Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-24 / 41. szám
038 DECEMBER 24. SZOMBAT TEEBiDEta 11 KQZQAZDASAG f Nagyjelentőségű kérdéseket vitat meg a mezőgazdasági iparok budapesti nemzetközi kongresszusa Budapest, december 23. Kétségtelen, hogy Magyarországon 20 év alatt olyan utat tett raeg az iparosodás, amelyre alig volt példa, azonban a nagyipar abban a, strukturális hibában szenved, hogy nem a hazai talajban gyökerezik, nagjfrészt idegen nyersanyagokat dolgoz fö^ s ráadásul olyan cikkek gyártására rendezkedett be, amely cikkekben a közeljövőben a körülöttünk iparát egyre gigantikusabb méretűvé fejlesztő állam versenyével fogja magát szemben találni. Intenzíven foglalkoztatja ez a propléma az illetékeseket, akik rájöttek arra, hogy Magyarország jövője nagymértékben függ attól, hogy az ország helyes ipari struktúráját sikerül-e megalapozni és megteremteni olyan külkereskedelmi kapcsolatokat, amelyek a termelés folyamatosságát biztosítják s emellett a külföldön versenymentes elhelyezést biz tosítanak a termékek számára. Ä nagyipar mellett Magyarország iparosodásának további állomása az ország gazdasági helyzetének figyelembevételével nem lehet más, mint a mezőgazdaságra szervesen fölépített ipar megteremtése, mert ez nemcsak hogy a mezőgazdasági termelés réntábilisabbá tételét hozza magával, de olyan piacok meghódításának lehetőségét teszi valószínűvé, amelyeken Magyarország mezőgazdasági ipari termékeivel hosszú éveken át versenytárs nélkül állhat. E nagyjelentőségű probléma helyes megítélésének és kö^tudatba való átplántálásának bizonyára nagy hasznára lesz a mezőgazdasági - iparok hatodik nemzetközi kongresszusa, amelyet a kormányzó úr őföraéltósága védnök- I ségé alatt tartanak meg Budapesten 1939 július 10-e és 26-a között. I A rendezőség már megkezdette a kon gresszus szervezését és kidolgozta azt a hatalmas programot, amelyet a kongresz- szus abszolválni fog. Az előkészített óriási anyagot három osztályban tárgyalja le a kongresszus, éspedig az általános tudományos, Ipari és közgazdasági: osztályban. Az első elnöke Szentgyörgyi Albert, a világhírű Nobel-díjas tudós, a másodiknak Slg mond Elek műegyetemi tanár, a harmadiknak pedig Surányi Unger Tivadar, a kormány- gazdaságtudományi tanácsadója, A megvitatandó közel felszáz kérdés során szőnyegre kerül a vitamin- dús élelmiszerek gyártásának, az erdészet körébe nem tartozó cellulózeforrá- sok fölhasználásának, a motorhajtásra alkalmas szesznek, a kazeinből készült műgyapjúnak, a növényi olajoknak kenési és egyéb ipari célokra való fölhasználásának, a konzervipar közgazdasági szerepének, a mezőgazdasági ipari piacok vzsgálatának, ez iparok nyersanyag- beszerzésének és elosztásának, a mező- gazdasági ipari termelési haszonnak, továbbá az öntözésnek, valamint a hűtőtechnikának a mezőgazdasági iparokra gyakorolt befolyásának stb. kérdése. A kongresszus elé úgy a hivatalos, mint a szakkörök jelentőségének fontosságához mért nagy érdeklődéssel tekintenek és remélhető, hogy e kérdések megvitatása során olyan perspektívák