Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-24 / 41. szám

temjideVt U\yM> 1938 DECEMBER 24. SZOMBAT Konoye herceg japán miniszterelnök nyilatkozata a távolkeleti háborúról Cinkosa tett agyon a politizáló rablóvezért Jutalom helyett — börtön Tokió, december 23. Konoye herceg, mi­niszterelnök csütörtök este nagyjelentő­ségű nyilatkozatot tett a japán—kínai vi­szony ügyében. A miniszterelnök nyilat­kozatában leszögezte a japán kormány jelenlegi álláspontját kínai terveit illető­leg. A miniszterelnök kijelentette, hogy a japán kormány mindaddig folytatja Kínában hadműveleteit, amíg meg­szűnik létezni a japánellenes Kuo­mintang. Japán ugyanakkor előkészíti Kelet- 'Ázsia új rendjét is, amely Japán, Kína és Mandzsukuo együttműködésén alapul. A japán kormány ragaszkodik ahhoz, hogy a három ország együttesen vegye fel a küzdelmet a kommunizmus ellen és közös gazdasági együttműködést fejtsen ki. Ehhez szükséges, hogy Kína felhagyjon elfogult magatar­tásával Japánnal szemben, helyre­állítsa diplomáciai kapcsolatait Mandzsukuoval és csatlakozzék a kommunistaellenes egyezményhez. Japán nem akar területhódítást, sem pe­dig hadikárpótlást. A kínai független­ség teljes respektálása mellett ragaszko­dik Japán ahhoz, hogy Kína bizonyos pontjain japán helyőrségeket tarthasson fenn, főleg Belsőmongóliában. Japán azonban semmiképpen sem akar Kíná­ban gazdasági egyeduralmat. Átépítik a budapesti Belvárost Uj stilus a főváros utcáin: az árkádsorok rendszere ' Budapest, december 23. Bessenyey . Zeno, a Közmunka Tanács elnöke érde­kesen nyilatkozott a budapesti Belváros modernizálásáról. A fővárosi Közmun­kák Tanácsa elérkezettnek látja az időt arra, hogy a Belváros ódon épületeinek njakkal való felcserélésére lehetőséget nyújtson, sőt erre ösztönzőleg hasion. A Belvárosban azonban a forgalmi tor lódás következtében ügyelni kell arra, hogy az új építkezésekkel kapcsolatban Ifjúsági irälek Jiik rozéié Arató B.: Büfesük‘pasa szelencéje Aszíányi ív. j Kalandos vakáció Honszerző Ásnád . . agy .indiánus könyv. Coo llöfharisnya történetei tv£.h király útj<|. hőse és vérünket; ar diák élete Mátyá Benedek E, Cooper: A per összi Dániel A.: Donászy: B:-------Életű-------Egy korában Faludi IC: Les Gaál M.: Hun é; Gilda J.: A gyei1 Halliburton: Cső Harsányi Zs.: F — — Madách .1 ...... Hárs L.: Miénk ai Erzácbet-tér . Hédin S.: Az és: ki sarktól sarkig . . . j, • ■ Herczeg F.: Pogá: Iplt k UH, . . . . magyar mondák .ekvezér . . . könyve . öfi ... . . . a déli Y — — A hét sváb Hevesi L.: Jelki András Jókai M.: Csataképek .... Kipling R.: A dzsungel könyve . Móra F.: Rab ember fiai . . . Móricz Zs.: Légy jó mindhalálig Orbán D.: Az ezüst flotta . . . Bába L.: Fiúk, miénk a jövő! Rákosi V.: Hős fiúk ...................-------Korhadt fakeresztek . . RAth-VCßh I.: Az éromadár . . ». Temesy Gy.: Győzni! ... íosnka S. J.: A viszokai hős fiúk taymus Gy.: Bíránykik . . . Megrendeléseket utánvéttel, vagy az Összeg előzetes beutalása elleniben forduló postával Intézünk el. rí 8. ajánlott küldést kíván, 50 fillér beutalását is kérjük. Az utánvételes küldés 00 fillérrel drágítja a könyvet. ríelfsr Fgrdíáiiá (Zedler Teilvéiek) nemzeti k'jnyvkerc kölíse Bisiiap^, IV., Kossuth Laius-utc^ 3 Jelei on; 18-57-30, 18-74,00. . 3 — 3.00 6.— 0.60 8.60 5.60 4.50 3.60 4. — fl.— 5.80 11.— 6.— 6.— 1.80 8.— 6.— 5. — 5.00 13.— 4.50 3.— 8.60 B.— 3— 6. — 6.