Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-16 / 9. szám

10 tkwibEKi J'fofi&ARHIRLAE 1938 NOVEMBER 16. SZERDA A mi mezítlábasaink Levél érkezett a fölszabadult Bodrog­közből. Szakadozott sorok, reszketős kézzel írott betűk, a lélek jóleső párája árad szét közöttük. Az elmúlt húsz év alatt moldva- ■parti szerkesztőségünkbe rengeteg levelet kaptunk a „szlovákiai” magyar falvakból-, telve mérhetetlen panasszal, keserűséggel. Mostani levelükben már nyoma sincs en­nek a vérző hangnak. Győztek! Két év­tized rettenthetetlen küzdelmének bőséges termését gyűjtik most egybe, felszabadító testvéreinkkel együtt közös tető alá. Bol­dogságtól áradó soraikban fölcsendül az önérzet büszke hangja is, a felvidéki lélek nyílt vallomása, amely újabb feladatok el­végzésére jelentkezik az emberibb élet­forma. küszöbén. Szólnak vezéreikhez, akik­kel együtt vívták meg a nehéz „lásebb- ségi” harcokat; úgy érzik, az igazi munka csak most kezdődik: tengernyi probléma, számtalan szociális kérdés vár sürgős imegoldásra, ha azt akarjuk, hogy a szer­zett kincseket megőrizzük és újabbakat szerezzünk hozzá. Elsősorban a nagy nem­zeti egység kialakítását sürgetik, ami ért­hető is, hiszen a Felvidéken a nemzet­megtartás csak úgy tudott eredményeket elérni, hogy társadalmunk minden rétegét, osztály- és vallásfelekezetét egy közös eszme: a szociális szellemtől mélyen átita­tott nemzeti szolidaritás tömörítette meg­bonthatatlan táborba. Ezt az egységet akarja most a Felvidék magyarsága első­sorban megtartani és meggyökereztetni a közös hazában is. A levél írói. Bodrogköz szegényei, megköszönik az első virágszálat, amit Icisebbségi sorsuk irányítója, Jaross 'Andor nyújtott feléjük Újpestről. Valóban, Oz új magyar élet úttörői ők, az első pio­nírok, a kicsi magyar falvak kunyhóinak Szegény parasztjai, nincstelenjei; nekik köszönhetünk sok mindent, ők segítettek öntudatra támasztani a „kisebbségi” sorsra rendelt felvidéki magyar társadalmat. Ha megmaradtunk a cseh politika malomkö­vei között, elsősorban nekik köszönhetjük. 'Az élernyedt, megrokkant középosztály he­lyett is gyakran vállalták a nehéz szere­pet, bölcsen és előrelátóan. Felejthetetlen leépet őrzünk az elmúlt napok hongyara­pító útjáról. Az első faluban történt, Bőd- rogszerójáhélyen. Ott állt egy különös cso­port te megsemmisítésre váró határsorom­pónál szakadozott, rongyos ruházatban, borostás arccal, beesett szemekkel, rop­panásig feszült idegekkel, mezítláb, mintha akkor tértek volna vissza a bujtató ná­dasokból. Az egyik görcsösen szorította ‘markában az évek óta rejtegetett lobogót. Várták a felszabadító honvédsereget. Ve­zérük, Gajdos Mihály, büszkén hangoz­tatta, hogy ez a rongyos, mezítlábas gárda ■mindig híven látartott az Egyesült Ma­gyar Párt vezérei mellett, inkább a falu szegényeiből toborzódott a párt, míg a módosabbak ingadoztak. Az úgynevezett Szegény nemzet” mindvégig ellenállott az idegen csábításoknak, ha szörnyű nyomo­rában egy pillanatra meg is tántorodott, leövetkezőleg annál sodróbb erővel állt vissza a nemzeti célok őrhelyeire. Lelki ‘szemeinkkel látjuk őket és e győzelmi na­pokban sem. feledkezünk meg hűséges so­raikról. Elkínzott, fegyelmezett arcvoná­saikban, szemük öntudatos villanásában a felvidéki szellem egyik legsajátosabb