Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-20 / 37. szám
133$ DECEMBER 20. KEDD TEWHWfrT • M*«tal**TITKfÄl> i€KÖZDA2BASÁG £ A kassai kisipar helyzete és kívánságai Kassa, december 19. A kassai kisipar helyzetéről beszélgetést folytattunk He lyei Gyulával, a kassai kisiparostársa- dalom egyik vezető tagjával, aki a következőkben ismertette velünk a kisipar helyzetét: — A kassai kisipar ez év tavaszán a májusi mozgósítás elrendelésekor igen nehé^ helyzetbe jutott. Ettől az időponttól jtezdve a magánmunkák csaknem teljesen megszűntek, közmunkák pedig az Telén egyáltalán nem voltak és így a kis iparosság számottevő foglalkozáshoz egyáltalában nem jutott. Az a kevés közmunka, amely még folyamatban volt, természetesen cseh vállalkozók kezében volt és így az ipari munkákat kizárólag cseh vagy morva iparosok végezték. Az őslakos iparosság ebben a kétségbeejtő helyzetben a legnagyobb izgalom mai várta a politikai helyzet alakulását Reméltük, hogy őszre kedvezőbb szezon veszi kezdetét a nem építőiparhoz tar tozó kisipar »fámára is és ehelyett kaptuk az őszi mozgósítást, amely amúgyis súlyos helyzetünket méginkább megnehezítette. A vásárló közönség most már egyáltalában nem fordult a kisiparosok hoz, hanem megrohanta szükségleteinek gyors beszerzése végett a készáru üzlete két. Érthető tehát, hogy hathónapi kere setnélküliség után a kassai kisiparostársadalom a felszabadult városban igen nehéz tél előtt áll és csak az a remény aég éltet bennünket karácsony vigíliái napjaiban, hogy az illetékes hatóságok és tényezők mindent elkövetnek Kassán a munka fölvétele és zavartalan folyta tása, biztosítása oéljából. — A kisipar a cseh uralom idején min den évben legalább két ízben szorult vá rosi segélyezésre, továbbá az ipartest!) let gyorssegélyére. Körülbelül 40—50 ezer csehkoronát tett ki az a segítség amire a kassai kisipar karácsony előtt ilyen módon rászorult. A városnak ér az ipartestületnek gyorssegélyalapja azonban teljesen kimerült, de a szubven eió rendszerével a kassai kisiparosság soha nem volt megelégedve, mert ezt er kölcstelennek tartottuk, hiszen mi műn kát akartunk, elsősorban a közmunkában való részesedést és a végzett munka eredményéből kívántuk magunkat fenn tartam. — Az elmúlt napokban a kassai kisiparos társadalom helyzetéről előterjesztést tettem Jaross Andor felvidéki miniszter úrnak. Kértem, hogy a kassai ipari hitelszövetkezetbe, vagy más intézetbe olyan forgó tőkét helyezzenek el, amelyet a kassai kisipar igénybe vehet. Az elmúlt húsz év folyamán az ipari hitelszövetkezet előlegezte nekünk, a folyó munkákra szükséges tőkét. Erre a tőkére most is rendkívül szükségünk van az anyagbeszerzés miatt és hogy a kezdeti nehézségeken átvergődhessünk. Jaross miniszter kilátásba helyezte, hogy mindent elkövet, hogy a kisiparosság mielőtt bekapcsolódhassék a termelő munkába. Az intézkedésekre azonban égető szükség van. — örömmel állapítjuk meg, hogy a katonaság a helybeli katonai parancsnok útján számbavehető