Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-14 / 32. szám

6 <mwiwvi .Mar.^MiHnaiAE 1938 DECEMBER 14. SZERDA! hozott, ahol a feljelentő helyt állt állí­tásaiért. Ezekre a szórványos esetekre mondotta egy gazdaeraber: # — Az árulókat, még a föld is vesse ki. De előbb fogadja be — tette hozzá je­lentőségteljesen. Ugyancsak ez az ember mondta.: — A kutyámra, ha megharagszom, kö­pök. De az árulóra nem. Sok szó esett, kár is lenne hallgatni róla, az iparcikkek árkülönbségéről. Csehszlovákia ezer és egy okból ezideig olcsóbb árakkal szolgálhatott, mint a Elkésett Vaszilij. Ez a név egyedül áll a noteszemben. Vaszilij borbély és a csehek megver­ték — magyar volta miatt. — Ha az én anyámnak — mondta — születésemkor valaki azt jósolta volna, hogy a fiát magyar volta miatt fogják egyszer megverni, bizonyára megverte Tolna, aki ilyet mond. És most mégis úgy történt. Sok furcsaságot termelt az élet. A szabó, akinél ruhámat vasaltattam, első hallásomra azt árulja el beszédével, hogy szintén orosz. — Hová valói — kérdezem. Kiderül, hogy magyar. De kárpátorosz iskolába kellett járnia kiskorától. Ezért beszél oroszosán. Sokat törtük a fejünket a bevonulás napjaiban, hogy mi történik majd a sok betónerőd­Budapest, december 13. Aki húsz év óta nem járt Magyarországon, mint so kan a felvidékiek közül, azok most cső dálkozással állapíthatják meg többek közt: mekkora óriási fejlődést tett meg a magyar közoktatásügy. A szerencsé­sen megboldogult Prágái Magyar Hír­lap olvasói még élénken emlékezhetnek nyári cikksorozatunkra, amelyben — az Üj Szellem hasábjain is — részletesen ismertettük a Teleki-féle új tanterv iro­dalomoktatás gyökeresén magyar és európai színvonalú reformját. Hosszú évek lassú • munkája érlelte meg ezt a régóta esedékes tanügyi reformot, a ki­próbált szaktudású idősebb gárda és a modern pedagógia szellemében nevelke­dett fiatal tanártársadalom elitje fana­tikus lelkesedéssel működött közre az új magyar iskola megteremtésén. Az áldo­zatos munka gyümölcsei évről-évre je­lentkeztek a tanulóifjúságban: a hábo­rús, majd a forradalmi és ellenforra­dalmi időszak zűrzavarát a huszas és harmincas évek nyugodtabb légköre vál­totta fel, úgyhogy ma már kiegyensú­lyozottabb, színvonalasabb ifjúság ül az iskolapadokban. Számos példával bizo­nyíthatnánk ezt az örvendetes változást, legmeggyőzőbben egy érdekes irodalmi Vállalkozással, 3rodaírni ritkaságok 1929 nyarán a budapesti Berzsenyi Da­niiéi reálgimnázium VII. o. tanulói, ki­tűnő író-tanárjuknak, Vajthó László dr. Vezetésével sajtó alá rendezték és meg­takarított pénzükön kiadták Bessenyei György „Hunyadi“ című eposzát. Egy év múlva, mint érettségiző diákok, Besse­nyei „Tarimónes utazása“ című regényét hozták nyilvánosságra, ugyancsak a sa­ját kiadásukban. A rideg, anyagias vi­lágban akkora feltűnést keltett ez a vál­lalkozás, hogy az elvetett mag rövid ide alatt is mozgalommá nőtt és 1930 decem­ber havában megindult a magyar könyvkiadás legideálisabb vállalkozása: a „Magyar Irodalmi Ritkaságok“ sorozata, Vajthó László irányítása mellett a magyarországi középiskolások közreműködésével s a kir. Magy. Egyetemi Nyomda gondo­zásában. Kisalakú., igénytelen külsejű füzetek szegény Magyarország. Ravasz László püspök