Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-13 / 7. szám
1938 NOVEMBER 13. VASÁRNAP TELViDEta J^ÍAűÍ?AR*HIRM2 15 Ine könnyen Három jubileumot ünnepelt, a negyedik jubiieum . előestéjén összeomlott a csehszlovák köztársaság Visszatekintő politikai képek a monstruózus Csehszlovákia öt történeti dátumára — A le- igázott nemzetekkel szemben hogyan viselkedett a négy jubileum cseh kormányzata Budapest. Ha Csehszlovákiának a történelemben páratlan iramú összeomlására, dicstelen húsz esztendejének a katasztrófa felé robogó lefolyására gondolunk, önkéntelenül az ószövetségi kép ötlik elénk, az irdatlan kolosszust látjuk, amely agyaglábakon áll. Egy lökés, a történelem egyetlen szeizmikus rengése, az agyagláb alól kiszalad a talaj és o kolosszus rettentő puffanással omlik a földre. Darabjai, szilánkjai szerteszét röpülnek és most tűnik fel, hogy belseje, amiről azt hazudták, hogy valóság, történelmi súly és értők, nem volt egyéb felfújt ürességnél. Magyar bakák lábhoz tett fegyverrel... 1918 októberében a cseh belső forradalmárok Rasin vezetése alatt meegalkották a cseh nemzeti tanácsot s ez a tanács 1918 október 28-án a száztornyú Zlata Prahában kikiáltotta a Csehszlovák köztársaságot. Ám a forradalmárok igen nagy aggodalomban voltak, mert tudták, hogy Prágában a szolnoki 68-as gyalogezred állomásozik, már pedig ha ezeket u magyar bakákat kivezénylik ellenük és kiadják nekik a parancsot, akkor még embrió korában vérbefullad a Közép-Európa és világbéke ellen tervezett állammerénylet. Tipikus cseh módszerrel, megtévesztéssel és az erős iránti meghunyászkodással jártak el. A szocialista munkások menete piros-fehér és piros-fehér-zöld zászlók tömege -alatt felvonult a laktanya elé, a szónokok <i magyar- rseh testvériséget éltették és hangoztatták; hogy a felszabaduló cseh nép baráti viszonyban kíván élni a szabaddá váló magyarokkal. Hangoztatták a népek önrendelkezési jogát és a Prágában állomásozó katonák hittek a szavak őszinteségében. Átadták fegyverüket1 **£ cáeh nemzeti tanács embereinek:; .. A poklok, pokla szakadt egy millió magyarra, néniét, szlovák, ruszin és lengyel ■emzetiségüek millióira. 28 Rijna, október 23-ika, amelyről Prága egyik főútját nevezők el, a csehek szabadságünnepe és a más mmzetbeliek szenvedéseinek, gyászának áthozott szimbólumává vált... A körbehordozott nemzetgyalázás ... Fellapozom a két évtized eseményeit magukban foglaló újságírói feljegyzéseimet... Kassa, 1923 október 28,.. Az ötéves köztársaság jubiláns ünnepe. Ragyogó égboltozat, a levegőben ökörnyál úszkál... Vagy ötszáz főből álló csoport, többnyire cseh vasutasok, vörös zászló alatt, gomblyukukban vörös szegfűvel az Erzsébet-térre vonul, amelyet az új rendszer légionárus-tér névvel gyalázott meg. Az utcák csaknem üresek, a magyarok visszahúzódnak lakásukba ... Egyszerre csak zene harsog végig a Fő-utcán. A hadtestparancsnokság irányából közeledik egy menet. Hatalmas társzekerek, szalagokkal, mindenfajta cicomával díszített igavonók vonják a szekereket. Rajtuk élőképeket vonultat fel az ünneplő cseh sovinizmus Kassa őslakosságának mélységes fájdalmára és felháborodására. Mert ez az ünnep csak a cseheké, a szlovákok nem ünnepelnek, ők három nappal később ünnepük a turócszentmártoni deklaráció megszületését. Akkor még nem is sejtik, milyen csalás és ármány rejtőzik a turócszentmártoni nyilatkozat mögött is ... Az ember keze ökölbe szorul, a szeme megtelik a harag könnyeitől, amikor a menetet látja. A meghamisított történelmet vonultatják fel. Az egyik szekéren huszita harcosok, mintha