Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-02 / 23. szám

8 TEHHDEfi -MAötejlHIRMB 1938 DECEMBER 2. PÉNTEK A Baross Szövetség a keresztény magyar kereskedelem követeléseiről Moszkva aggódik... A párisi szovjetkövet felvilágosítást kért a francia-német nyilatkozatról Budapest, december 1. A Baross Szövet­ség országos elnöki tanácsa most ült ösz- sze először a szövetség Múzeum-utcai szék- házában. Az ülésen igen sok vidéki szer­vezet is képviseltette magát A napirend előtt Valentin Antal szóvátette egy szélső- jobboldali szervezet részéről elhangzott támadást a szövetséggel és elnökével szemben. A felszólalásra válaszolva, Ilovszky János a következő elvi kijelen­tést tette: — A Baross Szövetség nem foglalkozik napi politikával, hanem a kereskedők, ipa­rosok és őstermelők érdekében folytat céltudatos munkát. Ennek során azonban nem leng ki sem balra, sem szélsőjobb- oldalra, kizárólag és határozottan a keresz­tény Magyarország kiépítését szol­gálja és munkálja. Ez a szövetség a keresztény iparostág és kereskedő­társadalom vára lesz, de sohasem fog hajlani szélsőségekre. A gyűlés egyhangúan bizalmáról bizto­sította az országos elnököt, majd minden félreértést elkerülendő, leszögezte, hogy a Baross Szövetségnek csak keresz­tény iparos és kereskedő lehet a tagja. Több felszólalás után a nagytanács a készülő új zsidótörvénnyel kapcsolatban beadványt szerkesztett és fogadott eL Ezt a beadványt megküldi a szövetség az úgy­nevezett zsidóbizottságnak. A Baross Szö­vetség az új zsidótörvény összeállításánál kéri, hogy közszállítást a jövőben csak keresz­ténynek adhassanak ki, kiviteli és be­hozatali engedélyt zsidó ne kaphas­son. Ezt módjában van a kormánynak végre- i hajtani, mert minden export-import-enge- délyt a Külkereskedelmi Hivatal bírál el | Budapest, december 1. Jelemitősléigteljes találkozót adott egymásnak a Felvidék és az anyaország fiatal értelmisége tegnap este a Károlyi-palotában megnyílt Táj- és Népkutató Kiállításon. A találkozó gondolatát gróf Teleld Pál és Jaross Andor miniszterek ve­tették fel, hogy azon a két nemzetrész értékes fiatal­sága, írók és publicisták, kultúr emberek és szociográfusok kicseréljék egymásközt a különböző életformákban kialakult véle­ményeket. Az egybegyűltek előtt Magyary Zoltán egyetemi tanár nyitotta meg a tar lálkozót, kimentette gróf Teleki Pál és Jaross Andor minisztereket, akik ebben az órában minisztertanácson voltak. Schu­bert Tódor, a kitűnő lévai kultúrember, húszéves „kisebbségi” művelődési életünk­nek józan érzékű, nagyvonalú szervezője meleg szavakkal köszöntötte az anya­ország megjelent értelmiségét és hang­súlyozta, hogy a hazatért Felvidék ma­gyarjai a legnagyobb készséggel és öröm­mel kérnek részt a közös haza szociális újjáépítési munkájából. A kölcsönös üd­vözlések után dr. Magyary Zoltán, dr. Elek Péter és dr. Kiss István szakszerű kalauzolása mellett a megjelentek végig­járták a kiállítási terméket, majd utána a Központi Egyetemen hosszabb eszme­csere kezdődött. Bolya Lajos értékes elő­adásban ismertette a felvidéki fiatal ér­telmiség mai felfogását az anyaországi reformokat illetően, kijelentette, hogy szándékosan történt az első találkozó éppen a Táj- és Népkutató Kiállítá­son, ámely a magyar nép és a föld világos diagnózisát