Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-15 / 33. szám

10 TEWIDEtl .MaßfakRHIKIiSB 1938 DECEMBER 15. CSÜTÖRTÖK Qgij kell (fiúidózni a qifeniuk tested és lelkét JHiiyyav tudás, a yyennek táplálkozásatrót, a játékról, a testi büntetésről, igénytelenség­ről, az ön tinta toss á y ró l SKÖZGA7DASÁG f A súlyos nemzetközi válság ellenére javult Magyarország gazdasági helyzete Budapest, december 14. A Magyar Katolikus Orvosok Szent Lukács Egyesülete most tartotta e havi ülé­sét Az ülésen Padányi-F ranch Antal dr. tanügyi főtanácsos, akadémiai igaz­gató „A családi nevelés alapvető kérdé­sei“ címmel tartott előadást, amelynek elején az orvostudomány és a neveléstu­domány közötti kapcsolatra mutatott rá, ■hangoztatva, hogy amikor az orvos a testet gyógyítja, a lelket sem hagyja figyelmen kívül, a pedagógus pedig, amikor a lelket irányítja, tulajdonképpen a testet is gondozza. A nevelés célja az egységes világnézet, a, család célja a gyermek, amelynek a család központjának kell lenie. Minden a gyermekért történjék, de ne a gyermek szerint, A nevelésnek már a születés napján meg kell Indulnia a test nevelése út­ján. A helyes, határozott időt köve­telő táplálkozás az alapja a lelki ne­velésnek is. Foglalkozott az előadó a testi büntetés kérdésével is és megállapítota, hogy azt az iskolában alkalmazni nem lehet, a Az angol sajtó Liszt Ferencről és Kentner Lajos magyar zongoraművészről Londonból jelentik: Kentner Lajos ma­gyar zongoraművész négy rádióhangver­seny. keretében ismertette meg az angol közönséget Liszt' „Vándorévek“ (Annáén de Pélerinage) című szerzeménysorozatá- nak valamennyi darabjával. A techni­kailag és zeneértelmezési szempontból egyaránt nagyszerű teljesítményt az egész angol zenei világ elsőrangú fon­tosságú eseményként üdvözölte annál inkább, mivel Angliában először került a teljes gyűjtemény egységes előadásra. Constant Lambert, a legkiválóbb angol modern zeneszerző, a Radio Timcs-haa, az angol rádió hárommillió példányban megjelenő folyóiratában hosszabb és mélyjáratú tanulmányban ismerteti a „Vándoréveket“, amelyeket általános mű­vészettörténeti szempontból a romanti­kus korszak egyik legkimagaslóbb alko­tásának minősít s részletesen kimutatja, hogy Liszt szerzeményei nemcsak Wag­yi erre gyakoroltak döntő befolyást, ha­nem Grieg természetimádó lírája és Magyar turistavilág Rozsnyón A felszabadított Rozsnyó és környéke igen gazdag természeti szépségekben és különös nevezetessége, hogy határában fekszik a meg­nagyobbodott ország legmagasabb pontja, az 1286 méter magas Barátkő. A városban a cseh uralom alatt két egyesü­let működött, egy magyar és egy cseh. A cse­hek a magyar egyesület működése elé sok ne­hézséget gördítettek, úgy hogy a mágyar egyesület nyolc éve már úgyszólván semmi­féle hivatalos működést nem fejtett ki. Most ismét fellángolt a tömörülés gondolata és el­határozták, hogy egyesületet alakítanak és ké­rik felvételüket a Magyar Turista Szövetségbe. A mozgalom élén a város társadalmának ve­zető tagjai állanak, akik az előmunkálatok­kal Varga Sándor dr. tanárt és Schauer Gyula ardőt.andesőst bízták meg. családban viszont — ha elkerülhetetlen — okosan és bölcsen alkalmazható. Nagyon fontos a család és