Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-13 / 7. szám
1938 NOVEMBER 13; VASÁRNAP tfEKJIDEta •ÄütARHIRMB A IZO éve fet&káUé tCpéí/iU mellett. Mert van egy tér, ahol senki sem versenyezhetik velünk: s ez a felvidéki szellemiség szolgálata. Mi csorbítatlanul magunkkal hozzuk az uj hazába a kisebbségi sors tisztító tüzében megtisztult puritán nemzeti és szociális szellemünket. A mi szellemünket és érdekeinket, amelyek azonosak az egyetemes nemzeti érdekekkel, egyetlen más pártlap,. vagy világnézeti lap nem tudja olyan maradéktalanul képviselni és kifejezni, mint mi, akik egyek és azonosak vagyunk a felvidéki magyarsággal magával. Ne felejtsétek el, hogy egy tábor akarunk maradni, mert csak addig vagyunk tényező', amig egy táborban vagyunk. A Felvidék a felvidékieké s a felvidéki magyarok lapja a Felvidéki Magyar Hírlap. Ne higyjetek semmi hirdetésnek, semmiféle plakátnak, semmiféle ügynöknek és semmiféle üzleti trükknek. Tartsatok ki rendületlenül a Felvidéki Magyar Hírlap mellett! Budapest, IV., Vácf-ufea 13. sz. mei üdvmU felvidéki testvégeit Leghűségesebb olvasóinknak lakik, a csehszlovák cenzúra minden gáncsai között egészen a fölszabadulás utolsó pillanatáig kitartottak a Prágai Magyar Hírlap mellett, örömmel jelenthetjük, hogy a szabad hazába költözött lapunk leveti tdüigi röpirat formáját és bővült terjedelemben a rendes postai forgalom utján kerül olvasóink asztalára. A felvidéki magyarság nagymultú lapja a szabad hazában tovább fogja hirdetni azt a puritán magyar nemzeti szellemet, amely a múltban megtartónk volt. Nem tudjuk elfelejteni a megható ragaszkodást, amelyet a Prágai Magyar Hírlap olvasói éppen a P. M. H. utolsó számai iránt tanúsítottak. A prágai cenzura miatt négy szürke oldalra nyomorított lapot ereklyeként keresték és ezer meg ezer uj rendelés érkezett a kiadóhoz éppen az utolsó napokban. Ezekhez a leghűségesebb felvidéki magyar olvasókhoz fordu'unk most néhány őszinte szóval. Ez alkalommal nem a cenzúra nehézségeivel kell megküzdenünk, hanem az átmenet technikai föladatai nehezítették meg, hogy igényes olvasőinlnfak 'egy’ téljel és tökéletes lapít adjunk keiébe. Néju Hozhattuk át a régi AiséWbségí lap tökélet? irt működő egész gépezetet. Egészen élőiről kell azt újból fölépítenünk. IJj nyomdában, úgyszólván íróasztal és helyiség nélkül, szerkesztőség és kiadóhivatal nélkül egyik napról a másikra született meg ez az uj fölvidéki lap, tisztán magyarországi testvéreink minden köszönetét megérdemlő vendéglátó szeretetének köszönhettük, hogy saját apparátus nélkül is megkezdhettük nemzetépítő munkánkat. Ez a helyzetünk magyarázza azt, hogy egy hét alatt még nem nyújthattuk azt, amit a magyar fővárosi lapok versenyében adni akarunk és adni is fogunk. így nyomdatechnikai okbó! mai számunkhoz nem tudjuk még mellékelni azt a képes mellékletet, amelyet vasárnapi példányainkhoz Ígértünk. Mai számunkat ezért még teljesen ingyen juttatjuk felvidéki magyar testvéreinkhez. Az átmeneti idő azonban a mai számmal letelik s legközelebb már rendes árusításban láthatják viszont lapunkat. De ugyanott rövidesen megtalálják majd a technika minden fölényével készített többi régi budapesti lapot is. Ezekkel a lapokkal az első néhány nap alatt