Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-16 / 34. szám

8 TEMHDETK! 1938 DECEMBER 1«. PÉNTEK Nagyszabású „tisztogatási akció" a GPU szervezetében . Jezsov GPU főnök bűnlajstroma Moszkva, december 5. Jezsov, a GPU rettegett főnökének elbocsátása csupán kezdete volt egy nagyszabású tisztogatási akciónak, amelyet az egész GPU szerve­zetében végrehajtanak. Mindenekelőtt * az úgynevezett szovjetorosz ellen­őrző bizottság tágjai ellen indult meg a vizsgálat. iJezsov három éven keresztül elnöke volt ennek a bizottságnak s most eltávolítot­ták mindazokat, akik az elmozdított nép­biztossal együtt dolgoztak. Azf ismertebb kommunista személyiségek közül elmoz­dították Bilenszki és Brasylevics bizott­sági tagokat. Kosziovot, a bizottság he­lyettes elnökét letartóztatták. A tisztoga­tási akciót maga a GPU új vezetője, Be- rija végzi. Kievből érkező jelentés szerint a kon- zomol ifjúkommunista szervezet most kinevezett első titkára, Mihajlov, Kievbe érkezett, hogy átszervezze az ukrán if jix- kommunista szövetséget. Mihajlov meg­érkezése után beszédet is mondott, mely­ben többek között megállapította, hogy Szovjetukrajnában az utóbbi időben ellenzéki szervezkedést lepleztek le, amelynek tevékenységi területe főleg az ifjúsági szervezetekre terjed ki. Az ukrán ifjúkommunista szervezetek feladata — mondotta Mihajlov —, hogy ezt az ellenzéki megmozdulást elfojtsa. A párizsi Matin moszkvai jelentése szerint Jezsov elmozdított belügyi nép­biztos megjelent az ügyében kiküldött vizsgálóbizottság előtt. Jezsov ellen a következő vádakat emelték: 1. mint a titkosrendőrség ügynöke, megsértette a szovjetalkotmányt; 2. felelős azért, hogy a titkosrendőr­ség szervei nem tartották tiszte­letben az alkotmány intézkedéseit, valamint az igazságügyi hatósá­gok döntéseit; 3. Jezsov a titkosrendőrséget is saját érdekeinek szolgálatába állította. Valószínű, hogy Jezsovot nemsokára letartóztatják. 1 2 Schacht nagyfontosságú tárgyalásai Londonban Az angol-német kereskedelmi háború és a zsidókérdés London, december 15. Schacht dr. biro­dalmi jegybankkormányzó londoni tár­gyalásaival kapcsolatban azt írják az 'lángol lapok, hogy a német jegybankkor ’/mányzó nem folytat hivatalos megbeszé­léseket, hanem csak tájékozódni akar az időszerű kérdésekről. Megbeszéléseinek központjában a né­metországi zsidók tömeges kivándo­roltatásának pénzügyi lebonyolítása áll. Erről a kérdésről Schacht dr. eszmecserét folytat az eviani mene­kültügyi konferencián megalakított nemzetközi bizottság amerikai elnö­kével is, aki már hosszabb ideje Lon­donban tartózkodik. A német jegybankkormányzó a zsidó­kérdésen kívül az agol—német kereske­delmi kapcsolatok problémáját is meg­vitatja Londonban. Közvetlen gazdasági tárgyalások már két év óta nem voltak Anglia és Német­ország között és azóta rendkívül kiélező­dött a verseny az angol és a német ex portipar között a világpiacon. A Daily Telegraph diplomáciai levele­zője szerint Schacht londoni kiküldetésé­nek főcélja; 1. annak megállapítása, hogy milyen komoly Anglia azon fenyegetése, hogy felveszi a kereskedelmi hábo­rút Németországgal Közép- és Dél- keleteurópában, és a latin-amerikai piacokért. 2. annak megvizsgálása, mennyiben hajlandók más országok a németor­szági zsidókivándorlást elősegíteni. Londoni tanácskozásai során találkozni fog Rublee-ve 1, a menekültügyi bizottság irodájának amerikai igazgatójával. A Times szerint Schacht londoni meg­beszélései során szó lesz Cseh-Szlovákia tengerentúli adósságairól, továbbá a német hitel- rögzítő-egyezmény meghosszabbításá­ról is. A Daily Herald szerint Schacht ki fogja jelenteni, hogy a német kormány hajlandó megen­gedni, hogy a zsidó kivándorlók va­gyonuk egyrészét magukkal vigyék, de a következő engedmények ellenében í. A főbb német, osztrák és részben a Né­metországra eső cseh külföldi adósságok egyesítése egyetlen kölcsönben, az eredeti kölcsönöknél jóval alacsonyabb kamat lábbal. 