csak Giskra zsebrákjainak korszakát akarnák feleleveníteni. A másikon térdeplő, rimánk odó tót paraszt, akit rözsegyüjtésen kapott rajta az uraság. És két magyar csendőrruhába öltöztetett nyápic alak csattogtatja az ostort a remegő delikvens hátán. Újabb szekér, rajta két honvéd, amint kezüket égnek emelik a szuronyrohamra induló cseh katonák elől. Ezt a meghamisított ténelmet hordoznák körül Kassa utcáin. És szerte a Felvidéken elültetik az első jubileumi szabadságfákat... Magyar földből szívják ezek a fák életnedvüket. Szabadságot szimbolizálnak tehát éi nem cseh rabságot. Szabadságot magyarnak, szlovákoknak, ruszinnak egyformán. Az optimizmus jubileuma volt ez az első ötödik évi ünneplés. A hatalom birtokosai úgy hitték, hogy minden rendben van és az új állam lété biztosan van megalapozva. Nem a maguk erejében bizakodtak akkor sem, hcmem hatalmas védnii- keiekben, az ántánthatalmakban. A jubiláns Ünnepségek előtt indult Masaryk nyugateurópai kőrútjára. Németország egyre gyöngül, alig Hihető, hogy valaha is feltápászködhas- son. A rajnai területen a szeparatista mozgalom mind nagyobb erőre kap, francia pénz dolgozik, hogy a rajnai földet végleg elszakítsa a német nép államától. A weimari Németországot megfojtani készül Franciaország. Úgylátszik, nincs más kiút, csak a monarchists, vagy a vörös diktatúra. A francia politikának szüksége van Csehországra, Masa- rykot fényes katonai pompával fogadják Párizsban és a humanista elnök tiszteletére rendezett katonai ünnepségen a felrobbant gránát megöl néhány francia piupiut. Brüsszelben hasonlóan szívélyes a fogadtatás. Londonban ellenben hűvösebb, mert nem látják szívesen, hogy a tanárok köztársasága nem Herbert Spencer és Sidney Webb, hanem inkább Barrés szeellemében alakul ki. Róma neheztel, mert Masaryk baloldali beállítottsága miatt egyáltalán ügyet sem vett a fasiszta államra, hiszen ebben az esztendőben prófétálja: „Meggyőződésem, hogy a világ fejlődé-c haÍLelé.-ta'ei” A'., A sleeping car eppen idejére, a juHijar:« ünnepségre gördíti vissza az elnököt Prágái) > A jubiláris ünnepségnek az a bevezetője, hogy Pellé francia tábornok-nagykövetet az elnök a legmagasabb cseh kitüntetéssel, a fehér oroszlán-renddel díszíti fel. Államunknak nemzeti jellege lesz! Érdekesek azok a szavak, amelyekkel az elnök a fogadtatáson a kormány tagjaihoz fordul. Hibáztatja ugyan, hogy a kormányzás politikájának nincs határozott iránya, de bízik állama jövőjében. Kijelenti, hogy az államhatalomnak többségi jellege lesz, ez már a demokratikus többségi elvből következik, de arra törekszik, hogy valamennyi polgár részére a jogos követelések kielégíthessenek. APÓS S-TÉP 23. To je vetsina Testveri varia vissza vsn Budaijesjten a ■ íkevilágban is otthona volt amely a a Felvidékieknek így gondolja hát az elnök a kisebbségi kérdés igazságos megoldását. „A demokrácia diskusszió” — hirdeti. A magyarságnak tehát tagadhatatlanul megvan az a joga, hogy — diskutáljon ... Elmondhatja a panaszait, megteheti a javallatait. És ekkor érvényesül a demokrácia elve: a többségi elv, a képviselőház elnöke szavazásra teszi fel a kérdést és az eredmény? „Az eredmény ez a gyűlöletes, minden magyar képviselőt vérig sértő elnöki kijelentés: To je vetsina! Ez többség!” — írja Korláth Endre egyik 1923 évbeli cikkében. Az ötösfogat kormányoz Benes külpolitikai sikereinek verőfényében a kisebbségek ügye valóban Csáky szalmája. Svehla kormányoz a petska élén 1922 óta és amikor ez a kétségtelenül nagy képességű politikus kormányra lép, nyilatkozatában semmiféle