Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-30 / 21. szám
WS* SOTSMBER SO. SZERDA TEiMDEta JfefifevRHTMfAE n éfKŐZGAZOASÁD£ A Felvidéken a Külkereskedelmi Hivatal kiküldöttjeinél adandók be a szállítási engedélyek iránti kérvények Öt kilóig bárminő áru engedély nélkül szállítható Budapestt november 29. Jelentettük, hogy a kormány rendelhet adott ki a visz- gzacsatolt területtel lebonyolítandó áruforgalom engedélyhez kötéséről. E szerint a visszacsatolt Felvidékre az áruszállításhoz, illetve fuvarozáshoz a katonai köz- igazgatás tartama alatt külön engedély szüksége». Ugyancsak engedély szükséges a visszacsatolt területről az ország egyéb részeibe Irányuló áruszállításhoz is. A szállítási engedélyt a ka’onai központi szállítási vezetőség adja meg. • Az engedély iránti kérelmeket az anyaországban a Külkereskedelmi Hivatal pénztártermében kell beadni, a díjmentesen rendelkezésre bocsátott blankettán. A kérvény elintézése három napot vesz igénybe s az engedélyeke: a kérelmező felek személyesen is átvehetik a Külkereskedelmi Hivatal pénztártermében, avagy postán kapják meg. A visszacsatolt felvidéken a szállítási engedély megadása iránti kérelem a Külkereskedelmi Hivatal kiküldöttjénél adandó be, aki azt haladéktalanul beküldi a központ-, hoz és a kérvény elintézése ott történik. A Külkereskedelmi Hivatalnak minden, járási és nagyobb városi katonai parancsnokság mellett működik kiküldöttje, aki a szállítási engedélyek iránti kérvények átvételére jogosult. Összesen 32—33 kiküldött működik a felvidéken. A rendelet, mellyel az áruszállítást engedélyhez kötötték, 29-én délben lépett életbe. Mint ismeretes, eddig az időpontig az áruszállítás nem esett korlátozások alá. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznünk, hogy 5 kilóig ügy az anyaországból a Felvidékre. mint onnan az anyaországba való szán táshoz semminemű engedély nem szüli séges. Az utasok, valamint a nyilvános szállítási vállalatok alkalmazottai éa fuvaragai az utazás idotartatnára a szeméyes? használatukra szükséges holmikat szintén en dély nélkül szállíthatják. mm Több mint ezer tag részvételével rendkívüli közgyűlést tartott a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület Táviratban üdvözölték Jaross minisztert és dr. Szilassyt Tornaija, november 29. A Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület Tornaiján rendkívüli közgyűlést tartott, több mint ezer tag részvételével, melynek egyetlen tárgya a felszabadulás következtében előállott gazdasági helyzet ismertetése volt. Fodor Jenő elnök megnyitójában hálát adott a Mindenhatónak a felszabadításért, majd köszönetét fejezte ki a gerinces magyar gazdatársadalomnak s meleg szavakkal páréntálta el dr. Dapsy Bélát, a sajóvölgyi gazdatársadalom nagy halottját, akinek érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg. Fodor Jenő elnök ezután a felszabadulás folytán előállott gazdasági helyzetet vázolta. Kiemelte annak jelentőségét, hogy a gazdaérdekvédelemről ezután nem a csehek érdekeit szolgáló „zemedelská ra- dák”, hanem a Mezőgazdasági Kamarák és gazdasági egyesületek fognak gondoskodni. Bejelentette, hogy a földművelésügyi kormány megtette az intézkedéseket a vetőmagszükséglet összeírására és annak csere útján való kiosztására * hogy a száj- és körömfájás megszűnte nbáa a gazdasági egyesületek gondoskodni fognak arról is, hogy