Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-11 / 30. szám

14 TEWIMflU -Mm^ARHIRLAB 1938 DECEMBER 11. VASARNAP mt, 4S,KPzr, Ala AS ÁG f |k’iennég^v Imidéki pénzintézet kapott felhatalmazást a Magyar Nemzeti/ Banktól a kiviteli tanúsítványé k kiszolgáltatására Budapest december 10. A Felv\ deki Magyar Hírlap a közelmúltban ba ***' molt arról, hogy az illetékesek meg\ e ték az előkészületeket a Felvidéknek^ ® magyar exportba való bekapcsolását el ~ dekéberi. A visszacsatolás óta kevés idlk telt el ahhoz, hogy pontosan áttekinthető' képet nyerhessünk arról, hogy a Felvi­dék milyen feleslegekkel fog rendelkezni az egyes vidékeken jelentkező árufölot,-- leg és áruhiány természetes belföldi el-*^ osztódása után, ennek ellenére azonban •— illetékes helyről nyert információink szerint közöltük, hogy — minden intéz­kedés meg fog történni az iránt, hogy az árufölösleg exportálása zökkenőmentesen bonyol.massék le. Tekintettel arra, hog'y a közeljövőben minden vonalon megtör­ténik a vasúti forgalomnak Csehszlová­kia felé való fölvétele is (az egyes vona­lak megnyitása elé ' háruló technikai akadályok elhárítása iránt a tárgyalá­sok folyamatban vannak), kilátás van arra, hogy meg log indulni a két ország közötti árucsereforgalom is, de más re­lációban is fontosnak tartjuk azt, hogy a Felvidék érdekeltségeit tájékoztassuk az exporttal kapcsolatos néhány intézke­désről. Mindenek előtt fontos tudni azt, hogy a 4500/1931. M. E. számú rendelet értelmében Magyarországról vámkülföldre áru­cikkek csak a Magyar Nemzeti Bank tanúsítványa alapján szállíthatók ki. Ezeket a kiviteli tanúsítványokat az ex­portőr tartozik kitölteni és az űrlap cég­szerű aláírásával kötelezettséget vállal arra, hogy a Jdvitt áru devizaellenértékét an- befolyása után pengőfizetés elle­nében beszolgáltatja a Magyar Nem­zeti Banknak. A tanúsítványok három részből állanak. Az exportőr a tanúsítvány első példá­nyát (devizabeszolgáltatásra vonatkozó kötelező nyilatkozat) a banknál hagyja, a második példánya a vámnál marad, a harmadik példányát pedig megtartja igazolásul a maga részére. A félnél (exportőrnél) maradt tanúsítvány meg­őrzése igen fontos, mert a .különböző árucikkeknél nyújtott prémiumok — kü­lön kérelemre — csak a tanúsítvány iga­zolása alapján kerülhetnek kifizetésre. A devizáéi lenérték a Magyar Nemzeti Bankkal az egyes országokkal kötött fi- zetésforgalmi megállapodások figyelem- bevételével számolható el. Tekintettel arra, hogy a fizetési forgalom szabályo­zása az egyes államokkal kötött megálla­podások szerint lényeges eltérést mutat, hírlapi cikk keretei szűkek ahhoz, hogy az egyes országokba történő exportra vo­natkozó fizetési szabályokat részletesen ismertessük, ezért ajánlatos, hogy az ex­portőr e tekintetben forduljon fölvilá- gosításért a felhatalmazott pénzintéze­tekhez, mert *­az elszámolás módja aszerint válto­zik, hogy a kivitel milyen országba irányul. A beszolgáltatás azonnal megejtendő, mihelyt az exportőr a deviza birtokába jut. Itt meg kell jegyeznünk, hogy a ta­núsítványon föltüntetendő a számla ese­dékességének ideje s amennyiben fizetési