Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-11 / 30. szám

VElsVIDlACI •. AW&MIHTRIAß 1938 DECEMBER 11. VASÁRNAP Fodor Jenő alapos előadásban ismertette a Felvidék mezőgazdasági viszonyait az OMGE összes szakosztályainak együttes ülésén Budapest, december 10. Fodor Jenő. a Felvidéki Gazdasági Egyesületek Sző vétségének elnöke az Országos Magyar Gazdasági Egyesület Köztelken tartott téli gazdahete -alkalmából, érdekes elő­adás keretében ismertette a visszacsatolt Felvidék mezőgazdaságának viszonyait. Az előadás iránt a gazdakörökben igen széleskörű érdeklődés nyilvánult meg és az OMGE tagjai zsúfolásig megtöl­tötték a Köztelek-székház nagyter­mét. A Felvidékről megjelent gazdatársakat meleg szeretettel és ünnepléssel fogad­ták. Az OMGE összes szakosztályai együttes ülését megnyitva, Purgly Emil m. kir. titkos tanácsos, volt földmívelés- ügyi miniszter, az OMGE alelnöke üdvö­zölte az előadót és az előadás közönségét, majd Fodor Jenő megtartotta nagy ér­deklődéssel várt előadását. Fodor Jenő előadásában kitért azokra a törvényhozási és kormányintézkedé­sekre, amelyek mélyen belevágtak a Fel­vidék mezőgazdasági életébe. Ismertette a csehszlovák birtokre­formot, amelynek célja, nem az arra szorulók földhözjuttatása, hanem az elnemzetlenítés volt. Színmagyar vidékekre cseh, morva és szlovák embereket telepítettek. A lefog­lalt birtokokból kihasított középbirtoko­kat ilyen nemzetiségű maradékbirtoko­soknak adták. Magyar neinzetiségűeknek mind­össze 20 ezer hektár föld jutott, vagyis a magyarlakta területeken ki osztott földeknek csak 10 százaléka. A csehszlovák adózási rendszer a gya­korlatban igen sok panaszra adott okot. Az adóelőírások sok zavart okoztak és senki sem volt tisztában azzal, hogy mennyi adóval tartozik. A föld jövede lem, a kereseti és egyéb adókhoz az ál­lamvédelmi adók járultak, amely a tiszta jövedelem 4 százalékát tette ki. Az 1924. évi 221. számú szociális tör­vény nem oldotta meg a szociális gondoskodást­A törvény legfontosabb részei nem vilá­gosak és ez a végrehajtó szerveknek na­gyon sok visszaélésre adott alkalmat. A munkaadónak aránytalanul nagy terhet jelentett, a munkás igényeit viszont nem elégítette ki. A betégpénztárak tulajdonképpen auto­nóm szervek, de a választásokat még a mai napig sem rendelték el és a pónztá rakba.n marxista elemek garázdálkod­nak. Az előadó részletesen vázolta a. Fel­vidék mezőgazdasági munkás viszonyait, amelyek az utóbbi időben az államvé­delmi célt szolgáló nagyarányú építke­zési munkák miatt nagyon elromlottak. Csehszlovákia mezőgazdasági termelése ma már teljesen irányított vagy kötött gazdálkodási rendszernek nevezhető. A gahonanionopóliumot, amely az árakat stabilizálta, négy évvel ezelőtt léptették életbe. Ennek keretében a gabonavetés- terület nagysága is szabályoztatott a magyar gazdák rovására. A növényne­mesítés a mezőgazdasági tanács irányí­tása alatt állott. A gabonafélék nemesí­tése terén Veneny Lajos nemesítőnek vannak érdemei. Tavaszi búza és árpa­fajtákban értékes anyaggal rendelkezik. Az állattenyésztés a Felvidéken az elmúlt 20 év alatt nem fejlődött. A lótenyésztés egyenesen visszafejlő­dött. A szarva.sm.arha-, sertés- és juhtenyész­tést még egy 1928-ban kelt kormányren­delet szabályozza. Ennek rendelkezése szerint megáutenyésztük ápaálíatött csak e.igedéiy alapján tarthatnak és az apa- állatvizsgáiatokon ezek