— 5.60 5.60 5.80 3.40 a forgalmi nehézség '.ken is javítsanak E kérdésben nem lehet csupán egyszerű utcaszélesítésekkel segíteni. Az utca szélesítéseknek olyan helyeken, mint a Belváros, egyik legfőbb akadálya az, hogy nem remélhető az egy utcában lévő valamennyi épület rövid időn belül való újjáépítése. Annál kevésbé, mert a belvárosi utcák­ban a jelenlegi építési vonalon számos új és jókarban lévő nagyórtékü ház áll és ezek lebontására, újjáépítésére csak hosszú évtizedek múlva kerülhetne sor. Az utcakiszélesítésekkel tehát az a helyzet állana elő, hogy az épületek nagy­része megmaradna a mát vonalon és csak újonnan emelt épületek kerülnének bel­jebb, úgyhogy a« utca cikcakos volna és meghiúsítaná azt a célt, hogy a kocsiút­test kiszélesíttessók. Egyedüli megoldás­nak tehát az a mód kínálkozik, hogy egyes útszakaszokon, ahol erre leginkább szükség van, az épületeket a jelenlegi homlokzatvonalon meghagyva, a földszin­tet árkádosán képezzék ki. Ez lehetővé tenné, hogy a kocsiút-testet a jelenlegi járda területének felhasználásával nagy­mértékben kiszélesítsék, a,gyalogjárdákat pedig széles, nagy magasságú, világos árkádok alatt vezessék. Budapesten az első összefüggő árkád­sor a Madách Imre-út torkolatánál, a Madách Imre-téren alakult ki és éppen ennek a sikere oszlatta el azokat az aka­dályokat, amelyeket eddig nálunk az árkádos megoldásokkal szemben tá­masztottak. Beigazolódott az, hogy meg felelő kiképzésekkel, széles és magas nyílásokkal, az ott elhelyezett üzletek megvilágítása semmi hátrányt sem szen- véd, sőt kedvezőtlen idő esetén az ár­kádsor a járókelőknek védelmet nyújt, a közönséget egyenesen odavonza és így egyenesen csak előnyére válik az üzle­teknek. A Közmunka Tanács a Belvárosnak azon a részén, amely az Eskü-úttól a Deák Ferenc-utcáig terjed, e szempontok figyelembevételével állapította meg a szabályozást. E területen már most is számos újabb építkezés terve merült fel és ezeket már az új szabályozási terv sze­rűit árkádosán fogják megvalósítani. Ez az eddig nálunk elhanyagolt építési mód új szint hoz majd a Belváros régi utcái­ba, de egyszersmind enyhíteni is fogja azt a túlzsúfoltságot is, amely ezekben a szűk utcákban, sajnos, nap-nap mellett tapasztalható. A szabályozás és építési mód megállapítása terén az épületek ma­gasságának engedélyezésénél a Köz munka Tanács elment addig a határig, amig a közegészség! és esztétikai követel­mények ezt megengedik, mert tagadhatat­lan, hogy az árkádos kiképzés az előbb felsorolt előnyök ellenére is bizonyos ál­dozatot kíván az építtetőtői, sőt egyes helyeken még így sem kerülhetők el, hogy az utcát a telek rovására kiszélesítsék. A Közmunka Tanács szerint minden­esetre nagyon ösztönzőleg hatna az el­avult belvárosi épületek helyén az új építkezések megindulására és az átalaku­lás gyorsítására, ha a kormány az it­teni építkezési tevékenységet nagyobb adókedvezményekkel támogatná. A Köz­munka Tanács nem is fogja elmulasz­tani, hogy e nagy fontosságú és az egész közgazdasági életet nagymértékben érintő ügyben a kormánynak kellő idő­ben előterjesztést, tegyen Bélgrád, december 23. Még- a jugoszláv választások előestéjén, december 12-én történt, hogy Belgrad közelében agyonlőtték Kore- ját, a politizáló rablóvezért. Koreját ezelőtt két évvel már elfogták és halálra is ítélték többrendbeli rabló- gyilkosság miatt, de az ítélet végrehaj­tása előtt titokzatos körülmények között sikerült megszöknie. Azóta hiába üldözte a csendőrség, noha tudták, hogy a Belgrád-ltörnyéki falvak ban bujkál. A rablóvezér hatalmas bandát szer­vezett és a választási harcban az el­lenzék oldalára állt. A kormánypárt főkorteseit halállal fenyegette. I Ellenzéki megbízói állítólag kegyelmet Ígértek számára választási győzelmük esetére. December 12-én egy Dragomir nevű paraszttal találkozott és üzenetet akart vele küldeni egy falusi bírónak, hogy ha nem segíti elő a faluban az ellen­zék