Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-18 / 36. szám
'FTWtot'Vt • 1938 DECEMBER 18. VASÁRNAP % k tőrv. védj. étemit-azbesz cem ent-gy ittmánsfok: tetűíedőpalö ISO m I ■ ■ I / M jí I | mindenütt fényesén beváltak! Díjmentes árajánlattal és egyéb felvilágosítással készségesen szolgál ETE1IT MÜVEK HATECHEK LAJOS BUDAPEST, V, BERLINI-TÉR 5. SZÁM. költeni. Ez két formában történhetik a Csehszlovák közigazgatási töltény értelmében: a listán szereplő póttagok behívásával és kinevezéssel. Mivel a Felvidéken egyedül csak egy olyan magyar párt volt, amely öncélú nemzeti politikát szolgált: az Egyesült Magyar jpárt, természetszerűen csak ennek a pártnak a volt jelöltjei és ajánlottal jöhetnek a behívásnál és kinevezésnél Számításba. ** Felvidéken ilyenformán különösen íoptos állami és nemzeti -öladat hárul Bz Egyesült Magyar Pártra: az állam- pá rt nemes és nagy föladata. Ezt a föladatot Ja ross pártja már csak azért is bátran és büszkén vállalhatja, mert minden osztályt magábaölelő osztályfölötti szervezettel bír, a nép egészét reprezentálja, nemzeti párt volt a mol than és még inkább ilyen ma. Voltaképpen már kisebbségi sorban totális nemzet képviseleti szervezetté épült ki. Kisebbségi sorban készült föl az állampárt szerepére. Ez a párt büszkén hirdetheti, hogy azonos a felvidéki néppel és a felvidéki egész közvéleménnyel. Most, hogy átveszi az alsó és középfokú közigazgatást, voltaképpen, "“sak a felvidéki nemzeti akarat törvényes végrehajtója, tiralma az egyetlen lehető ................................ ■ és demokratikus rezsim a íÖVIQ^fl a hódiak, hádiója alkotmányos Felvidéken. De a felvidéki szellem érvényesülése nem lenne teljes, ha a magyar nemzeti akarat érvényesítésével egyidejűleg megfeledkeztünk volna a felvidéki szlovák és kárpátorosz nép nemzeti szellemű képviselőiről. Ezeket népük teljes jogú képviselőinek ismerjük el. Az egész magyar Felvidék lelkesedéssel üdvözli a magyar kormányzat elhatározását, hogy a szlovákok és kárpát-1 oroszok nemzeti alapon álló politikai pártjait minden alkotmányos jogukban csorbítatlanul meghagyja. Szlovák részen egy ilyen párt van: a szlovák néppárt, kárpátorosz részről két párt: a Ruszin Autonóm Földművesszövetség és a Kárpátorosz Nemzeti Fasiszta Párt. Ez a három nemzetiségi párt az új közigazgatási és önkormányzati rendszerben megtartja valamennyi mandátumát, sőt tudomásom van arról, hogy például a szlovák népárt — jelentősebb számerejére való tekintettel a kinevezendők közt is kap helyet. Szlovák és kárpátorosz testvéreink jogainak tiszteletben tartása egyike azoknak az erkölcsi és politikai tételeknek, amelyért a múltban küzdöttünk és amelyre a Felvidék jobb jövőjét építenünk kell. A Felvidéki minisztérium ilyen irányú kezdeményezését nemcsak a felvidéki magyarok, hanem a szlovákok és ruszinok is teljes elismeréssel fogadják. E néhány pontban tisztán láthatjuk, hogy milyen korszakalkotó kezdetet jelent a polgári közigazgatás megindulása a Felvidék életében. Az igazi ön- rendelkezést. Az önkormányzat átvételét. A Felvidék népének végleges fölszabadulását. Bárhogy forgatjuk a dolgotok ár mennyi re tagadják is sokan, lie^y létezik bizonyos felvidéki szellem, yk mindennapi élet szükségletei bizonyítják, hogy igenis vannak felvidéki problémák, amelyek egyéni megoldást követelnek. Csak a felvidékiek közreműködésével, a felvidéki szükségletnek megfelelően felvidéki munkamódszerrel oldhatnék meg. Nagy megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a magyar kormányzat teljesen megérti a Felvidék problematikáját és méltányolja minden jogos igényünket. A fölszabadulás legszebb örömei közé fog tartozni az a pillanat, amikor Komárom, Rimaszombat, Kassa, Un gvár és Beregszász falai közé ismét ünnepe lyesen bevonulhat a vármegye. És még nagyobb örömet jelent az érsekújváriaknak és lévaiaknak az a hír, hogy Érsekújvár