Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-29 / 20. szám

Franciaország szemmel láthatóan végleg lekerült a nagyhatalmi politika útjáról és vég- 1*9 belső zavarokba süppedt. A most dühöngő sztrájk arányai minden ed­diginél nagyobbak, a vasutakon csak katonaság tarthatja föl a rendet, a párizsi metró áll, a takszik nem köz­lekednek s jóformán egyetlen gyár sincs, ahol rendesen folyna a munka. A reradetlenség arányai azonnal szembe tűnnek, ha meggondoljuk, hogy a mindenütt lázas irammal dol­gozó verseny fegyverkezésben a fran­cia ipar csak 7 repülőgépet tud ugyanolyan hosszú idő alatt gyár­tani, amilyen időben a német ipar 237-et' épít,' — s tökéletesebb gépe­ket, mint a franciák. így megy min­denben, évek óta. A Maginot-vonal kétezer^ erődjét a franciák tizenöt év óta építgetik, s még nem készek, a Siegfried-vonai tizenhétezer beton­várát a németek másfél év alatt el­készítették. A „Dunquerque” fran­cia csatahajót hat évig építették, az ugyanakkora — 26.000 tonnás — né- met hadihajót két évig. A népfront aláásta a franciák belső rendjét, má­sodrendű nagyhatalommá degradálta a volt európai vezérhatalmasságot, s nem csoda, ha e lefelézüllött hata­lom első, — szerencsére verteilen, — háborúját Münchenben máris el­vesztette. Daladier ismeri a helyzetet és a „cajrcassonei bika” alkalmas férfi is az egyensúly helyrebiílentésére. Tel­jes erővel munkához látott és most vívja döntő ütközetét a zendülö bal­oldallal. Ma Franciaországban már polgárháború folyik: az egyik olda­lon katonaság vonul föl, a másikon az elvakított munkásság. Nehéz megmondani, ki győz a hosszú és lagymatagon folyó harcban, de bizo­nyos, hogy a mai módszerek: nem maradhatnak meg. A tekintély elvét, d fegyelmet és a szigort erélyesebben újra be kell illeszteni a francia kor­mányzásba, mert minden elpusztul. A körülmények folytán Franciaor­szág is lcigyensúlyozatlan állammá vált, ahol a szabadjára engedett szél­sőséges demokrácia nem épít, hanem rombol, s mindenesetre a nemzet erejének gyengülését okozza. Fran­ciaország, s elsősorban Daladier, kénytelen lesz átvenni keleti szom­szédaitól azokat a módszereket, ame­lyek Németországot és Olaszországot megmentették a legyengüléstől: a nemzeti eszmény jegyében összeforrt népközösség elvét, a spártai önfe­gyelem energiáját és a központilag gyakorolt hatalom biztonságát. A szétesést osak a központi gravitáció akadályozhatja meg. Akad Francia- országban férfi, aki vállalhatja a vezérséget? Talán Daladier, aki ugy- látszik készül a szerepre? Egyelőre nehéz megmondani, ámbár a francija miniszterelnök tekintélye eddigi sike­rei alapján már nőni látszik. Vezér nélkül nem létezik nemzeti koncent­ráció, elképzelhetetlen a „hatalom összpontosítása.” Minden nemzeti szocialista, fasiszta, vagy egyéb ha­talmat összpontosító parancsuralmi TEMHPiau • { M&máky&é lit ißmMsfya mély^iyomású 63x95 cm. méretben P i At1 + P°rtó“ I.4U költségért megrendelhető: SladfutH Saitő vállalat Rt.-nái Budapest, VI., Rózsa-utca 111. sz. mozgalom dualisztikus jellegű: benne elv, aminek jegyében, a mun­ka történik, s ez a népközösség a nemzeti fölemelkedés, elve, s van benne kimagasló személyiség, aki al­kalmas az elv kivitelezésére. Egyik a másik nélkül értéktelen, meddő, sőt veszélyes. Hiába van diktátor, ha nem hordozza egy friss népi mozgalom mindent elsodró lelkesedése, s hiába van nemzeti élv és lelkesedés, ha nincs felsőrendű tekintély, minden­kitől elismert és elfogadott providen- dólis férfi, aki végrehajtó hatalom­má, válik és a kit a nemzet