Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-20 / 37. szám

1938 DECEMBER 20. KEDD ‘FEMMDEVl A tisssíviselökérdés végleges rende­lését sürgették <m kérnti&elöÉpdszüain llómann Bálint nagy beszéde a Kormány szociális törvényalkotásairól A képvisolőház hétfőn megkezdte a régi kívánságokat teljesítő, úgynevezett kere- sethalmozási törvény javaslat tárgyalását. A képviselőházi vita ma igen élónk és a javaslat szellemének megfelelően szo­ciális és családvédelmi szempontokat domborította ki, egyben felvetett olyan kívánságokat is, melyek további enyhí­téseket céloztak. A vitából kiemelkedett Böman Bálint volt kultuszminiszternek, a Nemzeti Egység Pártja vezérszónoká­nak beszéde, aki részletesen megfeleli azokra a kifogásokra és vádakra, melyek a javaslattal kapcsolatban a bizottság ban és a sajtóban is elhangzottak. Sür­gette a tisztviselőkérdés végleges rende­zését s a többi között felsorolta azokat a törvényalkotásokat, melyek az utóbb- két esztendő alatt szociális, munkásvé delmi téren a kormány kezéből kikerül tek, s melyek bizonyítékul szolgálnak a kormány szociálpolitikai tevékenységé uek. A javaslat vitáját holnap, kedden foly­tatják. A mai ülésről pedig itt számo lünk be. Az előadó beszéde Darányi Kálmán házelnök 10 órakor nyitotta meg az ülést. Felölvastatta an­nak a húsz képviselőnek a névsorát, akik közül n kivándorlási tanács négy tagját a legközelebbi ülésen megválaszt­ják. Ezután harmadszori olvasásban meg­szavazták az ipari munkások gyermek­nevelési pótlékáról szóló javaslatot, majd áttértek a keresettel bíró közszolgálati nyugdíjasok ellátásának és a férjes nők közszolgálati alkalmazásának korlátozá­sáról szóld javaslat tárgyalására. Molnár Imre előadó azt fejtegette, hogy a keresethalmozás kérdése nem elsőízben szerepel a Ház napirendjén. A mostani javaslat minden méltánylást érdemlő esetre ki terjeszkedik és a kiscgzisztenclák megvédését célozza. Módot ad to­vábbá az állásnélküli diplomások el­helyezkedési lehetőségeinek gyarapí­tására. Behatóan foglalkozott a szerzett jogok kérdésével, majd részletesen ismertette az egyes törvényszakaszokat, végül hangsúlyozta, hogy a javaslat szervesen illik bele a kormány családvédelmi tör vényalkotásaiba, láncszeme a kiegyenlí tésre irányult jogalkotásnak és úttörője egy új állami berendezkedésnek, béri an uak elfogadását. (Helyeslés és taps.) Eeisiager Ferenc szocialista azt fejte­gette, hogy a javaslat legalább 10—15 év­vel elkésett. A Felvidék felszabadulásá­val kapcsolatban siettetni kell az után- képzést és a pótlást. Készséggel elismeri, hogy a kormány nem zárkózhatott el a kérdés rendezése elől, de nehéz helyzet­ben is volt a kormány, mégis úgy látja, hogy nem rendezi kielégítően a nagy jö­vedelmek kérdését. Ezután a Népszava bet il fásával foglalkozott, mire az elnök többször figyelmezetette. erre a szónok elállt a további beszédtől. Hómon Bálint a tiszt visel ökérdés végleges rendeszéséi öl Ezután általános figyelem közepette Ilóman Bálint, mint a Nemzeti Egysúg Pártjának vezérszónoka emelkedett szó­lásra. Azokkal a kifogásokkal foglalko­zott, amelyek a javaslattal kapcsolatban elhangzottak. Szomorúsággal látja, hogy szociális irányú törvényjavaslatokkal szemben egyesek politikai bírálattal él­nek és ezeket a