munkát adott ki a kassai kisiparnak, különösen cipészeinknek és az szíjgyártó iparnak. — Kassa kisiparos társadalma reméli, hogy a felszabadulás hamarosan meghozza eddigi nehéz helyzetének javulását — fejezte be nyilatkozatát Helyei Gyula. {—) A Hangya igazgatósági tagjává választják a Hanza elnökét. A Hangya Szövetkezeti Központ éa a Hanza vozetői között lefolytatott tárgyalásokon létrejött megálla podás megünneplésére, a Hangya Szövetkezeti Központ 1939 január havában, Budapes ten rendkívüli közgyűlést tart, amelyen a visszacsatolt Felvidék szövetkezeteinek nagy része, személyesen is részt fog venni. Ezen a rendkívüli közgyűlésen fogják méltatni a szövetkezeti tábor megnagyobbodásának jelentőségét és ugyanekkor fogják a felvidéki Szövetkezetek képviseletében Kuthy Géza 'dr.-t, a Hanza elnökét, a Hangya Szövetkezeti Központ Igazgatóságába tagul megválasztani. f—) Súlyos válságba jutott a jugoszláv cellulózelpar. Belgrádból jelentik: Nemrégen még komoly terve volt a jugoszláv kormánynak, hogy három új cellulózegyárat állít fel a németországi és olaszországi kivitel biztosítására. Az osztrák „Anschluss“ és a szu- détavidék Németországhoz való csatolása, teljesen megváltoztatta a helyzetet. Németország áz új területekről teljes mértékben fedezi cellulózesziikségletét és a jelek szerint Olaszország is Németországból importálja a jövőben a szükséges cellulózemennyiséget. Jól informált körök szerint, most már az egyetlen cellulózegyár, a daruvári cellulóze- ipar üzembentartása is gondot okoz Jugoszláviának és számolnak azzal, bogy ha nem áll be javulás, Karácsony után beszüntetik a gyár működését. Beszélnek arról is. hogy a daruvári gyárat modernizálják és áttérnek a fehér-oellulóze előállítására. (—-) Csak hadfelszerelésre adhatnak el bőrt a romániai vágóhidak. Bukarestből jelentik: X nemzetgazdasági minisztérium tervezetet dolgozott ki, amelynek értelmében az ország 12 legnagyobb vágóhídja a nyersbőrközvett- tflk kiküszöbölésével, közvetlenül azoknak a bőrgyáraknak köteles eladni, —_ külön bizottság által, havonta megállapítandó áron, amelyek hadfelszereléssel foglalkoznak, (—) Orvosi vizsgálatra kényszerítik Kolozsvárott az élelmezési munkásokat. Kolozsvárról jelentik: Az egészségügyi hivatal rendeleté értelmében a városban levő minden olyan üzem, amely élelmiszer forgalomha hozásával foglalkozik, köteles munkásait a bakterológiai intézetben megvizsgáltatni abból a szempontból, hogy nem hordanak-e magúkban kórokozó bacillusokat. A baeillus- gazdákat orvosi kezelésre utalják és addig nem foglalhatják el munkahelyeiket, amíg gyógykezelésük be nem fejeződik. (—) Holland társaság szappan-, gyertya- és inűételzsírgyárat épít Zsolnán. Pozsonyból jelentik: Egy holland pénzügyi érdekeltség Zsolnán szappan-, gyertya- és műételzsírgyá- rat épít. A holland társaság az egyik zsolnai banknak 20 millió koronás diszpozíciós jogot adott. A gyárat a cellulózegyár mellett építik fel s állítólag a kezdetben 800 munkással Veszik