Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. december (1. évfolyam, 22-46. szám)
1938-12-01 / 22. szám
1938 DECEMBER 1, CSÜTÖRTÖK TEItVlDEft! •ihG^HIRIAß 11 /^KÖZGAZDASÁG £ Uj feladat előtt a Felvidék malomipara Budapest, november SO. A visszacsatolt I munkateljesítmény értéke után kell meg- Kedvidéken tekintélyes malomipar műkő- fizetni, difc, melynek termelése a Felvidék szükségletét meghaladja. Egyelőre nincsenek pontos adataink a Felvidék malomiparáról. Körülbelül 400 malom került vissza. E malmok helyzetének, termelési viszonyainak, kapacitásának megállapítása most ■van folyamatban s a pontos adatok ismerete után teszik meg azokat az intézkedéseket, melyekkel e jelentős iparág az anyaország vérkeringésébe bekapcsolható lesz. Tény, hogy a Felvidék malomipara annak elleniére, hogy fölösleggel termel, kenyérlisztben a Felvidék mégis behozatalra szorul, mert a fölösleg nullás!isatek- ben jelentkezik s a nullásfölösleg elhelye- nése szempontjából mielőbb sürgőssé válik az exportkonstrukció átszervezése olyan módion, hogy abban a Felvidék malomipara is hozzájusson az őt megillető hányadhoz. Az exportkontingens kérdésében az anyaországi szakkörök olyan megoldást tartanak elfogadhatónak, mely szerint az export felosztásának az anyaország résztvevő malmainak kapacitását a Felvidék malmainak kapacitásával arányba állítanák. Ez távolabbi ktérdiés, a Felvidék malmai egyelőre több adminisztrációs jellegű kérdéssel állanak szemben, amelyeket mielőbb meg kell ismemiök. Értesülésünk szerint a Molnárok Lapja elhatárolta, hogy az ország legkiválóbb szakembereinek bevonásával ötnapos tanfolyamot tartanaik a felvidéki malmok szakemberei számára Budapesten, hogy elősegítsék az új helyzetbe való be- Oleesikedést. A malomipart érintő kérdéseiket Dleté- kes helyről szerzett információnk alapján röviden összefoglalva az alábbiakban közöljük: LISZTFOEJGALMI /4DÓVALTSAG A malmok három osztályba vannak sorolva: a) kizárólagos vámmalom; b) vegyesmalmok; c) tisztán kereskedelmi malmok. Kizárólagos vámmalmok csak a vámőr- lésre jogosultak részére végezhetnek vámőrlést és csakis természetbeni vámért'. A vámszázalékok maximálva vannak. Búzánál 10 százalék és 2 százalék poriás, kétszeresnél 11 százalék a Vám és 2 százalék a poriás, rozsnál 13 százalék a vám és 2 százalék a poriás. Darálási vám 8 százalék, poriás 1 százalék. A búzán, rozson kiviili darálás szabad egyezkedés tárgya. Végezhet a kizárólagos vámmalom külön könyvvezetési kötelezettség mellett pl. kereskedők, vagy sütők, stb. részére u. n. idegen kereskedelmi őrlést is. Ezután adó. váltság fizetendő. Az .ilyen őrlés díjazása szabad egyezkedés tárgya. Csereőrlést a Vámmalom a fentebb jelzett oknál fogva nem végezhet. A vámmalom 3 százalékos általános forgalmi adó fizetésére van kötelezve. Ezt évi átalányösszegben vetik ki. A malomtulajdonos, malombérlő és a szorosan vett malmi alkalmazottak házi és gazdasági szükségletére a vámkeresményből felőrölt mennyiség adóváltságmentes. A vegyestípusú malmok előírt kölnwve- zetési kötelezettség mellett a szabályok betartásával végezhetnek felöntéses vámőrlést, folyó malterhői való cserélést, raktári cserét, vám-, vagy kereskedelmi malterőrlést, természetesen külön-külön. E malmok lisztforgalmi acfóváltságot fizetnek őrlésük után. Az adóváltság összege búzánál minden felőrölt mm. után 4.50 P, rozsnál 3.