2. Kereskedelmi engedmények. A breton szeparatistók bűnpere A tanúkihallgatások után az ügyész tartotta meg vádbeszédét. Utalt arra, hogy a vádlottak súlyos felelősséget vál­laltak magukra; különösen Mordel, aki mint a francia hadsereg tisztje hazaáru­lás bűnébe esett. Tekintettel a mostani súlyos válságra, amelyen Franciaország átmegy, az ügyész a legszigorúbb bünte­tés kiszabását kérte. A védő egyes híresztelésekkel szemben megállapította,.hogy a vádlottak egyet« len fillért sem kaptak Németországtól. A bíróság az ítéletet szombaton hir­deti ki. J ugoszláviában a kormánypárt 304, az ellenzék 74 mandátumot kapott Betiltották Macsek lapját Belgrád, december 15. A Vrcme szerint a vasárnapi választások eredménye alapján a kormánypárt 384 képviselői mandátumot, a Macsek-féle ellenzék pedig 74 mandátumot kap. A választási főbizottság újabb három já­rásban rendelt el új választást. Vasárnap összesen nyolc körzetben tartanak új válasz­tást. Különben most már pontosan megálla­pítható, hogy az egyesült ellenzék a törté­nelmi Szerbiában hét kerületben győzött; Vladimíréin, Umkán, Obrenovácon, Topolán, Arangyelovácon, Gruzsán és l.ebanén. Macsek dr. horvát parasztpártjának spa* latói hivatalos lapját, a Jadranszka Pnevnik- et, bizonytalan időre betiltották. VÉGEREDMÉNY A MEMEL-VIDÉKEN; Német lista: 1f613.737 Litván lista: 256.209 A memeli német képviselők nem teszik le a kaunasi kormány kezeibe az esküt Memel, december 15. Csütörtökön reg­gelre már közismertté váltak Memel vá­ros szavazási eredményei is. Eszerint a memelvidéki németség listája itt is nagy győzelmet aratott. A leadott szavazatok 86.3 százalékát nyerte el a német lista, míg a négy litván lista összesen 13.7 százalékát kapta meg a leadott szavazatoknak. A végleges eredmény így alakul: Neumann dr. német listája 1,613.737 szavazócédulát kapott, a litván lis­ták pedig 256.209 szavazócédulát. Mint ismeretes, minden egyes szavazó 29 szavazócédulával szavazott. A memeli tartománygyülésnek eddig 29 tagja volt, ezek közül 21 volt német és 5 litván. Kovnóból érkező jelentés szerint a litván kormány újból szigorította az ostromállapotot. A kivételes hatalom gyakorlásáról szóló törvény alapján a litván kormány elren­delte, hogy ezentúl külön engedély nélkül senki sem hordhat magánál fegyvert. Tilos bármilyen felvonulást tartani és tiltva van a sztrájk is. A rendeletek meg­szegőit három hónapig terjedő elzárással büntetik. Az újabban letartóztatottak kö­zött van Bistros dr. a demokrata keresz­tény ellenzéki párt vezére is. Varsó, december 15. Memelből ideérke­zett jelentés szerint Neumann dr., a me melvidéki németség vezére, közölte a Me- melvidék új kormányzójával, Gailius szál, hogy a memelvidéki németség listáján megválasztott képviselők nem teszik majd le az esküt a listván kormány kezébe. Neumann dr. hangoztatta, hogy a me­melvidéki statútum nem teszi kötele­zővé az eskütételt a kaunasi kormány kezébe és ezért az új képviselők nem is teszik majd le ezt az esküt. szorosabb kapcsolatokat tarthassa fenn a németországi fajtestvérekkel. A memelvidéki német egységfrontot né­met nemzeti szocialista mozgalommá épí­tik ki. A berlini lapok lelkeshangú cikkekben állapítják meg, hogy a memelvidéki német lakosság az - egész világ színe előtt kétséget kizá­róan bebizonyította német