fel az üzemet (—) „A Magyar Gyümölcs", a „Gyümölcstermelők Országos Egyesületének“ éa a? Országos Pomológiai Bizottságnak kitünően szerkesztett szaklapja gazdag tartalommal, számos képillusztrációban bővelkedve hagyta el a nyomdát. A kiválóan szerkesztett szaklap ez- alkalommal köszönt be először a felszabadult Felvidék magyar gyümölcstermelőihez, akik régóta nélkülöztek a gyümölcstermelés és értékesítés sokrétű problémáját szakszerűen meff- vUágltó lapot. A legújabb szám tartalmából megemlítjük Fari Lászlóné „Egy veszedelmes almakártevőről“, Húsz Béla dr. „Permetmara- dókok eltávolítása almáról“, Bezaegh Sándor „Szőlőtelepítési tilalom kérdése“, Csiky János dr. „Talajerőfenntartás a gyümölcsösben“ c. cikkét. Ezenkívül számos szakcikket, közleményt és nélkülözhetetlen tudnivalót talál «3 olvasó a Jeszenszky Árpádé dr,. m. kir. kert. főfelügyelő szerkesztésében megjelenő lapban, amelyből a szerkesztőség (Budapest, IV., Ger- lóczy-u. 11.) az érdeklődőknek díjtalanul küld mutatványszámot. Január 31-ig (elvásárolják a felvidéki gyapjukészielei Budapest, december 19. A földművelés- ügyi miniszter a gyapjúforgalom szabályozása tárgyában december 15-éu kiadott 59.700/1988/V—1. számú rendeletének hatályát a Felvidékre is kiterjeszti. Ennek folytán a Futura a neki felajánlott gyapjút a becslőbizottság által megállapított áron 1939 január 31-ig átveszi. Az eladásra fölajánlott gyanjú a becslés foganatosítása céljából a Futura által reP- delkezésre bocsátott fuvarlevéléi a budapesti nemzeti és szabadkikfitő raktárába szállítandó be. A kereskedők kötelesek a tulajdonukban lévő gyapjút haladéktalanul, de legkésőbb december 31-ig a Futu- ránál írásban bejelenteni. A becslőbizoit sag január 31-ig bezárólag megállapította a felvidéki gyapjú minimális árát. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a gyapjú magyarosgági ára körülbelül azonos a volt Csehszlovákiában érvényben volt árakkal, de azok a gazdák, akikkel a kereskedők a gyapjút még nem számolták el, lényegesebben jobban járnak, mert itt nincs annyi különféle levonás, azon kívül pedig a gyapjú minőségéuek felbecslését szakértő bizottságok végzik s a gazda nincs a kereskedők kénye-kedvének kiszolgáltatva. Megkezdte a Hanza a Felvidéken az export• cikkek fölvásárlását Budapest, december 19. A napokban beszámoltunk aaokról a tanácskozásokról, amelyeket a Hanza vezetői folytattak Budapesten, a Hanzának az exportba való bekapcsolódási módozatairól. Jelen- tettük, hogy a Hanza megtartja önálló ságát és az exportot a visszacsatolt Felvidékről minden támogatás nélkül, saját erejére támaszkodva, saját eszközeiből hajlandó lebonyolítani. Mint ismeretes, eleinte a sertés-, szarvasmarha-, baromfi-, tojás- és tollexportba fog bekapcsolódni és exporttevékenységének megkezdése céljából hozzáfogott az exportcikkek fölvásárlásához, a gazdáknak — minimális haszonra törekedve — a lehető legmagasabb ára» kát fizeti, és a közeljövőben máris megkezdi a visszacsatolt Felvidékről a