szociális javaslatokat pártpolitikai izgatásra használják fel. A kormány legutóbb öt törvényjavaslatol nyújtott be, mindegyik szociálisé« csaiád védelmi szempontok szerint szabá’yoz egy konkrét kérdést, mégis mindegyik ellen kifogásokat emeltek, sőt a mostani javas latot egyesek asszociálisnak és erkölcs­telennek bélyegezték. Ezeknek a vádak­nak célja rém más, mint a közvélemény­nek és a jóhiszemű tisztviselőtársadalom- nök ok nélkül való felizgafása. ezért eze­két a vádakat visszautasítja, úgy a ma ga, mint a párt nevében. (Helyeslés.) A javaslat csupán a jogosulatlan ke- resethalmozásal foglalkozik, mégis egyesek igyekeztek a javaslat cél­ját fédremagyarázni s a közvéleményt helytelenül informálni. Pedig a javaslat szociális és etikai szempontjaiért a kor­mányt csak köszönet illetheti. (Helyes lés.) Ugyancsak köszönet illeti a pénz­ügyminisztert, aki szociális irányú mó­dosításokat tett a javaslaton. Úgy a maga, mint a párt nevében hangsúlyozza — utalással a pénzügymi­niszternek hasonló értelmű kijelenté seire —, hogy szükségesnek tartják a tisztviselőkérdcs végleges rendezését, s ezt a problémát nem a fizetéscsökkentő rendelet hatálytalanításával kívánják megoldani. Teljesen új szo'gálati sza­bályzatra, illetmény- és nyugdíjrend­szerre van szükség (Élénk helyeslés.), amelynek keretében egyfelől az állami tisztviselőknek jogos, szociális és gazda­sági érdekei, másfelől pedig magasabb munkának, a különleges munkának helyes mérlegelése és jutalmazása is megtörténhetik. (Hely es'és) Elsősor­ban az automatikus e’ő’éptetési rend­szer általánosítását tartja szükséges­nek, továbbá a szaktisztvU'el&k kü'ön díjazásban való részesítését. Kéri a pénz­ügyminiszter t, hogy foglalkozzék ezzel a gondolattal behatóan és csak ha ei a ge­nerális rendezés megtörténik, csak akkor lehet a keresethalmozás kérdését is teljesen megnyugtatóan és véglegesen rendezni. (Helyeslés.) Rámutatott ezután arra, hogy a leg­utóbbi családipótlókról és korpótlékról szóló javslat egymagában 17 millióval terheli meg az államkincstárt. A legutóbb benyújtott öt törvényjavas­latban egy szerves láncszemét itája an­nak a nagy szociális programnak, ame­lyet Darányi Kálmán és Imrédy Béla kormánya kidolgoztak. Az utóbbi két esz­tendőben a dolgozó néprétegek érdekében több történt, mint megelőzően évtizedek alatt. (Helyeslés.) Mindezek jelentős szociális alkotásról tanúskodnak. Hangoztatta ezután, hogy a javaslat határt akart szabni annak a beteges állapotnak, hogy teljes munka­erőben levő alkalmazottak nyugdíjukat élvezzék és mást szolgáljon, ne az álla­mot. Behatóan foglalkozott a javaslat egyes rendelkezéseivel, nyomatékosan hangoztatta, hogy a kisegzisztenciákat messzemenően méltányos elbánásban fogja részesí­teni. Arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a javaslatot olyanformán módosítsa, hogy a teljes negyven szolgálati évet kitöltött tisztviselőkkel kedvezőbb elbírálás tör ténjék, a nyugdíj bizonyos százalékának mentesítése által. Minthogy a javaslatot szociális szem pontból méltányosnak és igazságosnak, államháztartási szempontból üdvösnek, etikai szempontból helyesnek tartja, a maga és a pártja nevében elfogadja (Helyeslés és taps. A szónokot számosán üdvözllk.) Mojzes János a javaslatot nem tartja