a gazdák kedvező föltételek mellett juthassanak tenyészállatokhoz. Fodor Jenő a gazdasági élet minden területére vonatkoztatva vázolta a húszéves cseh elnyomatás alatt a magyar gazdák tönkretételére hozott intézkedéseket. Mint mindig, most is élesen bírálta az 1919. évi 210. számú cseh szövetkezeti törvényt, amely úgyszólván lehetetlenné tette a magyar szövetkezeti' szervezkedést s örömének adott kifejezést, hogy rövidesen új vágányokon indulhat . meg a felvidéki szövetkezeti élet IS hogy a magyar tőkét ezután nem kell a magyar érdekeket sárbatiipró cseh szövetkezeti központokba beszállítani. A csődöt mondó cseh gazdavédelmi intézkedésekkel üzemben ismertette azokat a törvényeket, (amelyek Magyarországon hathatós véde- temben részesítik a* eladósodott gazdákat. Ezután a cseh szociális intézmények hibáit sorolta föl, amely intézményekben a gazdaközönség érdekei nem találnak védelemre, hanem ki voltak szolgáltatva a szocialista és kommunista tisztviselők garázdálkodásának. Leszögezte, hogy a felszabadulás következtében ez a helyzet megszűnik s ezzel kapcsolatiban ama nézetének adott kifejezést, hogy Igen kívánatos lenne, hogy a mezőgazdasági munkásokról betegség és munkaképtelenség esetére gondoskodás történjék. Fodor Jenő hangsúlyozta, hogy a gazda- társadalom tudatában van adófizetési kötelezettségének s annak erejéhez mérten örömmel tesz eleget a megváltozott viszonyok között, annál is inkább, mivel most megszűnik a gazdáknak a cseh végrehajtók részéről 20 esztendőn keresztül történt ok nélküli vegzálása s meg fognak szűnni az olyan esetek, hogy a gazda egyszer már kifizetett adójáért az utolsó párnát is kihúzták feje alól, A csehszlovák földbirtokrefonmmal foglalkozva megállapította, hogy abban a felvidéki magyar kisgazda nem részesült s ama reményének adott kifejezést, hogy a magyarországi földreform soráig a magyar kisgazdák és földművesek nem fognak kimaradni, mert nézete szerint a cseh elszegényiiési politikának áldozatául esett sok magyar kisgazdának módot kell nyújtani arra, hogy visszatérhessen ősi foglalkozásához. Ezek után Fodor Jenő elnök ama nézetének adott kifejezést, hogy fenn kell tartani továbbra is a Felvidék magyarságát gazdasági téren összefűző gazdasági egyesületeket. Az elnök előadásához Mőesz Géza és Beélik Elemér szóltak hozzá, majd Papé- esik Andor pelsőci kisgazda, az egyesület alelnöke mondott nagyhatású beszédet s kérte a jelenlevő gazdaközönséget, hogy az egyesület elnökét, Fodor Jenőt, aki howagá énrdssdefc óta dolgoedk & felvidéki magyar gazdatársadalom érdekében, a jövőben is kövessék. Végezetül Gergely István kir. gazdasági tanácsos, kertészeti igazgató ismertette a földművelésügyi kormány által a gyümölcstermelés fellendí- tése érdekében Csonka-Magyarországon foganatosított intézkedéseket és kijelölte azokat az utakat, amelyeken a Felvidék gyümölcstermelőinek haladniok kell. Ezután a közgyűlés elhatározta, hogy Jaross Andor felvidéki minisztert és dr. Szi- lassy Bélát táviratilag üdvözli és törhetetlen támogatásáról biztosítja. A mindvégig lelkes hangulatban lefolyt közgyűlés a Himnusz hangjaival ért véget. (—) A vendéglátó iparok rendezésének kérdése az IPOK-ban. Az Ipartestjjletefe Országos Központja a fogadé,, szálló, penzió, vendéglő, kávéház, kávémérée, kopcs- mai iparok gyakorlásával kapcsolatos egyes kérdések szabályozása ügyében Dobsa