Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-24 / 41. szám

8 •FELPIDEKI jMÄßfevRHIRMß 1938 DECEMBER 24. SZOMBAT Magyar-csehszlovák kölcsönös amnesztia n közeli napokban hazatérnek a magvar politikai foglyok és őrizetben tevők A Magyar Távirati Iroda je­lenti: A magyar és csch-szlovák viszonylat­ban a politikai foglyok és őrizetben le­vők kölcsönös amnesztiájára vonatkozó tárgyalások a mai napon eredménnyel n prágai közkegyelem Prága, december 23. (Cseh Távirati Iroda.) A köztársaság elnöke pénteken széleskörű katonai közkegyelmet rendelt el az október 7.-i közkegyelem kiegészí­téséül. Az október 7.-i kegyelem ugyanis csak a német, magyar és lengyel nemze­tiségű elítéltekre vonatkozott. A mostani Libermann Leó a híres budapesti szemész- professzor szivenIStte magát és meghalt Megdöbbeutö öngyilkosság történt pén­befejeződtek. Ennek következtében a :\seii-szlovák köztársaságban politikai okból fogságban, illetve őrizetben tar­tott magyarok szabadonbocsátása és ha­zatérése előreláthatóan már a közeli na­pokban meg fog történni. kegyelem vonatkozik valamennyi nemze­tiség tágjaira, amennyiben a hadbírás­kodás alá tartoznak. A december 23-a előtt elkövetett bün­tetendő cselekményekért járó szabadság­vesztésbüntetésekből két hónapot, ha pedig a szóbanförgó büntetés előtt az ifiken délben Budapesten. Szentlőrinei Lieber m an n Leó egészségügyi főta­nácsos, egyetemi tanár a Kókus-kórház szemészeti osztályának igazgató főor­vosa szívenlőtte magát. Az orvospro­fesszor pénteken délelőtt a Veres Pálné- utcai lakásán lévő rendelőjében követte el az öngyilkosságot, A revolverdörre­nésre a rendelőbe rohant a felesége. Amikor Liebermanné urához sza­nak mutatkozott az a bizakodás, amely csütörtökön a pánamerikai értekezlet bizonyos köreiben kifejezésre jutott. Ezekben a körökben ugyanis csütörtö­kön még hangoztatták, hogy az úgyneve­zett szolidaritási nyilatkozat ügyében a teljes megegyezés küszöbön áll, péntekre azonban kiderült, hogy a nyilatkozat tekintetében még nagy ellentétek vannak. Ezúttal is az ar­gentínai kormány magatartása idézte fel az értekezlet fenyegető válságát. Moreno argentínai főmegbizott eleinte magáévá tette ugyan az úgynevezett szo­lidaritási nyilatkozatot abban a formá­ban, ahogyan azt Hull amerikai külügyi Megjelent Palásthy Marcell Á csodák szigete című, a kultuszminisztérium által kitünteteti ifjúsági regénye. fc=3SvSzállitass'il együtt.» Megrendelhető PaíVsthy Marcellné Buda­pest, VII., Bethlen Gafeíir-u. 6. 11. eimen. ladt, a professzor még élt Kezében füs­tölgőit a revolver. Eszméletnél volt de nem Szólt egy szót sem. Előtte megkék- ceruzázott újságlapok feküdtek. Azonnal értesítették a mentőket, akik Liebermann professzort a Bakay- klinikára szállították. Ide hívták az ön­gyilkos tanár fivérét is, aki ugyancsak orvos. Lieber mann Leó dr. kérte fivérét, hogy ne operálják meg, mert meg akar halni. Ez volt az utolsó mon­data. államtitkár előterjesztette, a buenosairesi kormány azonban tegnap este a legéle­sebb formában elutasította ezt a formu­lát, úgyhogy maga Moreno főmegbizott is súlyos helyzetbe került Limában. Az argentínai kormány magatartása, amellyel elutasította az úgynevezett Hull-féle szolidaritási formulát, úgy hatott, mint a bomba és felidézte a kon f erenciaválságot. A buenosairesi kormány feje, Ortiz miniszterelnök, aki Cantilo külügymi­niszter távollétében a köztársaság