az egész nemzet szempontjából az igénytelen­ségre való nevelés. A gyermek lelki életének fő jellemvo­násai: a játék, a mese és a dal. A játék tulajdoniképpen a gyermek munkája és az előadó érdekesen fejtette ki, hogyan megy át ez a felnőtt munkájába. A gyer­mek mennyire akar dolgozni a maga módja szerint és milyen boldog, ha tud valamit dolgozni. A gyermekkel kell játszani, de ő maga ne legyen játékszer. Mindig komolyan kell őt venni. Előadása végén az öntudatos magyar gondolatra való nevelésről szólott az elő­adó. A magyar öntudat körül nagy hiá­nyok vannak. Utalt itt a jazz zenére s a külföldi táncokra, amelyek helyett a ma­gyar muzsikát, a magyar táncokat kel­lene inkább kultiválni. Az érdekes előadásért az elnöklő Boch- kor Adóm egyet. m. tanár mondott me­leg szavakkal köszönetét, Debussy és a francia impresszionisták merész harmonisztikája előtt az utat egyengették, sőt megjósolták Bartók el­jövetelét is. (*) A színművészeti és filmművészeti kamarák választásai. A Felvidéki Ma­gyar Hírlap beszámolt már arról, hogy megtörtént az elektorválasztás a szín­házi- és filmkamarában. Szerdára vir radó éjszaka befejezték a filmkamarábau leadott szavazatok megszámlálását. Esze rint győzött a hivatalos lista, egyetlen változtatással: Harsányt Rezső helyett Apáthy Imrét választották elektorrá. A színművészeti kamarában leadott szava­zatok megszámlálása még folyik. (*) TIZENÖTÉVES MAGYAR ZON­GORAMŰVÉSZNŐ SIKERE AMERI KÁBAN. Meissner Lujza tizenötéves magyar zongoraművésznő Észak- Amerikában Kansas City-ben hang­versenyt adott. Rendkívüli sikere volt, az amerikai lapok hosszú tudósítások­ban méltatták tehetségét. A nagy siker hatása alatt le szerződtették Meissner Lujzát a newyorki filmharmonikusok szólistájának. — Kállay Miklós vígjátékát mutatja he a Nemzeti Színház. A budapesti Nemzeti Szín­ház egyik következő újdonsága Kállay Miklós­nak Rontó Pál című verses vígjátéka lesz. A vígjáték Lengyelországbün játszódik, hősei azonban magyar huszárok, az ő dicsőségüket viszi színpadra a Rontó Pál. December 17-én budapesti, diósgyőri, ózdi és salgótarjáni turisták nagyobb csapata láto­gat el Rozsnyóra, — A budapesti tekemérkőzések. A leg­utóbb tartott bajnoki tekemérkőzések eredménye: Nyolcas csapatok (8/100 teli): Kőbányai Kaszinó—BSZKBT A) 4236: 4177. A győztes csapat átlaga 529.5 fa- Legjobb dobó: Körmendi és Balázs 564, Előre—HÉV 4491:4308. Legjobb dobó: Mil- kovits 582 fa, Weiss Manfréd—Corvin 4355:4112. Legjobb dobó: Vida 588 fa, Ha­tos csapatok: (6/50 teli, 50 tarolás). A) cso­port: Kőbányai Kaszinó-Corvin 2378:1988. Legjobb dobó: Trunner 416, B) csoport: Köztisztv. Szövetkezete-Danuvia 2205:2146. Legjobb dobó: Hargitai II. 384. MAVAG B)-ElőreB) 2237:1830. Legjobb dobó: Gábor 397, Weiss Manfréd-BSZKRT B) 2452:2378. Legjobb dobó: Varga 428 fa. Budapest, december 14. A Magyar Gaz­daságkutató Intézet ma hozta nyilvános­ságra november hónap végére összeállí­tott gazdasági helyzet jelentését, amelyet az alábbiakban ismertetünk. A szeptem­beri nemzetközi politikai válság és az azt megoldó müncheni egyezmény és bécsi döntőbírósági ítélet mélyreható változásokat idézett elő gazdasági vonat­kozásban is. A tőkének tengerentúlra áramlása mellett erős