Szlovákia felé irányuló export lebonyolítását. Értesülésünk szerint az illetékesekkel való megállapodás után a Hanza kizárólagos fölhatalmazást nyer a szlovákiai export lebonyolítására. Az exportot a Szlovákiai Gazdasági Szövetkezetek Szövetségével (Pozsony) fogja végezni, amennyiben az említett szövetség kapja meg a szlovákiai fának Magyarországba irányuló kivitelét. Ezzel kapcsolatosan arról értesülünk, hogy a Hanza hűtőház építésének a tervével is foglalkozik. A tervnek nagy jelentősége van, mert a hűtőház megvalósításával igen sok áru átmenthető arra az időre, amikor a piac nem zsúfolt és így a kedvezőbb értékesítés föltételei adva vannak. (—) Március 23-én nyílik meg 4« Országos Mezőgazdasági Kiállítás. A? OMGE kiállítáe- rendező bizottsága, mirjt a Köztelek közli, elhatározta, hogy 1939-ben, március 22—87. nap jain rendezi meg a tenyóazállatvásárral kapcsolatos Országos Mezőgazdasági Kiállítási. A Köztelek vasárnapi szánja egyébként is mát a felvidéki mezőgazdasági viszonyokkal foglalkozik, vezetőhelyen részletesen leöíti Fodor Jenőnek, a Felvidéki Magyar Gazda sági Egyesületek Szövetsége elnökének és az OMGE új aleinökéueb »9 előadását a felvidéki mezőgazdasági helyzetről, Gyászkero- tes cikkben búcsúzik el a Köztelek Wioekler János gazdasági tanácsostól, aki a Baromfi tenyésztők Országos Egyesületének ügyvezető igazgatója és a Köztelek rovatveztő eikkírója volt. Wioekler Jánost december 31«éB kísérték utolsó útjára, a mezőgazdasági élet reprezentánsainak nagy részvéte mellett. (—) Állat- és kirakodóvásár Feleden. Feled községben (Qömö=> megye) a feledi járási katonai parancsnokság engedélyével J938 december 28-án országos állat- és kirakodóvásárt tartanak, amelyre vészmentes helyről mindenféle állatok fölhajthatók. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Valuták: Angol font 15.95—16.15, Belga 57.85—57.95, Cseh kor. 7.50—10.—, Bán korona 71.05-71,85, Dinár 6.-7.50 (500 és 1000 dináros címletek kivételével), USA doll. 340—344.—. Kanadai doll, 332—337, Francia ír, 8.95—9.15, Holl. frt. 185.10—187.10, Lengyel zl. 60.—61.40. Leu 2.40—3.45, Leva 3.—3.60, Lira 16.90—17.90 (az 500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével). Német márka —, Norv. kor, 80.—80-90, Svájci fr. 77.—77.90, Svéd kor. 82.—82.9Q. Külföldi kifizetések: Amsterdam 185.50— 187.10, Athén 3.025-8.055, Belgrad 7-82—7.S8. Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.51—57.95, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.275—71.875, London 15.955—16.105, Milánó 17.66—17.8864 New-York 341.40-3-14.—, Oslo 80.20-—811.01), Párizs 8.98—908, Prága 11.79—11.93, Szófia 4,11— 4.15, Stockholm 82.20—82.90, Varsó 84.—64.50, Zürich 77,20—77.90, Jsztenbul 268—271, Budapesti értéktőzsde: üzlet télén Üzlettelcuscg jellemezte a mai értéktőzsdét. Vételi utasítás alig fordult elő, azonban az árfolyamok ennek ellenéig is csak mérsékelten morzsolódtak je, minthogy a kínálat sem volt nagy. Záróirfolyamok: Nemzeti Bank 165—, Ba nxit 175.5, Beoesini 134, C'ementia 86—, Kohó 19.5, Aszfalt 6.25, Kőszén 270.