ugyan egy nagyon szép beszéd­ben rámutatott arra, hogy a felszaba­dult területek lakossága tudatában van bizonyára annak, hogy szegény anyához tért vissza, de ez a Szegény Anya éppen most végzi el azt a roppant nagy munkát, hogy szegénysége ellenére mindenkinek biztosítsa az őt megillető kenyeret és a javakból munkás, tisztviselő egy aránt kivehesse a részéi A Szegény Anyához a fiák nem tértek üres kézzel és a fiáknak jár abból, ami a testvéreké. tanács del. Bizonyára felrobbantják — gon­doltuk. Megtudtuk, hogy nem robbantjuk fel, egyazon okból, amiért a csehek sem rob­bantották. Túlsókba kerülne. Nem éri meg. Ugyan mi lesz majd velük? — gondol­tuk és el sem tudtuk képzelni. Az élet milyen hamar adott rá feleletet. Vígan kanyargó füsthelhőcske kí­gyózik már a betónnyílásokból vé­gig a cseh Maginot-vonalon. Nem lőporfüst. Kályhaesőből száll a fehér füsi A betonerődökben cigányok laknak. Megszállták a Maginot-vonalat. Nem laknak benne valami kényelmesen, mert bizony szűkre építették. — Há megkírdezstek volná — modta az egyik cigány —, tánácsoltuk volná, hogy hagyják kicsit tágásábbrá. Hogy is történhetett, hogy a cseh had vezetőség ezt elfelejtette?... Máriáss Imre ezek, kilenc óv alatt összesen negyven­egy szám jelent meg. A Berzsenyi Da niel-gimnázium ifjúságát követte a többi iskola, ma már úgyszólván minden gim­názium részt vesz a nemes versengésben. DCét diák Most, hogy a Felvidék hazatérésével várható a kassai, ungvári, munkácsi, beregszászi, rozsnyói, losonci, rima- szombati, érsekújvári, lévai, komá­romi és Ipolysági középiskolák ifjú­ságának bekapcsolódása is ebbe az önkéntes munkaközösségbe, megkérdeztük az úttörő Vajthó Lászlót, a „Magyar Irodalmi Ritkaságok“ múlt járói és jövőjéről: — Nem ón voltam az úttörő, hanem a diákok, — szabadkozik szerényen Vajthó tanár úr -r- a középiskolák felső osztá­lyos tanulói, az Önképzőkörök, övék az érdem, az ő lelkesedésük, önálló tévé kenykedésiik és mélységes irodalom-sze- retetük nélkül nem születhetett volna meg és nem nőhetett volna ki immár te­rebélyes vállalkozássá ez a kis mustár­mag. Mi tanárok, csak a kiadandó mű megválasztásában és a szerkesztés tudo­mányos irányításában vettünk részt, minden más munka a diákok önzetlen kollektív tevékenységének az eredménye. — Hogy született meg a gondolat? Egy irodalmi órán azon keseregtünk az isko­lában, hogy mennyi kiadatlan kézirat vagy már elfelejtett mű kallódik mél­tatlanul a múzeumokban. Kilenc évvel ezelőtt, akkor két növendékem, Hegedűs Géza és Rózsahegyi György vette fel az irodalmi ritkaságok kiadásának esz­méjét. Attól kezdve az Önképzőkör életét szo­katlan lázban tartotta a megvalósítás gondolata. Választásunk Bessenyei rit­kaságaira esett és a diákok azonnal hozzáfogtak a másolási munkálatokhoz; mi mindenkor ügyeltünk arra, hogy ez sohase történjék más tantárgy rovására! Q-öfá&tL a CJ-eloidék in — Fölbecsülhetetlen jelentősége van pedagógiai szempontból is ennek a kol­lektív munkának. A ritkaságok felfede­zése és sajtó alá rendezése megtanítja az ifjúságot az irodalom mélyebb átélésére, önállóbb és higgadtabb lesz szem­pontjuk az irodalmi mű iránt. Türelemre, önfegyelemre és az apró munka megbecsülésére szoktatja őket az ifjonti vállalkozás. Megszűnnek „ma­goló diákok“ lenni, öntudatos munká­sokká válnak a magyar szellem önisme­retének gazdagításában. — Természetesen, az anyaország kö­zépiskolás diákjai a legnagyobb öröm mel várják a hazatért Felvidék tanuló- ifjúságát is ebbe az irodalmi munka közösségbe. Nyomdavállalatunk, a Királyi Magyar Egyetemi Nyomda pár nap múlva 50—50 példányt küld a „Magyar Irodalmi Ritkaságok“ so­rozatából a felvidéki gimnáziumok könyvtárainak, hadd ismerjék meg ők is a budapesti, szegedi, debreceni, pécsi, székesfehér­vári diáktársaik példaadó munkáját, és reméljük, a következő évben már töb­ben leszünk. Sokat várunk a hazatért magyar diákoktól, rengeteg ismeretlen vagy elfelejtett mű kallódik minden bi­zonnyal a felvidéki levéltárakban és mú­zeumokban is. Tanárkollégáinkra és az ő tanítványaikra bízzuk, mit választa­nak kiadásra. QLeqgornegg kittel Áhítattal lapozgatom a negyvenegy- kötetet, amelyben feltárulnak néhány tanar és buzgó diákjaik jóvoltából — múltúnk klasszikus irodalmi emlékei. Nincs elég helyünk, hogy külön-külön mindegyiket ismertessük. Csak futólag tekintsünk át rajtuk a gyors tájékozó­dás kedvéért. A kódexirodalom alig ismert gyön­gyeit, Szent Erzsébet, Szent Elek legen­dáját és a Halálhimnuszt a bajai cisz- ter-gimnázium adta ki; Temesvári Pel- hárt műveiből szemelvényeket váloga tott ki a budapesti Szent Imre-gimná- zium. Kardos Tibor szerkesztésével fel tárul előttünk az egyik füzetben a ma­gyarországi humanizmus gazdag ter­mése, a latin szövegek mellett pompás fordításban a legnevesebb magyar renaissance-írók: • Vitéz János, Janus Pannonius, Oláh Miklós stb. szemeivé nyes írásai. Komoly feltűnést keltett a kaposvári felső kereskedelmi iskolások önképzőkörének ritka kiadványa: Berzsenyi Dánielnek a „magyaror­szági mezei szorgalom némely aka­dályairól“ írott ismeretlen tanulmá­nya, amely teljesen új vonásokat vi­lágít meg a niklai remete portréján. Lima, december 13. A pánamerikai kongresszus hétfői ülésén a venezuelai kormány megbízottja nagy feltűnést keltő javaslatot terjesztett elő, amelyben felszólítja az összes észak-, közép- és délamerikai államokat, kötelezzék magukat arra, hogy közösen dönte­nek a szükségesnek mutatkozó lé­pésekről, ha bármelyik amerikai ál­lamot támadás érné nem amerikai állam részéről. A venezuelai indítványt külön bizott­ság elé terjesztették, megszavazása azon­ban még nincs biztosítva, mert Argen­Páris, december 13. A Londonban tartózkodó György görög király fogadta az Intransigeant munkatársát, s többek között a következőket mondotta neki: — A Balkánt ma több szempontból is példa­ként lehet tekinteni. Minden kérdést és min­den súrlódást békés úton rendeztek. Görög­ország és Törökország határai például kato­nailag egyáltalában nincsenek biztosítva. Gö­rögország megegyezésre jutott Bulgáriával és a szalonlkü egyezmény véget vetett az elleségeskedés korszakának, amely a háború óta tartott. Amit egyesek lehetetlennek tartottak, az ma már valóság. A Balkán ma egyetlen nemzet, amelynek het- venmillió lakosa van és ha. háborúra kellene gonéMntot Vagy egy másik kiadvány, Bornemissza Péternek Sophokles Elektrájából ma­gyarított tragédiáját ismerteti meg a inai olvasóközönséggel. A budapesti Ra- nolder-intézet növendékei a legrégibb katolikus egyházénekea- könyvet, a Cantus Cáíholici*t adták ki Sík Sándor előszavával; „A ma­gyar énokkincsnek ez az ösbáajyája a tudomány, a költészet és a magyar zene szempontjából megbecsülhetetlen ér­tékű.