— P. Ha azonban az 1 mm. gabonából kiőrölt lisztmennyiségnek a vonatkozó 1500/1937, illetve 1600/1938. P. M. sz. rendeletben előírt váltságkulcs alapján kiszámítandó adója több, mint a mm.- kélnti 4.50, illetve 3.— P, úgy az adókülönbözetet havi elszámolás alapján utólag le kell róni. A lisztforgalmi adóváltság az összes őrlésre vonatkozik. A havi elszámolás összegéből, illetőleg az adóváltság értékéből leszámítódik az a mennyiség, amit a malom csere formájában a vámőrlésre jogosultnak kiadott. Lisztforgalmi adóval terhel* őrlemények Után általános forgalmi adót nem kell fizetni. Az adóváltság a tőzsdén iegyzett naoi árakba már be vám kalkulálva, ez* tehát a malom a lisztárakkal együtt csak beszedi és beszolgáltatja a kincstárnak. Az általános forgalmi adót tehát csak a CSERETELEPEK Ezévi október 11-én életbelépett a zárt- számrendelet. Mai rendeletek szerint esetleges felállításához eddig az illető község képviselőtes ületének közérdekre hivatkozó határozata és az illetékes m. kir. iparfelügyelő javaslata volt szükséges. Egyébként a cseretelep külön nem adózik. Ez az anyamalom dolga. A cseretelep ugyanolyan elbírálás alá esik, mint az anyamalom. Csak vámőrlésre jogosultaknak lehet cserélni, gabonakereskedéssel (liszt, korpa stb. vételéVel, eladásával) nem foglalkozhat. MUNKAIDŐ A malomipari alkalmazottak munkahete 48 órában van megállapítva. Az indokolt túllépéshez hatósági engedély kell. E munkaidő magának a malmoknak az üzemidejére nem vonatkozik, csupán csak az alkalmazottakra. Az engedélyezett túlóra meghosszabbításéra különóradíjazás jár, legalább 25 százalék. MUNKABÉR A legalacsonyabb órabérek egyes kerületi kereskedelmi és iparkamarák összeállításában szereplő nagy és kis városok, nagy és kis községek szerint van megállapítva. Az egyes területi csoportok a foglalkoztatás szerint bércsopoortokra vannak osztva, GABONAARAK ^1' A búza legalacsonyabb ára hatóságilag meg van ugyan állapítva, azonban a tényleges adás-vétel a budapesti árú. és értéktőzsde napi árjegyzései alapján minőségi és származási alapon történik. Egyébként a gabonaüzlet szabad forgalmú. A tőzsdei árjegyzés és a helyi piaci ár között a fuvarparitás, valamint a kereslet és kínálat árszabályozó szerepet játszik. Amely malom exportban részt akar venni, annak tárolni kell saját gabonáját, LISZTÜZLET, MINTÁK, EXPORT A lisztüzlet szintén szabadforgalmú tevékenység. Az eladások részben a tőzsdén, részben a lisztképViseletek és lisztügynökökön keresztül történnek. Jutalék Vá—2 százalék. A tőzsdei lisztjellegminták a liszt rendes napi árában számítva, a Budapesti Áru- és Értéktőzsde titkárságánál (V., Szabadság-tér) igénylendők. A kívánt mintákat az előre emghatározandó (}4—Vz kg.-os) súlyban utánvéttel is küldik. A rendelkezésre álló exportkontingenst, jamely előreláthatólag növekedni fog, a Magyarországi Exportmalmok Szindikátusa (Budapest, V., Klotild-u. 3.) osztotta fel a szindikátushoz tartozó malmok között. A közelmúltban a vidéki középmalmok számára egy újabb helyen ilyen irányú egyesülés létesült, amelynek főtitkára dr. Karácson Jenő (Budapest, V., Légrády Károly-u. 31.) ADÓZAS Minden önálló foglalkozás: űző egyén, vagy vállalat évenkénti beVallás alapján általános kereseti adót (r.