—, Nagybátanyi 43.—, Salgó 27.6. UrlkányJ 34.5, Fegyver 89.25, Ganz 17.1, Acél 23.—, Győri vagóa 81—, Rima 66.25, Ofa 14.75, Nasici 53.25, Duna,Száva 5.--, Nova 11.4, Tröszt 50.8, Délcukor 69.75, Magyar cukor 70.—, Georgia 17.6, Izzó 100—, Magyar kender 13,—, Pamutipar 28.—, Szikra 183—, Gumi 55.—, Vasúti forg. 15.5, Telefon 9.—. Budapesti gabonatőzsde’ szilárd A készárupiacon a malmok búzát vásárol- tak s a búza ára 10 fillérrel javult. Meglehetős volt a kereslet a zabban is. A takarmányárpában élénk vételkedv vo}t éssJelhetŐ, A rez6- karaslet nem volt jelentősebb. A kukortcápia11 I "S con 1200 q-t adtak el változatlan árak mellett, A határidőspiac gyengén tartott. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza..- tisza, vidéki 77 kg-os 20,49—20.55, 73 kg os 20.60—20.75, 79 kg-os 20.80—20.95, 80 kg-os 20.90—21.05, felsö- tiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20.30 —20.45, 78 kg-os 20.50—20.65, 79 kg-os 20.70—20.85, 80 kg-os 20.80—20.95. fejérmegyei 77 kg-os 20.40 -30.50, 78 kg-os 20.60—20.75, 79 kg-os 20.80— 20.95, 80 kg-os- 20.90—21.05. — Rozs: pestvidéki 14.25—14.35, más származású 14.35—14.50. — Tn, kamui u.yárpa.: elsőrendű 16.10—16.30, középminőségű 15.80—16.00. — Sörárpa: kiváló 19.50 —20.00, príma 19.00—19.50. — Zab: elsőrendű 18.65—18.80, középminőségu 18.50—18.65. — Kukorica: tiszántúli 12.85—13.00, egyéb áll. 12.80 12.95. — őrlemények: korpa 12.60—12.80, 8-n9 liszt 15.80—16 00. — Árpa: 450 q felvidéki 19.25, 1050 q felvidéki 19.75. 400 q felvidéki 19.25, 200 q felvidéki 18.00, 150 q felvidéki 19.25 budapesti paritásban. — Kukorica: 450 q Szolnokon át, január 13.10, 150 q Szolnokon át 13.00, 150 q 12.90 hudspesti paritásban, 150 q 12.55, 150 q 12 50, 150 q 12-50 Komárom. — Lucerna: 16 q 226—, 10 q 240.— Budapest. 35 q 240.— állomás, 15 q 208,— Mezőtúr, 13 q 252.— Budapest. 22 <i 252.—, 4 q 220—, 4 q 250.—. 11 q 255.— állomás, m 330.— Budapest. — Lóhere 2 q feherbáreáa Í42.— Budapest, Zürichi árfolyamok Zürich, december 19. (Záróárfolyamok.) P&* rizp 11.64 Mb London 20.67V,, New-York 442.—, Brüsszel 74.42'A, Milánó 23.25, Amszterdam 240.25, Berlin 177.30, Szófia 5.40, Prága 15.13, Varsó 83.50, Belgrád 10.—, Athén 3.95, Bukarest 3.25. Sertásvásár 4 hétfői ferencvárosi sertésvásár összes feM hajtása 4870, a vásári állományból angol hús- sertésfelhajl ás 1532 volt. Az irányzat élénk. Árak: szedett sertés I. 94—96, kivételes 97, szedett sertés silány 82—86, angol sonkasertés L 98—101, II. 83 —96, exportasfr márkázott 150 fii« lér kilogrampionkint. Hűsvásár Készlet: nagymarha 1 (1), borjú 227 (207), juh 10 (0), kecske % (2), lehúzott félsertés 121 (101), szalonnáé 350 (300), süldő 18 (18), malac 24 (24). (Zárójelben az eladottak száma.) Jrak: csontozni való marha 50, borjú bőrben I. 140—150, H. 139—138, kecske 60, lehúzott félsertés 124— 132, szalonnás 90—12G, süldő 110—124, maisa 160, sertészslger 110 fillér kg-kint. A v&sáx irányzata lanyha volt. Lis/.tárak 4 budapesti lisztár jegyzőbizottság árjegiH zései (az 1938, évi gabonából készült őrlemények): búzaliszt: dara 37.50—38.75, Ogg 36.50—i 37.75, Og 36.55-37.75, Of 36.p0-37.75, 2gg 35.50-« 36.75, 2g 33.50—36.75, 2f 35 50-36.75, 4-es 34-^a, 5-ös 32.50—33.50. 