Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)

1938-12-11 / 30. szám

10 TEMiMto üa.<áaRHiraaE 1938 DECEMBER 11. VASÁRNAP IZÜK ES DISZ IS riR NAÜTMMiYAlípRS^Áí; LEGRfCIBB J EZüj§TMjuVES BUBAPEST. IV., BÁLIK AB V-UTC A 9 hiszen a cseh cenzúrán keresztülment la­pokból készült ez a hatalmas kartoték- anyag'. A cseh zenzúra adja meg a tör­ténelmi forrás hitelességét ennek a több mázsát kitevő gyűjteménynek. Itt van egybegyűjtve a felvidéki magyarság éle­tének egész területére vonatkozó anyag­halmaz. Ezt a hatalmas forrást a szövet­ség készséggel bocsátotta mindenkor ma­gyar és külföldi tudósok, kutatók, egyesülések rendelkezésére és a magyar igazságon sok dokumentális G/üIlS kinyilatkoztatása ebben a hatalmas Bs anyagtárban gyökerezik. A szövetség tá- WIS S ■ , mosatásával és segítségével adta ki né- fl H Is I hai Steter Lajos, a Becsben élt kiváló publicista és történetíró 1006 nyomtatott oldalt kitevő németnyelvű művét a cse­hek kormányzati rendszerének bűneiről. A Vergewaltigung Ungarns című munka az első hatalmas történetírói módszeres- f seggel megírt mű, amely a külföld elé vitte rendszeres formában a benesi „de­mokrácia“ minden gazságát. Az itt felhalmozott liatalmsa anyagnak közvetlenül hasznát vették a felszabadí­tás előkészítő munkálataiban is és a komáromi tárgyalóasztalra nem egy olyan dokumentum került, amelynek érveit a F. E. Sz. anyaggyüjtő munkája szolgáltatta. Diák-ház és a felvidéki szellem ápolása A szövetségnek soha szem elől nem té­vesztett nagy feladata volt a felvidéki szellem ápolása, ébren­tartása az elszakítottak és elszakadtak között. Erre minden alkalmat felhasznált, még a gyász szomorú alkalmait is, amikor egy-egy testvérünket, akinek az isteni gondviselés már nem engedte megérni az öröm napjait, kegyelettel kísért el a sírjáig és drága honi rögöt dobott kopor­sójára, sírja fölött pedig megszólaltatta a tárogatót. A felvidéki szelemet ápolta mindnyájunkban és arra buzdított, hogy ezt a lelket mindvégig, életünk végéig megtartsuk, tehát még a felszabadulás «tan se vetkőzzünk le. Minden egyes ösz- szf jövetele ezt a magasztos célt szolgálta. Ennek jegyében rendezte meg évről-évre január havában a híressé vált felvidéki bálokat. amelyek a pesti bálidénynek kétségtele­nül legkiemelkedőbb eseményeivé váltak. A legnagyobb jelentőségünket tartjuk azonban, hogy magánosoknak és a felvi­déki egyesületeknek ügybuzgalmából 1925-ben megszervezte és azóta is fenntartja diákotthonát, amelyet a Szepesség tudós testvérpártjá­ról Hunfalvi-internátUsnak nevez. Even­ként 52 felvidéki főiskolai hallgató kap itt lakást, fűtést és világítást. Közülük húsznak ellátását a felvidéki egyesületek vállalják évről-évre magukra, a többi pedig csupán havi 8 pengőt fizet. A mindenfajta jelvények korában élünk, azt azonban bízvást mondhatjuk, hogy' ennek az esztendőnek két legnép­szerűbb jelvénye az eucharisztikus kon­gresszus kelyhe és a felvidéki szív volt. Mintegy szimbolikus jelentősége van en­nek a népszerűségnek. Az egyik azt iga­zolja, hogy „ég és föld elmúlnak, de az Ö igéi el nem múlnak“, a másik pedig a nemzettestvériség eleven erejéről tanús­kodik. Fcdák Sári hozta fel a gondolatot a felvidéki szövetségbe, Horváth Béla adta meg végső formáját, amikor a szívbe a hármas halmon álló kettős ke­resztet és „A felvidékért“ feliratot ik­tatta. Több mint egymillió szívjelvényt hozott forgalomba a szövetség és en­nek minden fillérje