Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-03 / 24. szám

Ma rádiómelléklet Ára: 10 fillér Előfizetési ár évente 56.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— P, havonta 3.— P Egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. L évfolyam 24. szám. Budapest, 1938 december 3. Szombat POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, VIIL» József-körút 5. Telefon, kiadóhivatal és hirde­tési osztály 1-444-00. JAROtS ANDOR: Valószínű, hogy karácsonyra a polgári közigazgatás lép éleibe avisszaszeizell magyar Felvidéken A képviselőház rövid trésen egyhangúlag fogadta el a felvidéki képviselők behívásáról szóló indítványt A hétfői ülésen Darányi Kálmánt választják meg házelnöknek Ünnepi ülésre ült össze pénteken a ma* gyár országgyűlés képviselőháza, hogy a visszacsatolt Felvidék képviselőit meg­hívja és ezzel módot adjon a Felvidéknek egyfelől a törvényhozásba való beolva­dásba, másfelől a népi és szociális refor­mok megvalósításának munkájában a részvételre. A Ház rövid ülést tartott, mindössze negyedóráig tartott, amíg a miniszterelnök indítványát egyhangúlag, vita nélkül el­fogadták és a napirendet megállapították. A Ház tagjai az indítványhoz nem szól­tak hozzá, ezzel is jelezni akarták, hogy Jaross Andor miniszter nyilatkozata A Ház folyosói pénteken reggel már jó­val az ülés előtt megteltek, és a Nemzeti Egység Pártjának csütörtöki üléséről folyt a szó, amelyen több fontos szociális tör­vényjavaslatot ismertetett a pénzügymi­niszter. örömmel állapították meg, hogy a tegnapi bejelentésekkel megindult a reformprogram gyors ütemben való lebonyolítása. Igen szé­les körben keltett visszhangot a kor­mánynak az a lépése, hogy legelső tennivalóiként a régóta sérelmezett álláshalmozásokat szünteti meg és a a« indítvány a magyar nemzet egyhangú kívánságát fejezi ki, s afelett nincs helye a vitának. Legközelebbi ülését hétfőn tartja a Ház és annak napirendjén a Ház elnöké­nek megválasztását tűzték ki. A Ház folyosóján elterjedt hírek szerint Darányi Kálmánt, Imrédy Bélának a miniszter­elnöki székben volt elődjét választják meg, akit kiváló egyénisége, nagy tudása, min­den párt előtt való közkedveltsége, álta­lános népszerűsége valósággal predeszti­nál az elnöki székbe. Ugyanekkor alelnököt is választanak a lemondott Lányi Márton helyére. köztisztviselők helyzetén segít. Mint állandó téma természetesen a Fel­vidék mostani helyzete is sűrűn bukkant fel a folyosói megbeszélések során. Igen nagy jelentőségű nyüatkozatot tett Jaross Andor miniszter a Felvidék polgári köz- igazgatásának helyreállításáról. A nyilat­kozat így hangzik: — Valószínű, hogy karácsonyra a polgári közigazgatás lép életbe a visszaszerzett Felvidéken. Ennek előfeltétele azonban, hogy a közigazgatás megszervezési munka­Gyors munkál Éppen egy hónapja annak, hogy a bécsi döntés fölszabadította a magyar Felvidéket. Istenem, mennyi sok min­den történt ez alatt az egy történelmi hónap alatt! A fölszabadítás nagy műve nem merült ki azzal, hogy a visszacsa­tolást ünnepélyesen deklarálták és az egymilliós magyar némzetrészt egy csá­szármetszéssel leoperálták a csehszlo­vák állam testéről, hanem ezt egy még bonyolultabb, még több munkát és szor­galmat kívánó műtétnek kell követnie: a fölszabadult nemzetrészt vissza is kell operálni a magyar élethez. Ami­lyen könnyű és sima volt a nagy mű­tét első szakasza: a fölszabadulás lelki és érzelmi része, ugyanolyan nehéz és kitartó munka szükséges a Felvidék gazdasági és közigazgatási életének át­állításához. Hiszen a magyar Felvidék egész gazdasági és kereskedelmi élete két évtizeden át teljesen el volt zárva a magyar nemzettől, mezőgazdasági árui­nak piaca Prága, Brünn és Pozsony volt, iparcikkekben való szükségleteit pedig szintén a cseh termelésből fedezte. A régi prágai gazdasági kapcsolatok meg­szakítása és az új budapesti kapcsola­tok fölvétele nem történhetik egyik napról a másikra és nem történhetik minden zökkenő nélkül, mint ahogy a közigazgatási rendszer fölváltása is óriási szervező munkát igényel. A Fel­vidék népe magától értetődő türelmet­lenséggel várja, hogy ez az átszervezési munka mennél gyorsabb ütemben foly­jon és mennél hamarább fejeződjön be. Éppen ezért nagy csalódást idézett elő a Felvidéken az az akadékoskodás, amellyel bizonyos politikai körök ki­csinyes személyi ambíciók miatt hátrál­tatták az Imrédy-kormány munkáját a fölszabadulás utáni első napokban. Nagy csalódással fogadták a felvidékiek a kormányválság kirobbantását, mert ez két héttel későbbre halasztotta a felvi­déki törvényhozóknak a magyar ország- gyűlésbe való behívását és ugyanannyi­val elodázta a Felvidék égetően sürgős problémáinak megoldását. Mert a mes­terségesen előidézett belpolitikai bi­zonytalanság a felvidékiek zsebére és idegeire ment. De az elfecsérelt drága két hét el­múltával most