6-os 29—30.50, 7-es 20.75 -22.50, rozsliszt: 0-ás 29—29 75, 01-es 26.25—27, 1-cs 21.54 —22.25, 2-es 19—20.75. Mag-piac Köles, fehér 18—22, vörös 16.50—17, egyéb 16 —J6.50, káposztarepce 23.50—23.7§, tökmag, nagvszemü 27—28, kisszemíi 23—24, olaj, dohos 20—21, kék mák 130—134, borsó Viktória steri« ligáit 18—19. aöld (express) sterilizált 18—19, lencse, nagyszemű sterilizált 36—43, közép« szemű sterilizált 22—27, kisszemü sterilizált 20—22, fehér szokványbab, dunai 25.50—36, du« náqtúU 25—26, felsőmagyarországi 28.50—24, gömbölyű fürjbab 27—23, hosszú fürjbab 26-« 27, barnabab 27—27.50, lucernamag, nyers, aran« kás 305—250, fehérbárcás (30 q-nál több) 305—< 310, lóheremag, nyers, arankás 80—95, fehér« báreás (20 q-nál több) 125—130, bükköny, ta« vaszi 16.50—17.50, szöszös 34—86, csillagfürt, fe« hér, lapos 11—11.30, szárított répaszelet 8.50—10, Á budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai Marhahús: rostélyos, felsál kg. 160—240, Je« veshúsok (tarja, csontos oldalas, szegye), 138 —300 fillér kg-kónt. Borjúhús: comb (szele« telve) 280—320, burjúvesés 180—240 fillér kg« ként. Juhhús: hátulja 140—160, eleje 100—14(1 fillér kg-ként. Sertéshús: karaj (hosszú, rövid), 190—240, tarja, comb 156—170, zsír 160—170 t. kg-ként. Élőbaromfi: tyúk drb. 220—350, csirke 100—260. Tisztított baromfi: tyúk 130—180, csirke 150—260, lúd, bízott 110—150. kacsa, bízott 120—160 fillér kg-ként. Tojás: tea 10 drb.-ig drb. 10—12, tea 11 drb,-tói kg, 190—í 210, főző és apró 10 drb.-ig 8—10, főző és apró II drb.-tói 180—190. Halak: ponty, élő, nagyság szerint kg. 120—180, ponty, jegelt és nem élő 100—140. Tej és tejtermékek: teljes tej, kannatej liter 0.30, tejföl 100—120, teavaj, édes tejszínből (tömb) kg. 240—340, teavaj. pasztőrözött tejszínből (tömb) 260—360, tehéntúró, sovány 60—80. Kenyér: fehér 42—46, félfehér 34—38, félbarna 32—86, barna 20—23 fillér kg.-ként. Szárazfőzelék: lencse 44—95, borsó 40—55. bab, fehér, aprószamű 36—52 f, kg.-ként Zöldségfélék: burgonya, Gülbaba 10 --13, burgonya, nyári rózsa 12—14, burgonya, őszi rózsa 10—12, burgonya, Ella 9—10, burgonya, kifli 20—24, vöröshagyma, makói 14-« 16, fokhagyma 24—40. fejeskáposzta, hazai g~i 12, kelkáposzta 20—30, savanyúkápeszta it—< 20, petrezselyem és sárgarépa, vegyesen IS—i 20, karalábé 12—20, sóska 60—100, paraj 36— 90, tök, főző 20—34, karfiol, tisztított 30—gO, sütőtök 10—14 fillér kg-ként. Gyümölcs: alma, nemes faj 68—140, alma, közönséges, válogatott 48—76. körte, nemes faj 80—160. körte, narancs, sárgabélíj. 68—120, szőlő, kötözött 64— 140, gesztenye 64—120, mandarin 84—130 fillér kg-ként. A forgalom a piacokon lanyha, • vásárcsarnokokban lanyha volt.
