Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-18 / 36. szám
1938 DECFTVrnTTR 18. VAS ATTN AT* rmirpna ■_ftfa<vWR.HtRMB 9 Ság.i facUas- István: T-éHfyUéfl&U Széchenyi cfyöHfy&fa '" Inkább alacsony, mint magas termetű ember, a szemében, benne vibrál a magyar faj végtelen szeretete. Egyszerű, legénységi ruhában üldögél előttem, s éppem azt mutatja, hogy a magyar honvédség milyen kitűnőén áll ruha dolgában is, amikor magamban már tanulmányozom benne az embert, karakterével. egész valójával egyetemben. Most hadnagyi egyenruhában éldegél, önként jelentkezett katonai szolgálatra még a nehéz időkben, egyébként polgári nevén Varadi József, a budai tanítóképző és az Angolkisasszonyok tanárképzőjének tanára. Közömbös dolgokról beszélgetünk, de mindjobban belemélyedünk a beszéd ülőmébe, körülöttünk az egész magyarság forrása zsong, a szociális jövő, a ma- gunkratalálás drága, szent izzása, mely fényévek távlatából vetül előre a mindenki által annyira megálmodott magyar jövendőbe. Széchenyi antológiája, amely a Studium kiadásában jelent meg, Széchenyi- rajongónak mutatja. De nincs egyetlen mai probléma, nincs magyar kérdés vagy nyílt korparancs, amelyet ne tudna azonnal Széchenyi nyelvén és szavaival bemutatni. Mussolinit, Hitlert, a mai élet minden nagy szellemét messzire megelőzte Széchenyije, aki Döblingből irt intelmeiben is olyan éles látókörről tett tanúbizonyságot, amellyel kevés államférfi dicsekedhetett a nemzetek történelmében, Már órák hosszat ülünk együtt, s még mindig van miről beszélnünk, szomjasan iszom szavait, én, a kisebbségi életet élt, de magát mindig erősnek tartott magyar s egyszerre vsak derűs epizód kerül a beszélgetés közepébe. Wettstein Jánosról, prágai követünkről s Bardolff Károly dr.-ról, arról az osztrák tábornokról szól, akinek Hitler megengedte, hogy a német hadsereg egyenruháját viselhesse. Váradi József póttartalékos őrvezető 1916 nyarán az egyik galíciai helyőrségben teljesített szolgálatot. Wettstein, a fiatal huszárfőhadnagy egy szép napon azzal állít be hozzá: — Tanár úr! Böhm Er malii kegyelmes úr azt szeretné, ha a hadsereg minden katonája egy könyvet kapna karácsonyi ajándékul Der Krieg und die Schule címmel. Én már megpróbáltam vázolni a munkát, de önnek, a vérbeli nrdagó- gvsnak jobban mernie. Nem vállalkoznék rőt Várnái őr vezető úrbari, a temesvári ta- nit óképző fiatal pedagógia-tanárában benne volt a tettvágy és az akarat, hajlandónak is mutatkozott arra, hogy elkészíti a tervezett könyv vázlatát, amit majd bemutatnak Bardolff Károly dr.- n-ak, a vezérkari főnöknek. A vázlat elkészült, a tanár úr magyarul Irta, aztán lefordította ékes néniét nyelvre s a katonák hivatalos papírján át is nyújtotta Wettstein főhadnagy úrnak. Telt-múlt az idő- a Széchenyl-kuUusz tál túlhmitett fiatal tanár alig várta, hogy a napóleoni had vezért elgondolás hoz hasonló terv nanvilágot is lásson s a hadsereg minden katonája könyvet kapjon karácsonyi ajándékul, min egy szén napon megjelenik nála a küldönc és fő7htvja. hogy délután ,kényelmes“ öltözékben jelenjen meg a kegyelmes úrnál, Bardolff vezérkari főnöknél. A kis őrvezető belép a kegyelmes úr ajtaján, a kegyelmes úr eléje megy ás alaposan megrázza; — Sie, Herr Professor! Ist vielleicht jeder ungarische Soldat ein Aehtundvier- ztgerf Váradi