mutatja be meggyőző erődet és így ezen keresztül keresztülvihető az ellenőrzés. Követeli a szövetség, hogy kegyszereket ezentúl csak keresztény kereskedő' árulhasson. Nagyfontosságú ez különösen most, a karácsonyi ünnepek előtt. Követeli a szö­vetség, hogy a megmagyarosított nevű zsidó kereskedők régi nevüket is kötele­sek legyenek feltüntetni cégtáblájukon, nehogy a név szolgáljon megtévesztésül. Zsidó földbirtokosok 300 holdnál nagyobb birtokát vegyék igénybe kishaszonbérle- tek céljaira. Sürgeti a szövetség, hogy • vegyék revízió alá az egy év óta ki­adott iparigazolványokat, állampolgársági, erkölcsi és megbízható- sági, valamint származási szemipontból. Az állampolgársági bizonyítványokat vizsgál­ják felül visszamenőleg. Miklós Ferenc bi­zottsági tag javaslatára elhatározták, hogy a gazdasági és szociális problémák letárgyalására állandó gazdasági bizott­ságot állítanak fel. Végül az elnök sürgette — mint minden esztendőben — a karácsonyi segélyek elrendelé­sét és kifizetését, hangoztatta, hogy a szociális reformok megvalósításánál elsősorban gondolni kell a köztisztviselők javadalmazására, mert ez a kereskedelem és ipar érdeke is. Kérte a gyűlés, hogy az Imrédy-kormány szó­lítsa fel karácsonyi segélyek kifizetésére a közintézményeket, megyéket, városokat és a magánvállalatokat is. A karácsonyi segélyeket legkésőbb december közepéig folyósítsák, hogy a pénz forgalomba ke­rülhessen. A Baross-Szövetség nagytaná­csa végül lelkesen tüntetett Imrédy Béla mi­niszterelnök és kormánya mellett. vidéki értelmiség is e két elemben, a nép és a föld összefüggésében is­merte fel a nemzettartás lehetőségeit. Az eszmecsere során több komoly hoz­zászólás hangzott el. A megjelentek kö­zött a felvidékiek részéről ott láttuk Schu­bert Tódort, gróf Révai Istvánt, gróf Esterházy Lujzát, Staud Gábort, Pfeiffer István kanonokot, Szombathy Viktort, Bolya Lajos, Haltenberger Ince, Sinkó Fe­renc, Janson Jenő, Dobossy László, Czvank László, Bellyei László és Vajlok Sándor tanárokat, a Felvidéki Magyar Hírlap részéről Szvatkó Pál, Darvas Já­nos, Borsody István és Vass László szer­kesztőket, — az anyaországiakat képvisel­ték: Matolcsy Mátyás és Meizner Károly képviselők, gr. Dessewffy Gyula, Baramko- vics István, Illyés Gyula, Féja Géza, Szabó Lőrinc, Darvas József, Szabó Pál, Juhász Géza, Gulyás Pál, Tóth Béla, Ve­res Péter, Kovács Imre, Kardos Béla, Ró­nay András és még sokan mások. A talál­kozó résztvevői elhatározták, hogy a kö­zeljövőben újból összejönnek, hogy meg­beszéljék a közös munka módozatait. — A Protestáns Bál. A nagymultú Protestáns Bál rendezőbizottsága az idei 69-ik Protestáns Bál megrendezése céljá­ból ismét megalakult. A bálbizottság elnö­kévé egyhangú lelkesedéssel a harmadik évre is gróf Ambrózy Györgyöt választot­ták meg. A Bált január 21-én tartják a budapesti Hungária-száTló összes termei­ben; a Bált előkészítő Teák közül a leg­közelebbit pedig ugyancsak a Hungária- szállóban december 7-én este féltíz órai kezdettel rendezi. Meghivóigénylés a bál­irodában: TV„ Semmel weis-utca 17., I. í. Telefon: JJB5-308. Páris, december 1. A szovjetkormány élénk aggodalommal értesült a francia­német baráti nyilatkozat tervéről. Sou- ritz párisi szovjetnagykövet Moszkva utasítására felkereste Da- ladier miniszterelnököt