kielégítőnek, különösen a nagy nyug díjasok szempontjából. Kifogásolja, hogy a nyugdíjterhek legutóbb százmillió pen gőt tettek ki, tehát hatszorosát a háború előtti üzemi nyugdíjterheknek, az össze- nyugdíjterhek összege kétszázhatvan mii lió pengő, ami nyolcszorosa a háború- előtti nyugdíitehernek. Kifogásolja, hogy a Háznak sok tagja van, akik "sumt/At ajaBtwékozpi / igen, gazdag választékkal várjuk Önt. ^fezsc’el a .válos^tóa gondját és ys igéibe# ajándék» slványunk&tl VÁSÁROLNÁ 1°' 1 / CORVIN $[f AJO MINŐS*«* AiWKAXA egyéb oldalról is nagy jövedelmeket húz­nak. Szerinte a kisembereket a javaslat nem védi eléggé. A javaslatot nem fo gadja el A családvédelem szemponliai, a nötorsadalom Kívánságai Toperczer Akosué volt a következő szónok, aki elsősorban családvédelmi és a női társadalom szempontjait emelte ki. Kifejtette, hogy az utóbbi időben a női társadalom még jobban a kenyórkere- sós-pályára szorul, hogy megélhetését és családja megélhetését elősegítse. A nők munkajogát szerinte a javaslat leérté­keli. bár nem olyan mértékben, mint ál­talában a társadalom és a közfelfogás. Egyedül a családvédelmi szempont, amely a javaslat szigorúsága ellenére is a női társadalmat kielégíti. Az egyke elleni küzdelem egy új Nagymagyarország felépítésében egyike a legfontosabb tennivalók­nak, ez a javaslat ennek a szolgálatéban all. Nekünk minden álmunk, — mondotta — hogy jöjjön vissza Nagymagyarorszég. amit ezer évig birtokoltunk és akkor meg lesz mindenünk. Addig azonban sok Idő telhetik el. s addig mindenkinek áldozatokat kell hozni. További szociális intézkedéseket vár, s arra kéri a kor mányt, hogy ezzel a törvényjavaslattal vigye nyugvópontra a kettős keresők kérdését, hogy a női társadalom ne nyugtalankodjék tovább is. Egyébkén! a javaslatot elfogadja. (Helyeslés és taps, a szónokot számosán üdvözlik.) Földbirtok politika és nemzeti jövedelem Sigray Antal gróf a keresztény és nem­zeti gondolat szellemében meghozott tör­vényalkotást már korábban szerette volna látni, csodálja, hogy még csak most ér­keztünk ide, bár az első nemzetgyűlésben is a polgári pártok ennek a gondolatnak jegyében ültek össze. Kifogásolja, hogy megnehezítik a házasságkötéseket és a társadalmi osztályokat lefelé nivellál­ják. Ez nem felel meg a korszellemnek. A művelt nyugaton a mai korszellem a férfi és a nő munkáját egyenrangúnak tekinti, ott megvan a teljes jogegynlőség. Ugyanez elmondható Csehszlovákiára Is, ahol a nő munkaszabadsága és munka­joga ugyanilyen mértékben megvan. A miniszterelnök azt hangoztatta, hogy a szociálpolitikai javulás szempontjából szükséges a nemzeti jövedelem emelése Szerinte ezek a törvényjavaslatok nem járulnak ebhez hozzá. Nem alkalmasak arra, hogy a külföldi töke bizalmát fo­kozzák. Az átmeneti idő alatt, amikor az ipari vállalatok más kezébe mennek, a nagybirtokok nagyrésze kisemberek ke zébe kerül, nem valószínű, hogy a nem zeti jövedelem emeléséhez ezek az új eg zisztenciák hozzájárulhatnak. Nehéz hely zp.tben van a kormány is, de maga a nemzet is. Véleménye szerint a most készülő földbirtokpolltika és zsidótörvény esetén nem tndunk helyes megoldásra iutüi a szociális kérdéseknél, kellő anyagi fedezet hiányában. Arra kéri a kör mányt, hogy hozzon új összeférhetetlenségi tör­vényt, vagy