tanár úr néz, Széchenyi szelleme vibrál a nyári nan sugaraitól megvilágított szobában, a kegyelmes úr már nagy léptekkel jár föl s alá s alig hallja a megváltó szét, mely a kegyelmcsui ajkakról hangzik:-r~ Mondja, létezik olyan parfament, itt, a monarchiában, amely ezeket a forradalmi elveket magáévá tenné* — Nem hiszem, — feleli a tdfrá» úr, és a kegyelmes úr is megerősíti jrzi Sa hitét, J RIZNYAI fiz lí’ Budapest, IV., Petőfi Sándor-utca 7. sí. V mondván: — Én sem hiszem. Azzal megint odalép az őrvezetőhőz, melegen megrázza a kezét és úgy búcsú zik tőle: — Nagyon köszönöm Önnek azt az élvezetet, amelyet ezzel a vázlattal szerzett. Megtanultam ismerni és értékelni az Önök Széchenyijét} ... Lassan negyedszázad év telt el azóta, Bardolff tábornok úr a régi császárváros egyik leg szociálisabb érzelmű, legkedveltebb tábornoka, akit a Vezér is az első rangsorba számít, Váradi tanár úr pedig az Ipolysági pályaudvarparancsnoksághoz beosztott öreg hadnagy, aki magával hozta ide a legnagyobb magyar szellemét, mint ahogy mindenhová magával viszi, ahová a sors veti. Széchenyinek él, neki szentelte egész életét. A Stúdiumnál kijártja Széchenyi-könyvtdrt, s felragyog a szeme, ahogy azt mondja: — Milyen szép lenne, ha a csepeli sziget északi felén hatalmas piramist emelnénk ennek a szent magyarnak az emle kére s odahoznánk hamvait a cenki te nie tőből. Tudod-e, hogy I860 április 8-án. a Nagy Ember halála napján a pozsonyi diákság átszökött Ligetfaluba, s ott ősz szehordott kövekből hatalmas piramist emelt Széchenyi emlékéref Nem, nem tudtam. Sok mindent nem tud a magamfajta, egyszerű ember, akinek a magyar múlt annyiszor zsongja e'> szépséges emlékeit. De magam is láttam a hatalmat emléket, amelynél nagyok bat, kifejezőbbet mm kapott magyar cmSalgó- Tarjám Kőszénbánya Szobakályhák és takaréktűzhelyek<rész$/e darabos-és kockás brikett Központi fűtéíok céljaira: daraszén dió I. szén, kokszbrikett Részvény - Társulat ipari kazánok céljaira: dió, rostáit aknászén, aknászén, w aprcszésif aprészén, pórszén Mesreiídeílielő, Budapesten, Y. kér., Stay lánss ufca 25 Távirati cfm : Sal£ÓKC*ién Telefon: 125-284, 110-858, 125-280, 128-126, 115 3S2 bor s én is csak azt tudom, amit sokan tudnak, hogy Kossuth Lajos emelte őt a magyar géniusz életcsúcsára, amikor ezzel a jelzővel illettq. Mi sokan azt gondoljuk, hogy a Hitel, a Világ es a Stádium az egész Széchenyi, s régi iskolák unalmas kötelező olvasmányai jelennek meg lelki szemünk előtt, pedig Széchenyi maga az Ige, a valóság, a mai ember, aki prófétai ihlettel és éleslátással jósolta meg Magyarország jövendőjét. Késő estére hajlott az idő, én, a kis tanítvány, szemben ültem Váradi tanár úrral, a Legnagyobb Magyar legnagyobb szerelmesével és azon tűnődtem, hogy a felszabadítással járó sok emberi gyarlóság, egyéni cél és egyéni vágy, mind, mind eltörpül a legmgyobb eszme: a magyarság áldott jövője előtt. Ezért köszönöm meg neki. hogy felnyitotta a szemem és bevezetett a magyar lélek egy olyan rejtett birodalmába, amelyben eddig még csak behúnyt szemmel jártam, de ahová bemenni mindnyájunk számára, csupa gyönyörűség... A felvidéki községi jegyzők feladatai Beszélgetés Koncz Jánossal, a Községi Jegyzők Országos Egyesületének elnökével Budapest. Vasárnap közgyűlésre til nek össze a magyar