ar­culata tükröződik. Mert ama oly sokat cm. ‘ligeteit „felvidéki lélek” nem valami kö­dös mítosz, megfoghatatlan ábrándkép, 'ellenkezőleg: élő valóság az, húszéves küz­delmeinek során kikovácsolódott életforma, amely alkalmas lehet az anyaország szá­mára is. Csallóköz, Gömör, Abaúj, Bodrog­köz, Bcrcg magyar népe elpusztíthatatlan 'önerejével, jelentkezik a magyar szolidari­tás megépítésére, a magyar életösztön fel­fegyverzésére. Szükség esetén, ha netán veszély fenyegetné a közös hazát, ennek 'iát felszabadult népnek meglesz a törté­nelmi bátorsága is, hogy segítsen elren­dezni a társadalmi kérdéseket és minde­nek felett: saját tapasztalatai segítségével megteremteni a nemzeti egységet a közös hazában is. Kivülhagyni ezt a népet a •nemzetépités sáncain: öngyilkosságot és nemzetárulást jelentene. V, L. r1— Tizenhatezer könyvet kapnak a fel­vidéki iskolásgyermekek. Budapest székes- főváros tanügyi helyzetéről jelentést adott ki Fellco-y Ferenc fővárosi tanácsnok. A jelentésből kiderül, hogy a fővárosi ta­nulók összegyűjtöttek tankönyveket, to­vábbá mesekönyveket és ifjúsági könyve­ket a felvidéki iskolásgyermekek szá­mára. Hozzávetőleges becslés szerint ilyen­módon mintegy tizenhatezer kptet jut a felvidéki diákoknak. Számítanak arra, hogy a Felvidékről sok egyetemi és főis­kolai hallgató fog átiratkozni magyar egyetemekre és főiskolákra. Ezeknek ideig­lenes elszállásolására önköltségi díj mel­lett felajánlotta a főváros a Toldi Ferenc- utcai kétszáz férőhellyel ellátóit diák­JSziDHÁz-KönWKaKKiRA A budapesti Operaház három előadást tart Kassán Tolnay Pál főfelügyelő nyilatkozott a kassai szinházról A kassai Nemzeti Színházban szombaton | este nyolc órakor kezdik meg az első dísz­előadást. Ennek az előadásnak szereplői a Magyar Királyi Operaház tagjai, akik — szám szerint 196-an — Márkus Lászlónak, az Operaház igazgatójának vezetésével szombaton reggel indulnak Kassára. Az előadás előkészítésére az Operaház mű­szaki személyzete már csütörtökön Kassára utazik, Tolnay Pál, az állami színházak mű­szaki felügyelőjének vezetése alatt. Tolnay Pál már előzőleg Kassán járt, ahol megszemlélte a színházat. Tolnay Pál megérkezésekor a következőkben nyilat­kozott a kassai Nemzeti Színházról: — Teljesen rendben találtam, a gyö­nyörű kassai színházat, örömmel ta­pasztalam., hogy a színház sze­mélyzete szinmagyar. Ez a színházi személyzet túláradó boldogsággal hal­lotta a hírt, hogy a budapesti Opera­ház művészei látogatnak fel Kassára. A színház teljesen üzemképes, szép előadásokat tarthatunk benne. Az Operaház egyébként már másodízben utazik Kassára, egyszer már vendég­szerepeit ott a társulat. A szombatesti kassai díszelőadás egyút­tal egyházi ünnep is lesz Árpádházi Szent Erzsébet névnapja alkalmából. A Himnusz eléneklése után előadják a Szent Erzsébet Legendát ugyanabban a szereposztásban, amiként azt már Bayreutban is játszották. Ferencsik Jáno3 vezényel, a főszerepeket pedig Báthy Anna, Palló Imre, Losonezy György és Buddnovits Mária adják. Vetí­tett díszletekkel játszák az Erzsébet-legen- dát. A vetítőkészüléket Budapestről viszik Kassára. A második előadás Kassán vasárnap dél­után lesz. Ezt is a Himnusz vezeti be. Színre kerül ezután a János vitéz második felvonása, majd pedig a Pesti