Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-13 / 7. szám
20 teiotdeKi ifeßÄ?AR*HIRME 1938 NOVEMBER 13, VASÁRNAP Az agyatlan magyar jtongoragy. $2sébet-körút 43 hazatért szüksógképen kisebb volt, mint a férfiaké. De egyébként sem bizonyos, hogy a 17 magyar menyasszony csupa magyar férjet kapott s így valószínű, hogy a férfiak még nagyobb számmal kötöttek itt vegyes házasságot, mint amilyennek ezt a végeredmény mutatja. Morvaországban is feljegyeztek hat magyar vőlegényt és ugyanannyi magyar menyasszonyt. A németek sorai még zártabbak, mint a magyarokéi, ami azért is érthető, mert tömegeik is zártabbak és egységesebb nyelv, rőteteken laknak. 1936-ban 18.488 német •őlegény és 18.793 menyasszony lépett házasságra, vagyis a menyasszonyok száma 305 fővel volt nagyobb, ami csak 1.7%-ot jelent. Morvaországban már több volt a vőlegény a németek soraiban, mint a menyasszony, mégpedig 6.435 vőlegény 6.387 leánnyal szemben. Itt a német volt a nyertes nemzet. Szlovákiában 1.048 vőlegény, 1.064 menyasszony volt a házasságralépő németek száma, Kárpátalján pedig 120 és 127. A zsidóságot a cseh-szlovák statisztika fajként kezeli. A zsidó vőlegények száma 1936-ban 1.574, a menyasszonyoké 1.561, a zsidó tehát nyertesnek mutatkozik. A lengyel, az orosz, a kisorosz és a román nemzetiségekre vonatkozó adatok is ugyan ezt a teljes elzárkózást mutatják, de csak a szorosan vett Csehországban (166 vőlegény és 150 menyasszony). A lengyelek erősen keveredő és térvesztő volt a köztársa.-ág területén, 1.025 vőlegénnyel és 1.152 menyasszonnyal, ami azt jelenti, hogy minden kilencedik lengyel lány idegen nemzetiségű vőlegényhez ment. Morvaországban külön még rosszabb az átlag: itt 902 volt a lengyel vőlegények száma és 1.008 a menyasszonyoké. VŐLEGÉNYEK ÉS MENYASSZONYOK SZÁMA CSEH-SZLQVÁKIaBAN NEMZETISÉGEK SZERINT 1934—1936. ÉVBEN: 1936. Csehország ................... Morvaország és Szilézia . Szlovákia ........................ Kárpátalja ................... Cseh-Szlóvákia: 1936 . . 1985 . . 1934 . . Nem izet i s é g V ő légé i n y Orosz és Német Cseh tetovált kis orosz 40.033 147 18.488 22.073 19 6.435 18.837 699 1.048 315 3.783 120 81.258 4.648 26.091 77.522 4.445 24.848 80.137 4.252 24.928 Magyar Lengyel Zaidó Egyéb 21 30 166 56 6 902 141 22 5.201 88 621 169 928 5 646 146 6.156 1,025 1.574 393 5.834 1.006 1.576 403 6.012 1.017 1.535 389 1936. Csehország................... Morvaország és Szilézia Szlovákia .................... Kárpátalja .... Cseh-Szlovákia: 1936 . 1935 . 1934 . M e ny áss z o n y 39.784 88 18.793 22.017 16 6.387 18.662 690 1.064 21Ó 3.836 127 80.673 4.630 26.371 76.999 4.406 25.127 79.608 4.220 25.172 17 61 150 48 6 1.008 142 22 5.416 77 624 132 983 6 645 136 6.420 1.152 1.561 338 6.057 1.107 1.585 353 6.285 1.109 1.533 343 Sajnos, nem kapunk adatokat a szlovákságnak a csehekkel való keveredésére nézve. Valószínű, hogy a nagyszámú cseh hivatalnokelemnek a Felvidékre történt beáramlása következtében a Felvidéken az értelmiség köreiben némileg keveredett a két nemzetiség, a nagy tömegek awmhr-n egymássá] aligha érintkeztek és nem is érintkezhettek. Ahol ugyanis érre a térkép szerint lehetőség volna, vagyis a Felvidék nyugati szélein, a valóságban erdős hegységek állítanak közéjük határokat. A cseh-szlovák államalakulat tehát nemcsak hogy egymástól egészen elütő