is bonmtatandók. A rendelet szerint köztenyésztésre szol­gáló bikák a tehén csordával együtt nem iegeltethétők. A sertéstenyésztés korlátozva van. Húsfajtákból egy gazdaság 10 kocá.nál többet nem tarthat. Szlovákia hivatalos érdekvédelmi szerve a mezőgazdasági ta­nács volt, társadalmi érdekvédelmi szer­vei a Nagybirtokosok, Bérlők, Birtoko­sok Országos Gazdasági Egyesülete és a Keletszlovákiai Gazdák Egyesülete. A felvidéki magyar kisgazdák a Sajóvöl- gyi, Bodvavölgyi, Bodrogközi, Csalló­közi. Garamvölgyi, Nyugat-, Délnyugat- és Középszlovákiai Gazdasági Egyesüle­tekben helyezkedtek el. A nyolc magyar gazdasági egyesület szövetséget létesített az egyöntetű állásfoglalás, vezetés és irányítás céljából. A szövetségbe tömörült gazdasági egyesületek taglétszáma meghaladta a 10 ezret. Fodor Jenő nagy érdeklődéssel kísért előadása után Rózgha Károly pozsony- csákányi földbirtokos hosszabb előadás keretében ismertette a felvidéki mező- gazdasági iparok helyzetéi (—) Megszűntetik az önkompenzációs rend­szert. Az önkompenzációs engedélyek felül­vizsgálása már hosszabb ideje tart. Már eddig , több önkompenzációs jogosultságot megszün­tettek. Értesülésünk szerint illetékesek az ön- kompSnzációs rendszer teljes megszüntetésének tervével foglalkoznak. (—) A felvidéki hitelszövetkezetek meg­szervezése. Az Országos Központi Hitel­szövetkezethez a visszacsatolt Felvidékről egész sereg hitelszövetkezet fordult azzal a ké­réssel, hogy az intézet vegye fel őket kötelé­kébe és segítse elő további zavartalan műkö­désüket. Jelentések szerint az Országos Köz­ponti Hitelszövetkezet megtette az intézkedé­seket a felvidéki hitelszövetkezeteknek hálóza­tába való bekapcsolására. Szó van arról is, hogy átszervezi a Földmives Kölcsönös pénztá­rakat is. Erre vonatkozóan folynak a tárgya­lások. Eddig egy tagot vett fel a tőzsde a Felvidékről Budapest, december 10. Jelentettük, hogy a visszacsatolt Felvidékről eddig néhány kér­vény futott be a budapesti Áru- és Értéktőzs­déhez tagfelvétel iránt. A beérkezett kérvé­nyeket a tőzsde tanácsa a legnagyobb előzé­kenységgel bírálja el, de annak ellenére eddig egyetlen tag felvétele történt meg, mert a töb­biek kérvénye bizonyos 'formahiányokban szen­vedett, amelyek» pótolni k_dl. Meg kell je­gyeznünk, hogy/a tagfelvétel normális határ- árom hét. Aziránti érdeklődé- yen spjfcTájis, felvidéki vom tromozisáf .kérték, azt a uk, hog^ eddig egyetlen kérték) yabb vál kerülési e amen: át kérni kadálya, idője legalább sünkre, hogy m kozású érték Iaj világosítást ka bevezetését se be, hogy a kom cseh uralom al meg a jegyzést, tők lajstromozó lesz különösebb lajstromozásánál Idöfcltéteí ható éknek tették en ér­ák nem es érték iányoznak. Rózsa'Usé^, ( «gyiárgyat ROSARIUM kft.-nál Budapest, VIF«, Péter'y Séndor-u. 6. — ... ............. ■' 0 Javult a magyar mezőgazdaság helyzete Budapest, december 10. Vasárnap tartja az Országos Magyar Gazdasági Egyesület idei közgyűlését. Ezzel kapcsolatosan az Egyesü­let kiadta a több mint száz nyomtatott oldal­ból álló jelentését. Megállapítja a jelentés, hogy a mezőgazdasági válság 1928—29-ben kez­dődött és 1933-ban érte el a mélypontját, azóta azonban a mezőgazdasági termelés ismét visszanyerte a jövedelmezőségét. Az idei kenyérgabonatermós úgy mennyi­ség, mint minőség tekintetében egyaránt ki válónak mondható. Kedvezőek a világpiaci helyzethez viszonyítva