csaknem egy lélektani, belső függelmi viszony igézetében és tartós szenvedéllyel az élére állít. Minden kacérkodás fasiz­mussal és nemzeti szocializmussal és nemzeti szocializmussal beteg dolog, amíg nincs képességeit bebizonyító vezér, aki mindent magához vonz. Nem tudjuk, Franciaországban mi­kor lép a poro-ndra az ilyen vezér. Az eddigiek ttsödöt mondottak, a sokvezérség átka Párizst is tönkre­tette. A franciák politikai vergődése bennünket csupán külpolitikai vetüle- teiben érdekel, s itt állapíthatjuk meg, hogy a francia külpolitika ma jelentéktelen, illetve másodlagos: az angol külpolitika elszakadni nem tudó bolygója. A brit államférfiak-, leg­utóbbi párizsi utazása után mégin- kább megállapíthatjuk, amit hóna­pokkal ezelőtt a P .M. Il.-ban egyíz­(j\icucJll a 'JUodté. fayUeiu* Kis tubus 60 fillér, nagy tubus 90 fillér ben már megállapítottunk: Francia- ország ma Anglia domíniuma. A kül­politikában Kanada és Ausztrália miniszterelnöke talán önállóbb, mint Bonnet és Daladier. Pirow, délafrikai miniszter, például önállóan tárgyal Berlinben s más helyeken a német gyarmatok visszaadásáról s Afriká­ban e téren bizonyára az történik, amit Pirow kormánya elhatároz, — még francia viszonylatban is. Ezzel szemben Franciaország a szeptem­beri vitákon a legcsekélyebb önálló­sággal sem rendelkezett: míg Bonnet pihent, Chamberlain dolgozott, s Daladier csak aláírni röpült Mün­I cheribe, föláldozni szövetségeseit, ed­digi egész külpolitikáját, ő játszotta a legmellékesebb szerepet a négyek tanácsában, — hol van az idő, ami­kor a kontinensen az történt, amit Poincaré akart! A francia szrtájk a francia át­szállás újabb foka. De talán már a mélypont, a döntő pillanat. A káosz­ból tálán most ugrik az élre a vezér, a kimagasló személyiség: Daladier, s véget vet a szétzüllésnek. Ha nem így történik, Franciaország valami­lyen formában Spanyolország sorsára jut. (**.) r'í ú Nemzetközi bizottságr a szlovákiai magyar kisebbség helyzetének ellenőrzését A szlovák kormány váratlanul ki irta a választásokat Vasárnap már lo is zárták a jelöléseket Pozsony, nov. 28. Szombaton éjszaka fal-1 ragaszok jelentek meg Pozsony utcáin, amelyek tudatták a lakossággal, hogy a szlovák kormány december 18-ra Szlová­kiában kiírja a képviselőválasztásokat. A falragaszokon közölte a szlovák kor­mány azt is, hogy a választásokra a je­löltek listája vasárnap déli 12 óráig adandó be. Az ajánlásokat száz választó polgárral kell aláíratni és bíróilag vagy közjegyzői­leg az aláírásokat hitelesíttetni kell. A választásoknak ez a váratlan kiírása politikai körökben élénk feltűnést keltett és érdekes jogi kérdéseket vetett fel. Senki sem tudja, hogy ki a választó és ki választható. A cseh-magyar bi­zottság a bécsi ítélet nyomán még nem intézkedett az állampolgársági és az optálási kérdésekben sem. Senki sem tudja, hogy hány választókerület maradt meg és melyek ezek. Nem tudják megérteni, hogyan lehetett volna órák alatt egy listát összeállítani szombat éjféltől vasárnap déli 12 óráig. Száz ember aláírásával különösen vidéken. Ez már azért is lehetetlen lett volna, mert vasárnap sem a bíróságok sem a közjegy­zők nem tartanak hivatalos órát. - Ennek következtében csak egy listát nyújtottak be vasár­nap délig, ezen a listán a szlovák néppárt, a német párt és az egyesült magyar párt jelöltjei szerepelnek. Összesen száz jelölt van a listán fel­sorolva. Az Uj Hírek című lap úgy tudja hogy hatvan képviselőt választanak és hatvan mandátumból 55 kap a szlovák néppárt, hármat biztosítottak a német