nyílnak mezőgazdasági iparosodásunk elé, melyeknek gyakorlati megvalósulása nagymértékben hozzá fog járulni a mezőgazdasági termelés rentabilitásának fo- zásához s egyúttal a magyar iparnak a magyar talajba való szerves beágyazásához. A juhtenyésztés irányítására tett javaslatot az Országos Mezőgazdasági Kamara Budapest, december S3. A magyar juhtenyésztés rohamosan fejlődik vissza, mert úgy a juhhús, mint a gyapjú ára olyan alacsony, hogy a termelés ráfizetéssel jár A számos külföldi országban nagyon kedvelt juhhús na- gyobbmérvű fogyasztása elől a hazai fogyasztó- közönség érthetetlenül elzárkózik. A juhtejből származó bevétel a juhtenyésztés jövedelmezőségét számottevően befolyásolja. Ennek következtében a gyapjú értékesítésénél kell érvényesíteni mindazokat a lehetőségeket, amelyeknek segítségével a juhászat jövedelmezővé válik. A jobb értékesítésnek azonban egyik feltétele az is, hogy a gazda olyan minőségű kiegyenlített gyapjút termeljen, mint amilyenre a belföldi fogyasztásnak szüksége van. Ezért az Országos Mezőgazdasági Kamara a juhtenyésztés érdekében előterjesztéssel fordult a földművelésügyi miniszterhez s rámutatott a tenyésztés irányításának szükségességére, Eminek az érdekében tenyészterületek kijelölését javasolja. E tenyészterületek keretében nyerne megállapítást, hogy az ország egye3 részein melyik juhfajta tenyésztése felel meg leginkább a vidék viszonyainak is, hogy lehetőleg olyan fajta kiegyenlített gyapjút termeljenek a gazdák, amilyet az ország fogyasztása leginkább megkíván. Javasolja továbbá a kamara előterjesztése, hogy • gyapjúbecslő bizottság intenziven működjék közre a juhtenyésztés irányításánál oly módon, hogy évről-évre közölje a bizottság a termelőkkel a gyapjú minőségére vonatkozó észrevételeit. Ugyanis a gyapjúbecslő bizottság kezén keresztül megy az ország gyapjútermelésének igen nagy hányada. így módjában van egyúttal Pmerni a gyapjútermelés Vidékenként! minőségét, de módjában van egyúttal felismerni a jó tenyészeteket, amelyek alkalmasak arra, hogy tenyészanyuggai lássák fel körzeteiket. A kamara reméli, hogy a gyapjútermés minőségének megjavítása lényegesen emelni fogja a gazdáknak a gyapjúból származó bevételét és ezzel is előmozdítható lesz a juhtenyésztés jövedelmezősége és annak további kívánatos fejlődése. (—-) Megjelent a Gyümölcstermelők Naptára az 1939. évre. Közli az időszerű tennivalókat hónaponként, a gyümölcsösben, zöldséges- és virágoskertben, ezenkívül az esetleg fellépő kártevők, gombabetegségek képét és az ellenük való védekezést, ismerteti a hegyközségi törvényből a termelőket érdeklő részeket stb. A nagy gonddal és körültekintéssel összeállított naptárt az Északpestvármegyei Gyümölcsös Szőlőtermelők Egyesülete adta ki. Kapható: Budapest, IV., Gerlóczy-u. 11. n. 2. (Telefon: 183—140.) és a nagyobb magkereskedésekben is. (—) Az angolok nem bíznak a dunamenti agrárblokk megvalósíthatóságában. Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Bulgária, Görögország, Lengyelország és esetleg Csehszlovákia bevonásával megalakítandó dunai agrúrblokk tervének megvalósíthatóságában az angol körök, bármennyire is kívánatosnak tartják azt, nem bíznak. (—) Nemzetközi szénexportkartei a láthatáron. Varsóból jelentik: Az angol-lengyel szénexport meghosszabbításával kapcsolatban az angol szénbányák akciót indítottak nemzetközi szénkartel alakítására. Az akcióhoz csatlakoztak a belga és cseh-szlovák szénbányák és folynak a tárgyalások a németek bevonására is. Amint az utóbbi tárgyalások eredményesek lesznek, januárban Londonban nemzetközi konferenciát tartanak, amelyen megalakítják a nemzetközi szénexportkartelt. (—) Csch-Szlovák eement Németországnak. Prágából jelentik: Cseh-Szlovákia és Németország között megkötött egyezmény értelmében Cseh-Szlovákia cementet euállit Németországnak. Németország leszállítja a cement behozatali vámját és nagymennyiségű csehszlovák cement megy be Németországba. (—) Tervek a Duna—-Odera csatorna megépítésére. Prágából jelentik: A cseh-szlovák és német kormány között megállapodás jött létre a Duna—Odera csatorna megépítésére. A cseh-szlovák kormány Mährisch-Ostrauban nagy kikötőt akar építtetni. A költséget kétmilliárd koronában irányozták elő. (—) Németország fogja felvenni a csehszlovák kivitel 35%-át. Prágából jelentik: A német-cseh kereskedelmi szerződés megkötésével kapcsolatban a prágai lapok közük, hogy Csehszlovákia kivitelének 35 százaléka mintegy 2.100 millió csehkorona értékben Németországba irányul. Az 1939. évi kiviteli kontingensek 1.925 millió koronát fognak elérni. Az utazási forgalomban a németek 6 millió koronát, a cseh-szlovákok 1.5 millió koronát vihetnek át a másik országba. (—) Lengyelország és Cseh-Szlovákia között az átmenő-forgalom varsói jelentés szerint december 22-én, újra megnyílt. (—) A kisipari kivitel 60%-kal emelkedett 1938-ban. A Kisipari Kiviteli Intézet nagybizottságának Éber Antal dr. elnökletével megtartott ülésén Kozmutza Pál dr., az intézet igazgatója ismertette az exportképes kisiparosok megszervezésének munkáját. Az intézet közreműködésével az 1937. évben 500 ezer pengő értékű kisipari árut sikerült exportálni, 1938 első hat hónapjában pedig már 425 ezer pengőt, az év végére pedig a kisipari kivitel megfogja haladni a 800 ezer pengőt is, ami 1937- hez képest 60 százalékos emelkedésnek felel meg. A kisipari export 83 százalékban nemesvalutájú országokba irányult. C—) A Magyarországhoz visszacsatolt Felvidékről Csehszlovákiába visszaszármazott mezőgazdák elhelyezése. A cseh-szlovák kormány elrendelte, hogy mindazok a földbirtokosok, akiknek 100 holdnál nagyobb terjedelmű birtokuk van. a járási hivatal utasítására a Magyarországhoz visszacsatolt magyarlakta területről Cseh-Szlovákiába visszaszármazott mezőgazdákat kötelesek birtokukon ideiglenesen elhelyezni és a gazdáknak olyan jellegű ellátást nyújtani, amilyet saját alkalmazottai élveznek. Általánosságban úgy helyezendők el a gazdák, hogy minden negyven holdra egy „menekült“ jusson. (—) Nem diszponálhatnak szabadon a csehszlovák állampolgárok külföldi ingatlanaikkal. Prágából jelentik: A cseh-szlovák