-t. társulati adót), vágyom- és jövedelemadót, bizonyos árucikkeknél pedig általános forgalmi adót, illetve fázisadót tartozik fizetni. Az általános kereseti adó kulcsa 5 százalék, a vagyonadó és jövedelemadó progresszióé emelkedik, az általános forgalmi adó kulcsa 3 százalék. A kereseti-, vágyom, és jövedelemadót különadó is terheli. Van azonkívül inPégadó, csak az alkalmazotti viszonyban levők számára pedig alkalmazotti kereseti adó. A forgalmi adó á* hárítható. Ez az adó részben az áruszállítás, másrészt a munkateljesítmény értéke u'án fizetendő. A lisztforgalmi adóvá! tságról külön szólunk. ILLETÉKEK, BETEG- ÉS BALESETBIZTOSÍTÁS Az előforduló szerződési, okirati illetékeken kívül részben a munkaadót, részben a munkavállalót terheli' a betegsegélyezési, öregségi, rokkantsági, balesetbiztosítási (Országos Társadalombiztosító Intézet, rövidem ÓTI) járulékok. A betegse- gélyzési, öregségi stb. járulékok felerészben más megállapodás hiányában a munkaadót, felerészben a munkavállalót terhelik. A balesetbiztosítási díj egészen a munkaadó terhe. Az alkalmazotti kereseti adó más megállapodás hiányában a munkavállalót terheli. A kartelek hitbizományai ellen küzdenek a szövetkezetek Budapest, november 80. Érdekes kijelentések hangzottak el a Magyar Mezőgazdák - Szövetkezete szerdán megtartott közgyűr'1 lésén. Teleki Tibor gróf koronaőr elnöki megnyitójában nagy örömmel beszélt*" a Felvidék visszaszerzéséről és hangoztatta, hogy a magyar agrártársadalom áldozatos lélekkel néz a jövőbe és vállalja az országépítés terheit is. Utal azonban arra, hogy más foglalkozási ágak igen nagy támogatást élveztek és élveznek, sokszor a gazda, társadalom rovására. Tevékeny és előrelátó agrárpolitikát sürgetett. Mélyreható változásokra van szükség, mert nemsra- bad elfelejteni, hogy mindenkinek jóléte az agrártársadalom prosperitásától függ. Az évi jelentés és zárszámadások elfogadása után Somssich Gyula gróf vezér- igazgató mondott hosszabb beszédet és önálló szövetkezeti hitelintézmény létesítését sürgette. Rámutatott arra, — amiről az évi jelentés is megemlékezik, — hogy a kartellek legtöbbje gazdaellenes politikát folytat, sőt olyan hitbizományjellegű vezérképviseleteket tart fenn, amelyek nem illeszthetők be a változott időkbe. A* alákínálás trükkjérő‘1 beszélt, amit a szövetkezetek ellen használnak fel. Az árkormánybiztosnak szélesebb beavatkozást kellene gyakorolni. Hangoztatta végül, hogy az agrárszövetkezetek azok, amelyek végrehajthatják az új kormányprogramot. Roszner István báró országgyűlési képviselő szintén a kartelek valóságos meg- rendszabályozását sürgette és nem sablonos birtokpolitikát kívánt, amely a mező- gazdaság stabilitását is biztosítja. t Xlilv/orgácli-ii. 9Víe!. 291-342 /écgát főzeiéiből szállnhiindenfajfa • gjömöltspálinkát. — Likőr-, rcfmc^és bótfförlatgyártmányai legkiválóbbak. (—) Jelentősen emelkedett az agrár- kivitel. Agrárkivitelünk értéke az idei gazdasági év első négy hónapjában (július—október) a megelőző év hasonló időszakával szemben több mint 8 százalékkal emelkedett. Ez elsősorban a nagyobb búzaexportnak tudható be, ami 36 millióval volt nagyobb a tavalyinál; ugyanakkor a többi áruk kivitelének összértéke 26 millióval kevesebb volt. A többi mező- gazdasági áruk és mezőgazdasági ipari termékek exportja 81 millió pengőt tett ki. (—) Rövidesen megkezdődik a gyáripari termelési statisztikai adatok gyűjtése. A Központi Statisztikai Hivatal rövidesen megkezdi a gyáripari termelési és üzemi statisztikai adatok gyűjtését az 1938. évi állapotra vonatkozóan. Az adatok 1939 január 15-ig terjesztendőki be, tekintet nélkül arra, hogy az adatközlésre kötelezett vállalat mérlege elkészült-e vagy sem. A statisztikai adatgyűjtést a legszigorúbban ellenőrzik. (—) Megszűnt az osztrák árvédelem a német birodalomban. Becsből jelentik: Bürckel birodalmi biztos sok árura nézve, amely Ausztriában a régi birodalommal szemben árvédelmet élvezett, megszüntette ezt aiz árvédelmet, másokra nézve pedig csökkentette. Ezek az intézkedések az osztrák termelés gyors és állandó fejlődése folytán váltak lehetővé. Tőzsdék Budapesti értéktőzsde: lanyha Változatlanul csekély forgalom mellett lemorzsolódó árfolyamok jellemezték a szerdai üzletet. Főleg a bánya- és vasipari értékek olcsóbbodtak. A Bauxit 7.5, a Kőszén 10, az Urikányi 1.75, a Rima 4.4, a Kőszén 4, a cukor 4, a Nasici és Tröszt 2 pengővel olcsóbban zárult. Záróár folyamiok: Nemzeti Bank 168- Bauxit 19.7.—, Kohó 22.25, Kőszén 293.—, Nagybátonyi 41.—, Salgó 30.6, Urikányi 35.75, Fegyver 41.2, Ganz 18.6, Rima 82.5, Nasici 60.—, Tröszt 55.75, Délemkor 68.5, Magyar oukor 80—, Gumi 64.—, Telefon 9.4 A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Valuták: Angol font 16.96—16.16, Belga 57.75—58.35, Cseh korona 7.50—10.00, Dán korona 71.05—71.85, Dinár 6.50—7.70, USA dollár 341.10—345.10, Francia frank 8.90— 9.10, Holland forint 185.80—187.80, Lengyel zloty 60.00—61.40, Lei 2.40—3.45, Leva 3.00— 3.60, Lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), Norvég korona 80.00 —80.90, Svájci frank 77.60—78.50, Svéd korona 82.05—82.96, Kanadai dollár 382.20— 337.00. Külföldi kifizetések: Amszterdam 186.20— 187.80, Athén 3.025—3.065, Belgrad 7.82— 7.88, Berlin 136.70—136.70, Brüsszel 57.93— 58.37, Bukarest 3.41—3.44, Kopemhága 71.276 —71.875, London 15.956—16.106, Milánó 17.66 —17.8864, Newyork 342,50—345.10, Oslo 80.20 —80.90, Párizs 8.93—9.08, Prága 11.79— 11.93, Szófia 4.11—4.16, Stockholm 82.25— 82.95, Varsó 64.00—64.50, Zürich 77.80—78.50. Budapesti gabonatőzsde: egyenetlen A készárupiac hangulata barátságos volt. A búza és a sörárpa nem változott, a rozs és zab valamivel drágult. A bab árát leszállították és olcsóbban cserélt gazdát a lóhere is. A rozs és a tengeri 11—18 fiiérrel drágult a határidőspiacon. Hivatalos jegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 20.10—20.25, 78 kg-os 20.30— 20.45, 79 kg-os 20.50—20.65, 80 kg-os 20.60— 20.75, felsőtiszai, dunatiszaközi, dunántúli 77 kg-os 20—20.15, 78 kg-os 20.20—20.35, 79 kg-os 20.40—20.55, 80 kg-os 20.50—20.65, fejérmegyei 77 kg-os 20.10—20.20, 78 kg-os 20.30— 20.45, 79 kg-os 20.50—20.65, 80 kg-os 20.60— 20.75. Rozs: pestvidéki 14.25—14.35, más származású 14.30—14.40. Takarmány- árpa: elsőrendű 18.20—18.40, középminőségű 17.80—18. Sörárpa: kiváló 20.50—21, príma 19.75—20.20, sörárpa 19—19.50. Zab: elsőrendű 19.15—19.25, középminőségű 19—19.15. Tengeri tiszántúli 13.05—13.15, egyéb áll. 13.05—13.15. őrlemények: korpa 12.80—13, 8-as liszt 15.90—16. 