Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-15 / 8. szám
Előfizetési ár évente 36.— P, félévre 18.— P, negyedévre 9.— P, havonta 3.— P Egyes szám ára 10 fillér, vasárnap 20 fillér. POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal, Budapest, TŐI, József-körút 5. Telefon, kiadóhivatal és hirde* tési osztály 1-444-00. Ruszin szabadságharc (sp.) Ungvárról, Munkácsról, Huszt- ról és Nagyszöjilősről a legrettenetesebb hírek érkeznek. Mintha a világ egyszerűen megfeledkezett volna a ruszinok szerencsétlen országáról: hagyja, hogy a kárpátorosz nép mindenkitől elzárva és a nagypolitika szétmorzsoló malomkövei közé kerülve vergődjék abban a lehetetlen helyzetben, ahová az új állapotok sodorták. Már-már új Macedónia alakul ki a Kárpátok vad bércei és' őserdei között, ryinden jogrend megszűnt, zendülések, komitácsi harcok, fosztogató hordák dúlják föl az egyébként békés és jóra való nép falvait. Kárpátalját elrete- szelték mindenkitől Az észak és a dél felé vezető természetes utakat, a kis ország főútvonalait elzárták. Kelet felé is szünetel az összeköttetés, nyugat félé jredig egyetlen alig-alig használható hegyi út maradt nyitva, amely ilyenkor télidőben járhatatlan. Elvették a levegőt Ruszinszkó elől, nem engedik, hogy a természetes módon lélegezzék. Most látszik, hogy ez a kárpátorosz táj Magyarországtól és Lengyelországtól függetlenüt csak abban az esetben élhet meg, ha nagy magyar területeket csatolnak hozzá, ha szegénységének kiegészítéseképpen mélyen belenyúlnak a magyar élettérbe és százezer számra kötik a hegyvölgyes vidékhez az alföldi magyarokat gazdag földjeikkel, városaikkal, üzemeikkel. Ebben az esetben e gazdag déli vidékből úgy, ahogy megélhet Ruszinszkó, Magyarország nélkül is, de ha egyszer megszűnik az igazságtalan gazdagítás, — mint megszűnt most, — nincs az a hatalom, amely a természetes földrajzi és gazdasági helyzet figyelembevétele nélkül életképessé teheti a Verhovinát. Nincs az a hatalom, amely a tisztán ruszin területeket biztosítani tudja Magyarország nélkül. Nem hittük volna, hogy a fejlemények ily gyorsan igazolni fogják a tételt. Alig múlt el egy hét a déli területek levál- lása óta, s ime a nemzetileg tisztán maradt Ruszinszkó életképtelensége máris nyilvánvaló. A város, vasút, út, gazdasági központ és összeköttetés nélkül maradt országban a macedón méreteket messze felülmúló rendetlenség támadt, a kétségbeesés és az elkeseredés polgár- háborúja s Európának valóban nem lehet érdeke, hogy tétlenül eltűrje, sőt esetleg ist ápol ja is az új tűzfészek kifejlődését. Tudjuk, hogy világpolitikai kombinációk és tervek kényszerítették Ruszinsz- kót, hogy a csehszlovák állam keretében maradjon, nem pedig a rutén .nép önnön •111 atár ozása. Ha az utóbbin múlott Tolna, akkor mi sem természetesebb, «int hogy a kárpátalji nép szem előtt tartja elsőrendű megélhetési érdekeit, s ahhoz az országhoz csatlakozik, amely a ruszinok teljes autonómiájának tiszteletben tartása mellett, fényesen biztosítani tudja a nép jólétét. Oda csatlakozott volna, ahol értékelni tudják a ruszinok munkáját, megvásárolják a fáját és lehetővé teszik, hogy a ruszin kisember ismét az Alföldön keresse meg azt a szalonnát és kenyeret, csizmát és cukrot, amire télvíz idején szüksége van. Csehszlovákiának egyetlen szempontból van szüksége e Prágától elérhetetlen távolságban élő országrészre: mint gyarmatra, ahol elhelyezheti fölös hivatalnokainak tízezreit, Ismeretes* A csehszlovák diplomácia újabb Godesberg előtt . ’ .....