kül- ügyeit is intézi, a főmegbizotthoz küldött újabb utasításában határozott formá­ban leszögezte, hogy a főmegbizott semmi körülmények között sem térhet el a szolidaritási nyilatkozat tekintetében elfoglalt eredeti argentin állásponthoz. Az USA és Argentina ellentéte A pánamerikai értekezleten egyébként jelenleg nem kevesebb, mint négy szolida­ritási formula szereiről, nevezetesen az argentínai kormány eredetileg előterjesz­tett szövegezése. Hull amerikai külügyi államtitkár formulája, Concha és Mello Franco közvetítő formulája, amelyet az argentínai kormány szintén elutasított és végül Concha, Moreno és M?Uo Franco I illető nem volt büntetve, hat hónapot en- . gednek el a büntetésből. Elengedik a ka­tonai vétségekért kiszabott büntetéseket, továbbá a hatar, a határerődök és az erő­dítési munkálatok őrzésével kapcsolatos és az állam területének védelme, vala­mint az átadandó területek kiürítése al­kalmával elkövetett vétségekért kisza­bott büntetéseket. A kegyelem az utóbbi rendelkezés te­kintetében igen messzemenő és a legkü­lönbözőbb büntetendő cselekményekre vonatkozik. A kegyelem értelmében meg­szüntetik végül a december 23 előtt elkö vetett vétségek ügyében megindított büntető eljárásokat. Kérését természetesen nem teljesítették és azonnal felvitték a műtőbe, hogy ope­rációt hajtsanak végre rajta. A profesz­szor azonban a műtőasztalon meghalt. Szeutlőrinci Liebermann Leó dr. ötven­hatéves volt. Régebben Grósz Emil pro­fesszornak volt a tanársegéde. Már hosz- szú idővel ezelőtt kinevezték egyetemi tanárrá és a Rókus-kórház szemészeti osztályának igazgató főorvosává. Tragi­kus halála mély részvétet keltett. szövegezése, amelyet most utólag az ar­gentínai kormány szintén megtagadott. A jelenlegi körülmények között bizo­nyosra vehető, hogy az argentínai kormány minden olyan formulát elutasít, amely megkülön­böztetést tesz amerikai és nem ame­rikai támadó között és a konzultá­ción felül szövetségi kötelezettségvál­lalásokat is tartalmaz. Az Egyesült Államok kiküldöttei most igyekeznek ugyan az argentínai főmeg- bízottat Limában elszigetelni s arra hivatkoznak, hogy a csütörtöki formulái tizenhat köztársaság kiküldöttje már magáévá tette. Az argentínai külügyminisztérium ez­zel szemben azzal fenyegetőzik, hogy nyilvánosságra hozza az értekezlet lefo­lyását tartalmazó emlékiratát, amelyből kiderül, hogy Argentina az értekezlet résztvevőit egyetlen percig sem hagyta abban a hitben, hogy megváltoztatja eredeti magatartását, amely politikai hagyományainak megfelel. Cantilo ar­gentínai külügyminiszter limai beszédé­ben hangsúlyozta, hogy Argentina helyesli ugyan a szolidari­tás gondolatát, nem hajlandó azon­ban szövetségek kötésére és európai hatalmak megbélyegzésére. Ai argentínai küldöttség egyébként az egész kérdéskomplexumra vonatkozóan különböző jelentéseket adott ki, ame­lyekből kitűnik, hogy semmiképpen sem hajlandó magatartását megváltoz­tatni. Megegyezés! A limai pánamerikai értekezlet pénte­ken este az argentínai kormány indítvá­nyára' határozati javaslatot szavazott meg, amelyben az amerikai államok kijelentik, hogy szolidárisán lépnek fel minden kül­földi beavatkozással, vagy a két amerikai kontinens ellen irányúié külföldi tevékenységgel szemben. Ilyen irányú javaslatot először az Egye­sült Államok kormánya terjesztett elő, ennek a javaslatnak azonban sokkal éle­sebb volt a jellege, mert valósággal