pártnak, és kettőt az egyesült magyar pártnak. A mattvar kisebbség helyzetének ellenőrzése Nyitva, november 28. Az Egyesült Ma­gyar Párt nyitrai és nyitravidéki pártszer­vezeteinek felkérésére Esterházy János gróf pártelnök vezetésével vasárnap Nyit­ván értekezletet tartottak a párt veze­tői. Az értekezleten Esterházy János gróf érdekes beszédet mondott, amelynek során a szlovákiai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban fontos bejelentéseket tett. Esterházy gróf többek között a követke­zőket mondotta: *— Nincs ok a kétségbeesésre, mert az itt maradt magyarok jogai messzemenően biztosítva lesznek. — A nemzeti kisebbségeket elnyomó politika a mottó. Sátoraid» és Ma­gyarország között barátságos viszony van Idalakulóban. A magyar kisebb­ségek részére intézmények létesülnek, így elsősorban a szlovák miniszterel­nökség mellett magyar ügyosztályt szerveznek, a magyar kisebbség hely­zetének ellenőrzését pedig külön nem­zetközi bizottságra ruházzák. szlovák parlamenti választásokra is, amely- rtad nek során, mint mondotta, a magyarság számarányának megfelelő mandátumot kell. hogy kapjon. Az értekezlet során elhangzott pana­szokra vonatkozólag Esterházy pártelnök felkérte a párt vezetőit, gyűjtsék össze a I sérelmeket és együttesen adják át azokat a szlovák miniszterelnöknek. Esterházy János gróf felhívása a szlovákiai magyarokhoz Pozsony, november 28. Esterházy János, a szlovákiai magyarság vezére felhívást bocsátott ki a szlovákiai magyarokhoz. „Ma minden itteni magyarnak elsőrangú nemzeti kötelessége, — mondja a felhívás — hogy kitartson azon a helyen, amelyre a sors állította. Tartsunk ki jelenlegi he­lyünkön és Isten segítségével munkálkod­junk az itt maradt magyar nemzet boldo­gulásán/’ Mecenzéf, Lovinabánya, Vöröskő és az egész Gölnicvölgy Magyar- országhoz akar csatlakozni Kassa, november 28. Mecenzéfről érke­zett jelentés szerint Lovinabányán és Vö­röskön az ott lakó szlovákok napról.napra tüntetést rendeznek a Magyarországhoz való visszacsatolás érdekében. NagyobbanU nyit zavargás volt Vöröskön, a zavargás­nak több súlyos sebesültje van. Végig Gölnic völgyén egyre nő a lakos­ság elégedetlensége. Az ittlakó szlovákok a napokban ezelőtt küldöttséget menesztet­tek Tiso szlovák miniszterelnökhöz és em­lékiratot adtak át neki.. Az emlékiratban részletesen kifejtették, hogy nem tudnak Szlovákia területén megélni és kérik, hogy csatolják vissza őket Magyarországhoz. Kassa, november 28. A Kassai Újság írja: Több ízben beszámoltunk már arról, hogy Alsómecenzéf, Felsőmecenzéf és Stósz községek lakossága mozgalmat indított a Magyarországhoz való visszacsatolás érde­kében. A Szlovákiában maradt három köz­ség, amelynek lakossága hagyobbára né metajkú, előbb több tiltakozó gyűlést tar­tott, majd Kassán a német konzulátus ján követelte a Magyarországhoz való viá szacsatolást. A tiltakozó gyűlésen emlék­iratot írtak alá, amelyben utalnak arra, hogy a jelenlegi helyzetben évszázados ipa­rukat pusztulás veszedelme, a lakosságotj pedig éhínség fenyegeti, ha vissza nem tér hetnek az anyaországhoz. Völgykatlan zárja el őket a külvilágtól és Szlovákia egyéb részeivel csak a stószi hegyeken át érint­kezhetnek. Téivíz idején még kocsival sem tudnak átkelni a hegyeken. Mecenzéf né­metnyelvű, de magyarérzésű lakossága most döntő lépéshez folyamodott. Három­tagú bizottságot küld ki Hitler birodalmi kancellárhoz és őt kérik fel, támogassa kö­vetelésüket. A bizottság már el is utazott *\ JÓN MAR A MAGYAR TELEFUNKEN WDIO

Next

/
Thumbnails
Contents