Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-11 / 30. szám
2 TECTiDrtn -ÄgVaRHIRMB 1938 DECEMBER 11. VASÁRNAP ’ A tón. védj. Ötcmit azbesztcement-gyártmányok: ETERNIT ÍVEN 9 HATSCHEN LAJOS BUDAPEST, V., BERLINI-TÉR 5. SZÁM. Szociális törvényjavaslatok a képviselőház bizottsága előtt é A pénzügyminiszter módosítja a kereset- halmozásról szóló javaslatot A képviselőház pénzügyi bizottsága Ivády Béla elnöklésével szombaton délelőtt folytatta a tisztviselők családi pótlékáról, a tisztviselők kor pótlékától és a keresethalmozásról szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Tekintettel arra, hogy a bizottság a törvényjavaslatok általános vitáját már pénteki ülésén befejezte, Reményi- Schneller Lajos pénzügyminiszter válaszolt a vita során elhangzott észrevételekre. Hangsúlyozta, hogy a családi pótlékról szóló törvényjavaslattal a kormány a családvédelem gondolatát kívánta minél erősebben kifezejésre juttatni. Ez a törekvés nyilvánul meg a törvény- javaslatnak abban az intézkedésében, hogy a feleség után 100 százalékkal, az első és második gyermek után pedig 2 csöves Európavevő. Egy gomb kezelés. Budapest I. átkapcsolós vétele. 50-50 százalékkal felemeli a családi pótlékot. A tisztviselők korpótlékáról szóló törvényjavaslatot csak röviden érintette, mert ezzel szemben alig hangzott el észrevétel az általános vita során, majd áttért a keresethal inozásról szóló törvény- javaslatra. A keresethalmozás kérdésének egyszer már le kell kerülnie a napirendről. Valóban igen kirívó esetei vannak a keresethalmozásnak és visszatetszést szül az is, hogy igen magas állású tisztviselők s olyan asszonyok vannak közszolgálatban, akiknek férje nagy jövedelemmel rendelkezik. A részleteknél azonban hajlandó bizonyos módosításokra, amelyek éppen azokkal az aggályokkal függnek össze, hogy a javaslat kis embereket érint. Hajlandó felemelni a főiskolai képzettségű nyugdíjasokra a javaslatban megállapított. 400 pengős határt 600 pengőre, aminek megfelelően emelkedik a határ a többi kategóriákban is. Hangsúlyozta, hogy a javaslat nem* jelenti az egyéb forrásból eredő kereset maximálását. A férjes nők alkalmazása kérdésében olyan értelemben kívánja a javaslatot módosítani, hogy a javaslatnak csak azt a rendelkezését tartja fel, mely azokat az eseteket szabályozza, amikor a férjes nőt a közalkalmazásból el kell bocsátani. Ezeknél is azonban a három- vagy többgyermekes családanyákat kivonja a törvény ha- r tálya alól. Természetesen az egy- vagy kétgyermekes családoknál továbbra is figyelembe kívánja venni a törvényjavaslatban megállapított gyermekenkénti 10—10 százalékos értékhatár emelését. Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter válasza után a pénzügyi bizottság mind a három törvényjavaslatot általánosságban, a korpótlékról és a családi pótlékról szólóó javaslatot egyhangúan, a keresethalmozásról szóló javaslatot pedig nagy szótöbbséggel elfogadta. A részletes vita során a családi pótlékról szóló törvényjavaslatnál Molnár Imre előadó olyan értelmű módosítást javasolt, hogy a negyedik és a négyen felüli gyermek után a családi pótlék a tisztviselőknél a javasolt 18 pengő helyett 24 pengő legyen, egyéb alkalmazottaknál pedig ennek arányában emelkedjék. Rassay Károly és Hóman Bálint hozzászólása, valamint a miniszter válasza után az előadói módosítással fogadták el a javaslatot. A tisztviselők korpótlékától szóló törvény- javaslatot változtatás nélkül fogadta el a pénzügyi bizottság, a keresethalmozásról szóló javaslat részletes tárgyalására sen kedden tarfAndó ülő* Az ipari munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló javaslat A képviselőház társadalompolitikai, valamint közgazdasági és közlekedés- ügyi bizottsága szombaton délelőtt együttes