“ — Újra ismertté válik Édes Ger­gely „oktató mesegyűjteménye", Dugo­nics András „Magyar példabeszédek és jeles közmondások“ c. gyűjteménye. — DCaua, Jßo&one, DComárom fa a többiek A budapesti Zrínyi Miklós-reálgimná- zium pátrónusának, a napjainkban oly sokat idézett Zrínyi Miklós „Siralmas panaszát“ adták ki, intésül mai magyaroknak... Kitűnő Pázmány- és Kazinczy-antholó- giák, Riedl-, Póterfy-tanulmány gyűjte­mények is szerepelnek a sorozatban. A szegedi és soproni diákok pátria-szelleme jelentkezik a „Szeged (Sopron) a régi magyar irodalomban“ c. füzetek lapjain. És így tovább, kimeríthetetlen tárháza ez a sorozat a magyar múltnak. E hagyomány-mentő nemes vállalko­záshoz a felvidéki magyar iskolák is sok-sok kinccsel járulhatnak majd hozzá. A kassaiak önképzőköre például kiadhatná szemelvényekben a Ma­gyar Museum-nak, mint az első ma­gyar tudományos folyóirat (1787) történeti érdekcsségü közleményeit; a losonci diákok egy Kármán József- anthológiávai jelentkezhetnének, a rozsnyóiak pedig városuk szülötté­nek, Pákh Albert leveleivel, amelye­ket Tichy Kálmán gyűjtött össze és gondosan őriz a rozsnyói Múzeumban. Az érsekújváriak Czuczor Gergely- Önképzőköre kiadhatna egy Czuczor- anthológiát, Komárom dolgozza fel mondjuk Csallóköz szerepét a régi magyar irodalomban. És hasonlóan megtalálja majd a többi város gimnáziumi ifjúsága is a neki tetsző anyagot. Áradjon, buzogjon if­júinkban a nemes vetélkedés, — a Fel­vidéken annyi mozgalmas eseménye zaj­lott le az irodalmi múltnak, hogy e te­kintetben igazán nem kell szégyenkez­niük az anyaországiak előtt. tina és Chile ellenzi a javaslatot. A kongresszus hétfői ülésén még egy érdekes indítványt terjesztettek elő, amely arra irányul, hogy kezdjenek az amerikai államok kö­zös békeakciót a spanyol polgárhá­ború küzdő feleinél. Ezt az indítványt Argentina és Mexiko közösen terjesztette elő. Tokio, december 13. Az Asahi szerint az Egyesült Államok pánamerikai szö­vetséget akarnak létrehozni, hogy azt szembeállítsák a Japán által tervbevett ázsiai szövetséggel. ötmillió embert állíthatna fegyverbe. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy min­den nehézséget sikerült kiküszöbölni. — Ami Görögországot illeti, meg kell állapí­tani, hogy a két nyugati nagyhatalom nem mutatott mindig megértést nehézségeivel szem­ben. György király ezután elődeiről beszélt, akik részben dán származásúak. Kijelentette, hogy szívesen meglátogatná az északi országokat, Miutón azonban figyelemmel kíséri más or­szágok eseményeit is, fel kell temde a kérdést, vájjon a skandináv államok is olyan egy­ségesek-e, mint a Balkán-szövetség. A zsidókérdésről szólva kijelentette, hogy ilyet Görögországban nem ismernek. .Magyar diák&k — mini kőit gr)kiadék (BeiréJgetfa rOn(tliá jQAszíá tanárral, a közé piskótái­tok nuerfaz irodalmi vállalkozásáról Az amerikai államok közös békeakcíöt kezdenek Spanyolországban ............ II— % »I ......... 1 ' J-.I Mailkán ma egyetlen nemssei — jelentette ki Londonban a görög király

Next

/
Thumbnails
Contents