Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-17 / 35. szám

2 TÍTtWIffVt • 1938 DECEMBER 11. SZOMBAT nyomó része Cseh-Szlovákia keretében maradt. Azonban Ungvár városának fon­tosságára való tekintettel külön inegye létesül Ungvár székhellyel. - - - ­Kárpátalja többi részét Berég—Ugo'csa egyesített vármegye névvel foglalják köz- igazgatási egységbe és ennek a megyé­nek székhelye Beregszász lesz. Egyes felvidéki járásokat már meg­lévő magyar megyékhez csatolták, így a párkányi járást Esztergom megyéhez, a losoncit Nógrádhoz, a királyhelmecit Zemplénhez. A nagykaposi és az ung­vári járás Ungmegyét alkotja. A városok A fölsorolásból kitűnik, hogy a Fel­vidék területét tíz vármegye ' területe közt osztották föl. Az új megyék közül a legtöbb lakosa Komárom megyének lesz, a legkevesebb Ung megyének. Kassa természetesen ismét nemcsak megyeszékhely lesz, hanem egyúttal a megyével egyenrangú törvényhatósági város is lesz. Megyei városok rangját kapják a kö­vetkező visszakerült városok: Munkács, Komárom és Ungvár. Boncszos Miklós államtitkár b em utatk o szott a belügy- minissz tóriumban , Vitéz Bonczos Miklós dr. belügyi ál­lamtitkárt pénteken délben mutatta be a belügyminiszter tisztikarának vitéz Ke- resztes-Fischer Ferenc dr. belügyminisz­ter. A miniszter kérte a belügyi tisztvise­lőket, hogy fogadjál! szeretettel és meg­értéssel az új államtitkárt, aki az ő in­tencióit fogja képviselni. Bonczos államtitkár bemutatkozó beszé­dében mindenekelőtt megköszönte a kor­mányzó és a kormány bizalmát, majd rö­viden ismertette eddigi pályafutását. Hangoztatta, hogy jól tudja, hogy népi, szociális és fajvédő kormányba jött szol­gálatra. Azt is tudja, hogy Imrédy Béla egy új Magyarország felépítésére vállal­kozott. Ebien a munkában a kormányt támogatni akarja és fogja. A követke­zőkben kifejezte azt a véleményét, hegy a közigazgatásnak jónak, igazságosnak, gyorsnak, olcsónak és szociálisnak kell lennie. A közigazgatásban a Icöz szolgá­latán van a hangsúly, Nagyon helyes úton jár a kormányzó, amikor rend­ezerbe foglalja minden vidék szociális problémáik Nagy tapssal fogadták az új államtit­kár bemutatkozóbeszédék Csatornával kötik össze az Atlanti- Óceánt és a Föld­Véres csata Palesztina viharsarkában lljabb terrorcselekmények és bombamerényietek Jeruzsálem, december 16. Palesztina viharsarkában, Nablus és Tulkarem kö­zött, az országút mentén nagy ütközet folyik. Az eddigi jelentéseik szerint az ütközetnek angol katonák is áldozatul estek. A hivatalos jelentések szerint két angol tiszt és egy angol katona sú­lyosan megsebesült. Az arabok vesz­teségeit a hivatalos jelentés még nem közli. Ügy látszik, az arabok ellenállása igen heves volt, mert az angolok csapatmegerősítéseket kér« tek. Ramleh légikikötőjében, amely az an­gol légihaderő támaszpontja, egy angol őrszem megállásra szólított fel egy ara­bot s amikor az nem állt meg, agyon­lőtte. A nablus—tnlkaremi úton egy angol katonai tehergépkocsi alatt bomba robbant föl. Egy katona meg­halt, négy pedig megsebesült. Rafiája arab falu átkutatása közben az angol katonák megöltek egy arabot, aki szökést kísérelt meg. További négy falut is átkutattak. A Genezáret-tó közelében lévő Sanekh községben két rendőrt sú­lyosan megsebesítettek. Közelebbi rész­letekről még nem érkezett jelentés. Jeruzsálem közelében pénteken föld­alatti akna robbant egy katonai szál­lítmány alatt, még pedig ugyanazon a helyen, ahol előző nap is volt ha« sonló robbanás. A csütörtöki robbanásnál egy angol ka tona életét vesztette, míg a pénteki rob­banásnak egy halottja és négy sebesültje volt. A palesztinai forradalmi arab kor­mány legfőbb bírósága halálra ítélte az arab csapatok nyolc tagját, mert érték­tárgyakat loptak az egyik jaffai házból. Óránként egymilliárd kiadást szavaz meg a francia kamara Kétórás vita — másfél percről Páris, december 16. A