és Léva szintén megyeszékhellyé lép elő. Jaross Andor, aki éppen ezt a két várost látogatja meg, a jól végzett első nagy munka boldog tudatában állhat választói elé. I vényhatósági bizottságokat saját választói törvény szerint választják, Csehszlovákiában megyerendszer egyáltalában nem volt. Az olyan csonka-magyarországi megyékben, amelyekhez fölszabadult járás is kerül, úgy oldják meg az illető új járás megyei képviseletét, hogy a régi csehszlovákiai választási rend szerint megválasztott járási képviselőtestületből delegálnak képviselőket a megyei testületbe. A fölszabadult Felvidék területén létesített két új megyében hasonló elvek alapján állítják össze a megyéhez tartozó járások kiküldötteiből a megyei képviselőtestületeket. A képviselőtestületek összetétele A felvidéki járások önkormányzata a jövőben is a régi keretekben fog mozogni. A képviselőtestületek pártösszetétele azonban némi módosuláson megy át. Mindenekelőtt nem szerepelhetnek többé a járási és községi önkormányzatban a kommunisták. Magyarországon amúgy is törvény tiltja ennek a fölforgató pártnak a működését és szervezkedését, de egyébként a Felvidéken sem legitim alakulat, mert a szlovák kormány még a fölszabadulás előtt betiltotta működését. Ugyancsak nem szerepelhetnék a magyar önkormányzati életben a cseh jellegű pártok sem. És pedig több okból. Először is azért, mert ezeken a területeken tulajdonképpen gyökérte- len pártok voltak s csupán a betelepített csehek töltötték ki kádereiket és néhány megtévesztett és megvásárolt magyar. A csehek azóta eltávoztak s a megtévedt magyarok nagyrésze már a visszacsatolás előtt bejelentette az Egyesült Magyar Párthoz való csatlakozását, így például Komáromban Csizmadia volt városbíró cseh szociáldemokrata frakciója és Kassán Borovszky Géza volt szocialista képviselő csoportja. Ilyenformán a volt cseh agrárpárti, szociáldemokrata, cseh nemzeti szocialista, cseh fasiszta, esek nemzeti demokrata és cseh iparospárti mandátumok úgy a járásokban, mint a községi képviselőtestületekben érvényüket vesztik. Ezek helyébe a megfelelő törvé^es számarányban egyesült magyar parti illetve szlovák és kárpátorosz nemzeti aíay'on álló személyek kapnak behívót. A behívást részben a listákon szerepelt pótjeíőltek sorából eszközük, részben pedig a csehszlovák törvény által előírt kinevezési jog alapján. A képviselőtestületekben ezek szerint csak nemzeti alapon szervezett pártok bírnak majd képviselettel. Magyar részről a Felvidéken tartott legutolsó választás alkalmával csak egyetlen magyar nemzeti pártkeret volt: a % Egyesült Magyar Párt, szlovák részről e területen csak a szlovák néppárt szerepelt, a kárpátorosz vidéken pedig két párt: a Kurtyák-féle Ruszin Autonóm Földművesszövetség és a Fenezik vezérlete alatt álló Kárpátorosz Nemzeti Fasiszta Párt. Az előbbinek vezére Bródy Endre volt kárpátorosz miniszter- elnök, aki most már két hete vizsgálati fogságban ül Prágában. A pártnak a magyar parlamentben egy képviselője van: Földesi Gyula személyében. A belügyminiszter történelmi jelentőségű rendelete Történelmi súlyú intézkedést jelent a belügyminisztérium most kibocsátott rendelete, amely intézkedik a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki területek közigazgatásáról. A rendelet megállapítja a visszacsatolt területek vármegyei beosztását és intézkedik a vármegyei, illetve törvényhatósági élet megindulásáról. 