nemzetgyűlés állandó választmánya a cseh-szlovák állampolgárok külföldön, tehát Magyarországon lévő ingatlanaikkal való rendelkezési jogát korlátozta. A cseh-szlovák állampolgárok magyarországi adósaikkal szemDem követeléseiket csak a Csehszlovák Nemzeti Bank útján rendezhetik. (—) Hosszúlejáratú kölcsönnel támogatja ‘Jugoszlávia a földreform során földhözjntot- tak újabb földszerzéseit. A privilegizált agrárbanknak a jugoszláv kormány 50 millió di- náros hitelkeretet bocsátott rendelkezésre azzal a céllal, hogy a földreform során földhöz- jutottak további földszerzését 25 éves kölcsön folyósításával támogassa. (—) Huszonegy állam vesz részt a londoni búzakonfcrencián. Jelentettük, hogy a búzaértékesítés terén mutatkozó nehézségek megvitatására és kiküszöbölésére a jövő év elején Londonban 21 állam részvételével nemzetközi búzakonferenciát tartanak. A konferencia január 10-én kezdődik Londonban s arra a 21 tagállamot már meghívták. (—) A csehek nem fizetik az államadósságokat. A csehszlovák központi kormány az egész Csehszlovák állam ' területére kiterjedő érvénnyel, az egyes állami értékpapírok törlesztését s tőkevisszafizetését beszüntette. A rendelet csak az állami építészeti sorsjegyekre s kincstári szállítási utalványokra nem vonatkozik. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Valuták: Angol font 15.90—16.10, Belga 57.50 —58.10, Cseh. kor. 7.50—10.—, Dán kor. 71.05— 71.85, Dinár 6.—7.50 (500 és 1000 din. címletek kivételével), USA doll. 340.80—348.40, Kanadai doll. 332—337, Francia ír. 8.95-9.15, Holl. írt. 185.40—187.40, Lengyel zl. 60.-61.40, Leu 2.40— E.45, Leva 3,—3.60, Lira 16.90—17,90 (az 500 és 1000 liras bankjegyek kivét,), Német márka —, Norvég kor. 79.95—80.85, Svájci fr. 77.— 77.90, Svéd kor. 81.95—82.85. Külföldi kifizetések: Amszterdam 185.80— 187.40, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.68-5812. Bukarest 3.41—3.44, Kopcnhága 71.25—71.85, London 15.95—16.10, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 342.20— 344.80, Oslo 80.175—80.875, Paris 9.—9.10, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.175—82.875, Varsó 64.-64.50, Zürich 77.2077.90, Isztanbul 268—271. Budapesti értéktőzsde: lanyha Nyitáskor a tőzsde kedvetlen volt. Az erős kínálat folytán az árfolyamok lemorzsolódtak. Tekintettel a rendezési napra, ma fedezeti vásárlásokat is eszközöltek s így az árfolyamlemorzsolódás nem volt nagyméretű. Kőszén 14, Bauxit 10.50, Cukor 4.75, Rima 4.65, Műtrágya 3, Tröszt, Georgia és Urikányi 1 pengővel gyöngült. Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 164.—, Bauxit 159.—, Beoesini 10.75, Cementia 85.5, Kohó 17.6, Aszfalt 5.4, Kőszén 246.—, Nagybátonyi 43.—, Salgó 25.1, Urikányi 31.—, Pallas 5.—, Fegyver 35.75, Ganz 14.5, Láng 29.—, Acél 21.—, Rima 57.6, Ofa 14.—, Nasici 49.5, Nova 11.—, Tröszt 49.—, Államvasút 7.—, Délcukor 69.5, Magyar cukor 61.75, Georgia 16.9, Gyapjúmosó 3.—, Magyar kender 11.—, Pamutipar 28.25, Szegedi kender 25.—, Műtrágya 37.—, Szikra 185.—, Brassói 20.5, Papír 240.—, Felten 160.