késedelem áll elő, az exportőr köteles haladékot kérni a deviza beszolgáltatása alól. Ezek az előírások a 100 pengőn felüli értékű árük exportjára vonatkoznak. A pénzügyminiszter végrehajtási utasítása szerint a 100 pengőn aluli értékkel bíró áruk — egyes árucikkek kivételével — a Magyar Nemzeti Bank fent jelzett tanú­sítványa nélkül is kiszállíthatók vám­külföldre. Ebben az esetben azonban az expor­tőr köteles a posta-, vasút- és vámhi­vataloknál rendelkezésre álló kiviteli nyilatkozatürlapot kitölteni és alá­•v. IM / Itt meg kéN jegyeznünk Ez —' H'li yeznünk Ezt/ hogy //an ■ «&A a nyál. szv-v»«, őr, váldisznó, fogoly, áVtlVdUCli ■ minden mennyiségben vásárolónk. Csonka Mihály Miskolc, mint DCnes 6 f Isler Budapest, vadexport olég árugy/fijtó megbízottja, poetafiók 07, táviratcím : Selector Miskolc, telelőn: 3-64 4rafel­adásnál rendeltetési állomás: Miskolc» Qßmäri gáJxtutfv*r, viola- és barnaszínű kiviteli nyilatkozat- űrlap. A barna akkor használandó, ha a kiszállítás nem eladás céljából történik, a violaszínű viszont az eladás céljából történő vámkülföldre szállításnál, amely­nek kitöltésével és aláírásával a feladó kötelezettséget vállal a deviza boszolgál- tatására­Nagyjöból ezeket kell előrebocsátanunk u^ost, amikor arról számolunk be, hogy a Vfagyrlr Nemzeti Bank a felvidéki ex­port’ megindítása irányában az export­hoz ^elengedhetetlenül szükséges kiviteli tanuí.’tvá hyok kiadására a visszacsatolt területim (a körzetükben lakhellyel vagy telephellyel bíró exportőrök részére a visszact satuit Felvidék legkülönbözőbb Jielyein lévő tizennégy pénzintézetnek acfott felhatalmazást. A kiviteli tanúsítv/íny okát Bereg­szászban a „Beregn legyei Központi Bank r. t.“, Gálán tán a „Galántai Hi­telbank r. t.“, Ipoly ságon az „Ipoly­sági Takarékbank r. t.“, Kinélyhel* mecen a „Gazdák, íiitelintézote r. tu, Komáromban a „K omáromi Első Hi­telintézet“ és a „Komámmá önse­gélyző Hitelszövetkezet1*, Léván a „Lévai Első Banli“ és a „Bacsmegyei Népbank“, Pelső pün a „Syzepességi Bank r. t. fiókja“:» Rimaszombatban a „Rimaszombati lESank*, Rozsnyón a „Szepességi Bank r. t. fiókja“, Somor- ján a „Somorjai Hitelintézet r. t.“, Tornaiján a „Tornaijai Hitelintézet r. t.“, Vágsellyén pedig az „Első Sely- lyei Bank“ jogosultak az exportőrök­nek kiadni, tehát, a visszacsatolt te­rületekről törtérjő kivitel esetén az exportőrök a Magyar Nemzeti Bank Érsekújvár, Ka ssa, Losonc, Munkács és Üpgvárott működő kirendeltségein kívül a fölsorolt /pénzintézeteknél is kiválthatják a kiviteli tanúsítványo­kat. A Nemzeti Bank a fölhatalmazással egy idejűleg az «gyes pénzintézeteknek a ki­vitellel és behozatallal kapcsolatos min­dennemű utasítást/ megadott s így az importőrök a. szükséges információkért bármikor fordulhatnak a megjelölt pénz­intézetekhez é s a Magyar Nemzeti Bank kirendeltségeil lez. Egyébként az export­tal kapcsolatos néhány probléma meg­világítására lakunk hasábjain még visz- szatérünk. Pehely-, » paj jin f Visszatértek felvidéki gazdasági egyesületeink Irta: Fabricius Endre az OMC’E h. igazgatója Az 1848—49-es síabndságharcunhat követő gyászos