a „Magyar a ma­gyarért“ mozgalomnak jutott, amelynek munkabizottságát Imrédy Bé- láné vezeti. A szövetség végezte a szív­jelvény terjesztésének egész munkáját. A felvidéki szív szolgálatában áll már évek óta a szövetség hölgy bizottsága, amelynek vezetője Érti János egyetemi tanárnak lelkes, fáradságot nem ismerő felesége. Munkatársaival, akik között Rácz Jenő volt honvédelmi miniszter felesége és Baranya)/ Lipótné, a Nemzeti Bank igazgatójának hitvese csaknem minden szabad idejüket a nagy ügy szol­gálatába állítják, szakadatlanul azon dolgozik, hogy a megsokasodott felada­tokat a szövetség akadálytalanul elvé­gezhesse. Most is megfigyeljük a lelkes magyar asszonyok és leányok fáradhatatlan mun­káját a szövetség helyiségében. Fogadják a jelentkezőket, kihallgatják őket és a női lélek finom ösztönével nyomban megérzik, bogy mi a segítés útja. , Tevékeny szociális munka Mert a F. E. Sz. munkájának lényege most a szociális munka, mellett minden egyéb tevékenység pilla­natnyilag háttérbe szorul. Ezer és ezer a teendő, gyors, tapintatos, okos beavat­kozás szükséges. Horváth Béla már végig- száguldott a felszabadult területen és út­jában jegyzőkönyveket írt tele. Itt erre van szükség, ott meg amarra. Es a szövetség központjában nem bü­rokratikusán intézik a dolgokat, ha­nem a magyar karitász jegyében és segítő gyorsaságával. t Mennek ki nyomban a szeretetcsomagok oda, ahol a legsürgősebb szükség van rájuk. Száz és ezer ilyen csomagot kül­döttek már ki, de itt a központban a polcokon hirtelenében több mint kétszáz csomagot számlá­lók össze. Már küldésre késze r/állanak, s feliratuk­ból tudom meg hnfey- ml a rendeltetési helyük. Fehérneműi ruha Van bennük, de élelmiszeres csomagok is mennek garma­dával __ A szövetség 300 jószlót is kiküldött olyan községekbe, \amelyeknek a . legin­kább szüségük voltWre.. . Szeretném ezer éli ezer ínséges felvi­déki testvérünk köszönetét tolmácsolni a tá&zfiflt, { laAétinytuir ke£e*i.wit > ág t iU Budapest, IV., Petőfi Sándor-utca 7. sz. etőfi Sándor V" \ XT F. E. Sz. embereinek, lelkes hölgyeinek, de ők elhárítják a köszönő szavakat. „Testvéri kötelességünket teljesítjük“, — mondja az egyik inspekciós hölgy és megtiltja hogy a nevét kiírjam. A névtelen áldozathozó alakját is ércbe kell egyszer önteni. Az egyik titkár most emeli le a telefon kagylót. „Kérem, egy felvidéki magyar testvérünket akarjuk elhelyezni üzemé­ben mint árusítónőt...“ Es néhány pilla­nat múlva megjön a válasz: „Jelentkez- hetik.“ Megtudjuk, hogy az elmúlt két hónapban legalább kétszáz felvidéki testvérünknek biz­tosított egzisztenciát a F. E. Sz. És mennyi könnyet törölt le! Menekülte­ket juttatott fedél alá, napokon át élei mezeit, pénzsegélyt szerzett nekik, visz- szajuttatásukról gondoskodott. És az igazi felvidéki szellem érvényesül mun­kájúban, amikor nem tesz nemzetiségi különbséget a felvidéki őslakók között, íme, most előttem intézik el egy ruthén testvérünk ügyét! Örömmel halljuk Horváth Bélától, hogy a felszabadulással a szövetség ko­rántsem látja munkáját befejezett- nek. A jövő elsőrendű célja? Tömöríteni a F. E. Sz. kötelékében a fevidéki egyesületeket, a felszaba­dultakat is bevonni a nagy mun­kába hogy ezeket az egyesületeket a szövetség egységes felvidéki szellemben irányít­hassa. Igen, a célt még nem értük el. Tovább, előre! És ezt az előrét a F.E.Sz. továbbra is az élvonalban akarja kihar­colni ! VÉCSEY ZOLTÁN Ismét