—, Gumi 50.5, Vasúti forg. 14.9, Telefon 8.2, Pálfalvi 13.5. Budapesti arabonatőzsde- tartózkodó Kis forgalom jellemezte a mai gabonatőzs dét. Búzában, rozsban, zabban csak névleges árfolyamokat jegyeztek, a tegnapival azoáos színvonalon. Árpában mindössze 600 q cserélt gazdát- A kukorica 10 fillérrel javult. A határidőspiac üzlettelen volt, a márciusi rozs 5, a májusi 7 fillérrel olcsóbbodott. A kukorica 7 fillérrel javult. Rozs: márciusra 16.64, zárlat 14.51—14.53, májusra 14.85, 14.86, zárlat 14.86—14.88. Kukorica: májusra 14.82, 14.83, 14.77, zárlat 14.78—14.80. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: ti- szavidéki 77 kg-os 20.30—20.45, 78 kg-os 20.50— 20.65, 79 kg-os 20.70—20.85, 80 kg-os 20.80—20.95, felsőtiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.20— 20.35, 78 kg-os 20.40-20.55, 79 kg-os 20.60-20.75, 80 kg-os 20.70-20.85, fejénnegyei 77 kgos 20.30—20.45, 78 kg-os 20.50—20.65, 79 kg-os . 20.70—20.85, 80 kg-os 20.80-20.-95. Rozs: pestvidéki 14.20—14.30, más származású 14.30—• 14.40. Takarmányárpa: elsőrendű 16.00—16.20, középminőségű 15.70—15.90. Sörárpa: kiváló 19.50— 20.00, príma 19.00—19.50. Zab: elsőrendű 18.35—18.50, középminőségű 18,20—18.30. Kukorica: tiszántúli 12.75—12.85, egyéb áll. 12.75—* 12.85. őrlemények: korpa 12.60—12.70, 8-as liszt 15.80—16.00. Árpa: 150 mm felvidéki 19.50, 300 mm felvidéki 19.25, 150 mm 65-ös 15.75 budapesti paritásban. Kukorica: 300 mm Szolnokon át 12.80 budapesti paritásban. Lucerna: 1 mm 200.—, 1 mm 215— Budapest. Lóhere: 26 mm 90.—, 20 mm 91.50 Budapest. Sertés vásár A ferencvárosi sertésvásár mai összfelhaj- tása 1053 darab, vásári állományból angol hússertés felhajtás* 490 darab. Az irányzat változatlan. Árak: szedett sertés I. 95—97, IL 90—93, III. 84—88, angol tőkesertés 93—94, angol sonkasertés II. 83—93, márkázott exportzsír 150 fillér kg-ként. Húsvásár Készlet: nagymarha 10 (elkelt 10), borjú 62S (425), juh 48 (38), bárány 32 (12), sertés, lehúzott 96 (56), szalonnás 354 (254), süldő 24 (24), malac 132 (132). A vásár lanyha volt. —t Árak: csontozni való marha 30—56, borjú, bőrben I. 130—134, II. 110—128, juh, lebőrözött II. 50, bárány, bőrben 80—100, sertés, lehúzott 124—126—136, szalonnás 110—128, malac 142,' gertószsiger 60—80 fillér. Borjú vásár A pénteki ferencvárosi borjúvásárra 26Í darab borjút hajtottak fel. Az irányzat ellanyhult. Az árak általában 4—6 fillérrel es* tek. Zárlat: borjú I. 85—88, II. 76—84, III, 52-72. Lisztárak A budapesti lisztárjegyzöbizotlsng árjegyzé* sei (az 1938. évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50—38.50, Ogg 36.50—37,50, Og 36.50— 37.50, Of 36.50—37.50, 2gg 35.50 -36.50, 2g 35.50— 36.50, 2f 35.50—36.50, 4-es 33.75—35, 5-ös 32.25—33.50, 6-os 28.75—30.50, 7-es 20.75—22.50; rozsliszt: 0-ás 29—29.75, Öl es 26.25—27, I-es 21.50 22.25, 2-es 19—20.75, Magrpiac Köles, fehér 18—22, vörös 16.50—17, egyélű 16.