Karnevál és a Csárdajelenet. Az előadást a Rákóczi- induló zárja be. Ugyanezzel a műsorral megismétlik a vasárnap délutáni előadást vasárnap este is. Az Operaház együttese hétfőn érkezik vissza Budapestre, Hogyan lett az amerikai rádiósztárból budapesti primadonna Ania Suli legendás története Néhány hónappal ezelőtt Budapestre érke­zett egy ragyogóan szép fiatal amerikai hölgy. Neve: Ania Suli. Az előkelő szállodá­ban, ahol az elegáns, disztirigvált külsejű amerikai hölgy lakott, hamarosan hirefutott annak, hogy Ania Suli törve bár, de magya­rul is 'tud beszélni. Az elegáns amerikai vendéghölgyhöz kér­dést intéztek aziránt, hol és miként tanult meg magyarul. Ania Suli szívesen és szere­tettel válaszolt a hozzáintézett kérdésekre. Elmondotta, hogy ö tulajdonképpen, magyar származású. Magyarországról Amerikába kivándorolt sziilökt gyermeke, ö már az Egyesült Államokban született. Ädesapjät Lorenzo Suii-nak hívják és jómódú vállal­kozó az amerikai South Blend városban. Lorenzo Suli néhány évtizeddel ezelőtt ván­dorolt ki az újvilágba és tulajdonképpeni neve — Suli Lőrinc. A fiatal hölgy is — aki már -néhány hónappal ezelőtt, első ma­gyarországi látogatásakor rajongásig meg­szerette apja és anyja szülőföldjét és — szívesen nevezte magát itt Suli Annának. Más érdekes dolgok is kiderültek Ania Suliról Budapesten. Hirefutott, hogy ez a magyar származású amerikai hölgy rádió­sztárja a Columbia Broadcasting rádiótár­saságnak. Néhány évvel ezelőtt Ania Suli még egy szót sem tudott magyarul, de kéré­sére édesapja és édesanyja megtanították öt kissé anyanyelvűkre. így történt, hogy a gyönyörű Ania, amikor Budapestre jött, már törte a magyar nyelvet. Itt azután mintha csali feltámadt volna lelkének legmélyebb rétegeiből a magyar nyelv iránti érzék, bámulatos gyorsasággal megtanult magyarul, mégpedig olyan ragyo­góan, mintha csak itt született és mindig itt élt volna. Akárcsak „áz űj földesurat”, Jókai legendás Ankerschmidt lovagját, őt is megbűvlölte Magyarország levegője és nem akart többé visszautazni Amerikába. így történt, hogy az amerikai rádiósztár­ból magyar színésznő lett Suli Anna néven. Leszerződött a Royal színházhoz, amely fel­ajánlotta neki a Mar inka, a táncosnő című régi hires operett főszerepét Ezt az operet­tet most újították: fel, kedden este volt. a bcmntatóeelöadás. Zsúfolt nézőtér előtt ját­szott először Budapesten Suli .Anna, akit már első felléptekor szivébe fogadott és ra­jongva ünnepelt a budapesti közönség. A zsúfolt nézőtéren csupán az egyik pros­cenium páholy maradt üresen. Ezt a páholyt ugyanis Suli Anna már napokkal ezelőtt le­foglaltatta édesapja számára, aki leánya budipesti fellépte alkalmából hasa akart lá­togatni Amerikából. Közvetlen az előadás előtt egy kábel érkezett és jelentette, hogy Suli Lőrinc nem érkezhetik meg. A' színház igazgatója figyelemből gondoskodott arról, hogy a páholy ennek ellenére üresen marad­jon és ilyen módon dokumentálja, hogy a kedves új magyar művésznő édesapja leg­alább jelképesen itt van. Ez a hiteles története a legkülönlegesebb színházi esetnek. Azt ugyanis megszoktuk már, hogy magyar művészeket és művésznő­ket „elszipkáznak” Amerikába. Suli Anna esete azonban egyedülálló: amerikai sztár hagyta el szülőföldjét és lett magyar szí­nésznővé. 