nehéz lesz a versenyünk, amig fiatal apparátusunk teljesen kifejlődik. Erre a rövid átmeneti időre kérjük tehát hűséges olvasóink türelmét és hűségét. Hiszünk abban, hogy az a tábor, amely a kisebbségi sorsban minden nyomás és minden konkurencia ellenére olyan lángolóan kitartott a P. M. H. mellett, most, a szabad verseny világában még szilárdabb hűséget fog tanúsítani a F. M. H. A nagyhatalmak asztalán fekszik a ruszínnép népszavazást követelő emlékirata A kárpátaljai ukrán rémuralom végnapjai — Elszigetelt hegyország — Kárpátalja minden vasútja Magyarország és Lengyelország felé halad — A müncheni népiségi elv alapján a kárpátoroszoknak is jár az önrendelkezés joga BUDAPEST, nov. 12. „A világ legszerencsétlenebb népe a kárpátorosz” — mondotta Fenczik István volt ruszin miniszter, aki inkább akar lenni Magyarországon egyszerű állampolgár, mint Csehszlovákiában miniszter. Valóban nincs talán Közép-Európában nép, amely annyi mártiriumot élne át e mozgalmas napokban, mint Kárpátalja ruszin népé s a súlyos megpróbáltatások napjai nemhogy mulóban volnának, hanem valószínűleg még csak most fognak igazában elkövetkezni. Mert a rutén kérdés nincs elintézve, ellenkezőleg, most jutott abba a stádiumba, amikor egész Európa figyelmének rá kell irányulnia, ha nem akarják, hogy Közép-Európa szívében egy új Macedónia keletkezzék. Mert ami ma a Ruténfölddel történik, az kétségtelenül a macedónoso- dás felé vezet. Egy elenyésző kisebbség uralma a többség fölött Ruténföldön rémuralom-:van, egy elenyésző kisebbség rémuralma a nagy többség fölött. így is lehet mondani: az ultrán emigránsok maroknyi csoportjának rémuralma az őslakos ruténség fölött. Az őslakos ruszinokat az élet minden szála Magyarországhoz fűzi. Ezt jól tudja a cseh imperializmus, s ezért a jövevény ukrán irredentát segítette uralomra, hogy elnyomja a nép kilencven százalékának természetes vágyát a Magyarországgal való egyesülés iránt. S a ruszin többség lázong a kisebbség uralma ellen. A Verhovinán állandóak az összetűzések a ruszinok és a cseh karhatalom között. Napirenden van a görögkatolikus papok letartóztatása. A magyarokkal való rokonszenvük miatt vetik börtönre. Sztojka Sándor püspök a legmélységeseb aggodalommal néz elszakított papjainak sorsa elé, S az a legmegdöbbentőbb, hogy . mindez egy görögkatolikus papnak a kormányzata alatt történik ... A Ruténfölid új fővárosában, Huszton mintegy húszezer főnyi cseh katonaság szorult össze, s elvesztette minden összeköttetését a Szlovákiába visszavonult cseh esapatokkál. E szűk terület, amely amúgy is hallatlanul szegény élelmiszerben, nem tudja eltartani a megnagyobbodott fogyasztótömeget s ezért itt máris az éhínség küszöbén állnak. A ruszinság a tűrhetetlen helyzet ellen azzal tiltakozik, a csehek ellen tüntet és a Magyaron hoz való csatlakozást követeli. A népszavazást követelő demons tráni?ok eilen a legkegyetlenebbül járnak el a eszi rendőrök és katonák. Huszton gépfegyverrel lőttek bele a tüntetőkbe. Az ellenállást a nacionalista ruszinok feketeinges osztagai szervezik. A fölszabadult Ungváron épp most temették el a feketeingesek kilencedik vértanúját. Valamennyien a cseh szol- datesztával való összeüli ' ésekben vesztették el életüket. További három