rosszabbodott a pápa állapota R ó in a, december 10. A pápa állapota, —- valószínűleg a délelőtti megerőltető fogadások következtében — ismét rosszab. bodott. {»szentségén erős fáradtság tüne­tei mutatkoznak, amihez légzési nehézsé­gek járulnak. Környezete nagyon aggó­dik. Orvosi tanácsra a késő délutánra meg­állapított megbeszéléseket, így többek között Pacelli bíboros államtitkár kihall­gatását is lemondták. Vatikáni körök ér­tesülése szerint XI. Pius azonban mégis meg akarja tartani a vasárnapra kitű­zött fogadásokat. Amerikai kárpáíoroszok távirata Imrédy miniszterelnökhöz A pensylvánniai Punxsutawhey város kárpátorosz Szent Péter és Pál egyház- községe nevében Mankovics Pál esperes­plébános, Tirpák Mihály és Buchko Pé­ter táviratban fordultak Imrédy Béla miniszterelnökhöz. Megbotránkozásuknak adnak kifejezést az Egyesült Államokban terjesztett cseh­szlovák propaganda felett és kifejezést adnak ama reményüknek, hogy a kárpát­orosz föld fel fog szabadulni a csehszlo­vák elnyomók uralma alól. Megkezdődött az amerikai államok konferenciába Lima, december 10. Benavides elnök megnyitotta az amerikai államok nyol­cadik konferenciáját. • Megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy olyan időkben élünk, amikor az amerikai államférfiak törvényen kívül helyezték a háborút és valamennyi nem­zetközi viszály diplomáciai, békés úton való elintézése mellett döntöttek. A kongresszuson résztvevő 21 amerikai köztársaság több mint száz delegátusa között az a vélemény alakult ki, hogy az amerikai gazdasági együttműködés meg­szervezését feltétlenül meg kell kísérelni. Mindössze Argentina fejt ki ellenállást a Roosevelt-féle pánamerikai gazdasági programmal szemben, azzal az indoko­lással, hogy Roosevelt elnök az ameri­kai egységfront szorgalmazásával csak az Egyesült-Államok hatalmi politikáját akarja rákényszeríteni a közép- és dél­amerikai államokra. Hull külügymi­niszter hosszabb megbeszélést folytatott Condilo argentinai külügyminiszterrel és megpróbálta eloszlatni az argentinai kormány aggodalmait. Ismét Inonü békebeszéde Ankara, december 10. lemet Inonü köz­társasági elnök a köztársasági néppárt vidéki nagygyűlésének megnyitásán be­szédet mondott, amelyben a párt érdemeit méltatta, majd többek között a követke­zőket mondotta: — Vannak nemzetek, amelyek politikai és szociális szempontból ma nagyon bi­zonytalan helyzetben vannak mind belső vonatkozásban, mind más államokkal való kapcsolataik terén. Számos országban az előre nem látható fejlemények miatt bi­zonytalanság uralkodik mind a határo­kon belül, mind pedig a szomszéd álla­mok körében. A török nemzet büszke le­het, mert helyzete ment ettől a bizonyta­lanságtól. — Belpolitikánkat — mondotta Ismét Inonü — a köztársasági és nemzeti esz­me hatja át; politikánk biztosítja a nem­zet újjáépítéséhez szükséges nyugodt légkört, másfelől hozzájárul a polgárok, erkölcsi és anyagi színvonalának emelé­séhez. Külpolitikai kapcsolatainkban ve zérelvvé tetttik a béke eszméjét és a köl­csönös biztonság légkörének megerősíté­sét. Törökország a béke és a nemzetközi egyetértés egyik legfőbb támasza. Tel. 291-342 mindenfajta gyümölcspálinkát. — Likőr-, rum- és borpárlatgyártmányai legkiválóbbak. A PRAGER PRESSE a prágai külügyminisztérium német­nyelvű napilapja megszűnt. Néhány- soros újsághír ez, de mögötte vonul el a csehszlovák köztársaság húszéves története is, mert a Prager Presse any- nyira