László dl'- igazgató elnökletével értekezletet tartott. Szeghalmi kásáid dr, titkár ismertette a rendelettervezet, főbb pontjait, amely után Baljai Károly a vendéglasipavtestület álláspontját juttatta kifejezésre. Szöllösi Ferenc, Wirth Zslg- mond és Havas Nándor dr. hozzászólása után úgy határoztak, hogy ebben a kérdésben bevárják a közvetlenül érdekelt Budapesti Szállodások és Vendéglősök Ipartestületének előterjesztését és, azután újabb értekezleten rögzítik le véglegesen álláspontjukat a. rendelettervezettel kapcsolatban. (—) Vasárnapi munkaszünet Szlovákjában. Pozsonyból jelentik: A szlovák kormány elrendelte, hogy vasárnaponként mindennemű ipari munkának szünetelnie kell. A vasárnapi munkaszünet legkésőbb vasárnap reggel kezdődik és 24 óráig tart. (MTI.) Tőzsdék Budapesti értéktőzsde: Javuló Csendes üzletmenet, majd egyre barátságosabb hangulat jellemezte a tőzsdeüzletet kedden, úgyhogy a Kőszén, Tröszt és Telefon áremelkedést ért el. Néhány részvény viszont olcsóbban cserélt gazdát. . Záráárfolyamok •' Nemzeti Bank X08.—, Bauxit 204.5, Borsodi szén 10.25, Kőszén 303.—, Nagybátonyi 41.—, Salgó 31-25, Uri- kányi 37,5, Fegyver 42.—, Ganz 19.2, Láng 36.—, Rima 86.9, Nasici 62.—, Tröszt 57.8, Délcukor 69,5, Magyar cukor 84.—, Georgia 17.—, Pamutipar 80.—, Felten 170.-—, Gumi 64.—, Vasúti forg. 18.25, Telefon 9-5. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Valutákf Angol font 15.95—16.15, belga 57.90—58.50, cseh kor. 7.50—10, dán kor. 71.05—71.95, dinár 6.50—7.70, USA doUár 341.80—345.80, kanadai dollár 332—337, francia frank 8.90—9.10, holland forint 186,.25— 188.25, lengyel zloty 60—61.40, leu 2,40— 3.45, leva 3—3.60, lira 16.90—17,90 (az 500 és 1000 liras hankjegeyek kivételével), norvég korona 80—80.90, svájci frank 77.65—78.55, svéd korona 82.10—88. Külföldi kifizetések: Amszterdam 186.65— 188.25, Athén 3.025—5.055, Belgrad 7.82— 7,88, Berlin 13a,70—136.70, Brüsszel 58,08— 58.5.2, Bukarest 3,41—3.44, Kopenhága 71.275 —71-875, London 15.955—16.105, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 343.20—345.80, Oszló 80.20—80.90, Párizs 8.98—9.03, Prága 11.79 —11.93, Szófia 4.11—4-15, Stockholm 8.2.30— 83, Varsó 63.90—64.40, Zürich 77.85—78.55, Isztambul 268—271. Budapesti gabonatőzsde: tartott Szűik keretek között mozgott kedden a kész- árupiac forgalma. Tartott árakon 506 mázsa sörárpa és 350 mázsa zab cseréit gazdát. 900 mássá tengeri 10 fillérrel drágábban kelt eí. A határidöspiacon a rozs 13 fillérrel esett, a májusi tengerit 2 fillérre} drágábban jegyezték. Hivatalos jegyzések és' kötések « készáru? piacon: Búza: íiszavidéiki 77 kg-os 30.10— 20.25, 78 kg-os 20.30—20.45, 79 kfeA* 90.50 —20.65, 80 kg-os 20.60—20.75, felaat., duma«' tiszaközi, dunántúli 77 kg-es 20—gü.J5, 78 kg-os 20.20—20.35, 79 kg-os 20.40—20.55, 80 kg-os 20,50—20.65, fejérmegyei 77 kg-os 20.10 —20.25, 78 kg-os 20.30—20.45, 79 kg-os 20.5« —20.65, 80 kg-oe 20.60—20.75. Rozs: w&r vidéki 14.20—14.80, más származású 14«5— 14.35, Takarmányárpa; elsőrendű 18-20—> 18.40, középminőségű 17.80—18. Sörárpa.: ld? váló 20.50—2j, príma 19.75—20.25. sdrágíe 19—19.50. Zab: elsőrendű 19.10—19.20, ,-ícö- zépminőségá 19—19.10. Tengeri: tiszántúli MAGYAR LAJOS gépszíj és műszaki bőrárugyár részvénytársaság Budapest, V., Katona József-utca 9—11. Telelőn; 113-703. és 120-262 Gyárt: ✓ börhajtószíjakat, műjsnki