időben, amidőn a zsarnoki önkény a nemzeti öntudat megnyilatkozását a legke- gyetlenebbül elfojtotta, amikor a politikai meg­nyilatkozás lehetetlenné- vált, amikor a felsza­badulás iránti vágy gondolatát költőink csak verses alakban rejtve hozhatták nyilvános­ságra, akkor keletkeztek egymásután a vár­megyei gazdasági egyesületeink, amelyeknek gyűlésein alkalom nyílott -a vélemények kicse­rélésére, a nemzeti akarat megnyilvánulás majdani erőteljes megnyilatkozásának előké­szítésére. Gazdasági egyesületeink e küldeté­süket teljesítvén, áttértek nevüknek is megfe­lelő munkásságuk erőteljesebb folytatására, amely munkásság azelőtt úgyszólván csak ta­karó volt. a Vármegyei gazdasági egyesületeink a múlt század végén és e század elején a világháború kitöréséig céltudatos, eredményes munkát fej­tettek ki. Valamennyi egyesület eélkitüzése volt a gazdatársadalom szélesebb rétegeinek, a kisgazdáknak gyámolítása, szakismereteik fejlesztése, hogy a gazdasági versenyben le ne maradjanak. A világháború kitörésekor 61 tör­vényhatósági gazdasági egyesület működött, amelyek saját önkormányzatuk révén eredmé­nyes munkásságukat biztosítani tudták azzal, hogy olyan férfiakat választottak az egyesü­let vezetőiül, akik e tisztséget nemcsak dísz­nek tekintették, de szószerint hivatásuk ma­gaslatán-állva időt, fáradságot, anyagi áldoza­tot nem kímélve, önzetlenül, kellő szakérte­lemmel, nem kevesebb szeretettel végezték a rájuk bízott feladatokat. Azt megállapítani, hogy gazdasági egyesületeink munkássága mi­lyen eredményekkel járt, azoknak a feladata lesz. akik egyszer majd megírják a hazai me­zőgazdaság történetét, amelynek egyik legra- gyogőbb fejezete a gazdatársadalmi érdekkép­viseleti szervek munkásságának méltatása lesz. A világháború előtti 61 vármegyei gazdasági egyesület között 13 egyesület működött azon a területen, amelyet Trianon cseh uralom alá kényszeritett. Ennek a 13 vármegyei gazdasági egyesületnek húsz éven át éreztük hiányát, mert ezeknek vezetői sorából kerültek ki jó­részt azok az agrárférfiak, akik az OMGE vá­lasztmányi, a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetsége végrehajtóbizottsága gyűlésein, az OMGE közgyűlésein és a GEOSz nagygyűlé­sein az agrárpolitikai kérdésekben sokszor mint iránytadók nyilvánították véleményüket. Az OMGE patinás falai közvetlenül a világ­háború előtt sokszor hallották Hadik János gróf, Czeit)er Nándor, Szent-1 vány József, Mé­reg Lajos, Meskó Pál, Mezey Gyula, Emody József, Schell Gyula báró. Bártól Aurél, Mik­lós Ödön, György Endre, Bujanovich Sándor, Mailáth József gróf, Oszlroluczky Miklós és a többi felvidéki gazdatársunk dús élettapaszta­latból fakadt, alaposan átgondolt, bölcs mér­sékletet tanúsító felszólalásait. Az OMGE 1 kiftawiiktia korának említett férfi al nagy része már nincs aV élők sorában. Az akkori gazda­sági egyesületek szervező erői, az egyesületi titkárok sor.