ülést tartott. Először megalakultak a bizottságok és elnökévé Krúdy Ferencet, előadójává pedig Ronkay Ferencet választott. A kormány részéről jelen volt Kunder Antal, az iparügyi minisztérium vezetésével megbízott kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter, valamint vitéz Petneházy Antal iparügyi minisztériumi és Törley Bálint kereskedelem- és közlekedésügyi államtitkár. A bizottság az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazott munkások gyermeknevelési pótlékáról szóló törvény- javaslatot tárgyalta, Ronkay Ferenc előadó felsorolta a javaslatnak mintául szolgáló külföldi példákat. A magyar törvénytervezet szerint gyermeknevelési segélyben részesül minden olyan ipari, bányászati és kohászati üzemben dolgozó munkás, aki húsz munkásnál nagyobb létszámmal dolgozó üzemben van alkalmazva, 14 éven aluli gyermeke után, tekintet nélkül arra, hogy a gyermek törvényes vagy törvénytelen, sőt a segély a fogadott gyermekekre és a nagyszülők unokáira is kitérjeszkedik, ha ellátásukról a nagyszülő gondoskodik. A testnevelési pótlék havonként 5 pengő. A törvényjavaslat körülbelül 700.000 4°L gozó helyzetén segít. Peyer Károly szerint a magyar munkás helyzete az életszínvonal alatt van. Á javaslat segít a családos dolgozók helyzetén. Nem tartja helyesnek a vállalati pénztárak létesítését sem. Homonnay Tivadar hangoztatta, hogy a törvényjavaslat-a Vass-féle törvények után első lépést jelent a munkásság megsegítésében. Propper Sándor megállapította, hogy a javaslat haladást jelent, de nem kielégítő. Kifogásolta még az önkormányzat hiányát és a jogorvoslat elégtelenségét. ~ Bcnúrd Ágoston sürgette, hogy a gyermeknevelési pótlék legyen progresszív. Követelte, hogy halál esetére a járulék ne további három hónapig, hanem legalább hat hónapig folyósíttassék. Csoór Lajos helyeselte a javaslatot, de nem fogadta el mégsem, mert a mező- gazdasági és a törpebirtokos családok gyermekei nem kapnak segélyt. Müller Antal helyeselte a javaslat intézkedéseit. Hangsúlyozta, hogy az az igazi családvédelem, amikor a gyermek nevelését segítik elő. Ő is követelte a segélyt kiterjeszteni a ’ mezőgazdasági munkásokra s, de ez nem hátráltathatja a javaslat minél gyorsabb életbeléptetését. Rátz Kálmán örömmel üdvözölte a javaslatot, mint úttörőt, de szerencsétlennek tartja, hogy csak az iparban (bányában) foglalkoztatott munkásra vonatkozik. Tobler János kívánta a földmunkások, valamint a kereskedelmi alkalmazottak és vasúti munkások gyermekpótlékát. Előnyös lett volna, ha a javaslatot általános bérrendezés előzte volna meg, mert a minimális munkabérekre nem lehet felépíteni a munkások bérrendszerét. Csik József kívánta a progresszivitás elvének keresztülvitelét, mint ahogyan azt más művelt országokban is behozták. Ki kell terjeszteni a segélyezés körét a kereskedősegédekre és a földmunkásokra is. BoczonádiSzabó Imre indokoltnak tartotta, hogy a törvényt a mezőgazdasági munkásokra és a kereskedősegédekre is kiterjesszék. Horváth Ferenc elfogadta a javaslatot, mert fontos lépésnek tartja a szociális törvényalkotás terén. Szükségesek azonban további lépések is, főleg a mezőgazdaságban foglalkoztatottak érdekében. Az általános vita berekesztése után Kunder Antal, az iparügyi minisztérium vezetésével megbízott kereskedelem- és közlekedésügy miniszter szólalt fel. Arra a kifogásra, hogy a gyermeknevelési pótlékra vonatkozó igénynek bizonyos esetekben a 14 éves korhatáron felül is meg kellene maradnia, megjegyezte, hogy a törvényjavaslat az általános eseteket tartja szem előtt. Önként értetődik azonban, hogy a kiváló tehetségű gyermekek 14 éven felüli iskoláztatásának kérdésével is foglalkozni kell, de ez a téma nem tartozik a törvényjavaslat keretébe. A havi 15 munkanap