győzelmét, halál fia. Dragomir a rablót elkísérte s egy alkal­mas pillanatban hátulról agyonlőtte. Mi­kor azonban a rendőrségen jelentkezett a 20.000 dinár jutalomért, amit Koreja fejére kitűztek, jutalom helyett börtönt kapott. Kiderült ugyanis, hogy ő is a haramia bandájába tartozott és letartóz­tatták. A zsidótörvény megszegése miatt kivetett pénzbüntetéseket soronkívül hajtják be Budapest, december 23. A társadalmi és gazdasági élet egyensúlya hatályos­ságának biztosításáról szóló törvény (zsidótörvény) végrehajtása ügyében kiadott kormányrendeletben m ég állap i- tótt kötelezettségeik megszegése vagy ki­játszása a' rendelet szeíint kihágást ké­pez. Az értelmiségi munkanélküliség ügyeinek kormánybiztosa most átirat­ban arról értesítette a polgármestert, hogy a zsidótörvény megszegése miatt többezer terhelt ellen eljárást indít­tatott, amelyekben a rendőrhatóságok a leg­........... >­több esetben már jogerős ítéletet is hoz­tak. Ä hivatkozott törvény jogerős és teljes végrehajtásához fűződő nemzeti érdekre való tekintettel a kormánybiztos arra kéri a polgár­mestert. hogy a megállapított pénz­büntetéseknek közadók módjára tör­ténő sürgős behajtása iránt intézked­jék. A" polgármester ennek megfelelően uta­sította az összes kerületi elöljárókat, hogy a szóbanforgó jogerős pénzbünte­tések behajtása iránt az adószámviteli osztályok útján soronkívül intézkedje­nek. ■»«ffiauwiHuiii—ni» ■ Cs át#Palesztinában rakétáit és világító-bombák lényében Jeruzsálem, december 23. Nablusz kör­nyékén tovább folyik a tisztogatás mun­kája. Csütörtökön két összeütközés tör­tént ezen a vidéken. Az angol - csapatok előző éjjel körülvették Burln községet, ahol felkelőket láttak. Világítorakcták és repülőgépről le­dobott világítóbombák fényénél kez­dődött meg a csata, amely csak csütörtökön délután fejező­dött be. Tizenöt ember elesett és többen megsebesültek mind a két részen. A Dzse- uinbol NablűSzba vezető úton páncélkocsis őrjárat elé kőgátat emeltek. Amikör a katonák megkezdték a kövek elhordását, a közelben elrejtőzött felkelők tüzelni kezdtek. Mindkét részről erősítés sietett a színhelyre és valóságos ütközet kezdődött, amely még folyamatban van. A francia-olasz egyezmény felmondásának oka Róma, december 23. A pénteki olasz la­pok megállapítják, hogy az olasz kor­mány azért mondotta fel az 1935 január 7-én létrejött Laval—Mussolini-féle egyez­ményt, mert francia részről nem teljesí­tették az egyezmény aláírása alkalmából megállapított feltételeket. Olaszország annakidején nagyon sokat engedett Franciaországgal szemben tá­masztott követeléseiből és elfogadta a semmitmondó francia ajánlatot, de csak azért, mert Laval akkori francia minisz­terelnök ennek ellenében megígérte, hogy Franciaország szabadkezet enged Olasz­országnak Abesszíniában. Franciaország ezt a kötelezettséget később nyíltan meg­szegte, mert csatlakozott a szankciós ál­lamok frontjához. A Laval—Mussolini- féle egyezmény tehát nemcsak azért ér­vénytelen, mert sohasem ratifikálták, ha­nem azért is, mert Franciaország nem teljesítette a vállalt kötelezettségeket. Államtanács Párishan P á r i s, december 23. A kormány tag­jai szombaton délelőtt Lebrun elnök je­lenlétében államtanácsra ülnek össze az Elysée-palotában. Az államtanács leg­főbb tárgypontja a külpolitikai helyzet és különösen az olasz-francia viszony megvitatása. Bonnet külügyminiszter részletes jelontést tesz az államtanács­nak a legutóbbi olasz jegyzékről, amely­ben az olasz kormány felmondotta az 1935 január 6-iki olasz-francia egyez­ményt, majd ennek kapcsán ismerteti az olasz-francia viszony további alakulá­sának jelentőségeit.

Next

/
Thumbnails
Contents