ában is a felvidéki gazdasági egyesületek titk árai jelentős szerepet töltöttek be, mint Fedők Astván beregi, Jsukovich Alá dár sárosi, Fodor .fenő gömöri, Kraitsik Jenő barsi, Sándorházi L ajos nyitrai, Horváth Jenő pozsonymegyei gazdtvsógi egyesületi titkárok, Trianon a Felvidék Csonjia-Magyarország gazdatársadalma közé papiroson választóvona lat húzott, de nem tudta a gazdaegyüttérzést ugyanazzal a vonallal megszüntetni, ez az együttérzés erősebb volt Trianonnál és most 30 év után — ha még nem its teljes számban — újra is együttműködhet az a. g^zdatábor, amely azelőtt is együttműködött éfa amely mindig is együtt kívánt a hazai mezőgazdaság érdeké­ben munkálkodni. A most visszacsatolt felvidéki terület Aazd| társadalma a 20’éves elnyomatás alatt Köve ősei példáját. A cseh uralcttn áBtal íelcfczlati vármegyei gazdasági egyesületek helyébe, a: dön az időt erre elérkezettnek látta, új gaz­dasági egyesületekért létesített, amelyek mim kássága révén folytatta világháború előttifbl- vatását, amidőn egyrészt a gazdatársad*om szélesebb rétegei, a kisgazdák boldogulását iparkodott elősegíteni, másrészt ezek segítsé­gével juttatta diadalra a 'megszállt területen a magyar élniakarás és önstudat hatalmas meg­nyilatkozását, ami nélkül tailán a visszacsato­lás nem járt volna azzal az.-eredménnyel, ame­lyet megértünk. Nem véletlen, hogy az elcsatolt Felvidéken a magyarság erőteljes megszervezésének megala­pozása háborúelőtti egyik felvidéki gazdasági egyesületünk vezetőjének, SzKtit-Ivány József­nek nevéhez fűződik és nem* véletlen, hogy a gazdasági egysületeknek a mpst visszacsatolt felvidéki részeken való újraszervezése a Fel­vidék egyik volt gazdasági egyesületének igaz­gatója, Fodor Jenő nevéhez kapcsolódik. Ezek a tények azt mutatják, hogy a gazdatársada­lom a háború előtti időben jól választotta meg vezetőit. A Felvidék visszacsatolásával visszatért gaz­dasági egyesületeink akár mai területi beosz­tásukban, akár ismét a vármegyei területi be­osztásban fognak az anyaország gazdasági egyesületeivel karöltve működni, ugyanazt a hivatást kell, hogy betöltsék, amelyet gazda­sági egyesületeink a háború előtt betöltötték, amelyet a visszacsatolt gazdasági egyesületek a felvidéki országrészen folytattak. Ez a hi­vatás a szélesebb gazdatársadalmi rétegek gyá­molítása, vezetése, oktatása, hogy a helyes utón haladva boldoguljanak kisgazdáink ön­magukért, hazánkért. És hogy gazdasági egye­sületeink ezt a hivatásukat maradék nélkül be is tölthessék — amint ezt a Sajóvölgyi Gazda­sági Egyesület most megtartott közgyűlésén annak elnöke, Fodor Jenő igen helyesen le­szögezte — gazdasági egyesületeinek fennma­radását nemcsak elősegíteni, de biztosítani is kell. 4, vattás-, gyapjú­aplanok László paplangyár Budapest, Vili., Vas-u. 14. a: elsőrendű kóaartoiényeit felvidéki testvéreinknek igen olcsó árban. Ajánlatokat, mintát szívesen küld. (—) Csendes a gyarmatárupiac. A gyar­matárupiac forgalma csendes. A karácsonyi szezon nagyon lassan indul és a forgalom nincs arányban más évek hasonló időszaká­val. A piacon megjelent a János-kenyér. Olaszországból és Görögországból is jött be néhány vagon és a régi áron kapható. MAGYAR KIRÁLYI ÁLLAMVASUTAK _________IGAZGATÓSÁGA.