annál nagyobb örömmel látjuk, hogy az Imrédy-kormány végre teljes erővel lát hozzá a munkához és elsősorban a Felvidék újjáépítésének problémáit veszi elő. Ma a képviselő­ház végre egyhangúlag meghívta az Országházba valamennyi volt törvény­hozónkat és tartománygyűlési képvise­lőnket, (mindössze a prágai börtönben sínylődő Bródy Endre volt kárpátorosz miniszterelnök kimaradását fájlaljuk, de remélhetőleg csak átmeneti időre), Jaross miniszterünk pedig bejelentette, hogy karácsonyra a Felvidéken bevezet­hetik a polgári közigazgatást. A felvi­déki képviselők bevonulása a magyar parlamentbe biztosítja végre számunkra azt, hogy a Felvidék nem lesz néma gyermeke a magyar hazának. Törvény­hozóink zárt falankszukkal megerősítik azt a tábort, amely a felvidéki szellem­mel egybehangzó korszerű népi és szo­ciális reformokat nemcsak elméletben „sürgeti”, hanem gyakorlatilag is meg­valósítja. Törvényhozóink bevonulása biztosíték lesz számunkra, hogy a tör­vényegyesítés nagy munkájában gyors eltakarításra kerül mindaz, ami nemze­tünk fejlődését akadályozta az elmúlt két évtized alatt és nem sikkad el az, ami a polgárjogok terén, vagy a gazda­sági szervezés tekintetében, avagy szo­ciális szempontból a magyar nép szá­mára megtartandó értéket jelent. Az a tény, hogy a polgári közigazga­tás előkészítése már annyira előreha­ladt, hogy karácsonyi ajándékképpen rövidesen megkezdheti működését, azzal a reménnyel tölt el bennünket, hogy a Felvidék teljes gazdasági bekapcsoló­dása szintén küszöbön áll. A természe­tes gazdasági vérkeringés megindulá­sával nemcsak az ár és bérviszonyok egyenlítődnek ki, hanem a felvidéki terműés is úgy megindulhat, hogy a felvidéki munkanélküliség lényegesen enyhülni fog. A belső kereskedelmi életből eltűnik a gyűlöletes trianoni határ s egy új gazdasági föllendülés vár sokat szenvedett felvidéki népünkre. A reorganizációs munka gyorsított ütemét nemcsak a belső gazdasági élet­ben láthatjuk, hanem a külső kapcso­latok helyreállításában ja. Az említet­teknél nem kisebb jelentőségű ténye az Imrédy-kormánynak, hogy a kárpát- oroszföldi bizonytalan helyzet ellenére Csehszlovákiával megegyezett a ma- gyar-cseh-szlovák áruforgalom kérdésé­ben. December 5-étől a bécsi határon újból normális szomszédi viszony lép életbe, a határon át szabályosan közle­kedni fognak a vonatok, utasokat, áru­kat szállítanak majd mindkét irány­ban, postát visznek és hoznak, és a ha­tár mindkét oldalán, ahol most egy há­rom kilométeres holt zóna volt, fölpezs- dül az élet, az emberek a kis határfor­galomban lebonyolíthatják apró üzletei­ket és megművelhetik a határon levő földjeiket. A magyar hazába hazatérő családok magukkal hozhatják vagyon­kájukat, a Csallóköz, amely mostanáig főszállítója volt Pozsonynak, újra föl- veheti régi üzleti kapcsolatait s a cseh­szlovákiai szlovák és kárpátorosz la­kosság, amely elvesztette a határmenti magyar városok piacait, újból a magyar piacra jöhet és magyar lisztet kaphat fájáért A gazdasági vérkeringés éltető tatait, — amelyek most vannak folyamat­ban — addigra befejezzük. Reményi-Schneller Lajos pénzügyrnmisz*- ter a Ház folyosóján elmondta, hogy min­den valószínűség szerint szerdán terjeszti be a párt ülésén ismertetett törvény}avas­latokat, amelyeknek tárgyalására a sürgős­ség kimondását kéri. Ugyanis már január elsején életbe kívánják léptetni az új tör­vényeket, melyek az álláshalmozás meg­szüntetését és a tisztviselők anyagi hely­zetének javítását célozzák. Ezeket az In­tézkedéseket követi a honvédelmi törvény- íavaslat, amelynek tárgyalási menetétől függ, hogy mikor kerül sor a pénzügyi tárca keretébe vágó társulati adó re­formjára. Viharok a Ház negyedórás ülésén Bobory György alelnök nyitotta meg a Ház ülését, amelyen a képviselők és a kormány tagjai csaknem teljes számban jelen voltak. Tóth Pál, mint az állandó igazoló bi­zottság előadója, jelentést tett arról, hogy erőforrása tehát a leoperált nemzettest legmegbénítottabb részét is újból át­járja s az egészséges jó szomszédi vi­szony gyógyítani fogja a gazdasági se­beket, amelyeket a nagy bécsi műtét természetszerűen elő kellett hogy idéz­zen. A kéthetes nagy időmulasztás után, amelyet a kormányválság kiprovokálói a Felvidék kárára okoztak, — hála Is­tennek — újból ég a munka az Imrédy- kormány keze alatt. Nemcsak hogy gömbösi ütemben dolgozik a napi prob­lémákon, hanem még az ellenfelei által okozott kényszerű időveszteséget is be akarja hozni. A csehektől kizsákmá­nyolt Felvidék fölszabadult, de az át­menet miatt szükségszerűen gazdasági válsággal küzd. Munkát és kenyeret kér s a mindennapi kenyeret nem hol­nap, hanem ma kívánja. Kétszerte se­gít, aki gyorsan segít — ez a tétel kü­lönösen a Felvidék mai helyzetére ér­vényes. Az Imrédy-kormány sürgős ütemű munkája ilyen kétszeres segítsé­get jelent

Next

/
Thumbnails
Contents