Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-11 / 5. szám

Kassa,Ungvár, Losonc, Léva, Rimaszombat és Munkács újra magyar! A honvédség mindenütt elérte a demarkációs vonalat KASSA nov. 10. A magyar hadsereg első biztosító oszta­gai csütörtökön bevonultak a felszabadí­tott Kassa városába. A kassai dómon, ma­gyar zászló leng, hirdetve, hogy az ősi magyar város huszévi elnyomás után ismét visszakerült az anyaországhoz. A miskolci 7-es vegyesdandár csapatai csütörtökön reggel megkezdték előrenyo­mulásukat Kassa felé. Pompás őszi regge­len vonultak a honvédség felvirágzott csapatai, amelyeket a lakosság mindenütt kitörő lelkesedéssel és örömmel fogadott. A csapatok átvonulása a szó szoros értelmében diadalmenet volt. Mindenféle zászlók, a magyar nemzeti szín a domináló. A nagyidal cigányok Nágyiddn hatalmas diadalkapú várta a sajtó kocsiját, amely a felszabadító sereg előtt haladt. A diadalkapun ez a négy szó olvasható: „Isten hozta a felszabadító­kai.” Az iskolaépületről már eltüntették a cseh felírást és az épület előtt boszorká­nyos gyorsasággal felállították az ország­zászlót, hogy fennen hirdesse a felszaba­dulást. A lakosság tomboló lelkesedése köze­pette indultak tovább a csapatok 11 óra 20 perckor Kassa felé. A sajtó kocsijának parancsnoka ekkor figyelmeztette a sajtó képviselőit, hogy a kocsi előtt nem halad magyar katona és így esetleg a sajtó­kocsin utazók ki vannak annak téve, hogy a cseh utóvéd rájuk lő. A kocsi parancs­noka erre az esetre kiadta utasításait és megmondta, hogy tüzelés esetén az újság­írók azonnal feküdjenek le a kocsi aljára. Különös és megkapó képet nyújtottak a környékbeli cigányok, akik a Kassa felé vezető útvonal mentén feltartott hegedűvel és vonóval várták a bevo­nuló magyar csapatokat, a környékbeli falvak lakossága mindenütt ugyanazzal a mámoros lelkesedéssel üd­vözölte a felszabadító honvédeket. Tízezrek ünnepük az első honvédeket Pontban déli 12 órakor érkezett be Kas­sára a sajtókocsi és mögötte a felszaba­dító magyar csapatok biztosító osztagai. Kassa város képét mintha valósággal ki­cserélték volna. Az idegen, a régi impérium emlékéről tanúskodó felírások negyedóráik alatt eltűntek, hogy helyet adjanak a ma­gyar felírásoknak. A csehek által el­távolított címtáblák ismét felkerülnek régi helyükre és Kassa régi főutcája már ismét a „Fő-utca” nevét viseli. Kassa utcáit valósággal ellepi a nemzeti színek áradata. A “bevonulási útvonal men­tén tiz és tízezer ember szorong és viha­rosan élteti a honvédeket. Újból meg új­ból felhangzik a kiáltás: Éljen Horthy! Éljen Magyarország! És a tömeg egyetlen szavalókórusként veszi át a jelszavakat. 13 óra 30 perckor érkezett meg Kassára vitéz Litton/ András altábornagy, a mis­kolci vegyesdandár parancsnoka törzska­rával. A tömeg lelkesedése kísérte végig a törzskara élén lovagoló altábornagyot. Vitéz Littay András altábornagy gs törzskarának menete az Erzsébet-téren felállított díszkapuig lovagolt. A mai napon eddig csak a magyar honvédség biztosító csapatai vonultak be a felszabadított Kassára, hogy előkészítsék a pénteki nagy, ünne­pélyes bevonulást. A kassai nemzeti színházban pénteken, november 11-én,, az ünnepélyes bevonulás alkalmából díszelőadás lesz Horthy Miklós _ kormányzó tiszteletére. A díszelőadás ke- | rétében a Bánk bán kerül színre. A hurcolkodó csehek pusztításai Kassa külső képén a nemzetiszínű pompa és virágdiszítés mögött még meg­látszik annak a fejetlenségnek a nyoma, ahogyan a megszálló csapatok sebtiben, minden tervszerűség nélkül hagyták el Kassát. A csehek az utolsó pillanatig abban reménykedtek, hogy a bécsi döntő- bíróság ítélete Kassát nekik Juttatja, így aztán, amikor a döntőbíróság íté­lete mégis Magyarországnak ítélte Kassát, a legnagyobb