ke­reszteshadjáratot hirdetett a tekintély-* államok ellen. Ezt a washingtoni javas-* latot több délamerikai kormány nem tette magáévá, úgyhogy az Egyesült Államok küldöttsége vé­gül is visszavonta az indítványt. Az értekezlet pénteki ülésén elfogadtak még egy javaslatot, amelyben elítélik a felekezetek és fajok üldözését. Muntean élleüli ele tüntetése asz angol "királyi palota előtt London, december 23. A királyi palota előtt pénteken délután munkanélküli tüntetések voltak. Többszáz munkanél­küli vonult a Buckingham-palota elé és mindenáron kihallgatáson akart meg­jelenni a királynál, A munkanélküliek kérvényt akartak átnyújtani, amelyben téli pótsegélyt kérnek. A királyi palota kapui előtt & rendőrség feltartóztatta a tüntetőket és oszlásra szólította fel őket, ami azonban' nem ment simán, mert a munkán éik\üliek nem hagyták visszaszorítani mag-úkat, A helyzet már-már aggasztó volt s na­gyobb rendőrcsapatok vonultak fel a rend helyreállítására, amikor a királyi udvartartás egyik magas­rangú fötisztviselője közbelépett és magához kérette a tüntetők vezető­jét, akinek megígérte, hogy azonnal felhívja telefonon György királyt, aki jelenleg családjával együtt a sand- ringhami kastélyban tartózkodik és be­olvassa neki a kérvény szövegét. A munkanélküliek tüntetései már két hét óta tartanak Londonban. A munka- nélküliek a rendkívül szigorú télre való hivatkozással a rendes munkanélküli se­gély felemelését követelik, mert különben nem tudnak tüzelőanyagot vásárolni. A Temze partján napok óta tömegesen áll­nak a munkanélküliek és lesik, hogy nem tudnak-e kifogni úszó fadarabot a víz­ből. Carbonia, a „szén városa“ M.ilyen a legújabb olasz város ? Róma, december 23. Több mint egy év­vel ezelőtt, 1937 december 4-ón avatta fel Mussolini az isztriai ezénmedencében Arsia városát és most Sardinia szigeté­nek délkeleti csúcsán újabb széntelep kö­zéppontja épült fel: Carbonia városa. Hogy ezeknek a széntelepeknek az olasz önellátási tervben milyen fontos szere­pük van, világosan kiderül abból a tény­ből, hogy a, világháború előtt Olaszor­szág szénszükségletét teljesen külföldi behozatallal fedezte, ma már azonban őzen a téren is önállósította; magát. Az új város, a „szén városa“, a fasiszta Itália rendkívüli akaraterejének és építő szorgalmának szimbóluma. Nemrég még mocsaras vadon volt azon a helyen, ahol ma nagyszerű, modern iparváros terül el. Főterén ott emelkedik a LUtoria-torony (a fasisztapárt székháza), a városház, a Dopolavoro épülete, 800 nézőt befogadó színházépület és az egész városka koro­nája: a 45 méter magas harangtorony. A főtér körül széles, egyenés utcák nyílnak csinos munkásházak soraival. A nőtlen munkások számára közös lakóházakat építettek, amelyek 1500 munkásnak adnak otthont­Eddig 225 ház készült el családos mun­kások számára, amelyekben 900 bányász- család él. Minden család számára kis kertet létesítettek a házak előtt s a vá­rost villanyárammal és vízvezetékkel is ellátták. Áz aszfaltozott utcák hossza 25 kilo­métert tesz ki. Tekintve, hogy az új vá­ros rohamos fejlődésére számítanak, már tervbevették egy második iskola- épület, kórház és árvaház építését is. Az összes épületek az új fasiszta stílus sze* riut, készültek. Aláírták Limában az amerikai államok szolidaritási nyilatkozatát Éles ellentétek utón pénteken este jött létre a megegyezés Lima, december 23. Legalább is korai

Next

/
Thumbnails
Contents