Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-28 / 43. szám

1 TEhviPEKl *. i'köteiRHimiSfi 1538 DECEMBER 28. SZERDA' lett sejteni engedik, hogy milyen szellem sugalmazta ezt a hivatalos francia ok­mányt-. A francia lapok cikkeiből kidé­ről, hogy - 1 Franciaország nem idegenkedik at­tól, hogy tárgyaljon Olaszországgal, de csak négyszemközt. Franciaor­szág nem kerítheti H a kérdés ala­pos és végleges megvitatását, mert .végre egyszer tiszta helyzetet kell ..... ............... ......... teremteni és ki kell elégíteni az olasz igényeket. Elhibázott volna, ha - Franciaország gör­csösen ragaszkodnék az 1935-iki egyez­ményhez, amelyben Olaszország a békü- lékenység szellemétől áthatva megelége­dett csekély francia engedményekkel, amelyek azonban — tekintettel a gyöke­resen megváltozott helyzetre már nem lehetnek elégségesek. „A jegyzék nem vágja el feljesen a későbbi megegyezés Paris, december 27. Bonnet külügymi­niszter közölte Hir Eric Phipps párisi angol nagykövettel az olasz kormányhoz intézett francia jegyzék szövegét. A kül­ügyminiszter emellett - - ■ > hosszú megbeszélést folytatott Cor- hln londoni francia nagykövettel, akivel szintén ismertette a jegyzék szövegét. Ä külügyminiszter megbízta a nagyköve­tet, hogy az angol külügyi hivatalt meg­lehetőségét“ felelő módon tájékoztassa Franciaország­nak az olasz követelésekkel szemben el­foglalt álláspontjáról. A külügyminiszter emellett a tegnapi nap folyamán Daladier miniszterelnökkel is megbeszélést folyta­tott. A Joor római tudósítója szerint a francia jegyzék mintegy tíz írógé­peit oldalból áll. A jegyzék nem vágja el teljesen az ész­szerű eszmecserén nyugvó későbbi meg­egyezés lehetőségét. „Olaszellenes kihívás és háborús fenyegetés“ ’ nőma, 'december 27. Virginio Gayda a Voce d‘Italia-ban.., Daladier korzikai és tuniszi átázásá­nak tervét olaszellenes kihívásnak és háborús fenyegetésnek minősíti. Ä lap az 1935. évi egyezménnyel kapcso­latban küldött olasz jegyzékre adott francia válasszal foglalkozva, a követke­zőket írja: Franciaország ismét a végsőkig akarja feszíteni fenyegető és kihívó engesztelhetetlenségét Olaszországgal szemben. Olaszország, mint azt már ki is jelentette, mindenre elkészült. Felveszi a harcot bármelyik arcvonal­ról érkező és bármilyen eszközöket al­kalmazó támadással szemben. Gayda hangoztatja, hogy Olaszország jo­gosan támaszt területi igényeket Fran­ciaországgal szemben. ... ,v Az 'öfász sajtó" karácsonyi számaiban is vezetőjielyen foglalkozik az o.Ui?z—-fran­cia kérdéssel. • iry A Giornale d* Itália megjegyzi, hogy Daladier tervezett tuniszi útja katonai demonstráció, amelyre Olaszország részéről semmiképen sem adtak okot és amely itteni körökben kihívásként hat. Olaszország természetes jogára támasz­kodik és bízik hatalmában, amellyel jo­gát érvényesíteni fogja. A Alesspggero diplomáciai szerkesztője az olasz—francia kapcsolatokról többek között a következőket írja: A' londoni szerződésben Franciaország által is elismert olasz gyarmati kompen­zációk mellett fel kell vetni a Franciaor­szág által ugyancsak a londoni egyez­ményben vállalt kötelezettségek alkal­mazásának kérdését is; amellyel Olasz országnak a Földközi-tengeri egyensúlyi helyzetben vaKU érdekeltségét elismerte. Ezt az egyensúlyi helyzetet