nemzetiségeket foglalt magában mesterséges határai közé, de annyim nem volt életteljes kerete ezeknek a nemzeteknek, hogy oz-ok még a politikai erőltetés ellenére is mindvégig idegének maradtak egymásra nézve és alig mutattak hajlandóságot arra, hogy egymáshoz közeledjenek. ..............mi :j Visszaemlékezés Kassa legnehezebb napjaira A mozgósítás — A fiatalság összeesküvése Öreg és új szobrok Szeptember 23-án még Királyhelmecen dugtuk össze fejünket Virágh Béta képviselő, református esperes portáján. A mozgósítás szele már a levegőben volt, nyomott, feszült volt a hangulat. Az izgalmak annyira kimeri tétit ek bennünket testileg is, hogy korán feküdtünk le. Még éjfél előtt történt, síró-rivó asszonyok Vertek fel első álmunkból. Mozgósítás van; háború lesz — jajveszékeltek az asz- szonyok. Mintha tüzes parázson jöttem volna Beregszászról. Munkácsról, éreztem, hogy valami rövidesen történni fog. Siettem hazafelé, úgy volt, hogy szombaton reggel Gömörbe utazom. Aludni' már nem tudtunk. Egész éjjel sírás és jajveszékelés tartotta , ébren a kis bodrogközi várost, az utcákon feltüzelt, szuronnyal jártak fel-aláj a cseh csendőrök, \ katohqk cirkáltaf mindeng az utcáPeUely —, vattái gyapjúpaplanok László paplangyár \ \^~ .JBndapest, Vili, V'as-u. 14. A ián ti a elsőrendű készítményeit felvidéki \ testvéréínknek, igen olcsó árban. Ajánlatokat, ráintát szívesen küld. kon a mozgósítási hirdetmények. A legjobban az lepett meg, hogy az egyik hirdetményen szigorúan megtiltották a Csap- Kassa közötti fővonal igénybevételét és mindenkit: az ungvár—nagykaposi vas útra tereltek. Hogyan jutok ezen a vonalon Kassárag Végre egy csendőr megnyugtatott. hogy a vonatok közlekednek a fővonalon is. Felkapaszkodtam egy vonatra. Ez az út felejthető* len lesz számomra. Minden állomáson sírás fogadta a vonatot, gyermekek, asszonyok sirattál? apjukat, férjüké*. Ez a hangulat valahogy egészen más volt, mint az 1914-es mozgósítás. Senki sem ment szívesen a „hasa” védelmére. A vonatban szitkozódtak a bevonulok, ott kellö't hamvniok az őszi munkát, kenyér nélkül maradt a család. A vasútvonalat már az éjjel folyamán aláaknázták, frissen ásott aknákat láttunk a sínek alatt, a hidak körül mindenütt katonaság por'yázott. Kassa a mozgósítás lázában Hosszú késés után befutott a zsúfolt vonat a Kassai pályaudvarra. Gömörbe készültem, de Torna felé már lehetetlen volt vonaton, vagy autón menni, mert a Szoroskőt katonaság szállotta meg. Kassán kellett maradnom. Talán a jó Isten is így akarta, mert itt ismertek a cseh hatóságok a legkevésbé. Nem kellett tartanom a letartóztatástól és szabadabban mozoghattam. A kassai pályaudvar ezen a szomorú szombati napon a nyüzsgő hangyaboly képét mutatta. Rendezetlenség, fejetlenség a pályaudvaron. A pályaudvar előtti hatalmas park tele van katonaládákkal vonuló emberekkel, egy részük káromkodik, másik részük pedig lehorgasztott fővel megy a kaszárnya felé, vagy ki a pályaudvarra. Pfeiffer Miklós kanonok urat keresem, nála szoktam Kassán tanyázni. Nincs otthon. De a kassai fiatalság ott gyülekezik a lakásán, mindenki híreket hoz, tanácstalanul futkosnak fel hozzánk a kassai fiatalok, kérdezik, hogy mit csináljanak. Itt beszéljük meg a „haditerve- ket”, több fiatal főiskolásunk lázadást követel, hajlandók Kassáért életüket áldozni. Mi, „öregebb fiatalok” alig bírjuk csití- tani