szigorúan hajtsa végre a meglevő összeférhetetlenségi törvényt, egyébként a szőnyegen lévő javaslatot nem fogadja el Homonnya Tivadar a javas!at lényegét abban látja, hogy átfogó és komoly lé­pés történik a közszolgálati alkalmazot­tak ügyében. Teljesen elfogadja Hóman Bálintnak a köztisztviselői kérdés vég leges rendezéséről elmondott szavai 1» majd arra kéri a pénzügyminisztert, hogy a hatóságtik és intézmények útján készítessen arról statisztikát, hogy a megüresedett állásokban a javaslat alapján hány fiatalembert helyeztek el és hány családnak adtak tűí^félhetést. Kéri a minisztert továbbá, hog): a kihá- zasítási kölcsönt vegyék fel a kormány programmjába. A javaslatot elfogadta. (Helyeslés és taps.) Sávoy Kálmán szintén elfogadta a ja­vaslatot, de ahhoz egyes indítványokat terjeszt elő. A többi között az kívánja, hogy a tisztviselők régi fizetését mielőbb Állítsák vissza, az 1931. év előtti nívó alapulvételével és az áremelkedésnek megfelelő arányban. Egy másik indít­ványa, hogy olyan férjes nők. akiknek családja, vagy férje beigazolhatóan 1938 december 1-ig esaládiház, vagy örökla­kás részletére még tartozik, a tartozás végleges kiegyenlítéséig a tényleges szolgálatban és állásban visszatartandó. Végül egy harmadik javaslata, hogyha a férjes nő férjét előző házasságának felbontásából kifolyólag nő-, vagy gyer­mektartás kötelezettsége terheli, akkor a feleségnek nyugdíjazása, vagy elbocsá­tása szempontjából a férj keresetének a nötartásdíj levonása után fennmaradó összege vehető csak számításba. A ja­vaslatot elfogadta. Az elnök ezután a vitát megszakította­javaslatára elhat árózták, hogy holnap, kedden délelőtt tíz órakor tartják a leg­közelebbi ülést, annak napirendjére ki­tűzik a kivándorlási tanácsba k'knl- dendő négy tag megválasztásál és a most tárgyalt törvényjavaslat folytató­lagos tárgyalását. Ezzel az ülés két órakor véget ért. Mussolini felavatta a szén városét Róma, december 19. A Duee vasárnap délelőtt ünnepélyes keretek között fel­avatta Sardinia szigetén Carbonidt, a szén városát. Mielőtt beért volua az új városba, megtekintette a bányatelepeket és leszállóit az egyik tárna mélyére, ahol félóráig tartózkodott s elbeszél­getett a bányászokkal munkájukról és sorsukról. Innen folytatta útját a városba, amely­nek főterén, ahol a város megnyitásá­nak ünnepsége lefolyt, tízezrekre menő tömeg gyűlt össze, hogy hallhassa a Ducc beszédét, aki egy magas emelvényről szólt a tömeghez. A Duce kijelentette, hogy Carbonia város, amelynek mo«t 12.000 lakosa van. rövid időn belül 21.000 lakosú város lesz. — Azt kell mondanunk — mondta emelt hangon a Duce —, hogy csoda tör­tént. (Igen! Igen! — zúgta vissza a tö­meg.) Mondjuk inkább azt, hogy a fasiz­mus büszke és törhetetlen akarata műkö­dött. (A Te akaratod! — kiáltja a tömeg.) A Duce végül emlékeztetett arra, hogy Carbonia városát a nemzeti bit napjának harmadik évfordulóján avatja fel, ame­lyen a fasiszta olaszok karikagyűrűik felajánlásával megadták a méltó választ a szankciós ostromra. Egy nemzet, amely ilyen teítekr<vlf|pes, szilárdan szörfébe nézhet mincJgÚk^Tek. "Vfr1 r 1 W*- a T fiatal felvéteti Bloc zénlrfnyai gyalipf'WÉal lato« „Aknász“ jeP_ rdeio iroda ha, Budapest, isfiáz-utca 10, v/

Next

/
Thumbnails
Contents