Francia- ország Szíria elfoglalásával Olaszor­szág kárára megbontotta és mit sem váítöztát adtelyzéfen a®«, hogy a francia—szír egyezmény ratifikálás^ bizonytalan ókok miatt elmaradt. Chamberlain és Halifax békeköz vetítésre készül Páris, december 27. Chamberlain mi­niszterelnök és Halifax lord kiiliigymi­niszter, az Oeuvre szerint, január közepe táján Rómából hazautazóban útjukat Parisban megszakítják. A párisi látogatás célja közvetítés Róma és Páris között.. A láp szerint az olasz kormány kezde­ményezésére akar az angol kormány az olasz-francia viszályban közvetíteni. A Quai d'Orsayl Sir Erie Phipps párisi angol nagykövet értesítette az angol ál­lamférfiak szándékáról. A francia kor­mány így írja az Oeuvre — nem lelke­sed ik az angöl közvetítésért, mert szíve­sebben venné, ha római nagykövete, Fran- cois-Poncct egymagában elrendezhetné a kérdést. London'azonban, a jelek szerint, szívesen vállalkozik a közvetítésre. Bonnet külügyminiszter egyébként hétfőn este kihallgatáson fogadta Corbin londoni francia nagykövetet, aki jelenleg Párizsban tartózkodik, majd Labonne tuniszi francia főbiz­tossal folytatott megbeszélést a tuniszi kérdésről, A francia főbiztos ezt megelőzően Daladier miniszterelnök­kel tanácskozott a miniszterelnök kiiszö bönálló utazásának előkészítéséről. Feltűnő cikk Francia- ország külpolitikai helyzetéről Páros, december 27. A Temps ma esti száma a nemzetközi helyzetről és Fran ciaországnak távoli országokkal szem­ben való kötelezettségeiről cikket közöl. Balgaság volna — írja a Temps — sze methúnyni nyilvánvaló tények előtt. Az európai helyzet néhány esztendő óta mélyreható változásokon ment át. Né metország. hatalmas fegyverkezése és legutóbbi területhódításai, a Rajna-vi- dék katonai szempontból felépítése, első­sorban a Siegfried-vonal megvalósítása, a loearnói szerkezet megszűnése, az együttes biztonság elvének meggyengü­lése, a kisállamok semlegességre való törekvése, a szovjetorosz belső viszo nyok, mind az egyensúly eltolódását idézték elő, amit még Nagybritanniának az euró­pai ügyekbe való fokozódó beavat­kozása sem tud kiegyenlíteni. Vájjon ilyen körülmények között Franciaország megvédheü-e ugyanak kor gyarmatbirodalmának épségét anél kül, hogy kitenné magát veszedelmes ka landoknak a kontinensen magán! Módja vau-e Franciaországnak egy­idejűleg hajthatatlanul szembe szállni az olasz igényekkel és ugyan­akkor Keleteurópában némctellenes politikát folytatni? Ugyanaz az ország, amely oly élénken és egyöntetűen viselkedik, amikor érde­kei, mint például az olasz követelések láttán, kockán vannak, bizonytalanua válik olyan problémákkal szemben, am» lyek világnézeti álláspontját érintik. A cikk — mondja a Stefani Iroda tu dósítója — élénk érdeklődést kelt dipt»* máciai körökben, amelyek abban előjelét látják Franciaország mes­terkélt szövetségi rendszere felülvizs­gálásának, elsősorban pedig a Szov- jetoroszországgal való szerződés fel­számolásának, a Lengyelországgal és Jugoszláviával való szövetség revíziójának. A franc a jegyzék szerint szó lehe esetleges halárkiigazílásról Páris, december 27, (Stefani.) A római francia nagykövet- által Ciano külügy­miniszternek hétfőn átnyújtott jegyzék nyitva hagyta az ajtót a két nérnzet kö­zött fennálló kérdések további közös megvizsgálása számára. Párisi diplomáciai körökben úgy tud ják, hogy a jegyzék a következő elveket tartalmazza:.:' L Mindenekelőtt újból megerősíti a francia területek érintlietetlenségét, 2. Kijelenti, hogy a tuniszi olaszoknak adandó engedmények legfeljebb az 1935. évi egyezményben megállapított ked­vezmények lehetnek. 