8-as liszt 15.90—16.15. Árpa: 900 mm. felvidéki 20.75, 750 mm. 20.50 budapesti paritásban. Tengeri: 150 mm. 13.10 budapesti paritásban. Lucerna: 15 mm. 235.—, 100 mm. fehérbárcás 300.— állomás, 8 mm. 90%-os 263.— budapesti paritásban. Lóhere: 17 mm. 85.— állomás. Lisztárak A budapesti lisztárjegyzöbizoUság árjegyzései (az 11938. évi gabonából készült őrlemények) : búzaliszt: dara 37.75—39, Ogig 36.75— 38, Og 36.76—38, Of 36.75—38, 2gg 35.75— 37, 2g 35.76—37, 2f 35.75—37, 4-es 34—35.25, 5-ös 32.75—34.25, 6-os 29.25—31, 7-es 20.75— 22.75 rozsliszt: 0-ás 29—30.50, 01-es 26.25— 27.75, 1-es 21.50—23, 2-es 19—21. Magpiac Köles fehér 18—22, vörös 17—17.50, egyéb 16—16.50, káposztarepce 23.50—23.76, tökmag nagyszemű 28—30, kisszemü 25—26, olaj dohos 22—2.3, kék máik 135—140, borsó Viktória sterilizált 18—18, zöld (express) sterilizált 18—19, lencse nagyszemű sterilizált 36— 43, középszemü sterilizált 22—27, kisszemü sterilizált 20—22, fehér szokványbab dunai 26—27, dunántúli 25.50—26, felsőm agy aro r- szági 25.50—26, gyönyörű fürjbab 27—28, hosszú fürjbab 26—27, bamabab 27—27.60, lucemamag nyers arankás 206—245, fehérbárcás (20 q-nál több) 295—300, lóheremag nyers arankás 90—95, fehérbárcás (20 q-nál több) 135—140, bükköny tavaszi 16,50—17.50, szöszös 34—36, csillagfürt fehér lapos 11— 11.50, szárított répaszelet 8.50—10. Állatpiac A szerdai ferencvárosi gertésvásárra felhajtottak 3000 sertést, A vásár irányzata lanyha. Árak: Prima uradalmi sertés 109, prima szedett 93—95, másodrendű 88—90, lehúznivaló angol 94—96 Mér. A budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai Marhahús: rostélyos, felsál kg. 160—240, leveshusok (tarja, csontos, oldalas, szegye) 128—200. Borjúhús: comb (szeletelve) 280— 320, vésés 180—240. Juhhús: hátulja 140—■ 180, eleje 100—160. Sertéshús: karaj (hosszú, rövid) 190—240, tarja, comb, lapocka 170— 200, oldalas 160—180, szalona, zsírnak való 146—164, háj 160—176, zsír 160—170. Élő baromfi: tyuk drb 250—350, csirke 100—250. Tisztított baromfi: tyuk kg. 130—180, csirke 160—280, lúd és kacsa hízót ti30—160. Tojás: tea darabja 11—13, kilója 200—220, főző és aipró darabja 9—11, kilója 180—200. Halak: élő ponty kg. 120—180, jegel* és nem élő 100—140. Szárazfőzelók: lencse 46—96, borsó 40—56, bab, fehér, aprószemü 36—52. Zöldségfélék: burgonya, gülbaba 10—12,nyári rózsa 11—14, őezd rózsa 10—11, ella 8—10, kifli 18—24, vöröshagyma, makói 14—16, hagyma 24- 40, fejeskáposzta, hazai 6—10, kelkáposzta 6—14, savanyúkáposzta 24—32, petrezselyem és sárgarépa vegyesen 16—22, kalarábé 12—20, sóska 16—32, paraj 14—26, főzőtök 10—16, karfiol, tisztított 8—20, zöldborsó 40—120, sütőtök 10—14. Gviimöb»»- nemes fajalma 60—140, közönséges* —Váloga- í tót* alma 48—76, nemes fajikörte 80—.160, szőlő, kötözött 80—140, gesztenye 64—100. cT ' ___L___ -irr"