voltát. A lakosság 87.1 százaléka a német egy­ségfront listájára szavazott s ezekután most már úgy Litvániának, mint a me­melvidéki egyezmény aláíró hatalmainak tudomásul kell venniök, hogy a MemeU föld német, Interjú az elrabolt Kutjepov özvegyevei Belgrad, december 15. A Vrerne munka­társa beszélgetést folytatott Kutjepov. tábornok özvegyével, aki férje elhurco­lása óta a bánáti Feliórteplom városká­ban él. Kutjepov tábornokot, mint isme­retes, nyolc évvel ezelőtt rejtélyes körül­mények között elhurcolták Párisból s ugyanez a sors érte később a párisi orosz emigránsok új vezérét, Miller táborno­kot is, akinek elhurcolása miatt most ítélték húszévi kényszermunkára. Páris- ban Plevickája ismert orosz táncosnőt, Szkoblin volt tábornok feleségét.. Kutje- povné, akinek egy tizenhároméves kis­fia is van, elmondotta az újságíró előtt, hogy már férje eltűnése alkalmából is Plevickájára gyanakodott. Ez az asz- szony kezdettől fogva nem tetszett neki s viselkedése Kutjepov tábornok eltű­nése után még gyanúsabbá vált. Sajnos, bizonyítékok nem voltak ellene és így akkoriban nem lehetett feljelenteni a táncosnőt. Á vád szerint el akarták szakítani Bretagnet Franciaországtól Páris, december 15. A reunesi büntető- törvényszéken tegnap kezdődött meg a nemzeti breton párt vezetői ellen indí­tott per. A per vádlottjai de Beauvais, a nemzeti breton párt elnöke és Mordel, a Breiz-Ato című breton autonomist» lap főszerkesztője. A vádlottak ebben a lapban felszólították híveiket, hogy mi­nél nagyobb számban jelenjenek meg a tárgyaláson, amely szerintük „történelmi és világjelentőségű“ per lesz. A bíróság elnöke a tárgyalás megnyi­tása után rámutatott arra, hogy a vádlottak 1938-ban falragaszok és újságcikkek útján megkísérelték, hogy megsértsék Franciaország nem­zet.! terül elének épségét. Ezért mind­két vádlott vállalta is a teljes fele­lősséget. Az elnök ezután felolvasott néhány cik­ket, amelyben a vádlottak azt igyekez­nek bebizonyítani, hogy Bretagne csak akkor érheti el teljes virágzását és ki­fejlődését, ha elszakad Franciaországtól és önálló köztársaság lesz. Ezután a vádlottak hosszasan ismertet ték programjukat. Végül azt követelték, hogy Franciaország adja meg a bretonoknak azt, amit a békeszerződésekben a külföldi álla­moknak megadtak, nevezetesen a nemzetközi jog alkalmazá­sát és a saját nyelv használatát. „Á memelvidéki németség nem ismeri el választó- vonalnak a hivatalos német határt Berlin, december 15. A memelvidéki né­metség nem ismeri el többé választóvo­nalnak a hivatalos német határt, — je­lentette ki csütörtökön a sajtó képviselői előtt a memelvidéki német egységfront vezére, Neumann dr. A memelvidéki vá­lasztások bebizonyították, — mondotta Neumann — hogy az egységfront az egész memelvidéki németséget felöleli. A Memelvidéket ma már csak poli­tikai határok választják el Német­országtól, népi határ azonban nincs többé. A memelvidéki németség min­den eszközt igénybevess, bogy a leg­A német rendőrség intézkedései a cigányok ellen Berlin, december ló A német rendőrség különböző intézkedéseket adott ki a ci­gányok megrendszabályozására. fgy többi között a cigányok nem kaphatnak személyazonossági igazolványt és fegy­verviselési engedélyt. Ugyancsak tilos a cigányoknak az 500.000 lélcknél nagyobb városokba költözni. A cigányok a cigánytanyákon csak rendőri engedéllyel megbatározott ideig és bizonyos bér ellenében tartózkodhat­nak. A tanya lebontása után mindet újra rendbe kell hozni és csak rendőri vizsgá­lat után vonulhatnak el. A Birodalom határát külföldi állampolgárságú cigá­nyok nem léphetik át.

Next

/
Thumbnails
Contents