3K ....... m Beszélgetés Furtivänglerrel Budapesten A magyar fővárosba érkezett Wilhelm Furtwaengler, a világhírű karmester, aki szerdán este a Magyar Filharmóniai Tár­saság híres együttesét vezényli. Furt- wängler, aki már másodszor dirigált Budapesten, a filharmonikusokkal tartott próbája után, a következő nyilatkozatot adta: •— Tizennégy évvel ezelőtt vezényeltem először Budapesten. Sorozatos külföldi vendégszereplésem miatt, sajnos, ezidö alatt csak nyolcszor vendégszerepelhettem a magyar fővárosban. A filharmonikusok kitűnő együttesét egy évvel ezelőtt dirigál­tam Budapesen. Furtwängler beszélt arról is, hogy liáng- versenykörútjai során bejárta csaknem az egész világot. Dicsérte az amerikai hang­versenytermek pompás akusztikáját, vi­szont a londoni nagy hangversenytermek építésével nem igen van megelégedve. Furtwängler, aki jelenleg a berlini opera- ház főzeneigazgatója, ismételten adott ki­fejezést örömének, hogy ismét Budapesten szerepelhet. Beiktatta műsorába többek közt Beethoven Egmont-nyitönykt, Wagner al­kotásai közül a Tristan nyitányát és be­fejezését, — Magyar vonósnégyes sikere Varsó­ban. Varsóból jelentik: Hétfőn este tar­totta a női magyar vonósnégyes nagy­sikerű hangversenyét a varsói konzerva­tórium hangversenytermében. A hangver­senyen Hory András varsói követ a kö­vetség tisztikarával, azonkívül a külügy­minisztérium és a varsói diplomáciai tes­tület számos képviselője megjelent. A női vonósnégyes tagjai: Kálmán Mária, Kövy Erzsébet, Nagy Ilona. Ulbrich Erzsébet Haydn, Kodály, Debussy hangverseny- számai mellett a kiváló lengyel zene­szerző, Szymanowski darabját adták elő rendkívül nagy sikerrel. A közönség me­legen ünnepelte a kitűnő művészi telje­sítményt. — Magyar darab főszerepét játssza Párizsban Josephine Baker. Párizsból jelentik: Josephine Baker, a világhírű néger revűsztár az egyik párizsi revűszín- házzal szerződést írt alá. Baker ezúttal nem revűben lép fel hanem egy egész estét betöltő vígjáték főszerepét fogja játszani. A vígjáték címe: „Dsimbi”, szer. zője pedig magyar író, Zágon István. Baker a darabban egy néger leányt ját­szik, aki civilizált környezetbe kerül. — Nagy sikerrel szerepeltek Budapes­ten a kassa—pozsonyi színészek. A buda­pesti Városi Színházban kedden este nyolc órakor díszelőadást tartottak, a kassa— pozsonyi színészek javára. Előkelő közön­ség zsúfolásig megtöltötte a legnagyobb budapesti színház nézőterét. Az előadás levezetéséül a rendörzenekar a Himnuszt adta elő, majd Somogyi Erzsi elszavalta Babay Józsefnek erre az alkalomra írt prológusát. Tors Tibor országgyűlési kép­viselő bevezetőbeszédében ünnepelte a Felvidék visszacsatolását és nagy elisme­réssel szólott a felvidéki magyar színé­szetről. Palló Imre Farkas Béla cigány­zenekarának kíséretével dalokat énekelt, Otrubay Melinda táncolt, T. Mátray Er­zsi Komjáthy Aladár és Végváry László verseit szavalta, Laurisin Lajos és Orosz Júlia énekelt. Szünet után került sor a kassa—pozsonyi színészek vendégjáté­kára. A felvidéki magyar művészek Babay József „Megváltás” című színjátékát ad­tál: elő a közönség lelkes tapsai közepette. Az előadás valamennyi szereplője első­rangú alakítást nyújtott. Nagy sikere volt Szil-mai Vilmos, Róbert Mária, Zi- monyi Márta, Szentiványi Béla, Láng Jó­zsef, Irsay Dóra, Mihályi Vilcsi, Takács Oszkár, Horváth Médi, Szabó László és Szendrődy József kassa—pozsonyi színé­szeknek illetőleg színésznőknek. Az elő­adást Szentiványi Béla kitünően, zökkenő- mentesen rendezte, a színjáték kísérő­zenéjét Buday Dénes szerezte. Budapest—Rozsnyó! 