feszültség jelent­kezett csaknem valamennyi európai or­szág pénzpiacán s a világ vezető árú- és értéktőzsdéin nagy árfolyamkilengések jelentkeztek. A világgazdasági helyzet képe az utolsó hónapokban nem volt egy­séges. A jövő kilátásai pedig erősen bi­zonytalanok. Magyarország gazdasági helyzete az utolsó hónapok során a súlyos nem­zetközi politikai válság ellenére meg­javult. A mezőgazdaság helyzete a gazdasági év első hónapjaiban kedvezően alakult, A mezőgazdaság vásárló ereje július- szeptember hónapokban rendkívüli mértékben, 21 százalékkal emelkedett és 33 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ezt az emelkedést a sertéshizlalás jöve­delmezőségének javulása mellett túlnyo­mórészt az idézte elő, hogy előző évnél lényegesen nagyobb búzatermésből a szó- banlorgó hónapokban a Viszonylag ma­gas búzaár következtében, a termésnek a szokottnál nagyobb hányada hozzávető­legesen 7 millió o került piacra, A je­lentés ezután a külkereskedelmi forgalom már ismert adatait elemzi. Emelkedett az ipari termelés A nagykereskedelmi árszínvonal augusztus—szeptember hónapokban 3%- kal emelkedett, majd októberben stag nált. A pénzpiac a szeptemberi rendkívüli eseményekkel szemben nagy ellenállóképességet tanúsított. A gazdasági élet fejlődését a Felvi­dék egy részének visszacsatolása mélyrehatóan fogja befolyásolni. Magyarország gazdasági élete ked­vező strukturális változás előtt áll, amely új helyzetet fog teremteni. Az ipari termelés várható fejlődését il­letőleg mindenekelőtt két fontos válto­zásra kell utalnunk. A Felvidéknek az anyaországgal való egyesülése által az ipar belföldi nyersanyagbázisa ki- szélesedett és fogyasztópiaca meg­nőtt. Lényegesen megjavult a hely­zet a fa-, vasérc-, kő-, magnezit- és kaolinszükséglet kielégítése szem­pontjából. Ezekből a nyersanyagokból ugyan a jö­vőben sem tudjuk majd az egész szükség­letet a belföldön fedezni, de külföldre utaltságunk mégis jelentősen csökkent. A visszatérő terület agrárjellege ki­fejezettebb, mint Magyarországé. S noha a Felvidék visszacsatolt részén néhány nagyobb iparvállalat működik, az mégis jelentős ipari behozatalra szo­rul. Elsősorban a fogyasztási iparok nyertek új pia­cot — a cukor-, szesz- és malomipartól elte­kintve, amely iparágak a visszacsatolt területen az ottani szükségletet megha­ladó kapacitással rendelkeznek. Az ipari termelésnek emelkedése azonban nem csupán az új fogyasztórétegek bekapcso­lásától várható, hanem attól is, hogy a Felvidéken már a közeljövőben je­lentős beruházási szükséglet fog mu­tatkozni. A termelés várható megnagyobbodása néhány ipar külföldi nyersanyagszük­ségletét is fokozni fogja. Mégis való­színű, hogy a többletsziikséglet fedezete egyrészt a belföldi nyersanyagbázis ki- szélesbedése, másrészt az exportképesség A bankjegyforgalom emelkedése átmene­tinek bizonyult, November végéig a fize­tési forgalom jelentősen hanyatlott és a szeptember folyamán elvont betétek nagyrésze visszaszívárgott. Az ipari termelés, egy év óta tartó csökkenés után, újból emelkedett; a vo­natkozó indexszám 1938 harmadik negye­dében 13%-kal nőtt. Mind a termelési, mind a fogyasztási javakat előállító ipa­rok foglalkoztatottsága megélénkült. A kormány nagyszabású