—16.50, káposztarepce 23.50—75, t ókmag nagyszemű 27—28, kisszemű 23—24, olaj, dohos 20-21, kék mák 125—130, borsó Viktória, sterilizált 18—19, zöld (express) sterilizált 18—19, lenese, nagyszemű, sterilizált 36—43, közép- szemű, sterilizált 22—27, kisszemű, sterilizált 20—22, fehér skoványbab dunai 25,50—26, dunántúli 25—25.75, felsomagyarorifzági 23.50—24, gömbölyű fürjbab 27—28. hosszú fiivjbab 26—1 27, barnabab 27—27,50, lucernamag, nyers, arankáé 205—250, fehérbáreás (20 q-nál több) 505—310, lóheremag, nyers, arankás 80—95, fe- hérbárcás (20 q-nál több) 130—135, bükköny tavaszi 16.50—17.50 szöszös 34—36, csillagfürt fehér, lapos 11—11.30, szárított répaszelet 8.50— 10. A budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai Kielégítő felhozatal, közepes forgalom m el* lett ma a következő árakat jegyezték. (Zárójelben a nagykereskedelmi árak): — Marhahús: rostélyos és felsál 128—180, leveshús (fartő, tarja, szegye) 128 -160. — Borjúhús: comb 280 , —310, vésés 180—240, pörkölt 180. — Juhhús: hátulja 150—180, eleje 100—150. >— Sertéshús: karaj 120—140, tarja, comb 166—200, oldalas 150 —176, zsírszalonna 154—160, sertésháj 165—175,, sertészsír, budapesti 1G0—165. — Baromfi: illői tyúk 1 darab (130—1501, csirke, rántanivaló 1 darab 100—240, 1 kg (160-165), sütnivaló 1 kg (140—150), ruca, hízott 1 kg (130—140). lúd, hí* - zott 1 kg (120—125), pulyka, hízott 1 kg (110— 150). Vágott: tyúk l a 1 kg (130—160), Il-a 1 kg (100—120), csirke, rántanivaló I-a 1 kg (140 —200), Il-a 1 kg (80—130). ruca, hízott I-a 1 kg (125—135), Il-a 1 kg (80-120), lúd, hízott I-a 1 kg (100—120), Il-a 1 kg (90—100), pulykáim (140-160), II-a (80—130). — Tojás: Teatojás válogatott drb 11—12, kg 195—210. ládaáru (163 —165), kosáráru (165), hűtőházi tojás (145—150), meszestojás (125), főző- és aprótojás drb 9—10. — Halak: ponty, élő 120—180, szeletelt 90—140. Tejtermékek: tejföl (80—90), teavaj. tömbben (260), márkázott (320), pasztőrözött 360, sovány tehéntúró (40—50), trappista hazai (120—170). — Szárazfőzelék: bab, fehér, aprószemű (30— 36), nagyszemű (42), színes (26—10). borsó, hántolt. feles (26—40) lencse, hazai (28—70). — Káposztafélék: fejeskáposzta I-á (6—S)- Il-a (5—6. knlknnoszta I-a (16-20), n-a (12—16), kelbimbó 140—60), feiessaláta I-a (12—20), II-a (8—12). • "udivia saláta (8—10). — Burgonya: Giilbaba 10—14 (9.5—10,5). nvári rózsa 12—14 (10 5—11 3), őszi rózsa (8 8—9). Írfii 06—18). FHa- <7 5—8 2). — Főzelékfélék: fózpiéktök 18—34 0 8—22). siitő'ök 10—16 (8—10). feketeretek: (8—10) csiperkegomba (140—240). paraj, tisztított 50—100 (16— 40). sóska, közönséges 60—120 (80—100). — Gyümölcs: Alma, nemesfaj 1-a (60—120). IÍ-a (50—70). közönséges válogatott (28—50). körte, nemesfaj I-a 80—160 (70—120), II-a (30—60). ■ aszaltszilva, hazai (110—1401 szilvaíz (120), szőlő, csemege, kötözött (40—150), dió, kemény- héjú (120—130), dióbél (390—410), mogyoró (180 —190). mogyoróbél (360—420). mandula, héjas (50—80), mandulabél, hazai (360—480). — Déli- ayümölcs: Gesztenye, külföldi (56—94) hazai 64—120 (50—-70). narancs, vörösbélfi (85—110), sárgabélű 76—120 (50—76), graue fruit (10—35), mandarin (56—95). citrom I-a (5—8). íl-a (3—5)', füge, koszorús (66—70), zsákos (72—128).