hozzátartozott a páriskömyéki békeszerződések igazságtalan intézke­déseivel létrehívott Csehszlovákiához, mint maga Masaryk, vagy Benes. Ugylátszik, az emberek távozásával, sorra költöznek az elárvult dolgok is... Elköltözött a „gazda“, az elbukott cseh rendszer személyében, bezárta hát ka­puit a külföld megtévesztésére német nyelven kiadott prágai hivatalos saj­tóorgánum is... Fogalom volt a Pra­ger Presse, amikor még a minden háj­jal megkent benesi külpolitika mód­szereivel szórta szét nap-nap mellett a. rózsásabbnál rózsásabb híreket Cseh­szlovákia belpolitikai és külpolitikai helyzetéről, dicsőítette a kis antant szi­lárdságát, a Moszkva—Prága—Páris-i tengely legyőzhetetlen erejét, — foga­lom volt a, Prager Presse, hogy milyen tökélyre vitte a csehszlovák állam­eszme és szövetségi rendszer mester­séges ideológiájának művelését és ter­jesztését. Híven kitartott gazdája mel­lett az utolsó pillanatig: szeptember végéig hirdette a Prager Presse a csehszlovák „igazság“ győzelmét. A Csehszlovákiát megcsonkító müncheni és bécsi döntések után pedig megsem­misülve futott még néhány lépést, mint a vesztes versenyző, aki feladja a küzdelmet, de tesz még néhány le­mondó mozdulatot... Csöppet sem saj­náljuk a Prager Presset dicstelen bu­kásáért. Mikor még hatalma teljében állt, sohasem mulasztotta el, hogy any- nyit ártson a magyarságnak, amennyi csak módjában állt — semmi okunk, hogy érzékeny nekrológgal búcsúzzunk tőle, sőt még azt a tiszteletet sem ad­hatjuk meg neki, ami a hírlap kar­társnak — ha ellenfél is — rendszerint kijár. Mert a Prager Presse volt a leginkorrektebb ellenfél, amit a sajtó világában csak elképzelhetünk. Előre eltökélt megfojtó szándékkal lépett föl a magyarsággal szemben, húsz éven keresztül terjesztett német nyelven minden elképzelhető rosszat, szennye­sei a magyarságról. S ha kevesen ad­tak is hitelt a Prager Presse hírforrá­sainak, mint világnyelven megírt lap, rengeteget ártott a magyarságnak. Szerkesztői a benesi rendszer kedvenc kitartottjai voltak: a csehszlovák li­berális-demokrata ujságirógárda gyön­gyei. Nem csehek írták a Prager Presset — bár a cseh külügyminiszté­rium lapja volt; nem németek írták — — bár német nyelven jelent meg. Azok írták, akiknek személyes érdeke fűző­dött Benes Csehszlovákiájához, akik sohasem tudták megérteni az igazi cseh nemzeti érdekeket, akik nem tud­tak a béke érdekében működni, mert céljuk nem az volt, hogy Csehszlová­kia bonyolult nemzetiségi problémáit, vagy a Dunamedence népeinek össze­kuszált, sorsát az igazság és méltányos­ság szemszögéből vizsgálják, hanem egyetlen hivatásuk szerint merev dog­matikával bizonyítgatták Benes téte­leinek és számításainak valódiságát, s csak még jobban kiélezték a békétlen­séget a középeurópai nemzetek közt. A prágai Hradzsinba új szellem köl­tözött, új szelek fujdogálnak a külügy­minisztérium palotájában is... Ez a léghuzat söpörte ki a Prager Pressét is puha kényelemmel berendezett szer­kesztőségi termeiből, az új rendszer fosztotta meg a, Prager Pres séf lét jogo­sultságától, egyben milliós Iszubven- cióitól, amit az évek során Völentfsz- lctt. Micsoda változások játszódjak le mostanában a MolAva part\ ' kor az örökéletre ferendezet Presse is elköltözőt/ az élők sóiból , Karácsonyra latófcsátvi »íjáVizememben készült békésszentáJidirási magyar-perzsa szőnyeg díszt?hs imdegseeet hoz KLEIN ÖD CSlNlA hsjos-atca 2.

Next

/
Thumbnails
Contents