jegyzők, közgyűlést tart a Községi Jegyzők Országos Egyesülete. Ezen a közgyűlésen résztvesznek a felszabadult Felvidék jegyzői is s ez lesz az első alkalom, mikor a magyar közigazgatás legnagyobb szervezete útján magához öleli azt a területet, amely húsz esztendőn át idegen szellemű és idegen lelkű igazgatás átkát szonvedte el. A közigazgatás és annak községi része az élet és a közélet legfontosabb s:abá- lyozója. Ennek szelleme az a bázis, amelyre az ország közszelleme támaszkodik. Ezért fontos és fölötte nagyjelentőségű a magyar községi jegyzők vasár napi közgyűlése. Aki tudja, mi volt n eseh-szlovák uralom alatt a községi köz igazgatás szelleme, hány községben tob zódott és garázdálkodott a községi vagyon ég javak körül a kommunista úr szocialista terror, az tisztában van azzal, hogy a felvidéki magyar közigazgatás tisztviselőire milyen hatalmas nemzeti és népi feladatok várnak. Aki látta, hogy mint mételyezte meg a községi jegyzői irodákat a prágai centralizmus pártdiktatúrája, mint állította a falusi nútáriusokat a pártszekerek elé és a korteshadak élére, az érzi, hogy a megkezdődő nemzetépítő munka U>r&r\ a ka ségi jegyzői karra milyen felelősség- teljes és nagy nemzeti hivatás vár. Ezért, ome nagy fontosság miatt felkeres tűk Konca János, csepeli főiogyzőt, ar egyesület elnökét, a magyar jegyzői testület régi előh arcosát és beszélgettünk vele a fajvidéki jegyzői és közigazgatási kérdésekről. — A felvidéki jegyzői kart, — mondotta, — mindenekelőtt al kell látni mindama közigazgatási eszközökkel, amik* bői tájékoztatást nyerhetnek az anyaország közigazgatási szervezetére vonatkozóan. Járásonként 2—8 napos tanfolyamokon kellene megismertetni velük a tmagyar községi ős közigazgatás rendszerét és felépítését. Ezekre a tanfolyamokra az anyaország legkiválóbb köz- igazgatási szakembereit kellene feikiil- fTéni. A felszabadult Felvidéken 273 jegyzöség van. * Úgy halljuk, hogy ezeket akként fogják betölteni, hogy átveszik az alkalmazásban lévő jegyzők közül mindazokat, akik magyar szempontból a csehszlovák uralom alatt nem követtek el olyan dolgokat, amiért ne lehetne alkalmazni őket, másrészt érvényesülni fog az az inteneló, hogy a felvidéki magyar értelmiség megfelelő képzettség mellett elsősorban kapjon elhelyezkedést, végül az anyaországbeli képesített okleveles jegyzők közül kerülnek majd többen a Felvidékre. Addig, amíg valamennyi jegyzőséget felvidéki képesített községi alkalmazottakkal lehet betölteni, célszerű lenne, ha a jó községi jegyzőket az anyaországból közigazgatági tanácsadókként kirendelnének a Felvidékre. Mindez csak Ideiglenes állapot lesz, a végleges állapotokra csak később lehet berendezkedni. Nem képzelhető el. hogy a Felvidéknek más közigazgatása legyen, mlut az anyaországnak, minthogy azonban a két területen kétféle közigazgatási élet folyt, ennélfogva az ö&ezehaso- unlds módszeréhez kell folyamodni. A Felvidéke®, mint mondják, népiesebb volt a közigazgatás, nálunk pedig túlzottan kötött. Ezt a kettőt össze kell egyeztetni s ennek egyetlen útja az anyaországbeli közigazgatási és önkormányzati kötöttséget szabaddá tenni, külöuösen a központosításnak mai mértékét, amely mellett minden jelentéktelen ügy fel megy a vármegyéhez és a minisztériumba, meg kell szüntetni. A községekben a közfeladatokhoz képest