képviselőház meg­kezdte az 1939. évi költségvetési javaslat tárgyalását. A vitát a rendkívül meg­gyorsított tárgyalási mód alkalmazásá­val folytatják le. Minden egyes képviselő felszólalását három és félperere korlátoz­ták. A hatvanhatmilliárdos költségvetési terv letárgyalására összesen hatvan­hat órát szántak, vagyis a képviselő­ház átlagban óránként egymilliárd­nyi kiadást fog megszavazni. Marin képviselő azt indítványozta, hogy az, egyes felszólalások időtartamát három és fél perc helyett öt percben ál­lapítsák meg. A Ház két óra hosszat vi­tatkozóit a javaslatról és végül is nagy többséggel a három és félperces, korláto­zás fenntartása mellett döntött. A sajtó megjegyzi, hogy < . , ■ • ‘ , a* így elvesztett két óra éppen ele­gendő lett volna ahhoz, hogy a fel­szólalások időtartamát másfélperccel kibővítsék. Tegnap este a képviselőház az igazság­ügyi és közoktatásügyi tárca költségve­téseit tárgyalta le. ■u—■— wm t i Súlyos ellentétek ■ * az Egyesült Államok és Argentína között a pán­amerikai konferencián Latinameriha köztársaságai nem hajlandók szolgálni az USA világhatalmi érdekeit közi-tengert London, december 16. A Daily Tele- praph nagy, feltűaéstkeltő párisi je­lentést közöl, amely szerint a francia és az angol kormány, továbbá holland ér dekelt körök között megállapodás jött létre, hogy csatornával kötik össze az Atlanti-óceánt a Földközi-tengerrel. A csatornát Délfranciaországon veze­tik keresztül és alkalmassá teszik óceán­járó hajók és hadihajók közlekedésére. Az óriási csatornán keresztül haladná­nak az angol és francia óceánjárók, to­vábbá hadihajók. Arról van szó, hogy á Bordeaux és a La Nouvelie között már most meglévő csatorna-hálózatot 90 millió font (mint­egy két és negyed milliárd pengő) költ­séggel kiszélesítsék, A lap megjegyzi, hogy a nagyszabású ésatornaénítéssei legfeljebb 1942 decemberében készülné­nek el. A csatornaépítés százezer emberi foglalkoztat ^gy éven keresztül. Palásth^ Mércéig A csodák szigete cimü, a huItwszm'nisVferiuVi álla! kitüntetek! ifjúsági regénye. ÁraP3-S© lost^i száilite,ssil ^gyütt.l Megrendelhető: Palftstky .MntcNjnj Buda­pest, VII., Bethlen fíábotyi. 6. IT címen. Lima, decetnber 16. A perui fővárosban tartott pánamerikai konferencián az Egyesült Államok terveinek legnagyobb ellenzéke Argentína. Az északamerikai államférfiak sze­rették volna az egész kontinenst az északamerikai Unió politikai befo­lyása alatt szorosabb szövetségben egyesíteni. Cantilo argentínai kül­ügyminiszter vette észre elsőnek a tervben rejlő veszélyeket. Az Unió terve szerint amerikai nép- szövetséget, amerikai államközi bíróságot és az összes amerikai államokra kiterjedő védő szövetséget kellett volna létesíteni Ez a terv azonban még a konferencia Ősz- szeülése előtt kilátástalanná vált. Az ar gentinai megbízottak ugyanis a többna­pos tengeri úton, Valparaisótól Callaóig, Lima kikötőjéig együtt utaztak Uruguay, Paraguay és Chile megbízottaival és az úton volt alkalmuk kifejteni álláspont jukat a szomszédállamok delegátusai előtt. Az északamerikai terv egyedül Bra­zíliában talált némi visszhangra, de csupán a védszövetségre vonatko­zóan. Ilyen védszövetség létesítésére ugyanis éppen Brazília vetette fel az első tervet még 1936-ban. A brazíliai terv szerint a kölcsönös segélynyújtási egyezmény nem­csak külső katonai támadás,.hanem ide­gen propaganda ellen is védelmet nyúj­tott volna az egyes amerikai államoknak függetlenségük megóvása érdekében. A legtöbb délamerikai állam azonban már tudatára ébredt annak, hogy minden messzebbmenő együttműkö­dés az Egyesült Államokkal azt a veszélyt rejti magában, hogy Latin- Amerika köztársaságai az északame­rikai Unió világhatalmi érdekeinek szolgálatába állanak és olyau konfliktusokba keveredhetnek bele, amelyekhez semmi érdekük nem fűződik. Ma már egyre több délamerikai állam előtt lesz világos, hogy