— ' —— I— I'" ' ' Berlin ultimátumára újabb száz községet enged át Csehszlovákia a német birodalomnak A szlovák katonák zendülése kettészakadással fenyegeti Cseh« Szlovákiát — A szlovák nacionalisták ultimátuma Prágának Budapest, november 14. A Prágából és Pozsonyból érkezett hírek szerint Csehszlovákia helyzete napról- napra súlyosbodik. A nehézségeket az okozza, hogy a csehek vissza akarják szerezni azt a föltétien hegemóniát, amelyet húsz éven ót■ gyakoroltaU a ^jovákok fölött. A müncheni négyhatalmi döntés után egész a magyar határok megállapításának napjáig látszólag a legnagyobb engedékenységet. tanúsították a szlovákok iránt. Hajlandóknak mutatkoztak arra, hogy az államot a szlovák vezetők zsolnai határozatainak értelmében hármas tagolású föderativ állammá alakítják át Csehszlovákiát. Szinte szó nélkül tűrték, hogy a szlovák kormány via facti új közjogi helyzetet teremtsen, megszervezze a fegyveres Hlinka- gárdát, a cseh hivatalnokseregtől átvegye a közigazgatást, sőt olyan gazdasági intézkedéseket is tegyen, amelyek már kétségessé tették a cseh-szlovák állam gazdasági egysegét. Mindezt Prága azért tűrte, s azért nem fukarkodott az Ígéretekkel, mert szüksége volt arra, hogy a szlovákmagyar közeledést meghiúsítsa. Ezt a célt szolgálta az a prágai rendelkezés is, hogy a kényes határreviziós tár- gyalsisokat csehszlovák részrpi űsy|zójyá^ Ktsarolag szlovákokra bíztak, s a Tapasztalatlan szlovák diplomáciára háríthassák aztán az új határmegállapitás minden felelősségét. Ez sikerült is Prágának elérnie. Mért nincs külön csehmorva kormány Míg a szlovákok nyakig el voltak foglalva a határkérdésekkel, addig Prága továbbra is kitartott régi centralista vonalán. A föderatív berendezkedés elvi elfogadása után az lett volna a kötelessége, hogy amiképpen Szlovákországban és Ruszinföldön külön kormány alakult. ugyanúgy meg kellett volna alakítani a külön autonóm cseh kormányt, amely a prágai központi ltormányhoz ugyanolyan viszonyban lenne, mint a pozsonyi és kárpátaljai' fiókkormány. Erre azonban Prága nem volt hajlatidó. A prágai kormány továbbra is főnöki viszonyban maradt a Sxiováii c.s..ruszin kormánnyal, s .vem e>ü- hajlandó velük egyenrangú, cSeh-morea kormányzatot életre hívni. A szlovákok csak a magyar határ kérdésének elintézése után vette észre, hogy Prága csak szorultságból taktikázott az ígéretekkel, de esze ágában sincs azokat teljesíteni, sőt csak az első gazdasági természetű nehézségekre vár, hogy a szlovákok által de facto gyakorolt szuyerén jogokat a kívánt pénzügyi támogatás fejében fokozatosan visszaalkudja. Elsősorban nem hajlandó teljesíteni a szlovákság alapvető követelését, hogy a külön szlovák kormányról szóló zsolnai határozatot a központi parlament útján becikkelyeze az alkotmányba. A szlovák politikusok most már látják, hogy csaphogy az elmúlt húsz év alatt jelentős cseh telepek keletkeztek Kárpátalján, cseh iskolák, cseh gyárak, s az ország tulajdonképpeni ura: Mernik alkormányzó szintén cseh volt. Ma sincs jobbam. A katonák, a pénzügyőrök, a rendőrök, a hivatalnokok csehek Kárpátalján és az őslakos nép kétségbeesett haraggal küzd az élősködő betelepítettek ellen. Vér és gyilok jelzi a ruszin nép szabadságharcának egyes fej ezeteit. Fenczik képviselő szívbemarkoló ungvári beszéde után a ruszin népnek egyetlen megválasztott vezére sincs, aki ne követelné az önrendelkezési jogot. Bródy, akit a csehek a ruszin nép nyomása következtében előbb kénytelenek -voltak ruszin miniszterelnöknek megtenni, majd Prágába csaltak és ott