________ 72.993/1938. F. sz. Pályázat MAv. üzemi segélydijas felvételre. A magyar királyi államvasutak igaz­gatósága a visszacsatolt felvidéki terüle­tek vasúti vonalainak átvételével kap­csolatban érettségizett ifjak részére pá­lyázatot hirdet. E felvételre kizárólag csak a vissza­csatolt területen községi illetőséggel bíró olyan nőtlen férfiak pályázhatnak, akik a 25. életévüket a pályázati határidő le­jártáig még nem töltötték be és közép­iskolai érettségi vizsgát tettek, vagy kö. zópiskolával egyenrangú más tanintéze­tet végeztek. A sajátkezűleg írt és 2 pei^Sh okmány, bélyeggel ellátott kérvényt A magyar ki­rályi államvasutak igazgatóságához (Bu. dapest, VI., Andrássy-út 7») kell címezni, A bélyeg nélküli mellékleteket 30 fillé­res okmánybélyeggel kall ellátni. Aki kérvényéhez szegénységi bizonyítványt csatol, annak a kérvényre és mellékle­teire okmánybélyeget tennie nem kell. A kérvényhez a következő okmányokat kell csatolni: 1. Születési anyakönyvi kivonatot fks- resztlevél nem alég). 2. Gimnáziumi, reáliskolái, fólsőterss- kpdelmi iskolai érettségi bizonyítványt, vagy ezekkel/az iskolákkal egyenrangú intézetekben szerzett végbizonyítványt. 3. A visszacsatolt területen levő köz­ségi illetőséget igazoló bizonyítványt. 4. A folyamodó feddhetetlen előéletét és őtlenségét igazoló hatósági bizonyit- ányt. 5. Folyamodó édesatyjanak jelenlegi, ▼Úgy ha már nem élne, a volt foglalkozá­sát igazoló iratot. 8. Folyataodó esetleges korábbi foglal­kozásait igazoló iratodat. Igazolni kell általában, hogy a folyamodó az érettségi bizonyítvány keltétől a folyamodvány beadásának napjáig -elte|t egész idő alatt mivel foglal közötti \ 7. Folyamodónak efo/ külön félív pa­pírra felragasztott^ és sajátkezűleg olvas­hatóak aláírt arclsépét. A folyamodók közül azoknak, akiknek lakóhelyén/ nincs/vasúti állomás, a folya- modvápybán^fheg kell említeniük azt a vasúti álléínást, mely lakóhelyükhöz leg­közelebb esik. A kejlően fel nem szerelt, továbbá a nem sajátkezűleg írt, vagy gépírásos kér­vények nem tárgyaltatnak. A kérvények beadási határideje 1938. évi december hó 20-ika. A pályázók sorából kiválasztott folya­modókat a vasúti szolgálatra való testi é« szellemi alkalmasságuk megállapítása végett felvételi vizsgára fogjuk beren­delni. A vizsgálatok Budapesten tartat, nak meg, amelyekre az érdekeltek külön névre szóló behívóval rendeltetnek be. A vizsgálatra három (3) pengő orvosi vizsgálati díjat kell a berendeltnek ma­gával hoznia és a Budapesten való tar­tózkodás költségeit sajátjából kell fedez­nie. Budapestre való utazáshoz és vissza­útra szabadjegyet küldünk. Az alkalmasnak talált folyamodók kö­zül a felvételre kijelölteket 75.— pengő havi segélydíjjal karpaszományos üzemi segédtiszti-segélydíjas minőségben fog- juk az ország különböző helyein, vidéki állomásokra felvenni és gyakorlati ki­képzés végett a végrehajtó (külső) for­galmi szolgálathoz beosztani, azután pe­dig az előírt szakvizsgák sikeres letétele után, alkalmasság esetén a vasúti tiszt- képző tanfolyamra berendelni. Csak ennek a tanfolyamnak sikeres el­végzése képesíti majd őket államvasút! tisztviselői kinevezésre. M. Kir. Államvasutak Igazgatósága.

Next

/
Thumbnails
Contents