Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-22 / 39. szám

Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 'illér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség V., Honvéd-utca 10. Kiadóhivatal: Budapest, Vili., József-kőrút 5. Telefon, kiadó­hivatal és hirdetési osztály 1-444-00 uj sseuemu Kosig asgaíás Ma éjfélkor új korszak kezdődik; a Felvidék életében: húszévi megszakítás után a fölszabadult Felvidékre újból bevonul a legősibb magyar intézmény, az ezeréves vármegye. Újból megindul a magyar önkormányzat legtipikusabb formája: a vármegyei élet. A Kor­mányzó a visszaállított megyék élére kinevezte a főispánokat és a belügy­miniszter kinevezte a vármegye és a já­rások egész tisztikarát. A kinevezettek névsora mindenkit meggyőzhet arról, hogy a „Felvidék a felvidékieké“ elv teljes diadalt aratott A névsorban ott találjuk mindazokat, akik az elmúlt húsz esztendő alatt a magyar nemzeti munka élén voltak, a magyarság ellenállásának megszerve­zésén dolgoztak és a magyar ügyért ál­dozatra készen voltak. Elsősorban azo­kat, akikben a felvidéki magyarság a legjobban megbízhat, mert húsz eszten­dőn át éppen ezeket a harcosokat tün­tette ki bizalmával: az Egyesült Ma­gyar Párt élharcosait. Másodszor ott látjuk mindazokat a kiváló közigazga­tási szakerőket, akiket a cseh rendszer elmozdított helyükről és húsz esztendőn át tétlenségre kárhoztatott, ezekben egy kipróbált régi közigazgatási gárda jut vissza most újból az őt • megillető helyre. De új nevekkel is találkozunk Ezek azonban csak annyiban új nevek hogy az elnyomatás éveiben nem köz­tünk végezték munkájukat, ám a ve Ságban közénk tartoztak, mert hiszen nem a saját akaratukból, hanem a csehszlovák .rendszer parancsára voltak kénytelenek elhagyni szülőföldjüket, a Felvidéket. Ezek is a mi testvéreink, szintén kipróbált felvidékiek. Ezek azért is méltók arra,' hogy a felvidéki közigazgatásban helyet és szerept kap­janak, mert közben a legkitűnőbb köz- igazgatási iskolát járták ki: az anya­országit. A névsor így teljes szintézi­sét alkotja a felvidéki magyar életnek. Benne van a felvidéki társadalom min­den rétege, minden társadalmi cso­portja, sőt nemcsak a magyarság, ha­nem a szlovákság és a kárpátorosz nép is képviseletet kapott. Minden ember a maga helyén van és bizonyára meg­elégedést vált ki nemcsak a magya­rok, hanem a szlovákok és kárpátoro- Szok körében is. Az események olyan forradalmi gyor­sasággal következtek be, hogy az ön kormányzat visszaállítása nem történ hetett választás útján s így csak a ki­nevezés rendszeréhez kellett folya­modni. De éppen azért, mert a kine­vezettek listája a felvidéki magyarság bizalmát egyedül élvező szervezetnek, az Egyesült Magyar Pártnak képét viseli magán: teljesen demokratikus megoldásnak, a népakarat megnyilvá­nulásának számít. Holnap az ezeréves vármegye ünne­pélyesen és az ősi hagyományoknak megfelelő pompával vonul be a Felvi­dék elhagyott vármegyeházaira. Azon­ban egyet nem szabad elfelejteni. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a húszesztendős hézag ideje alatt az élet tovább haladt, mint ahol húsz esztendő előtt voltunk. Talán éppen a felvidéki területen fejlődött el leg­messzebbre. Az ősi vármegyék restau­rálás«, nem állhat tehát csupán a régi Szerdán éjfélkor megszűnt a katonai közigazgatás a Felvidéken Csütörtökön tesz esküt és foglalja el székhelyét az új közigazgatási tisztikar — Á kinevezettek névsora Január 1-én megindul a polgári igazság­szolgáltatás Budapest december 21. Mint ismeretes, a felszabadult Felvidéken december 22 éré rendelte el a kormány a polgári köz- igazgatás megindítását. A vonatkozó rendelet gyakorlatilag úgy intézkedik, hogy a katonai hatóság december 21-ről december 22-re virradó éjszaka adja át a közigazgatást a polgári hatóságoknak. A polgári közigazgatás megindulása természetszerűleg a legnagyobb mérték­ben érdekli a visszacsatolt Felvidék egész lakosságát, ezért fontosnak tartot­tuk, hogy az átadás mikéntje felől fel­világosítást szerezzünk az illetékes kato­nai hatóságtól. A kassai katonai pa­rancsnokság illetékes uraitól, illetve a parancsnokság mellé beosztott polgári osztály vezetőitől kaptunk választ kérdé­seinkre. formák és a régi tartalomnak vissza­állításában. Az ősi formákba új tartal­mat kell önteni. Az időszerűséget. A korszerű vármegye eszményét kell megvalósítani. A mai közigazgatás