fejetlenség és zűrzavar mu­tatkozott. November 2-án délben 2 órakor a csehek elrendelték a rádióállomás lesze­relését. Az éjszaka folyamán elszállítottak mindent, ami a stúdióban megmozgatható volt. A rádió épülete a legsiralmasabb látványt nyújtja. Az egyes helységekben nemetet, port ás piarcot belátni. Ida berendezési tárgyakat nem. Elszállították a kassai rádióállomás Enyicken lévő egész műszaki berendezését is. Egyetlen gépet nem hagytak helyén. Az épület maga a legvandálabb pusztí­tás nyomait mutatja. ivuaucu uicain juuuau cs jobban szaporodik az ünneplő tömeg. Min­den egyes katonát, lovat, sőt még kocsit is megéljeneznek és sírva ölelik a bevo­nuló magyar honvédeket, akik huszévi rabság után a felszabadulást jelentik. Losonc, Léva és Rimaszombat felszabadítása Száztagú cigányzenekar húzta Rimaszombat főterén a Rákóczi-intlulót LOSONC, nov. 10. (A Felvidéki Magyar Hírlap kiküldött tudósítójától.) Honvédcsapataink csü­törtökön délután négy óráig birtokukba vették Losoncot, Lévát és Rimaszomba­tot. Losonc felé a bevonuló csapatok a rappi hídfőtől indultak el. A bevonuló csapatok élén vitéz Nagybaconi Nagy Vil mos altábornagy vegyesdandárparancsnok haladt, útjukba ejtettek több kisebb köz­séget, magába a városba délután négy óra­kor érkeztek be. Losonc fel volt lobogózva, a villamos' ívlámpák égték és a diadalmenetben be­vonuló honvédcsapatok elé ezrek és ezrek szórtak virágot. A Búza-téren volt a híva talos fogadtatás. Itt elsőnek a magyar leányok nevében Cserey Klári üdvözölte meghatott hangon a honvédeket. — Meghatott lélekkel fogadtuk önöket. Isten kegyelméből hitünk valósággá vált. Szilassy Béla fogadja a honvédeket Utána Szilassy Béla dr. volt szenátor lépett fel a díszes emelvényre. Hatalmas beszédében' rámutatott arra hogy idegen uralom alatt húsz évig nyögő magyarság megedződött és teljesen egybeforrott. Be­szédében többek között a következőket mondotta: — Isten segítségéül véget érnék a ke. servek és a szenvedések. Húsz év alatt a rabság alatt többen életüket vesztették, kegyelettel emlékezünk meg azokról a hö. Hőkről, akiknek nem adatott meg az, hogy megérhessék ezt a gyönyörű napot. Most küzdelmünknek vége és szabadok vagyunk. Hódolatunkat küldjük Horthy Miklós kor­mányzónak, hálánk a magyar kormányé, Imrédy Béláé,, Kányáé, Telekié és Pataky Tibor miniszterelnökségi államtitkáré. Itt romgat é* ékmet ttom temettünk és fUfék vagyunk, egy célért küzdünk a magyar, igazság diadalrajutasáért. Giller János üdvözlő beszéde A hatalmas, ezrekre menő tömeg gya­korta szakította félbe hatalmas éljenzés­sel a beszédet, majd Giller János dr., volt tartománygyűlési képviselő emelkedett szó­lásra: — Október 28-án parancsra kellett volna ünnepelnünk a cseh köztársaság húszéves fennállását. Az Úristen kegyelme folytán ezen az ünnepségen már nem vet­tünk részt. Minden hálánk Magyarország kormányzójáé, a kormányé, a baráti nagy­hatalmaké, elsősorban' Olasz- és Németor­szágé, továbbá Szentiványi József, Szüllő Géza, Jaross Andor, Esterházy János és Szilassy Béláé, akik diadalra vitték a ma­gyar igazságot. Mi azonkívül — fejezte be beszédét —, hogy egymillió magyart vit­tünk vissza az anyaországhoz, egyúttal szent magyar összefogást is viszünk és célunk a további rabságban élő magyarok által lakott területek felszabadulása. óriási lelkesedés közben felolvasta a Losonc és környéke egyesült magyar pár­tok határozatlát, amely szerint hódoló táv­iratot küldöttek Horthy Miklós kormány­zónak és Imrédéi Béla miniszterelnöknek. Kalcsó József kisgazda beszédében kérte, hogy a fegyver mellé adjanak csá­kányt és lapátot is, hogy kitakaríthassák a kufárok által hátrahagyott szennyet. Utána Nagyibaconi Nagy Vilmos al- tQxmwgy válaszbeBzédébe« megkössön te

Next

/
Thumbnails
Contents