Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-14 / 32. szám
Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— pengő, havonta 3.— pengő egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség V., Honvéd-utca 10. Kladóhivata1 Budapest, Vili., József-körút 5. Telefon, kiadó- hivatal és hirdetési osztály 1-444-00 A közeli földreform, a zsidókérdés újabb rendezése és a Felvidék problémái a Házban A képviselőhöz megkezdte a szociális és családvédelmi tartalmú tisztviselői javaslatok tárgyalását — Fenczik István felszólalása a tisztviselői vitában Jaross Andor a Felvidék közigazgatásáról Mecenzéf (sp) — Ezt a várost egy hegy és egy határ választja ma el a világtól. Lakossága német, — német maradt az évszázadokon át, de időközben megszerette a vendéglátó nemzetet, amely jómódú és szabad életet biztosított a munkáért és a szorgalomért, amivel a minden földi jóval ellátott német telepesek segítettek a közös hazát fölvirágoztatni. E mecenzéfi németek élete és gazdagsága arra volt alapítva hogy a környékező embereket elsősorban a magyarokat ellátják bizonyos olyan foglalkozásokkal, amivel a magyarok nem rendelkeztek. Kereskedők voltak a mecenzé- fiek és iparosok, kis gyárosok, üzletemberek, jóformán privilégiumot élveztek e nekik fekvő foglalkozások terén, s vagyonuk, tekintélyük nőtt, kitünően érezték magukat szepességi hazájukban. A szimbiózisnak egy különös módja volt a zipser s a magyar együttélése, kiegészítették egymást, az egyik nem élhetett a másik nélkül. Mi lett volna, ha a csendes törvényt hatálytalanítják és a magyarnak nincs többé szüksége a zipserek munkájára? A német telepek egész gazdasága összeomlik, s a telepesek akár visszavándorolhatnak őshazájukba. A csehszlovák köztársaságban már rosszabb volt helyzetük: ipari és kereskedői munkájuknak nem volt többé az a különálló becse, ami régen. Dél felé elzárták útjukat, a cseheknek pedig nem volt szükségük a zipszer tulajdonságokra. csodák csodája, az új helyzetben a zipszerek káderei bomladozni kezdtek. Pedig talán többet kaptak, mint amennyiük régen volt: több iskolát, több zászlót és több népi tudatot. Megszokták azt is, hogy többet masíroznak és többet gyűléseinek. De a gazdasági állapotok ellenállhatatlan ereje mégis többet ártott nekik, mint amennyit az új népi tudat segített: városaik sokkal nagyobb mértékben elszlovákosodtak, mint ahogy előbb elmagyarosodtak. Iglóról, Lőcséről ma nehéz már azt mondani, hogv túlnyomóan németek lakják, a szlovák elem régen elöntötte a külvárosokat, s csak a városok belsejének emlékei maradtak meg A zipszerek száma rohamosan fogy. Ez volt a helyzet, amikor elérkezett november másodika. Ne beszéljünk most az északabbra eső zipszerek csalódásáról. elég, ha Mecenzéf sorsára utalunk. E várost akarata, sőt a szlivákok akarata ellenére tartották meg a régi keretek között, egyedül abból a téves elképzelésből kiindulva, hogv Mecenzéf németiéi népi tudatukat jobban biztosíthatták az új Szlovákiában, mint Ma- gvarországon. Másra nem gondoltak. Idegen és veszélyes mércét kívántak alkalmazni a Duna medencéjének nőnkön fflnmerátumában, ahol nem mindig valósíthatók meg a másutt bevált elképzelések. A magyarok és a zipszerek. a két egvmást kiegészítő nép sziimbió- zisát kettészakították. Mecenzéf németjei magyarok nélkül maradtak, az orruk előtt becsapták a dél felé nyíló kapukat. De Mecenzéf a magyarokból élt. nélkülük nem is tud megélni, s Ieszegé- nyedésükkel németségük sokkal veszedelmesebb helyzetbe kerül, mint került volna Magyarországon! Mi, volt kisebbségiek. tudjuk a legjobban, hogy a nyomor kis köziiletekben mily veszélyes el- nomzetlenítő erő. Dél felé a határ, Budapest, december 13. A képviselőház kedden megkezdte a szociális és család- védelmi reformok tárgyalását, amelyek körül beható vita alakult ki az ülésteremben. Igen élénk volt ma a Ház folyosója is, ahol Jaross Andor miniszter nyilatkozatot adott a Felvidék polgári közigazgatásával kapcsolatosan. A folyosónak három főtémája volt: a zsidókérdés rendezése, a közeli földreform és a Felvidékkel összefüggő problémák. A zsidókérdés már napok óta a politikai és társadalmi élet érdeklődésének középpontjában áll, számtalan kombináció, önkényes hírterjesztés alakul ki körülötte, anélkül, hogy valójában bárki is határozott, végleges választ kapott