Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-10 / 4. szám

TEwiwm 1938 NOVEMBER 10, CSÜTÖRTÖK Az tlsó postával küldjük a 56 oldalas liebner Z$ rint, — csalódunk kihalása esetén vég­rendelet ileg az Inkey családnak fogjulz visszajuttatni. Legutoljára Rákóczi hamvainak Kassára számlása napján, 1906 őszén szólalt meg, muzsikált az óra. És tegnap, — vasárnap délben, — 1938 november 8-án. Fehér lován ekkor lépett Horthy Miklós a komáromi hídra. Szobámban haUga'.tam új időle, új cso­dáját, a rádió hangját. És Sárosra, — és Eperjesre, a Rákóczi házra, öreg ku­1938 november 6. — megszólal az ősi családi óra Irta: Hungaricus Viator öreg oszlopos óra van kétszáz év óta családunk birtokában. Ükanyám, Inkey Innocencia hozta magá­val Somogybái Sárosba, — „staff irungba”. Az órát, s az ükanyámat ábrázoló fest­ményt én örököltem, őrzöm azóta családi kegyelettel. öreg kommódszekrényre állítottam az órát, szembenlévő falra függesztettem ős­anyám képét. Együtt maradtak máig is, nem válasz­totta d őket egymástól senki sem. Mert bár Somogy és Sáros messze, igen messze esnek egymástól, ne érezze magát ükanyám új, (kétszáz év óla új) otthonában elha­gyatva egy percig sem. A paTlini lnkey-csálád idők folyamán rangot kapott, mi törzsökös köznemesi család maradtunk. Idő és távolság évszá­zadok mentén messze választották egy­mástól a két családot, a Inkeyek..főnemesi famíliákkal házasodtak össze, mi sárosi családok egymás között nősültünk, alko­tunk ma is nagy. közös famíliát. Mikszáth Kálmánnak igen tok sárosi barátja volt, szerették ót, s 6 is szeretett minket, heteket töltött közöttünk, kúriáról- kúriára, kézről-kézre adták, igaz magyar vendégszeretettel vették megyesztTte kö­rül, — « a végén: aranyos, kedves humo­rával mégis kifigurázott, megcsipkedett minket, — megírta a „Gavallérok”-at. Komolyan nem bántott (nem is volt rá oka) senkit sem, csak megpiszkált, bevall­juk, felbosszantott minket. Senki • nem cáfolt, nem felélt Mikszáth könyvére, egyedül Szinyei-Merse Pál mon­dott neki egyízbén ennyit: — Kár volt Kálmán ezt a könyvet meg­írnod. Sárosi iró a Te megyédről még tré­fából sem írta volna meg. Azóta se jött Sárosba Mikszáth. Pedig de szerette, dicsérte, kitünően is érezte magát a mi egyszerű, öreg kú­riánk patinás falai között. Megszerette évszázados emlékeirilcet, az eperjesi Rá- kóczi-házat, a sárosi várat, a fricsi kas­télyt, a bártfai városházat, Rákóczi zbo- rói kastélyát, a száz hársat, a kúriáik féltve őrzött minden kincsét, évszázados családi kópéinkat, öreg porcellánjainkat (Pécsujfalván, Darócon, Berzevicén, Do­bón, Zsebfalván, Uszfalván, Roskovány- ban, Enyiclcén, Eperjesem, Kriványban, Peklénben, Demétén mennyi öreg bécsi porcellán rejtőzik ma is a vitrinekben). Megcsodálta titkos fióhú szekrényeinket s azolMt a búsan bongó vén családi órákat, melyeknek halkan pengő ósdi nótáit, lelkes indulóit az ismét és ismét ránkborult szo­morú időszakokban csak zárt ajtók, gon­dosan behajtott ablaktáblák mögött hall­gathattuk büntetlen. Ez az iharosberényi Inkey-őra különö­sebben is megtetszett Mikszáihnak. Néhai nagybátyám mesélte, hogy nézegette, emelgette, nótára indító zsinórját meg- meghuzógatta s a szemközti nagyapa­székbe telepedve élvezettel csodálta külö­nösen szép formáját, hallgatta gyönyörűen zengő halk muzsikaszavát. — Könyveimnek családotoknak dedikált teljes gyűjteményét ajánlom fel ezért az óráért, s ígérem, hogy mindig kiváló becsben fogom tartani én is, — igyekezeti nagybátyámat kapacitálni Mikszáth. — Neked adnánk Kálmán minden vi­szonzás nélkül az órát, — ha ennyire meg­tetszett, — válaszolta nagybátyám, — de már nem családi tulajdonnak, csak letét­nek tekintjük. Apánk, — aki nagy spiri­tiszta volt, — folytatta Ede bátyám, — még az iharosberényi időkből származó kísérteties erőt tulajdonított az órának,, amely időnkint, minden ok nélkül évekre elnémul, s különös ailcalmakkor váratla­nul megindul, megszólal újra. — Ezt az órát, — nagyapánk óhaja szé­riánkra és annyi mindenre gondoltam, — és ujjongtam és zokogtam, — felváltva, — s egyszerre, harminckét évi hallgatás után, percek rákövetkező csendjében, meg­szólalt az öreg családi óra. A képre néztem s minket nézett a kép is. Ükanyám szeméből könnyek szivárog­tak, folytak yégig a festmény láthatatlan 1 porral lepett, öregre kopott vásznán... Megszüntették a fosztogató Hlinka-gárdisták I rr ■ rr I r . * ­rendőri működését POZSONY, nov. 9. A szlovák országos kormány