súlyosan sebesült ember fekszik még az ungvári kórházban. Hogy mi van a határon túl, a rémuralom verhovinai országában, annak csak' a jó Isten a megmondhatója. Az Isten háta mögötti országrész A ruszin nép mostani tragikus helyzetét fokozza az, hogy tél elején vagyunk. A Verehovinán rövidesen leesik a hó és a havasok birodalmában megnehezedik mindert közlekedés-ést .beköszönt ,a szokásos téli - éhínség. Utánpótlás nem igen lesz, nincs honnan. A magyarlakta stkvi-dék, amely eddig gabonafölöslegével ellátta az éhező Verohovinát, többé nem. tartozik Kárpátaljához, hanem Ungvár fővárossal é.s Munkácscsal együtt Magyarországhoz került. A Verchovinára tehát vagy Szlovákiából, vagy külföldről kell hozni gabonát és kukoricát. Szlovákiából ma már nem lehet. Nincs vdSut és nincs út. A hegyeken keresztül nem lehet néhány hét, vagy hónap alatt vasutakat építeni. Legföljebb repülőgéppel lehet közlekedni. De ebben a pillanatban az is lehetetlen, mert Kárpátalja egyetlen repülőtere, aZ ungvári éppen a határon van. Romániából lehetne talán élelmiszert behozni, de a Romániával való vasúti fővonal is magyar területen vonul át. így az új áWmjogi helyzetben Kárpátalja élelmeeöje egyedül és kizárólag csak Magyarország lehet. Ezt tudják a nemzeti érzületű ruszinok és kívánják, követelik ennék ;a legtermészetesebb kapcsolatnak a megvalósítását. De a Volosin-rendszer a földrajzi szükségszerűség minden törvényével szembeszállva, inkább rázudítja a ruszin népre az éhinség egyiptomi csapását, csak hogy ezt a területet továbbra is az ezer kilométer távolságra levő Prága gyarmatának tartköszöntik és ismét várlak i régi felvidéki vevőiket! ftözel félévszázada jő polgári közönség tőlünk szerziSe a jóminoségü mélerárú, női konfekció és úridivat szükségletét j olcsó árakon i Gólya aüuh-az wxmM DUURrCOlvi, KIMLY I!. 52.-haása^ meg. lEolosin- kísérlete a ruszin nájL számára öngyilkossági kísérletet jelént s áz öntudatos ruszin nép nem lesz hajlandó Prága szép szeméért erre az áldó*, zatra. Emlékirat a népszavazásról Az ukrán irányzat mai diktatúrája nem lehet hosszú életű. Az ukrán politikai irányzatot ugyan Prága húsz esztendőn át állandóan segítette s a kárpátaljai hivatalokba, amennyiben cseheken kívül másokat is alkalmaztak, főleg csak ukránokat neveztek ki. Az ukrán irányzat túl- hatalma Prága minden segítsége ellenére megtört 1937-ben. Az iskolák birtokáért folyó nyelvi harcban ugyanis népszavazással teremtettek rendet. Megszavaztatták az iskolásgyermekek szüleit s ezek túlnyomó többségben elvetették a Volosin- féle tankönyveket és az ukrán irányzatot. Volosinék megbuktak. Az ukrán rada kénytelen volt együttműködni a többséget jelentő összorosz nemzeti tanáccsal. A müncheni egyezmény megcsillantotta a ruszin nép felszabadulásának lehetőségét. E történelmi napokban az összorosz nemzeti tanács, Bródy és Fenczik vezetésével, magáhozrántotta a nemzet irányítását. Az addig cseh pártokat szolgáló ruszin polirr A MAGYAR NITRO"™ ........— 4 “ ‘ 177. HITÜlIi 50% misz Szemcsés, vetéssel egyidsben, könnyen szórható, nem porzik, nem mar, nem mérgez 1 Kénen díjtalan szaktanácsot! ROM Gyártja: PETI Nitroiéi Mirigyagyár R.-t., Budapest, Nádor-u. 21. Helyi képviselőket, bizományosokat keresünk I