szociális elgondolásban messze meghal ad ja egyes külföldi államok követelményeit, mert egyes államok 23 munkanapot is meg* kívánnak havonta ahhoz, hogy a munka* vállaló gyermeknevelési pótlékot kaphasson. A megfelelő számú munkanap követelménye a javaslatban azt célozza» hogy a gyermeknevelési pótlék feltételéül szolgáló munka folyamatosságát kifejezésre juttassa. Tekintettel azonban arra a körülményre, hogy többször előfordul, hogy esak három napot dolgoznak hetenként, a részletes vita során meg fogja gondolni, vájjon nem lehetne-e havi 12 napra leszállítani a szóbanforgó követelményt. Annak a kívánságnak teljesítése, hogy a munkaadók mellett az állam is viselje a gyermeknevelési pótlék költségeit, vol- taképen irreleváns, mert hiszen az állam is a közönségre hárítaná át a terhet. Azzal a kifogással kapcsolatban, hogy a húsznál kevesebb alkalmazottat foglalkoztató üzemekben a munkások egyelőre nem kapnak gyermeknevelési pótlékot, hangsúlyozta, hogy ez csupán első lépésnek tekintendő. A törvényjavaslat hatálya kiterjed az egy vagy két alkalmazottat foglalkoztató üzemekre is és csupán a végrehajtás fokozatossága tekintetében áll az a szabály, hogy elsősorban a legálább 20 alkalmazottat foglalkoztató vállalatokra nézve kell a törvényt életbeléptetni, A nyugati államokban előfordult, hogy kezdetben csak a 100 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok tekintetében léptették hatályba a törvényt. Az adminisztráció szemponjából is helyesebb, hogy először a nagyobb üzemeknél hajtsuk végre a törvényt. A mezőgazdasági munkásokat nem lehet bevonni a javasJat keretébe. Ezek külön kategóriát alkotnak s a rájuk vonatkozó szabályozásnál különleges óletviszo- nyaikat kell fegyelembe venni. A gyermeknevelési pótlék progresszivi- tására vonatkozó kívánságot megérti ugyan, de az adminisztráció egyszerűsége érdekében azt tartja helyesnek, hogy minden gyermek után egyforma legyen a pótlék összege. Azt a kérést, hogy haláleset alkalmával ne esak három hónapig, hanem hat hónapig fizessenek gyermeknevelési pótlékot, megfontolás tárgyává fogja tenni. Azt a kívánságot azonban, hogy a munkanélküliek számára három hónapon túl is fizessenek pótlékot, nem tartja teljesíthetőnek. A miniszter végül hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatot minél előbb szeretné végrehajtani és hogy a helyes, pontos és gyors végrehajtás érdekében bürokráciamentes adminisztrációt kíván felállítani. Kunder Antal miniszternek tetszéssel fogadott beszéde után az egyesített bi- zottság a törvényjavaslatot általánosságban elfogadta. A bizottság hétfőn délelőtt tárgyaljai részleteiben a törvényjavaslatot. — Felvidéki Útmutató Naptár. Lapunkat fölkérték a következő sorok közlésére: A Felvidéki Egyesületek Szövetsége a visszatért területek lakosságának és az anyaország lakosainak kölcsönös tájékoztatására, valamint az egyesítéssel kapcsolatban felmerült egyes gyakorlati kérdések útmutatása céljából, ..Felvidéki útmutató“ elmen, naptárt fog kiadni. A Felvidéki Útmutató Naptár szerkesztősége felkéri a felszabadult területek vjU rosainak polgármestereit és községeinek—'főjegyzőit, hogy a helyi közigazgatás névsorát a tisztviselők beosztása és állása megjelölésével, a Felvidéki Naptárban megjelenő cím-l tár részére leendő beiktatás céljából", soron- kivül, legkésőbb december 2G-áig bezárólag, beküldeni seziveskedjék. A Naptár* szerkesz tősége szívesen veszi, ha a felvfdfeíi- magyarságnak a felszabadítás érdekébAf föjytatőttí munkájáról adatoklt Áai>hat. LJr m viP’ Rákoczi-ut 36., I. eAi.*4. tslmzeni^k^ * jf ■■■■■■ I jii.*.—11 n , ' Mu7salyi zamatos ó-liow 8% I áA •» C of" kapható 40 litertől kerflz# ™ ST J VAJVSI termelőnél Beregszászba ^r^iként 60 fillérért s újbor 55 fi^rérí^á^ŐZatlannl.