a magyar „macedónokat”, akik lihegve rohannak hozzánk és fegyvei't követelnek. Kassa szombaton eate sötétségbe borul. Az üzletekből halvány kék fény szüremlik ki, az utcák gázlámpái ifct-ott pislognak, az emberek villanylámpákkal járnak az utcákon, mindenki siet haza. Élelmiszer alig van, a burgonya ára a háromszorosára szökött fel, az egyik nagy étterem tulajdonosa panaszkodik, hogy már kenyeret is alig tud adni vendégellek. A hentesüzletek előtt sorban állnak az asszonyok, zsír nincs, de húst is alig kapnak, mert mindent lefoglal és elvisz a katonaság. Persze pénz nélkül, csak számolócédulákon megírt eUsmervényekért. A kassai kaszárnyák, iskolák tele vannak katonasággal, a kassai!ak már előre félnek a teljes élelmiszerhiánytól. Mindén jó magyar retteg ezekben a napokban. Sorra jönnek a hírek a kaszai magya.r vezetők letartóztatásáról, már nem is merünk kimenni az utcára. Vasár, nap a prémontrei rendház temnlomában vagyunk szentmisén. Majd ismét visszabújunk a P/éi//er-lakásba és ott tanácskozunk. Éjjel egy kis festésre” készülődünk. Kemény kartonba vágják a fiúk a mondatot: „Kassa magyar volt, magyar lesz!", ,JKi a csehekkel!" Este kitünően lehet „dolgozni” a kartonokkal, mert sötét van, nem látják Kassa átfestését. A festéket és a kartonokat el lehet dugni a kabátzsebben és ártatlan képpel lehet a szuronyos patrulok és a kara'bélyos, gáz-maszkkal felszerelt rendőrség közt mozogni. Hétfőn már beszedik a rádiókészülékeket. De minden jó magyar házban akad azért egy ,,fekete" rádió. Nem hallgatunk csoportosan, hanem egy-egy emberünk ül a rádió mellett é.s jegyzi a híreket. Nyomott hangulat, de nincs kétségbeesés. Várunk, feszülten várjuk, mi fog történni. Elmúlik kedd. szerda. Szerdán volt a leg- feszültebb háborús hangulat. Csütörtökön enyhült a légkör, a Hitler—Chamber. tóin-találkozó híre enyhített a helyzete«. Kezdődött a kassaiak fellélegzése, de még mindig kétség ' ül a lelkeken, hogy Kassa a mienk lesz-e., vagy nem. A szlovák miniszter elnök Kassán beszédet tart, nagy szlovák tüntetés a ,,szlovák Kassa” mellett, a bécsi döntésig tüntetés tüntetés után, íovaorendórok 4 kassai templomok belsejében, izgalom napokon, heteken kereszti] 1. Fellélegzés Az izgalom harminckilencedik napján jön meg Kassára a hin: Kassát Magyar - országnak ítélte oda, a bécsi döntőbíróság. A cseh hivatalok időközben már csomagoltak, majd megint visszacsomagoltak. Visz- szajöttek Kassára, abban a szent hitben, hogy Kassa az övék, mert hiszen Dur- cs'unszky szlovák miniszter fent járt Berlinben, ahol erre vonatkozólag „ígéretet” is kapott. Nem tudjuk, kitől kaphatta az ígéretet, de ez hála Istennek, nem vált he. Kassa, Rákóczi városa magyar volt és magyar is lett. A húszéves Csehszloxákia emlékét ma már csak a Dóm melletti Szent Vencel szobor és a Stefánik szobor hirdetik. Nem felejtjük el azt a napot, amikor Pozsonyban ott állottunk Mária Terézia lovasszobra alatt, amikor a cseh légionisták rendőri asszisztencia mellett kötöttek kötelet a híres Fadrusz-alkotásra. Mi visz- szaadjuk a szobrokat teljes egészében, mert a magyar Kassának Rákóczi-szoborra van szüksége. Már ott látjuk a Stefánik- szobor helyén Rákóczi lovasszobrát, amint büszkén néz le a kassai magyarokra. A kassai bevonulás napja egyetemes magyar ünnep. A Dóm harangjai végigkonga. nak a magyar rónákon, hegyeken, völgyeken, magyar