teljes füg­getlenségét csak úgy őrizheti meg, ha se- milyen irányban nem köti le magát és kereskedelmi szerződéseinél is elsősorban saját érdekeit kell szem előtt tartania, nem a szépén csengő, de semmi 'pozití­vumot nem tartalmazó pánamerikai jel­szót. A pánamerikai kongresszus tegnapi ülésén újabb súlyos ellentétek merültek fel az Északamerikai Egyesült Államok éa több délamerikai állam között Argentína és Mexikó közös indítványt nyújtott be, amelyben azt javasolták» hogy egyik amerikai állam se részesít­hesse diplomáciai védelemben egy másik amerikai állam területén letelepedett polgárait, hanem nyugodjon bele abba, hogy a letelepedettek a vendéglátó állami védelme alatt állanak. Ennek az indítványnak az éle kifeje* zetten a washingtoni kormány ellen irá­nyul, amely saját állampolgárainak vé­delmét igen gyakran ürügyül használta fel arra, hogy beleavatkozzon a delame-« rikai államok ügyeibe és rájuk kény* szerítse az Egyesült Államok pénzügyi vagy gazdasági elgondolásait. A washingtoni kormány megbízottja bejelentette a pánamerikai kon­gresszusnak, hogy semmiesetre sem járul hozzá az argentínai és mexikói indítvány megszavazásához s miután sem Argentina, sem Mexikó nem hajlandó visszavonni javaslatát, az ellentétek végleg kiéleződtek s a pán­amerikai kongresszus sikere kilátásta­lanná vált. Hitler fogadta a kínai nagykövetet és a holland követet Berlin, december 16. Hitler vessér és kancellár pénteken szokásos szertartásos keretben fogadta Csen-Osieh újonnan ki­nevezett kínai nagykövetet, aki ez alka­lommal átnyújtotta megbízólevelét, vala­mint elődjének, Tien-Fong-Csang dr.-naJc Visszahívó levelét. Csen-Osieh nagykövet beszédében töb­bek között kijelentette, hogy egyfelől Kina gazdag természeti kincseivel és a béke iránti törekvésével, másfelől Német­ország tudományos és műszaki tapaszta* lataival a legjobban kiegészíthetné egy­mást. A külpolitika terén a kínai kor­mányt nemcsak az a cél vezérli, hogy kapcsolatait minden barátságos állammal fenntartsa, hanem tovább is fejlessze. Eb a szellem azonos a német kqtmány.és a német pép felfogásával* Hitler vezér és kancellár a következők­ben válaszolt a kínai nagykövet üdvözlő szavaira: — A kölcsönös törekvést, amely a két nép kulturális kapcsolatainak kimélyíté­sére irányul, a jövőben is fenn akarjuk tartani. Ö is a két nép különböző gazdasági fel­építéséből folyó lehetőségeket tekinti a további kölcsönös gazdasági kapcsolatok kialakulásának alapjául. A kínai nagykövét távozása utájd Hitler kancelár Jonkherr van Haersman de With dr. hollandi követet fogadta, aki most foglalta el a gépkocsiszeren­csétlenség következtében elhunyt Ridder von Rappard követ helyét Van Haersman de With követ megbízó- levelének átnyujtása után hangsúlyozta azokat a barátságos kapcsolatokat, ame­lyek a két országot ősidők óta összefűzik és amelyeket a jövőben is ápolni kíván­nak. Hitler kancellár válaszában mindenek­előtt megemlékezett a tragikusan elhunyt Ridder van Rappard követről és hangsú­lyozta, hogy Németország is nagy súlyt helyez a két ország baráti kapcsolatainak fentartására. Lerombolják a párisi nyomortanyát Paris, december 16. Páris délkeleti ré­szén most lakoltatták ki hatóságilag a Jeanne d'Arc nevű nyomortanya lakóit. Az elképzelhetetlen piszkos és nyomorúságos odúkban lakó csavar­gók, rongyszedők és egyéb kétes ele­mek kilakoltatása nem ment símán és a rendőrségnek sokszor erélyesen kellett, fellépnie. A nyomortanyát hatóságilag lerombol­ják, de ezzel még nem tüntették el a gyönyörű világváros összes hasonló ne­gyedeit. A Sainte Quen és a Saint De­nis kapuk között van egy másik hasonló nyomorne­gyed, ahol egyes családok a szó szo­ros értelmében papírházakban lak­nak. Nincs olyan városi tanácsülés, amelyen ez a negyed szóba ne kerülne, de eltün­tetésére még mindig nem találtak mó­dot.

Next

/
Thumbnails
Contents