3. Kijelenti eienkívül, hogy bárminő olasz követelés kizárólag olasz-francia kérdésnek tekintendő. 4. Bizonyos szükséges esetekben nem zárja ki a határok kiigazítását. 5. Hozzáteszi még, hogy a szuezi csatorna kérdése csnpán az olasz-egyiptomi kap­csolatok keretében vitatható meg. fi. Elismeri annak a lehetőségét, hogy megegyezés jöjjön létre a Dzsibuti-ki- kötő igazgatását és a Dzsibuti—Addis Abeba vasútvonal kihasználását érintő olasz érdekekre vonatkozóan. Angliának létérdeke az olasz-francia béke London, december 27. Az új olasz köve­telések következtében felmerült olasz­francia viszály megoldását — a jelek sze­rint — az angol diplomácia veszi kezébe. Sir Eric Phipps párisi angol nagykövet már napok óta állandó érintkezésben van Bonnet külügyminiszterrel a Corbin londoni francia nagykövet is Párisban tartózkodik, hogy meg­ismerje a francia kormány álláspont­ját, amelyet a jövő hét elején közölni fog Halifax lord külügyminiszter­rel, mielőtt még a külügyminiszter és Chant• berlain miniszterelnök elutazik Rómába, Az elterjedt hírek szerint a francia kormány kifejezetten fel­kérte az angol kormányt, hogy pró­báljon közvetíteni Páris és Róma között és békésen rendezni az olasz-francia vi­szályt Az angol kormány — hír szerint — készséggel hajlandó erre a közvetí­tésre, miután Angliának is létérdeke, hogy Olaszország és Franciaország kö­zött béke legyen. Chamberlain és' Hali­fax római tárgyalásainak központjában! ennek megfelelően , az olasz-francia vi­szály kérdése áll majd. Az angol külügyminiszter Rómából jövet egyenesen Genfbe ntazik a Népszövetség januári ülésszakára s itt találkozik majd Bonét francia külügy­miniszterrel, akit haladéktalanul tájékoz­tatni fog a közvetítési kísérlet eredmé­nyéről. A francia válasz átadásának különös formája Róma, december 27. Az olasz kormány kedd estig nem adott ki hivatalos jelen­tést a Mussolini—Laval-féle egyezméify olasz felmondására adott francia válasz­jegyzék átnyujtásáról. Az olasz-francia viszony feszültségére jellemző, hogy ezt a válaszjegyzéket nem Francois- Poncet római francia nagykövet vitte el személyesen Ciano gróf kül­ügyminiszternek, mint diplomáciai szokások ilyen fontos jegyzék át- nyujtásánál megkövetelték volna, hanem egy követségi tisztviselőt kül­dött el vele az olasz külügyminiszté­riumba, még pedig olyan időpont­ban, amikor tudta, hogy Ciano gróf nem tartózkodik a külügyminiszté­riumban. A római francia nagykövetségen ezt a tényt azzal magyarázzák, hogy Francois- Poncet ezzel csak Ciano'gróf példáját kö- . vette, mert annakidején az olasz kiilügy- nü'piszter”sem kérette magához a francia nagykövetet, hogy személyesen nyújtsa át neki a Laval—Mussolini-ié\e egyez­mény felmondásáról szóló olasz közlést, hanem a jegyzéket egy külügyminiszté-i riumi tisztviselő útján juttatta el a fran­cia nagykövetségre. Olasz hivatalos helyen a francia válasz- jegyzék tartalmáról sem nyilatkoznak,- a lapok azonban a párisi hivatalos