9330—1988. M. E. számú rendelet mindenekelőtt előírja az új megyei beosztást, majd intézkedik a vármegyei törvényhatóságok megalakításáról. Kassa képviselő- testületét kinevezik Az eddig ideiglenesen egyesített vármegyék virilis, választott és a vallásfelekezetek, valamint érdekképviseletek címén a törvényhatóságban helyet foglalt tagjai közül azok, akiknek lakhelyük az újonnan megalakuló megyékben van, vagy olt adófizetők, már az új megye törvényhatóságának lesznek tagjai. Emellett tag- jei lesznek az új megyék törvényhatóság: bizottságának az egykori csehszlovák járások képviselőtestületének választott tagjai közül azok, akik az illető vármegye területén laknak. Kassa város törvényhatósági bizottságának 56 tagját a belügyminiszter nevezi ki. Természetesen tagjai lesznek a törvény- hatósági bizottságoknak azok is, akiket ez a törvény szerint a szakszerűség képviselete és a hivatali állás jogcíme folytán megillet. Részletesen előírja a rendelet azt is, hogy miként kell az egyes megyékben a törvényhatósági kisgyulést megalakí tani, illetve kiegészíteni és hogy miként kell megalakítani a közigazgatási bízott súgót, egyéb bizottságokat és albizottsá gokat. Központi választmányt az új megyében a további intézkedésig nem kell alakítani, a megkisebbedett megyékben azonban a régi egyelőre változatlanul megmarad. Uncgvár és Munkács Ungvár és Munkács megyei városokban és a visszacsatolt terület községeiben a képviselőtestület a város, illetve a község volt képviselőtestületének választott tagjaiból alakul meg. Ahol a csehek a képviselőtestületet feloszlatták volt, ott a legutolsó képviselőtestület választott tagjai közül kinevezéssel kell megalakítani a képviselőtestületet. Komárom megyei város képviselőtestülete kiegészül a város visszacsatolt területének képviselőtestületével. A tisztviselők kinevezése Az új megyék, valamint az azokban fekvő megyei városok és községek tisztviselői karának létszámát — Komáromot is — a végleges törvényhatóságok, illetőleg képviselőtestületek magaiakulásáig á belügyminiszter állapítja meg a pénzügy- és a felvidéki miniszterrel egyetértőiig. A főispánok az esküt még á belügyminiszter kezébe fogják letenni, de már az alispánok a főispán kezébe. Valamennyi megyei és városi tisztviselőt, valamint a falusi jegyzőt egyelőre a belügyminiszter nevezi ki, egyetértésben a felvidéki miniszterrel. Csupán a városi segéd- és kezelőszemélyzet kinevezését fogja a polgármester végezni. A községek választott tisztviselőit — kivéve a jegyzőt — azonban a fő- szolgagabíró nevezi ki. Mindez a kinevezés természetesen időleges és az állások végül is a szokott választás útján fognak érvényesen betöltetni. Az első kinevezést minden pályázat mellőzésével is meg tehet ejteni, ép aimak ideiglenes jellegére való tekintettel. Gondoskodik a javaslat a tisztviselők javadalmáról és fegyelmi felelősségéről. Intézkedik az új törvényhatóságok háztartási kérdéseinek megoldásáról is arra az időre, amíg teljesen reális költségvetések elkészítése' is lehetővé válik. A csehszlovák járási önkormányzati szervek megszűnése következtében felmerülő vagyonjogi kérdések mikénti rendezését külön rendelet fogja szabályozni. „December 22-én lép életbe a visszacsatolt területen az országos érvényű magyar közigazgatási jogszabályok hatálya, kivéve a pénzügyi közigazgatást és a társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseket. Gondoskodik a nagy körültekintéssel készült rendelet arról is, hogy az éppen a változás ideje alatt elintézés alatt állt ügyek oly módon intéztessenek el, hogy a közigazgatási rendszerváltozásból az egyesekre hátrány ne származzék. A rendelet szintén december 22-én lép életbe. A politikában a kikötő a béke — mondotta az angol hadügyminiszter London, december 17. Horé-Belisha hadügyminiszter pénteken este Devonportban, konzervatív hallgatóság előtt beszédet mondott a kormány politikájáról. Az állainíérfiának ugyanúgy, mint a hajósnak, cselekvési szabadságot kell biztosítania a maga számára, hogy viharos időben biztos révbe tudjon jutni, — mondotta a miniszter. A politikában ez a kikötő a béke. Chamberlain úgy cselekedett, mint ahogyan a hajós cselekedett volna. A hadügyminiszter beszéde további sorún rámutatott Anglia hatalmas fegyverkezésére, amely a legutolsó három évben megkétszer*« ződött. sőt megháromszorozódott.