említést nem tesz a kisebbségi kér- kés kezelésére vonatkozó szándékairól. Ellenben ebben az esztendőben kapják a kisebbségek ajárpléfild a kegyetlen rendtörvényt és <i kisebbségnek külön kijáró jubileumi "üdék az illetőségi kérdésnek újabb gyakorlata. Csak annak az állampolgárságát ismerik el, aki annakidején kifejezetten kérte valamelyik község illetőségét. Százezernyi magyar válik hontalanná. | De már dübörög a mélység Az rányomott nemzetek ‘szenvedélyes panasza iymegza varhatnák a „beati possidentes” nyugalmát, ha füleik volnának a hallásra és ;emeik a látásra. A jubileum körüli napokban játszódik le ez a szép jelenet á prágai parlamentben. Schollich (német nemzeti): önök titokban bomlasztották az államot, mi nyíltan tesz- szük eztl Közbekiáltások: Hanbal. Hanba! Ven! Ven! Egy cseh hetmg: Mi a saját államunkban vagyunk! Schollich: Minket belekényszerftettek! Egy cseh hang: Ha nem tetszik, kimehetnek! Schollich: Kimegyünk, de a földünkkel és a javainkkal. 1938 november 11-én jelentjük a prágai parlament cseh hangjainak: Kimentünk ! Bőrükbe se fértek Újabb Ijpök... Öt esztendőt forgatok, végig jegyzeteimben... 1928 október 28. Prágában vagyok. A város csöndre ébred. Általános munkaszünet, a villamosok se járnak. Gyalog kell bemennem a városba, amelynek központjától jó másfélorányira lakom. A Vencel-téren ünneplő tömeg... De csupa vörös zászló ... Sarló és kalapács ... Tízéves az államunk! Tízéves az államunk! — hird - tilk a táblák és egyéb jelszavak is ott haladnak a tüntető csoportokkal. Legalább százezer ember hömpölyög végig a Vencel-térröl a Národni tridára ... A mi államunk! Éljen a mi államunk! ICi- csimy, de a miénk! — ilyeneket kiáltoznak az ünneplője. De a prágai városházán kellemetlen intermezzo adódott. Baxa, főpolgármester úr meghívta a szövetséges és baráti államok képviselőit a díszközgyűlésre ér amint a megnyitó szavakat elmondotta, ■(. a tizenhét kommunista városatya uniszónó rágyújtott és végigénekelte az intcmacionilít. A revízió megjelent az égboltozaton ... Az új idők szele már jelentkezett... Az igazság szava elhangzott. Egy nemes angol főúr, a legelterjedtebb angol napilap tulajdonosa magáévá tette a magyarság ügyét és helyet követelt a magyaroknak a nap alatt. A cseh centralizmus hiába igyekezett bagatellizálni az ügyet, hiába indított ellenpropagandát, hiába szervezett ellenrevíziós gyűléseket, a magyarság lelkében most már kiterebélyesedett a hit, hogy a feltámadt igazságot útjában megállítani néni lehet. De a szlovákok is sok gondot okoztak Prágának, hiszen ennek a jubiláris esztendőnek elején jelent meg Tuka híres cikke, amely a vacuum iuris elméletet bevetette a szlovákság forrongó lelkére. Október 31-én az alkotmányjogi megállapodások etikád alapja megszűnik, hirdette Tuka s megszűnik egyes alapvető törvények érvénye is. A jogi állapot tényleges állapottá alakul, amely már nem a törvények tekintélyén, hanem a fizikai erőn «lapul. És ez a tiÖrvényéihtcíVüli állapot nem kerülhető el máskép, mint a szlovák nemzet önrendelkezési jogának szabad érvén yesítéséve!. Masaryk jubiláris nyilatkozatában már észreveszi, hogy veszedelmes és új eszme indult hódító útra: a revízió. „A cseh kérdés világkérdés — mondja — és ezért világpolitikát kell folytatnunk. Az államok fejlődnek. A békeszerződések bizonyos tisztázást követelnek. Ennek azonban lojálisán, nyiltan, becsületesen kell megtörténnie."-gr 0 •• ff 9 jövőjével. Ezt minden önszükemészthetö. elegendő ' szemmelAz Ovomaltine Kapható minden gyógyszertárban,' drogériában és cs«* megeüzletben.