jelentési alapján megírják, hogy a francia kormány csak a I»aval— Musolini-féle egyezmény egyes ren­delkezéseinek értelmezéséről ~ haj­landó tárgyalni, de ezt is csak akkor, ha Róma kezdemé­nyezi a tárgyalásokat, egyébként azonban nem hajlandó túlmenni áz 1685 január 6-iki egyezményben felajánlott engedmé­nyeken. Az olas? sajtó ezzel kapcsolatban, megállapítja, hogy Franciaország ezek szerint tehát továbbra is a teljes vissza­utasítás és ellenállás politikáját akarja; folytatni. ■ • „ y--------,—’ Az amerikai államok minden nemzetközi veszélyt békés eszközökkel akarnak elintézni Á pánamerikai értekezhet utolsó ülésén aláírták a „Limai deklarációt" Lima, december 27. A pánamerikai érte­kezlet utolsó teljes ülését nagy ünnepé­lyességgel nyitották meg. Kimondották, hogy a legközelebbi értekezletet Bogotá ban tartják. Ezután egyhangú lelkesedés­sel elfogadták az amerikai államok szoli­daritásáról szóló nyilatkozatot. Nyilatkozatukban az amerikai államok a többi között a következőket jelentik ki: 1. A kontinentális szolidaritás megerő­sítését és arra irányuló akaratukat, hogy szolidaritásuk fenntartása érdeké­ben együttműködnek. 2. Megerősítését annak az elhatározá­suknak, hogy védekeznek és helytállnak minden Idegen beavatkozás vagy tevé­kenység ellen, amely feltétlen szuvere­nitásukat veszélyeztethetné. 3. Ha az amerikai köztársaságok akár­melyikének békéjét, biztonságát vagy te­rületi épségét bárminemű erőszakos cse­lekmény veszélyeztetné, akkor a szolida­ritást ténylegessé teszik és szuverén akaratuk összhaughahozatalával az ér­vényben lévő megállapodások alapján tanácskozást folytatnak egymással és igénybeveszik azokat az eszközöket, ame­lyeket a körülmények minden állam számára tanácsolni fognak. Az államok — szuverenitásukból folyóan — önállóan cselekszenek. 4. Az amerikai köztársaságok külügy­miniszterei, ha szükségesnek látják, és ha bármelyikük kezdeményezi, valame­lyik fővárosba összegyűlnek. 5. Ennek a nyilatkozatnak „Limai de­klaráció“ lesz az elnevezése. Hull amerikai külügyminiszter felszó­lalva hangoztatta, hogy a világnak újból a nemzetközi jog alapjára kell helyez­kednie. Az értekezleten elfogadott határozat kimondja, hogy a kormányok elé a kö­vetkező ajánlásokat terjeszti: 1. Megengedhetetlen, hogy valamely . ország beavatkozzék bármely más ország belügyeibe. 2. Minden nemzetközi viszályt bé­kés eszközökkel kell elintézni. 3. Nemzetközi téren sohasem sza­bad az erőszakhoz folyamodni. 4. Az államok közötti kapcsolatoknak a fenti elveikhez kell igazodniok. 5. A nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségek tisztelete és hív betartása elengedhetetlen előfeltétele a nemzetközi kapcsolatok helyes kialakulásának. Az Ilyen kötelezettségeket csak kölcsönös megállapodások útján lehet megváltoz­tatni. 6. A különböző államok közötti békés együttműködésre van szükség, amelyet ki kell egészíteni a szellemi javak kicse­rélésének, mert csak ez segíti elő a köl­csönös megismerést és könnyíti meg a nemzetközi viszályok békés megoldását. 7. A gazdasági viszonyok helyreállítása hozzájárul a népek jólétének emeléséhez s ezzel megkönnyíti közöttük a hók» fenntartását. 8. Nemzetközi együttműködés szüksé­ges ahhoz, hogy a fenti elveket végre le­hessen hajtani.

Next

/
Thumbnails
Contents