a belföldi búzaárak is, amennyiben a kormány átlagban 20 pen­gős búzaárat állapított meg. A mezőgazdaság bevételeinek másik főfor­rása az állatértékesítés, ezen a téren azonban sok kárt okozott az állattartó gazdáknak a száj- és körömfájásjárvány elterjedése, mely azonban most már szerencsére csökkenőben van. A jelentés szerint a mezőgazdaság helyzete az előző évvel szemben országos átlagban mintegy 10 százalékkal javult, amit a föld iránt mutatkozó élénk kereslet, a mezőgazda- sági munkabérek jelentékeny emelkedése és a gazdák adófizetési, valamint adósságtör­lesztő készségének kedvező alakulása bizo­nyít. Az OMGE jelentésének bevezetőjét Somssich László gróf, Mutsehenbacher Emil és Fabri- cius Endre írták alá és a jelentős részlete­sen beszámol arról, hogy az OMGE külihiböző szakosztályai és bizottságai milyen mükö- st fejtettek ki az elmúlt esztendő alatt. (—) A felvidéki munkásság helyzete. . iparügyi minisztériumhoz felirat érkezett Keresztényszocialista Országos Szakegyesül tek központjától aziránt, hogy minél elő’ nevezzék ki a Felvidékre vonatkozó legkise munkabéreket megállapító bizottságot, hogy felvidéki munkásság kedvezőtlen helyzetbe jusson a munkabéreknél és a kereskedelem: eltérő átszámítási alap alkalmazása folytán. . akcióhoz kérték Jaross felvidéki miniszter 1 mosatását A Magyar Nemzeti Bauk árfolyamul Valuták: Angol font 15.90—16.10, Bíűga 57.30—57.90, Cseh kor. 7.50—10.—, Dán korona 70.95—71.75, Dinár 6.—7.50 (500 és 1000 din áros címletek kivételével), USA dollár 340.10— 344.10, Kanadai dollár 332.-337, Francia frank 8.9Ó—9.10, Holland frt. 185.10—187.10, Lengyel zl. 60.—61.40, Leu 2.40—3.45, Leva 3.—3.60, Lira 16.90— 17.90 (az 500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), Német márka —.—, Norv. kor. 79.90— 80.80, Svájci frank 76.95-77.85, Svéd korona 81.95—82.85. Külföldi kifizetések: Amsterdam 185.50— 187.10, Athén 3.025—3.055, Belgrad 7.82—7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 57.48—57.92, Bu­karest 3.41—3.44, Kopenhága 71.175—71.775, London 15.935—16.085, Milánó 17.66—17.8864, New-York 341.50—344.10, Oslo 80.10—80 80, Pá­rizs 8.98—9.08, Szófia 4.11-415, Prága 1179- 11.93, Stockholm 82.15—82.85, Varsó 64.—64.50 Zürich 77.15—77.85, Isztanbul 268—271. Budapesti értéktőzsde: egyenetlen Üzlettelenség és kedvtelenség jellemezte a hétvégi értéktőzsdét. A nyitási árfolyamlemor­zsolódás a kontremineladások folytán fokozó­dott. Később a visszavásárlások folytán több érték javította árfolyamát. ZÁRÓÁ BFOLYAMOK: Nemzeti Bank 164, Bauxit 183, Borsodi szén 9.—, Cementia 87.5, Kohó 20.75, Aszfalt 6.8. Kőszén 276.5, Nagybá- tonyi 41.—, Salgó 29.2. Urikányi 34.75, Fegyver 40—, Ganz 17.9, Acél 24.5, Rima 70.1, Nasici 55.—, Duna-Száva 5—, Nova 12.9, Tröszt 54.—, Államvasút 8.5, Délcukor 67.—, Magyar cukor 78.—, Pamutipar 29.—, Vasúti forg. 16.4, Tele­fon 8.5. Zürichi árfolyamok Zürich, december 10. (Záróárfolyamok.) 'Pé.- rizs 11.65, London 20.66, New-York 4423/s, Briisz-, ■ s^el 74.45, Milánó 23.25, Amszterdam 340.40, Bejlin ,177.30, Szófia 5.40, Prága 15.10, Varsó 83.—, Belgrad 10.—, Athén 3.95, Bukarest 3.25. Sertésv sár A szombati ferencvárosi sertdsvdsárra fel­hajtottak 1040 darab sertést, ebből 294 darab angol hússertés volt. Elkelt 873 darab. A vám­sát irányzata változatlan volt. Arak: I. sze­dett 94—98, II. 90—93. silány 84—88, angol tőke­sertés 94—98 fillér élősúlyban kg-ként. Lisztárak A budapesti lisztárjegyzőbizottság árjegy­zései (az 1938. évi gabonából készült őrlemé­nyek): búzaliszt: dara 37.50—38.75, Ogg 36.50— 37.75, Og 36.50—37.75, Of 36.50—37.75. 