szíveken. A volt cseh „országzászlóra” magyar lobogó szökken fel, a színházban magyar dal csendül, a Hernád- menti kis metropolis visszatér oda, ahonnét húsz év előtt idegen parancsra elszakították. HANTOS LÁSZLÓ Kassai pa Ida: Hády, Mernie Most, hogy három esztendő után ismét szabad hazamennem Kassa városába, az első gondolatom azokhoz a fiatalokhoz száll, akikkel másfél évtized kisebbségi küzdelmeit, a kisebbségi sors megpróbáltatásait és gyér örömeit együtt éltük át. Akkor, amikor 1935 egyik júniusi reggelén mennem kellett és a kassai állomás oszlopai mögül búcsút intettetek felém, azt hittem, egy életre búcsúzunk egymástól és csak a másfél év alatt kialakult közös szellem köt majd össze minket. Akkor is, most is azokra a nagy nekilendülésekre és elszánásokra gondoltam, amelyeket egy életre kötöttünk s amelyeknek a lényege az volt: bárhová is sodor az élet, azt a szellemet fogjuk munkálni, amely a magyar népért való nagy elkötelezettségünkből következik. Mi lesz ebből a szent fogadalomból? — kérdeztem akkor magamba roskadva a vasúti fülkében. Három év telt C1 azóta s csak ritkán kaptam híreket rólatok, kassai főiskolások, cserkészek, gimnazisták és az életben már küzdő* fiatal magyarok. De minden hír, válasz volt erre a három év előtt feltett kérdésre; Az egykori fogadkozásokból tettek sarjadtak. Mert tett volt az, amikor egyesek közületek, a Haltenberger Incék faluról falura jártak és vitték a magyar kultúrát, tett volt az, amikor ti. kassai gimnazisták, nem engedtétek a cserkészcsapatokat szét- zülleszteni, tett volt az, amikor hetenként összegyűltetek egy-egy diákszobában, hogy azt a Szellemet, amit Ivaskó igazgató úr iskolája megtagadott tőletek, tiltott utakon is magatokba szívjátok. Ebben a nagy percben is rátok gondolok és a ti hősj küzdelmetekre. Az a reménység, amelyről annyiszor álmodoztunk, amelyről magunk is alig hittük, hogy rövidesen beteljesül, valósággá lett és a ti munkátok meghozta a gyümölcsét. Mert nektek köszönhető, akik akkor az első vonalba állottak, akik vái- ; laltátok a vezetést, hogy most, ami FEX.VT»ÉKEar Só 1 kenőül keres budapesti /plkina, „Agilis" jeligére Okleveles gazda, aki a műtrágyázás kérdéseiben járta*, a visszakerült Felvidék nyugati vagy keleti részeiben Helló ismeretséggel rendelkezik, mint propaganda tisztviselő alkalmazást nyerhet. Ajánlatok ..Műtrágyázás] tanácsadó“ jeligére k kiadóhivatalba küldendők •u/szakmában j|rtas / Budapesti műszaki cég Felvidék részére kereákedóket 'és . 'nagyüzemeket látogató ottlakó, bpvexÁett utazdképvise B őt keres. —i Ajánlatok |reférenciák megadásával. „Saákember 1938” jeligére e lapkiadóhivatalához. /------------------------J---------------------------Likőr- és rumgyiri MÉpsiseíoa, ki a. szakmabeli cégeknél jól be vprt veztjfvá Személyi ad»bqjf%- L.ltiintetVia^Lula.tok a Hazai liUfíiag uín* ést szeszáru gyár rtÍABuda - pest., xnjg Ffp-pV J, 9/b, címére küld|ndök. bevezetett Legrészletesebb ajánlatokat ,,Budapesti elstúmngü nagykereskedő” jeligére Blockner J. hirdető i&dá- ba, Budapest, IV., Városház-ut^a 10. kértek. Körzeti képviselőit\ kereswrfk Kassán, Uitgvá- rotisnlunhácson,Lf>soacon, wszombat és ffomárom- bán. iEiónyben.rész^sii lük iokatpakih likör-ÍSHtnkmáberrt***" fáig ik tevékenykedtek.. Braun Testvérek Rt. likőr&yára Budapest^ Vili. Üllöi-út 60. Alapítási év ; 1839.