maga is megelégelte a Hlinka-gárda, egyes tagjai­nak túlkapásait ée a szerdai nappal a Hlinka g&rda ellen­őrző és rendőri szolgálatát megszün­tette. A gárda valamennyi tagjának a Szerdai nap folyamán vissza kellett térnie eredeti állomáshelyére. Ezentúl a Hlinka-gárda tagjai Tiporj végezhetnek önállóan semmi féle házkutatást, motozást, vagy elkobzást, hanem csupán csendőrök, rendőrök, kato­nák, vagy pénzügyőrök Jelenlétében. A Hlink-aárda tagjait felszólították, hogy az eddig általuk elkobzott értéktárgyak jegyzékét haladéktalanul küldjék el illeté­kes helyre. GYŐR, nov. 9. Pozsonyból szerdán két menekült érke zett Győrbe. Elmondották, hogy nem tud­ták tovább tűrni a Hlinka-gárda garáz­dálkodásait. Ezek a szélsőséges szlovákok állandóan sértegetik a magyarokat, le­tépik Bocskay-nyakkendőjüket és beverik a magyar kereskedők kirakatait. A felvidékiek lapja, a néhány nap múlva 09 hétköznapokon oldalon, vasárnap 20 oldalon é s Q oldalas mélynyomásos melléklettel, pénteken mellékletként teljes rádióműsorral JF jele n/ i k m e g m Egyes példány ára hétköznapon W fillér, vasárnap 20 fillér. Előfizetési ára havonként 3 pengő Egyesültek a szlovák párfok rOZSONY, nov. 9. Szlovenszkó valamennyi politikai pártjának bejelentett egyesülése kedden megtörtént. Kedden este a Hlinka-párt, köztársasági párt, az ipari párt és a nemzeti egyesülés pártja, valamint a többi kisebb párt képviselője befe­jezte megbeszéléseit. Az egyes pártek képvi­selői nyilatkozatot írtak alá, amelyben tuitul- adják a sz'oválc nemzetnek a szlovák nemzeti egység pártjának megalakulását. A tanácsko­zás után Tiso miniszterelnök a rádióban beje­lentette a pártok egyesülését. Cselt ÖMvaKoüiís a pozsenyi rádióban POZSONY, nov. 9. A csehszlovák egyetértésre rendkívül .jellemző az a szózat, amelyet IIovor'M Jó­zsef tegnap eote a pozsonyi rád'ón keresz­tül cseh nyelven intézett a szlovákiai cse. hekhei. Bejelentette, hogy a szlovákiai csehek sorsáról napok óta tárgyalás folyik és a kérdésben legközelebb megoldi3 várható. Felszólította a cseheket, dolgozzanak lelki- ismeretesen- munkahelyükön és külöix» nyomatékkai figyelmeztette a cseh köz- tisztviselőket, fejezzék be mielőbb el nem végzett munkájukat, hogy hozzáfoghassa­nak új teendőikhez. Nem ezabad csodálkozni, mondotta az előadó, hogy a Hlinka-gárda némely tagja keserűséggel gondol a csehekre. Valljuk be, hogy a csehek közül sokan egész tevékenységükkel akadályozták a megvalósulását annak, amiért a szlovákok harcoltak. Moot céltudatos munka kezdődik a szlo­vák tekintélykormány védelme alatt. Dol­gozzatok mindnyájan szlovák szellemben, de ne felejtsétek el, hogy csehek vagytok, mert eljön még az az idő, amikor a cseh nemzetnek szüksége lesz & szlovákokra. Szakítsatok a furfangossággal, act álszen. tedkedéssd és a számítással, mert éppen ezek a tulajdonságok okozzák vereségünket. Dolgozzatok szívvel, lélekkel, őszintén, bői. csen éa híven. Az előadó végül néhány szlovák szóval a szlovák lakossághoz fordult és kérte, ta­núsítson jóindulatot a cseh katonák iránt. Roosevelt pártja megtartotta fölé­nyes többségét a választásokon LONDON, nov. 9. Az Egyesült Államokban folyó választások újabb jelentések szerint az ellenzéki köztár­sasági párt némi csekély térhódítását hoztál:, noha nem rendíthették meg Roosevelt elnök helyzetét. A köztársasági pórt eddig nyolc új ms:dátumot szerzett a képviselőházban, de a demokraták megtartották fölényes többsé­güket a törvényhozás mindkét házában. A szenátusban valószínűleg öt-hat mandátumot veszítenek. Egyidejűleg nagyon fontosnak tartják a Newyork állambeli kormányzód állás betöl­tése céljából lefolyt választások eredményét, amely szerint Roosevelt elnök jelöltje, Leh­man volt kormányzó, győzött Dewey Tamás­sal, a híres bűnszövetkezet-üldöző állam- ügyésszel szemben. Roosevelt elnök hydaparkbeli otthonában a kandallónál ülve hallgatja rádión a szaka­datlanul érkező választási jelentéseket Bizal­mas barátainak állítása szerint a boldog mo­soly egy percre sem hagyja el arcát és na­gyon meg van elégedve az eredménnyel. Az Oregon állambeli Portlandban egy het­venkét éves asszonyt, amikor éppen az ur­nába dobta szavazatát, szélütés érte és meg­halt.. A szakértők a szavazatot érvényesnek nyilvánították. Williamsonban (Virginia) két fekvő betegnek megengedték, hogy telefonon szavazzon. Harlanban (Kentucky) komoly zavargás volt» »melynek során négy embert megöltek. i y

Next

/
Thumbnails
Contents