2gg 35.50— 36.75, 2g 3550—3675, 2f 3550—36.75, 4-es 34.35, 5-ös 32.50—33.50. 6-os 29—30.50, 7-es 20.75- 22.50, rozs­liszt: 0-ás 29—30, Öles 26.25—27.25, les 21.50— 22.50, 2-es 19—21. Magyar Királyi Államvasutak Igazgatósága. 72.993/1938. ^ szám. Pályázat. A magyar királyi államvasutak igaz­Budapesti gabonatőzsde Tiszai búzában ma meglehetős kínálat volt, do jelentős volt a felvidéki árpa- és tengeri­kínálat is. Az árak ma az egész vonalon el­lanyhultak. A batáridőpiac is lanyha volt, üzletet alig kötöttek. A márciusi rozs 25, a má­jusi 22, a kukorica 15 fillérrel olcsóbbodott. Rozs: márciusra: 14.88, 14.80, zárlat 14.78—14.80, májusra: 15.12, 15.14, 15.07, zárlat 15.02—15.04. — Kukorica: májusra: 15.10, 15.02, zárlat 15.02— 15 04. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tisza- vidéki 77 kg-os 20.05-20.20, 78 kg os 20.25—20.40, 79 kg-os 20.45—20.60, 80 kg os 20.55—20.70, felső­tiszai, duna-tiszaközi, dunántúli 77 kg-os 19.95 —20.10, 78 kg-os 20.15—20.30, 79 kg-os 20.35—20.50, 80 kg-os 20.45—20.60, fejérmegyei 77 kg-os 20.05 —20.20, 78 kg-os 20.25—20.40, 79 kg-os 20.45—20.60, 80 kg-os 20.55—-20.70. — Rozs: pestvidéki 14.00— 14.10, más származású 14.15—14.25. — Takar­mányárpa: elsőrendű 17.00—17.50, középminő- ségü 16.70—17.00. — Sörárpa: kiváló 20.00—20.65, prima 19.00—19.65, sörárpa 18.50—19.00. — Zab: elsőrendű 18.90—19.00, középminőségű 18.75— 18.85. — Kukorica: tiszántúli 13.00—13.10, egyéb áll. 13.00—13.10. — Őrlemények: korpa 12.70— 12.90, 8-as liszt, 15.80—16.00. — Zab: 150 mm 18.75 budapesti paritásban. — Kukorica: 150 mm Hatvanon át 13.05 budapesti paritásban. — Árpa: 150 mm 19.00, 300 mm felvidéki 19.50 bu­dapesti paritásban. — Lucerna: 42 mm fehér- bárcás 310.—, 12 mm 225.— Budapest, 28 mm 225.— Békéscsaba, 25 mm fehérbárcas 310.— Budapest, 4‘/2 mm 220.— Szolnok. — Lóheri 140 mm 1937-es 95—, 23 mm 80.—, 45 mm 9jf5o Budapest. — Bíborhere: 10 mm minta széf int 70.— hajóállomás. — Szöszösbükköny: 30/mm 35.—, 30 mm 36.50 Budapest. Á budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árqi Marhús: rostélyos, felsál kg. 160—í 40, le-| veshús 128—200. Borjúhús: comb 280—í 20, ve | sés 180—240. Juhhús: hátulja 140—Ifié,'"eleje 100—140. Sertéshús: karaj 190—240, tarja, comb, lapocka 164—200. oldalas 148—180, sza­lonna, zsírnak való 140—160, háj 160—172, zsír 160—170. Élőbaromfi: csirke drh. 100— 260, tyúk 220—350. Tisztított baromfi: tyúk 130—180, csirke 150—260, lúd 120—160, kacsa 120—160. Tojás: tea drb. 11—12, kilója 190— 210, főző és apró drb. 8—10, kilója 180—190. Halak: élőponty 120—ISO, jegelt 100—140. Tej literje 30, tejfel 100—120, teavaj 320—340, pasztőrözött 340—360, tehéntúró 60—80. Ke­nyér: fehér 42—46, félfehér 34—38, félbarna 32—36, barna 20—22. Szárazfözelék: bab 36— 25, borsó 40—56, lencse 44—96. Zöldségfélék: burgonya Gülbaba 10—12, nyári rózsa 11—14. ői*i 10—11, Ella 8—10, kifli 18—24. vörös- hfgyma makói 13—16, fokhagyma 24—40, fe­jeskáposzta 6—10, kel 10—16, savanyúkáp. 