott francia válaszjegyzék átnyujtásáról. Az olasz-francia viszony feszültségére jellemző, hogy ezt a válaszjegyzéket nem Francois- Poncet római francia nagykövet vitte el személyesen Ciano gróf külügyminiszternek, mint diplomáciai szokások ilyen fontos jegyzék át- nyujtásánál megkövetelték volna, hanem egy követségi tisztviselőt küldött el vele az olasz külügyminisztériumba, még pedig olyan időpontban, amikor tudta, hogy Ciano gróf nem tartózkodik a külügyminisztériumban. A római francia nagykövetségen ezt a tényt azzal magyarázzák, hogy Francois- Poncet ezzel csak Ciano'gróf példáját kö- . vette, mert annakidején az olasz kiilügy- nü'piszter”sem kérette magához a francia nagykövetet, hogy személyesen nyújtsa át neki a Laval—Mussolini-ié\e egyezmény felmondásáról szóló olasz közlést, hanem a jegyzéket egy külügyminiszté-i riumi tisztviselő útján juttatta el a francia nagykövetségre. Olasz hivatalos helyen a francia válasz- jegyzék tartalmáról sem nyilatkoznak,- a lapok azonban a párisi hivatalos jelentési alapján megírják, hogy a francia kormány csak a I»aval— Musolini-féle egyezmény egyes rendelkezéseinek értelmezéséről ~ hajlandó tárgyalni, de ezt is csak akkor, ha Róma kezdeményezi a tárgyalásokat, egyébként azonban nem hajlandó túlmenni áz 1685 január 6-iki egyezményben felajánlott engedményeken. Az olas? sajtó ezzel kapcsolatban, megállapítja, hogy Franciaország ezek szerint tehát továbbra is a teljes visszautasítás és ellenállás politikáját akarja; folytatni. ■ • „ y--------,—’ Az amerikai államok minden nemzetközi veszélyt békés eszközökkel akarnak elintézni Á pánamerikai értekezhet utolsó ülésén aláírták a „Limai deklarációt" Lima, december 27. A pánamerikai értekezlet utolsó teljes ülését nagy ünnepélyességgel nyitották meg. Kimondották, hogy a legközelebbi értekezletet Bogotá ban tartják. Ezután egyhangú lelkesedéssel elfogadták az amerikai államok szolidaritásáról szóló nyilatkozatot. Nyilatkozatukban az amerikai államok a többi között a következőket jelentik ki: 1. A kontinentális szolidaritás megerősítését és arra irányuló akaratukat, hogy szolidaritásuk fenntartása érdekében együttműködnek. 2. Megerősítését annak az elhatározásuknak, hogy védekeznek és helytállnak minden Idegen beavatkozás vagy tevékenység ellen, amely feltétlen szuverenitásukat veszélyeztethetné. 3. Ha az amerikai köztársaságok akármelyikének békéjét, biztonságát vagy területi épségét bárminemű erőszakos cselekmény veszélyeztetné, akkor a szolidaritást ténylegessé teszik és szuverén akaratuk összhaughahozatalával az érvényben lévő megállapodások alapján tanácskozást folytatnak egymással és igénybeveszik azokat az eszközöket, amelyeket a körülmények minden állam számára tanácsolni fognak. Az államok — szuverenitásukból folyóan — önállóan cselekszenek. 4. Az amerikai köztársaságok külügyminiszterei, ha szükségesnek látják, és ha bármelyikük kezdeményezi, valamelyik fővárosba összegyűlnek. 5. Ennek a nyilatkozatnak „Limai deklaráció“ lesz az elnevezése. Hull amerikai külügyminiszter felszólalva hangoztatta, hogy a világnak újból a nemzetközi jog alapjára kell helyezkednie. Az értekezleten elfogadott határozat kimondja, hogy a kormányok elé a következő ajánlásokat terjeszti: 1. Megengedhetetlen, hogy valamely . ország beavatkozzék bármely más ország belügyeibe. 2. Minden nemzetközi viszályt békés eszközökkel kell elintézni. 3. Nemzetközi téren sohasem szabad az erőszakhoz folyamodni. 4. Az államok közötti kapcsolatoknak a fenti elveikhez kell igazodniok. 5. A nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek tisztelete és hív betartása elengedhetetlen előfeltétele a nemzetközi kapcsolatok helyes kialakulásának. Az Ilyen kötelezettségeket csak kölcsönös megállapodások útján lehet megváltoztatni. 6. A különböző államok közötti békés együttműködésre van szükség, amelyet ki kell egészíteni a szellemi javak kicserélésének, mert csak ez segíti elő a kölcsönös megismerést és könnyíti meg a nemzetközi viszályok békés megoldását. 7. A gazdasági viszonyok helyreállítása hozzájárul a népek jólétének emeléséhez s ezzel megkönnyíti közöttük a hók» fenntartását. 8. Nemzetközi együttműködés szükséges ahhoz, hogy a fenti elveket végre lehessen hajtani.