börtönbe vetettek, azért szenved a pankráci börtön borzalmas celláiban, mert követelni merte a ruszinok önrendelkezési jogát, s ez olyasvalami, amit Prága nem tűr el. Holott, tudvalevő, hogy a nagyhatalmak már Trianonban is csak azért csatolták a távoli és Csehországgal sem nyelvi, sem gazdasági, sem érzelmi kapcsolatban nem álló népet a csehszlovák köztársasághoz, mert Benes néhány fölbérelt amerikai ruszin segítségével elhitette a felelőtlen térképszabászokkal, hogy a ruszin nép a fölkínált kapcsolatok közül a csehszlovák kapcsolatot választotta. Ez sohasem volt igaz, de kétszeresen nem igaz ma, amikor a földrajzi helyzet következtében a cseh-ru- sái kapcsolatot a ruszinok teljes nyomorát és biztos gazdasági letörését jelenti. Nincs választás. Ruszinszkó a déli és az északi kapcsolat nélkül nem élhet meg. A nyugattal való kapcsolat az új határrendezés után annyira gyönge, és gazdaságilag annyira jelentéktelen, hogy képtelen egészséges vérkeringést biztosítani a kis országban. A világtól elzárva és a szószoros értelmében éhhalálra kárhoztatva, a ruténok fegyvert ragadnak és kétségbeesésükben megkezdik egyenlőtlen szabadságharcukat azok ellen, akik őket a mai lehetetlen helyzetben akarják megtartani. Uj Macedónia támad, s a várható sötét fejleményekért azok felelősek, akik nem gondolva a ruszinok életérdekeivel, kíméletlenül a saját érdekeiket vetítették be a rutén kérdésbe. Kárpátoroszország esetében nem szabad hatalmi kérdéseket érvényesíteni. Egy kis nép életéről és jólétéről van szó. Azt kell cselekdni, amit e kis nép kíván,, módot kell adni az egész népnek, hogy népszavazás formájában döntsön hovatartozandóságáról, mint hivatott vezetői Bródy és Fenczik már megtették. Imperialista és világpolitikai érdekek miatt nem szabad halálra kínozni a ruszinokat. Tudomásul kell venni, hogy a kis ország nem akar megmaradni mai keretei között s meg kell engedni, hogy odapártoljon, ahol jövőjét biztosítva látja. München után annyiszor hallottuk, hogy a középeurópai határrendezéseknél semmiféle imperialista, stratégiai és hatalmi célok nem játszhatnak; szerepet* csak a néprajzi szempont, azaz az, hogy egy nép, vagy néprész oda csatlakozzék, ahova akar és ahol jövőjét mind politikailag, mind gazdaságilag biztosítva látja. Nos, ha ez a. szempont döntő, miként tűrhetik el a nagyhatalmak, hogy Ruszinszkó esetében távoli imperialista és világpolitikai érdekek döntsenek, idegen célok, idegen kiterjedési kísérletek, amelyek egyszerűen megsemmisítik a ruszin népet, vagy macedón jellegű felkelésekbe kergetik? A minden összeköttetésétől és életlehetőségétől elvágott nép forrong és nyög az új béklyók alatt. Levegőt láván, oda akar csatlakozni, ahol mint nép és mint ember élni tud. Meg kell adni neki a jogot, hogy kifejezhesse a kívánságát. Halálos vétek olyan formát kényszeríteni rá, amit nem kíván s amely végpusztulását jelenti. Ruszinsz- kónak az új Macedóniának, véresen dúló szabadságharca intő jel mindazok számára, akik egy népet megkérdezése nélkül idegen világpolitikai célok szolgálatába állítottak és vállat vonnak, ha a kis nép legtörvényesebb vezérei tiltakoznak az embertelen kényszerkapcsolatok ellen és más, egészségesebb kapcsolatot kivannak. ^ Az európai lelkiismeret kérdése, hogy Kárpátalja gyakorolhassa önrendelkezési jogát. Az európai lelkiismeret kötelessége, hogy gyorsan végetvessen a lehetetlen döntések következtében támadt ruszin szabadságharcnak és ne engedje, hogy új, északi Macedónia kezetkezzék Kárpátok vadregényes völgyeiben.