24 —30, vegyes zöldség 16—20, kalarábé 12—20. sóska 40—70, paraj 16—28, karfiol 16—32, sütő­tök 10—14. Gyümölcs: alma, nemes 68—140, közönséges 48—76. körte, nemes 80—160, na­rancs, sárgabélü 70—120, szőlő, kötözött 60— 140, mandarin 96—130. A forgalom lanyha. gatósága a visszacsatolt felvidéki terü­letek vasúti vonalainak átvételével kap­csolatban négy középiskolát végzett if­jak felvételére pályázatot hirdet E felvételre kizárólag csak a vissza­csatolt területen községi illetőséggel bíró olyan nőtlen férfiak pályázhatnak, akik a 25. életévüket a pályázati határ­idő lejártáig még nem/ töltötték be és legalábbis valamely középiskola négy osztályát végezték. A sajátkezűleg írt, és 2 pengős okmány­bélyeggel ellátott kérvényt a magyar királyi államvasutak budapesti, mis­kolci, vagy debreceni üzletvejsetöségéhez kell címezni és ^küldeni. A|bélyeg nél­küli mellékletek 30 filléres okmánybé­lyeggel látandók el. Aki kérvényéhez szegénységi bizonyítványt csatol, annak a kérvényre /és mellékleteire okmány - bólyeget tennie nem kell­A kérvényhez a következő okmányo­kat kell csatolni: 1. Születési anyakönyvi kivonatot (ke­resztlevél/ nem elég). 2. jyA középiskola IV, osztályának sike­res kivégzését igazoló iskolai bizonyít- ivátfyft. 3. At visszacsatolt területen lévő köz­égi illetőséget igazoló bizonyítványt 4. A folyamodó sfeddhetetlen előéletét fés nőtlenségét igazoló hatósági igazol­ványt. 5. A folyamadó édesatyjának jelen­legi, vagy bp mác/nem élne, a volt fog­lalkozását igazoló iratot 6. A folyamodó esetleges korábbi fog- laíkoz^itit igazoló iratokat amc.yek igazolják, hogy a folyamodó iskolai ta­nulmányainak bevégzése óta eltelt egesa időt hol és mivel töltötte. 7. Folyamodónak egy külön félív pa­pírra felragasztott és sajátkezűleg ol­vashatóan aláírt arcképét. A folyamodók közül azoknak, akiknek lekóbelyén nincs vasúti állomás, a fo­lyamodványban meg kell említeniök azt a vasúti állomást, mely lakóhelyükhöz legközelebb esik. A kellően fel nem szerelt, továbbá nem sajátkezűleg írt, vagy gépírásos kérvények nem tárgyaltatnak. A kérvények beadási határideje 1938. M agfpioc Köles fehér 18—22, vörös 16.50—17, egyéb 16— 16.50, káposztarepce 23.50—23.75. tökmag nagy- szemű 28—29 kisszámú 24.50—25, olaj dohos 21—22, kék mák 132—13(1, borsó Viktória steri­lizált 18—19, zöld (express) sterilizált 18—19, lencse nagyszemű sterilizált 36—43. középszemű sterilizált 22—27, kisszemű sterilizált 20—22, fe­hér szokványbab dunai 23.50—26, dunántúli 24.50 —25, felsőmagyarorőzáKi 24.5Ó—25. gömbölyű fürjbab 27—28>,hos9^fürjbab 26—27, barnabab 27—27.50, lucorrf^fnag'nyers arankás 210—255. fehérbárcas (20 q-Üg! töWG 310—315 lóberemag nyers arankás 8^95, f&hérbárcásr' (20 q-nál több) 1*5—130, biFkkön^ta.^aszi^ 16.50—17.50. ! SZÖS7Ö8 34—35, csiPaWűrt fehér lapos 11—11.50. szárított ^épaszelot-laiM— —a— fátékok tämunjy Hím ranaAA-Otn X évi december hó 20-ika. A pályázók sorából kiválasztott folya­modókat a vasúti szolgálatra való test* alkalmasságuk megállapítása végett or­vosi vizsgálatra fogjuk berendelni. A felvételre kijelölteket egyelőre a MÁV törzshálózatán ezidőszerint ér­vényben levő órabérrel órabéres minő­ségben fogjuk az ország különböző he­lyein fekvő állomásokra helyezni és gyakorlati kiképzésük végett a végre­hajtó forgalmi szolgálathoz beosztani. A gyakorlati kiképzés után az előírt s "ákat t.a toznak letenni. A fel­vett folyamodók véglegesítésre, illetve kinevezésre csak a szakvizsgák letétele után tarthatnak számot. M. Kir. Államvasutak UamiMfa «

Next

/
Thumbnails
Contents