'A mai nappal elindulnak az első vonatok, húsz év után az első MÁV-kocsik a felszaba­dult magyar falvak és városok felé. Pár helység kivételével, a mai napon helyreáll a rendes vasút forgalom és ezzel a megnagyob­bodott ország vérkeringése újból egységes ritmusra lüktet. Nem tudjuk eléggé csodálni és egyben meg is köszönni az illetékes fóru­moknak, hogy ily gyorsan, úgyszólván negy­vennyolc óra leforgása alatt be tudták kap­csolni visszakerült vidékünket az anyaország közlekedési és gazdasági hálózatába. Szemé­lyesen is meggyőződtünk a pontosan és fe­gyelmezetten végrehajtott munkálatokról. Például Kassán, pár órával az első katonai járőrök bevonulása után, már befutott a magifar királyi posta jólismert autója és estefelé a levclposta-osztály rendesen mű­ködött. Másnap pedig megszólalt a kassai rádió is, mindez olyan helyen, ahonnan a csehek minden ele-melhetöt magúkkal cipel­tek. Hasonló gyorsasággal kelt új életre a kassai vasútállomás is, a különvonatok a be­vonulás másnapján menetrendszerű pontos­sággal érkeztek meg Budapestről. Így tör­tént ez végig az eegész vonalon, ma reg­gelre már a hivatalos Menetrenden ott sze­repéinek a felszabadult vasúti állomások is. Természetesen, egyes vidékek különleges in­tézkedéseket kívánnak. Az új területek be­kapcsolásával új igények jelentkeznek. A budapesti Kereskedelmi és Iparkamara az új északi határok megvonása nyomán máris át­iratot intéztek az Államvasutak igazgatósá­gához ős felvetette a Budapest és Rozsnyó közti közvetlen gyorsvonati összeköttetés szükségét, örömmel üdvözöljük mi is ezt az okos kezdeményezést. Gömörmegye a maga természeti szépségeinél, igen jelentős gazda­sági kincseinél fogva talán legértékesebb területe lett a visszakerült magyar Felvidék­nek. Itt vannak a Rimamurányi Müvek gaz­dag érctelepei, a világhírű csucsomi antimon- bánya. Közel Bánréve mellett Csíz és Vár- gede fürdők, Pelsöchöz közel pedig az agg­teleki barlang könnyebben mégközelíthető és kétségtelenül szebbik része fekszik, a cse­hek által pompásan kiépített villanyvilágítás­sal és turistapalotával ellátott Domica. Innen pár kilométerre Rozsnyó, minden jel szerint legforgalmasabb idegenforgalmi központja lesz az országnak. (Krasznáhorkaváralja!) Rozsnyó határában emelkedik a bécsi döntés óta. Magyarország legmagasabb hegysége is; az 1200 métert meghaladó Pipitke, amely célpontja lesz a nyári és téli sportolóknak egyaránt. Ez a számtalan helyzeti előny, valóban megköveteli Rozsnyó közvetlenebb és gyorsabb bekapcsolását a vasúthálózatba. Már a cseh uralom is felismerte Gömör fon­tosságát, ezért építette ki a Prága—Pclsöo közti gyorsvonatpárt. A magyar Államvasu­tak terve Pelsöctöl messzibbre, egészen Rozsnyóig hosszabbítja meg a gyorsvonati sínpárt és ezz'd. a sokáig mostohasorban vergődő Rozsnyó régi tágya fog betelje­sedni. A döcögő vicinális helyén nemsokára fényes gyorsvonatok robognak Gömörország gyönyörű tájai felé. (V—6).

Next

/
Thumbnails
Contents