bőrárukat, texülftéchnikaf bőrárukat a JSgjé&i minőségben, etlőrendű Szakszb«4taBácsadás jggmßew' szíjtechnikanTSTéé&ben..TMFHFLEX“ m a modern gépi üzem legjobb hajtószíja, }&=43.,Í0, egyéb Ül. 13—13.10. őrlemények: korpa 12.80—13, 8-as tiszt 1590— 1K15. Árpa: 500 mm. felvidéki urasági 21 budapesti paritásban. Zab: 100 nun. 18.90 150 nun. 19 Í00 rom. la budapesti paritásban. Tengeri: 150i mm. Szolnokon át 13 150 mm. 13.07%, 800 mm. január 13.45, 150 mm. kun- hegyesi 13, 150 mm. Szolnokon át 13.05 budapesti paritásban. Lueeema: 7 mm. minta Säerint 275,— Budapest, 8 mm. 225.— állomás, 5 mm. 205.—, 1% mm. 245.—, 15 mm. 230.—, 13 mm, 200.— Budapest, 25 _ mm. 217.50, 4 mm. Ha. 160.— állomás. Lóhere: 85 mm. 90%-os 10O.—, 10 mm. 90<— Budapest, 22 mm. 87.50 állomás. Magpiac Köles fehér lé—22, vörös 17—17,50, egyéb 10—16.50, káposztarepce 23.50—23.75. tökmag nagyszem ü 28—30, kisszemű 2(5—26, olaj dohos 22—23, kék mák 135—140, borsó Viktória sterilizált 18—19, zöld express) sterilizált 18-—1», lencse nagyszemü sterilizált 36— 43, köz ép szemű sterilizált 22—27, kisszemű sterilizált 20—22, fehér szokványbab dunai 26,50—27, dunántúli 26—26.50, felsőmagyarországi 26—26.50, gömbölyű fürjbab 28—29, hosszú fürjbab 27—28, harnabab 27—27.50, lucernamag nyers arankáé 205—245, fehér- bárcá3 (20 q-nál több) 295—300, lóhetemag nyers a rank ás 90—98, fehérbárcás (20 q-nál több) 135—Í40, bükköny tavaszi 16.50—17.50, szöszös 35—87, csillagfürt feh^r lapos 11— 11.50, szárított répaszelet 8.50—10. Állatpiac A keddi ferencvárosi sertésvásárra összese» 1882 sertést hajtattak fel. A vásári állományból angol hússertés felhajtás 324 volt. ‘ Az irányzat változatlan. Árak: I. uradalmi zsírsertés páronkint 340 kg-on felül 100, I. szedett sertés 93—96, II. 88—92, III. 76—87, angol tőkesertés 94—98, exportzsír márkázott vágóhídon átvéve csomagolás nélkül 150 fillér kilogrammonként. A keddi borjuvásárra 222 élő borjut hajtottak fel. Ár 92—102 fillér. Az árak 4—6 fillérrel alacsonyabbak. A húsvásárra 170 vágott marhát hoztak. Az üzlet lanyhán indult. Vágott borjúból 649 volt a készlet. Lanyhább Üzletmenet, mellett az ár 136—154 fillér. A budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai Marhahús: rostélyos, feleál kg. 160—240, leveshús 138—200. Borjúhús: comb 280—320, vésés 180—240. Juhhús: hátulja 140—170, eleje 100—150, Sertéshús: karaj 190—240, tarja, comb, lapocka 170—200, oldalas 160—■ 180, háj ÍÖO—176, zsír 100—170. Élő baromfi: csirke drb. 100—250, tyuk 250—350. Tisztított baromfi: tyuk 180—180, csirke 160—28Ó, lúd hizott 180—160, ruca 180—160. Tojás: tea drb, 11—13, kilója 200—220, főző és apró drb. 9—11, kilója 180—200. Halak: élőponty 120— 180, jegelt 100—14©'. Tej literje 30, tejfel 320-—340, teavaj 320—340, pasztőrözött 340— 360, tbhéntdró sovány 60—80. Kenyér: fehér 42—46, félfebé* 34—38, félbarna 32—36, barpa 30—22. Szárazfőzelék: bab 36—52, borsó 40—56, lencse 46—96. Zöldségfélék: burgonya gijlbaba 10—12, nyári rózsa 11— 14, őszi 1&—11, Ella 8—10, kifli 20—24, vöröshagyma 14—16, fokhagyma 24—40, fejeskáposzta 6—10, kel 6—14, savanyukáposzta 24—82, vegyes zöldség 16—22, kalarábé 12— 20, sóska 16—32, paraj 14—24, tök 10-—16, karfiol 8—20, zöldborsó 40—120, sütőtök 10— 14. Gyümölcs: alma-nemes 60—140, közönséges -''(*} 76, körte nemes 80—160, szóig—-ßö---•PÍQ, s^ztenye 64^'ftöíh. A furgaioi^-tányha.