volna ebben a kérdésben. Nem is kaphatott, mert csak a tegnapi minisztertanács foglalkozott alaposabban a zsidókérdés problémájával, a minisztertanácsról pedig hírek nem észak felé a hegy: a végveszély réme fenyegeti a város lakóit. Hiába adnak cserébe zászlót, egyenruhát, önérzetet: a kenyér fontosabb marad. A zipszerek tudják: a kenyér erősebben védi németségüket is, mint minden más. Német életüknek Szent István birodalmában más törvényei vannak, mint másutt, ismétlem, a szümbiózis, az egymásban élő és elválaszthatatlanul egymásra utalt élet törvényei ezek, s a zipszerek németségét veszélyezteti, aki ellenük vét. A meoenzéfiek voltak talán az elsők, akik a régi Magyarországon élő szórvány-németek problémáját a gyakorlatban megragadták. Odaálltak rajongva szeretett Vezérük elé és bátran kimondották: nekünk szükségünk van a magyarokra. Ha nem élhetünk velük, akár elvándorolhatunk évszázados szepesi hazánkból, nem tudunk megélni. A delegációnak talán nem szivárogtak ki. Az egyetlen konkrétum, hogy még a karácsonyi szünet előtt benyújtja a Ház a zsidókérdés újabb rendezéséről szóló javaslatot. A másik nagy kérdés, amely körül élénk vita alakult ki, a földreform problémája, amely a tegnapi közel hajnalig tartó minisztertanácsnak fontos anyagául szolgált Sokan utaltak Teleki Mi hály grófnak tegnap elhangzott beszédére, amely már bizonyos körvonaloza sát megmutatta a földreform kérdésé uek. Az errevonatkozó törvényjavaslatot értesülésünk szerint szintén a karácsonyi szünet előtt, valószínűleg december 21-én terjeszti be a földművelésügyi miniszter. A legnagyobb érdeklődés a Felvidéknek Kunder Antal miniszter tegnap elmondott beszéde alapján aktuálissá váló problémái felé fordul. A miniszter ugyanis az egyik bizottsági vitában kijelentette, hogy a kormánynak hittek, de most, amikor Karmasin államtitkárt elkeseredett tüntető tömeg fogadta a városban, s a híres ordne- rek kénytelenek voltak a cseh katonák fegyvereit igénybe venni a helyzet megmentésére, nem lehet többé kétség abban, hogy a mecenzéfiek máskép értelmezik németségüket, mint az ol- mützi Karmasin kívánja. Remélni merészeljük, hogy a meeenzéfi eset nagy belátások szülője lesz mindenfelé. Bebizonyítja, hogy az elszórt németekre nem vonatkozhatnak ugyanolyan törvények, mint a zárt tömegekben élőkre, mert alkalmazásuk elsősorban a szórvány-németeket teszi tönkre. A meeenzéfi németek igazi vezére: Esterházy János. Ha megjelenik a városban, könnyező, lelkes tömeg fogadja. A szlovákiai magyarok vezére az, aki tud a nyelvükön beszélni, aki érti gondjaikat és vágyaikat. Az a legújabb nyilatkozat, amit Esterházy minden törekvése oda irányul, hogy a visszacsatolt Felvidéken gazdasági felvirágzást idézzen elő. E célból még az anyaországban levő kedvezményeken túlmenő kedvezményeket hajlandók biztosítani. Elmondta a miniszter, hogy a visszacsatolt területen jelenleg 14 ezer munkás végez útmunkát, kétpengős napszám mellett, ami az ottani igényeket teljesen kielégíti. A korábban megkezdett közmunkákat, különösen útépítés terén tovább folytatja. Kijelentette még a miniszter, hogy megbeszélés folyik a Gyáriparosok Országos Szövetségével, hogy a felvidéki ipart az egész magyar ipari termelésbe beleolvasszák. Intézkedések történtek, hogy a szünetelő gyárakat ismét üzembe helyezzék. Megemlítette azt a tervet, hogy Kassára, ahol nagyon sok az üres lakás, áttelepítsék a nyugdíjasok egyrészét, olyan kedvezményekkel, hogy akár öröklakást vehessenek, vagy egyáltalán kedvet kapjanak az átJános tett a mecenzéfi kérdésről, s egyáltalán a magyar kisebbség politikájáról, nemcsak okos és világos, hanem hatalmas eredmények igazolják s egy páratlanul fegyelmezett, önzetlen magatartás erősít meg. Nem túlzunk, ha kimondjuk, hogy Esterházy Jánosra komoly szerep vár a középeurópai térben. Az ő feladata már nemcsak a szlovákiai magyar kisebbség vezetése, hanem sokkal több ennél: a tőlünk északra élő nemzetiségek összeegyeztetése és munka a dunai kiegyezés érdekében. Lám, a mecenzéfi németek már őt tartják vezérüknek. Biztosak vagyunk abban, hogy Esterházy János államférfiúi képessége meglepő eredményeket fog hozni ezen a téren, mint ahogy már eddig is olyan eredményeket hozott, amelyekről csak kevesen tudják, milyen értékesek, mert Esterházy János nem ütötte a nagy dobra őket.