beruházási tervével kapcsolatban kiadott meg­rendelések a nehéziparok termelésé­nek csökkenését megállították és al­kalmasaknak bizonyultak arra, hogy ezeknek termelését a magániparok beruházási tevékenységének csökke­nése ellenére újból, immár két ne­gyedéven keresztül emelkedő irányba terelje. Az építőiparok foglalkoztatottsága az előző évvel szemben nem rosszabbodott, amiben a vidéki építkezéseknek élénkü­lése mellett szintén a kormány beruhá­zási programjának keretében foganato­sított útépítkezéseknek és középítkezé- seknek, valamint a légvédelmi óvintézke­dések során elrendelt óvóhelyópítkezé- seknek volt szerepe. A fogyasztásnak a harmadik negyedévben, de különösen szeptember folyamán bekövetkezett emel­kedésében kétségtelenül fontos szerepet játszott, hogy a lakosság egy része a külpolitikai válság kiéleződésének ha­tása alatt éléskamráit megtöltötte es szükségletét meghaladó vásárlásokat eszközölt. A fogyasztási iparok termelé­sének emelkedése azonban az említett rendkívüli vásárlásokra csak részben-ve­zethető vissza. Megállapítja a jelenes, hogy a Felvidék egy részének vissza­csatolása előtt, szeptember végén, a kon­junktúra egy eszteudeig tartó hanyat­lása után, adva voltak annak előfeltételei, hogy az ipari termelés a kül- és belpoli­tikai helyzet megszilárdulása esetén is­mét tartósan megélénküljön. növekedése következtében nem fog ne­hézségekbe ütközni. Az, hogy a Felvidék visszacsatolásá­nak az ipari termelésre gyakorolt élén­kítő hatása mikor fog teljesen kibonta­kozni, számos körülménytől függ, így el­sősorban attól, hogy a Felvidék gazdasági élete mikorra kerül az anyaországgal szerves kap­csolatba, továbbá, hogy a Felvidék lakosságának vásárlóképessége, amely a cseh megszállás utolsó ide­jének rendkívüli körülményei követ­keztében erősen romlott, mikorra ja­vul meg annyira, hogy jelentősebb vásárlások formájában jelentkezzék, végül pedig attól is, hogy a Felvidék lakossága mennyire van szükségleti cikkekkel ellátva. Ezek szerint tehát az látszik valószínű­nek, hogy az állami invesztíciók és a la­kosság emelkedő vásárlóereje hatása alatt az utolsó hónapokban lassan megin­dult konjunktúrajavulásnak a Fel­vidék visszacsatolása — a lakóház­építkezés várható hanyatlása elle­nére — már a közeljövőben újabb lendületet fog adni. (—) Karácsony előtt aláírják a lengyel­litván kereskedelmi megállapodást. Varsóból jelentik: A Varsóban és Kaunasban felváltva folytatott lengyel-litván kereskedelmi tárgya­lások befejezéshez közelednek. Valószínűleg még karácsony előtt aláírják a kliring-alapon legtöbb kedvezményt biztosító megállapodást. (—) Az újpesti élelmiszerárusok a vasár­napi munkaszünet mellett. Az Újpesti Élel­miszerárusok Egyesülete és Piaci Kereskedők Egyesülete kedden este nagygyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy minden megalku­vás nélkül betartják a teljes vasárnapi mun- kaszünotet és vasárnap egyáltalán nem nyit­ják ki üzleteiket. A megállapodás január első vasárnapján lép életbe. A nagygyűlésről az újpesti polgármesterhez feliratot intéztek a vasárnapi munka szünet ügyében. ■SzmHÁz-Kön^KabumA- SPORT . A Felvidék visszacsatolása folytán a konjunktúra fellendülése várható

Next

/
Thumbnails
Contents