és BQnnet kül­ügyminisztert s felvilágosításokat és megnyugtatást kért tőlük a francia kormány szándékait illetően. Bonnet ismételten kijelentette, hogy a tervezett francia-német nyilatkozat sem­miben sem fogja módosítani Franciaor­szág népszövetségi politikáját s nem fogja érinteni azokat a szerződéseket, amelyeket a francia kormány a genfi Budapest, december 1. Paulinj Béla, vagy ahogy egész Magyarországon Szólít­ják, Béla bácsi, a Magyar Bokrétaszövet­ség vezetője, ő teremtette meg a gyönyö­rűséges magyar Gyöngyösbokrétát: ő ta­lálta föl, ö szervezte meg, ő igazgatja s amikor a bécsi döntés felé közeledtünk, éjjel-nappal főtt a feje új terveken. A felszábaduló Felvidéket készült bekapcsolni a Magyar Bokrétaszövetségbe, hogy a ma­gyar Felvidék népélete, tánca és gyönyö­rűséges viselete egészítse ki bokrétájának ragyogó színeit. Most már elkészült tervével, de volt egy eset, amikor szándéka megelőzte a lehetőséget. Ez volt az ö esete a kéméndi piros csizmával. Béla bácsi, egy napon hogy-hogynem, Kéméndre gondolt és úgy rémlett emléke­zetében, hogy a kéméndi lányok és asszo­nyok nagyon szép viseletben jártak s hogy valamikor piros csizmát viseltek. A piros csizma viselete annyira nép­szerű volt valamikor, hogy még dal is szólt róla: Amíg engem Szerettél, Piros csizmát viseltél, De amióta nem szeretsz, Mezítláb is elmehetsz. — Hívja csak fel gyorsan Kéméndet, — — mondotta Béla bácsi titkárának. —- A jegyzői irodát. Eszeágában se járt, hogy Kéménd ,kül­földön” lehet. Az összeköttetés hamar létrejött, Béla bácsi odament a készülék- hete, bemutatkozott s azt mondotta: —; Kedves jegyző úr, aziránt érdeklő­döm, hogy vam-e még Kéménden piros csizma s aranykontyot viselnek-e még a lányok f — Talán van csizmá, gondolom lesz, minek kell az? — hangzott furcsa kiej­téssel. Béla bácsi elmagyarázta, hogy a Ma­gyar Bokrétaszövetség bokrétába szeretné gyűjteni a derék kéméndieket is. — Akkor talon jobb lest, ha beszél a tanító úrral. Az magyar. Béla bácsi hangja elakadt a telefonba. Hirtelenében azt még csak megértette, hogy valaki rosszul beszél magyarul, ki tudja, milyen nemzetiségű? de hogy nem vallja magát magyarnak, az megfi furcsa.., Különösen furcsa, ha egy ma­gyar község jegyzője állítja magáról, hogy nem magyar. Ö nem magyar, de a tanító igen. Minthogy azonban Béla bácsi sok fur­csaságot tapasztalt már az életben, nem is törte a fejét rajta, hanem levélben a ma­gyar tanítóhoz fordult, Csepreghy Kál­mánhoz, aki négy-öt nap múlva hosszú levélben készségesen szolgált felvilágosí­tással a kéméndiek viseletéről. Szép, lelkes levelet írt s ízes magyarsággal fejezte ki nagy boldogságát afölött, hogy a Magyar Bokrétaszövetség a szerény kéméndiekre is gondolt. Levelét azonban Béla bácsi legnagyobb megdöbbenésére így fejezte be: — Esek után mondanom sem kell, a leg­nagyobb készséggel állok rendelkezésre, csak an« kérném mélyen. Htodéit Pn*m>­intézmény keretei között kötött meg. Az Excelsior lehetségesnek tartja, hogy francia részről bizonyos feltételekhez fog­ják kötni a frsncia-szovjelt szövetségi vi­szony fenntartását. Ha Moszkva súlyt vet a francia-szovjet segélynyújtási egyez­mény fennmaradására — írja a lap —, úgy egyszersmindenkorra véget kell vetnie a belügyeinkbe való beavatkozásnak. Ha viszont szovjetrészről