kell a tisztvise lök létszámát megállapítani és ennek megállapítását nem szabad a vármegyén túl engedni, mert roppant nehézkes az a mai rendszer, hogy például egy kezelőszemély alkalmazásához a belügymlnisz tórium és a pénzügyminisztérium engedélye szükséges, holott a» teljesen községi háztartási kérdés- Fontos az össze hasonulásban a községek háztartása és önkormányzata. A Felvidéknek szociális gazdasági és társadalmi berendezkedésében feltétlenül szükség van arra, hogy a községek önkormányzata elhatározásaiban szabadabb legyen. Vissza kell adni a magyar önkormányzatnak legalább a békebeli szabadságát, hogy j>y a háztartási erőknek lendületesebb birtokában Jobb és gyorsabb közigazgatást produkálhassunk és hogy a községi intézményeket gyorsabban létesíthessük. Azért is meg kell könnyíteni a magyar közigazgatás szerepét a közfeladata^ megoldásában, hogy a Felvidéknek jóformán talpraállító igazgatását a magyar törvények szerint lehessen véghezvinni. Kívánatos lenne a felvidéki tisztviselőknek és az anyaország tisztviselőinek javadalmazását égy színvonalra hozni azáltal, hogy az anyaországbeliekét legalább a csökkent:« előtti állapot szerint emelnék fel és így a felvidéki tisztviselőknél az illetmények csökkentése kisebb mértékű lenne. A községi jegyzőkre vár az a feladat, hogy a felvidéki szociális bereud«z- 1 kedésnek egészséges magyar szellemet adjanak, mert a csehszlovák urá- lom alatt sok történt a külső felépítések tekintetében, de az in tér menyek belső működése nem S’olgá'ta i teljes mértékben azt a szociális célt. amire hivatott volt. Koncz János elnöknek ez a nyilatkozata élesen világít rá azokra a feladatokra, amelyek a Felvidék közigazgatása terén mutatkoznak és biztosra veskzük, hogy a Jegyzők Egyesületének vasárnapi közgyűlése nemcsak magyar szeretettel tekies megnyilatkozás lesz a Felvidék felé. de a közigazgatási éoítőmunka tekintetében is jelentős előrehalad á&t biztosít. (*.) A manchesteri asszonyvagdaló rém London, december 17. A halifaxi „rém," még mindig ném került rendőrkézre 8 az angol rendőrségnek még mindig nem sikerült a titokzatos merényletekre világosságot derítenie. Manchesterben azoú- ban már el is ítéltek egy ilyen rémet egy 43 éves férfi személyében, aki egy 22 éves titkárnői támadott meg az utcán és borotvával többcentiraóter hosszú sebet ejtett az arcán. A szerencsétlen nő arcsebét li kapoccsal tudták csak a klinikán összeforrasztani. A különös bűu- ügyben a manchesteri bíróság most hozta meg ítéletét és az elvetemült merénylőt három évi kényszermunkára, itélle. A bíró ítéletének indokolásánál hivatkozóit a hasonló esetek sűrű ismétlődésére és hangsúlyozta, hogy ezeknek a titokzatos merényleteknek a legszigorúbb eszközökkel véget kell vetni. Kivégezték a nürnbergi autós banditát Berlin, december 17. A huszonnégy* éves Heller Willyt, akit a nürnbergi különbiróság gépkocsicsapdákkal elkövetett országúti rablás büntette és másokkal együtt elkövetett gyilkosság! kísérlet bűntette, valamint a birodalmi béke biztosításáról szóló törvény elleni bűntett miatt halálraítélt, pénteken éjfélkor kivégezték. Hitler vezér és birodalmi kancellár a, Hellerrel együtt halálraítélt M»ndÍ Anna büntetését életfogytljjjatif fegy- liázra változtatta át, ÁTMENETŰ kafog Télikabátok Bundák EfctER IPS*-Tát mhe