a lakosságért van és nem a lakosság a közigazgatásért. Ezt különösen a vár­megyének és a járásnak kell való­sággá tennie, mert éppen ezek azok a fórumok, amelyekkel a nép közvetle­nül érintkezik ügyes-bajos dolgaiban. Az új felvidéki közigazgatásnak az Egyesült Magyar Párt által képviselt új felvidéki szellemiség jegyében kell működnie s ez a népiség és nemzetkö­zösség eszméje. A felvidékiek között sokkal nagyobb emberközelség van, mint az anyaország emberei között, en­nek az emberközelségnek kell uralkod­nia a felvidéki szolgabírák hivatalos szobáiban is. Egy új szolgabírótípust várunk a Felvidéktől: a szociális ma­gyar szolgabírót, aki hivatalában nem úri előjogot, hanem néptestvéri köte­lességet lát. A mai kor hivatalnokának szakíta­nia kell a múlt századnak a régi jó táblabírák korának kényelmeivel. A mai hivatalnoknak mindig arra kell gondolnia, hogy az előszobájában dol­Arra a kérdésre, hogy miként történik az átadás és annak sima keresztülvite­lére minden elő van-e készítve, ezt a vá laszt kaptuk: — A közigazgatás átadása a polgári hatóságoknak, praktikusan azt jelenti, hogy december 21-én éjfélkor megszűnik a katonai közigazgatás és minden pol­gári ügy intézése a polgári hatósá­gokra tartozik december hó 22-től kezdve. Az átadásra minden szüksé­ges előkészület megtörtént és kétség sem férhet ahhoz, hogy a polgári közigazgatás minden zökkenő nélkül veszi kezdetét. A kifelé való intézke­désért ettől az időponttól kezdve a polgári hatóság felelős, ettől függetlenül azonban megtörténhe­tik, hogy a leltárak és folyó ügyek át­gos emberek ülnek, s ha fölöslegesen várakoztatja őket, akkor drága mim- kaórák vesznek el a nemzetközösség számára. Elmúlt az az idő, amikor a Pató Pálok kényelmesen mondogathat­ták, ejli, ráérünk arra még! Ma az idő pénz s a mai jó közigazgatás a gyors közigazgatás. A magyar nemzetnek olyan sokat kell behoznia, különösen a Felvidéken, hogy nincsen egy fölösle­ges óránk, nincsen elpazarolni való percünk. A közigazgatásnak ezért nem szabad nehézkesnek lennie, hogy- fé­kezze, lassítsa, akassza a nép nemzet- gazdasági tevékenységét. A legna­gyobb gyorsaságot, erélyt és elhatáro­zási készséget várjuk a felvidéki új magyar közigazgatástól, hogy életünk újra föllendülhessen és kiheverhessük az elmúlt két évtized nemzetgazdasági sebeit. De a felvidéki ember fő jellemvo­nása a tárgyilagosság is. Ezt a tárgyi­lagos szellemet juttattuk kifejezésre az elmúlt húsz esztendő alatt saját ma­gunkkal, magyarországi nemzettestvé­reinkkel és a csehekkel és szlovákok­kal szemben is. Ezt az emelkedett tár­gyilagosságot reméljük a közigazgatás elére került testvéreinktől. Eleget szen­'adásában, azon ügyek elintézésében még a katonai hatóság emberei is résztvess- nek és segédkeznek. Ez azonban lényegi­leg már nem tartozik a közönségre, mert a felelős intézkedés joga már a polgári hatóságot illeti meg. A hat felvidéki főispán Magyarország kormányzója a belügy­miniszter előterjesztésére Bar tál Iván földbirtokos Komárom vármegye, K o r 1 á t h Endre dr. országgyűlési képviselőt Ung vármegye, továbbá Be- reg és Ugocsa közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék, K o c z o r Gyula komáromi lakost Bar» és Hont közigazgatásilag egyelőre egye­sített vármegyék, vedtünk a cseh hivatalnokok formaliz­musától, a felvidéki közigazgatásból végleg el kell tűnnie a meddő iormaliz- musnak, a paragrafuslovagok sikané- riáinak, a lényeg legyen a fontos. Kü­lönösen a hontalansági problémának kell megszűnnie, ami miatt húsz éven át annyi jó magyar szenvedett. Most ogy milliónyi magyar embernek a hon­polgárságát kell tisztázni sürgősen. Itt nem szabad formai okokból akadá­lyozni a lényeget: azt, hogy a papír­jait mindenki mennél gyorsabban megkapja. És nem szabad úgy intéz­kedni, hogy az retorziók, megtorlások szellemét ébressze föl a magyarok és más szomszéd népek közt. Mi egy jobb új magyar életet építünk. A közigazgatás embereire nagy fele­lősség hárul és nagy . hivatás vár. A közigazgatás az első tér, ahol a felvi­déki szellemet megvalósíthatjuk. Úgy kell ezt a szellemet valósággá váltani, hogy közigazgatásunkat magyaror­szági testvéreink előtt 'példaképpen mutogathassuk. A föladat nagy és ne­mes: közigazgatási élcsapatunktól függ, hogy ezen az első versenypályán kivívják a Felvidék számára az egész nemzet elismerésének pálmáját.

Next

/
Thumbnails
Contents