továbbra is or­szágunk belső rendjének felforgatására törekszenek, úgy semmi ok sincs arra, hogy Franciaország továbbra is érvény­ben tartsa ezt a szövetségi szerződést. bátyámat, hogy mielőtt a szervezést meg­kezdené, intézzen kérelmet a prágai kul­tuszminisztériumhoz, hogy engedélyt kap­jak, mert anélkül nem kezdhetek mun­kámba. Béla bácái azt hitte, hogy álmodik. Miért kell neki egy magyar falu bokréta- ügyében a prágai kultuszminisztériumhoz fordulni. Mi köze Kéméndnek Prágához. És ekkor elővette a térképet. így tudta meg, hogy Kéménd — Cseh­szlovákiához tartozik. Azaz hála Istennek, már csak tartozott, fm. i.) Felhívás a Felvidék sakk-köreinek vezetőségéhez Szükséges, hogy a felszabadult Felvidék sakkéletét minél előbb bekapcsoljuk a ma­gyar sakkélet lüktető vérkeringésébe. En­nek előkészítése céljából tájékozódni aka­runk a Felvidéken a cseh megszállás alatt működött! sakk-körök szervezetéről, tiszti­karáról, taglétszámáról, működésük lénye­ges elemeiről. A magyar sakkélet is most benső re­form és megújhodás útján jár és az a kis kör, amely Maróczy Géza ma­gyar nagymesterrel és Sipőcz László igaz­gatóval az. élén ezt a belső megújhodást munkálja, számít a felvidéki magyar sakk­körök friss lendületére, magyar akarására. Az a terv, hogy a felvidéki sakk-egyesületeket bekap­csoljuk az országos csapatbajnokság intézményébe és jelentős sakk-eseményeknek, versenyek­nek, előadásoknak rendezésével a magyar sakk-kultúra legmagasabb fokát nyújtsuk a számukra. JKérjük tehát az egyesületek vezetőségét, hogy a kért információkat küldjék be Vécsey Zoltán dr.-nak, a Felvi­déki Magyar Hirlan szerkesztőségébe. Svéd képviselőnő lelkes szavai Magyarországról Stockholm, december 1. A svéd lapok terje­delmes cikkekben számolnak be Elsie Hed- ström dr., a svéd parlament tagjának Göte­borgban legutóbb megtartott. Magyarország helyzetét ismertető nagyhatású előadásáról. Hedström dr. a Gyógyhelyi Bizottság meghí­vására még a nyár folyamán Budapesten járt, ahol a magyar főváros gyógytényezőit és szo­ciális berendezéseit tanulmányozta. Hedström dr. Göteborgban megtartott elő­adásában ismertette a magyarságnak revíziós küzdelmét és céltudatos törhetetlen akarat­erejét, amellyel a trianoni bilincseket egymás­után lerázza. Hangoztatta, hogy Európa csak hálával és elismeréssel tartozik ennek a bátor és büszke nemzetnek, mert Európa civilizáció­ját megvédte a Kelet felöl létét és kultúráját veszélyeztető támadásoktól. Megemlítette, hogy Magyarországot a múltban gyakran érték nemzeti katasztrófák, amelyekből azonban mindannyiszor csodával határos módon fel tu­dott támadni és vissza tudta szerezni azt a helyet, amely ezt a nemzetet az európai népek közösségében jogosan megületi. Ismertette továbbá a magyar idegenfor­galom nagyszabású fellendülését, a magyar főváros gyógytényezőinek páratlan értékét és azokat a törekvéseket, amelyek a nép széles rétegeinek szociális és egészségügyi viszonyai­nak javítását célozzák. Csak elismeréssel és rokonszenvvel lehet — mondotta — ennek a kiváló nemzetnek a jobb jövő elérésére foly­tatott küzdelmét figyeleméi kísérni. A csonkaországi és a felvidéki fiatalság találkozója Kétévtizedes kisebbségi harcaiban a fel­Paulioí Béla ©sete a kéméndi piros csizmával

Next

/
Thumbnails
Contents