Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)
1938-11-26 / 18. szám
WS? NOVEMBER 26, SZOMBAT TEOTiDEta «jMsWSfell'HIRIÄE 11 Fokozott jelentőséghez jut a Felvidék kisipara Budapest, november 25. Ismeretes, hogy a magyarlakta Felvidék visszacsatolásával az anyaországhoz olyan Vidékek kerültek vissza, amelyeken a cseh. megszállás előtt virágzó kisipar volt, amely • a lakosság tekintélyéé rétegének nyújtott kereseti lehetőséget és tisztességes megélhetést, Saj- m9 azonban. a húszéves cseh uralom alatt számos kisipari ág sorvadásnak indult s igy most a visszacsatolással kapcsolatban fölmerült az a kérdés, hogy miképpen lehetne a sorvadó kisipari ágakat életre kelteni A kérdésben a Kisipari Kiviteli Intését vezetőjéhez fordultunk tájékoztatásért, aki a következő felvilágosításokat adta. A Kisipari Kivieli Intézet szervezete és ügyköre a Felvidék visszacsatolásával nem változott meg, mindössze kibővült. A visszacsatolt területen számos fa- és vasipari, nagyobbára háztartási cikkeket előállító kisipari üzem van; igen jelentős a kosárfonóipar, a textil- ős kerámiai cikkeket előállító kisipari üzemek száma is. amely üzemek ugyan az utóbbi évek során hanyatlásnak indultak s a cseh nagyipart támogató iparpolitika és a gazdasági szerződések egyáltalában nem voltak tekintettel a kisipar szükségleteire, most azonban ezek az üzemek a visszacsatolás foly tán fokozott jelentőséget nyernek. A Felvidéken előállított kisipari cikkek elhelyezési lehetősége lényegesen javulni fog s. minden remény megvan arra, hogy a Felvidék hajdan virágzó kisiparát sikerülni fog ismét föléleszteni és életképessé tenni. Ennek érdekében a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Felvidékre kiküldött megbízottai részletesen tájékoztatják magukat a felvidéki kisipar helyzetéről, a számbajöhető kisipari szakmákról és az egyes szakmabeli üzemekről. Mihelyt sikerülni fog áttekinthető képet nyerni, a felvidéki ipartársulatok közreműködésével meg fogják tenni a szükséges lépéseket a Felvidék kisiparának bekapcsolására és> reménv van arra, hogy a Felvidék kisipara visszanyeri régi szerepét. mm A tatarozás! adókedvezmények meghosszabbítását kéri a kamara Budapest, november 25. Az építőipari érdekeltségek nehány hete hosszú felterjesztésben kérték a pénzügyi kormányzatot, hogy az ez év végén lejáró tatarozást és házátépítési adókedvezményt újítsa *neg. Rámutattak arra, hogy a mai nyugtalan gazdasági viszonyok mellett új építkezésre az építőiparnak alig van kilátása, ellenben, a házrenoválások és átalakítások, valamint tatarozások még adnának pémi munkaalkalmat az építőiparnak. Most a budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is lépéseket tett a pénzügyi kormányzatnál a tatarozást és átalakítási adókedvezménynek 1939. évre való megújítása iránt. A kamara felterjesztésében még felhívja a pénzügyi kormányzat figyelmét arra is, hogy a légoltalmi berendezkedésekre is kiterjesztendő volna ez az adó- kedvezmény, mert csak így képzelhető el, hogy a fővárosban megfelelő számú és gázbiztos óvóhely álljon a lakosság rendelkezésére. Szombaton nyílik meg a baromfikíállítás A Pongráczi-uti tenyészá'Uatvásár telepre már megérkeztek azok a válogatott fajbaromfiak, amelyek minden évben érdekes látnivalót jelentenek a főváros lakossága számára is. Idén különösen gazdag a kiállítás anyaga, galambokat, ka- ránikat és különböző nyulfajtákat is kiállítanak a tenyésztők. A Baromfitenyésztők Országos Egyesülete szombaton délelőtt 11 órakor nyitja meg a vásárt, amelynek megtekintésére féláru utazású kedvezményt biztosított a Kereskedelmi és Közlekedésügyi Miminsztérium. Idén azért is fokozot jelentősége van a kiállításnak, mert a kormány fokozni kívánja a baromfitenyésztést, hiszen az éles verseny ellenére a magyar csirke, gyöngytyúk, pulyka és félig hízott kacsa a nyugati piacokon mind kapósatok, (—) Az IPOK közgyűlése. Az Ipartestületek Országos Központja közgyűlését, a Felvidék visszacsatolására való tekintettel, december 11-én, vasárnap reggel 9 órakor tartja Fapp József elnöklete alatt a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara dísztermében. Fokozni keli a magyar cipőgyárak termelését Budapest, 1938 november 25. A magyar cipőexport — mint legutóbb már jelentettük — egyre kedvezőbben alakul ás újabban Anglia részéről mutatkozik fokozódó érdeklődés a magyar lábbeli iránt. Egyrészt ez a körülmény, másrészt pedig újabb egymillió fogyasztó visszakerülése szükségessé teszi, hogy a cipőipar bővítse kapacitását. Jelenleg minden nagyobb cipőüzem vagy cipőüzemi vállalat száz százalékosan kihasználja kapacitását, de a fokozódó kereslet folytán máris áruhiány mutatkozik. Éppen ezérit egyes cipőgyárak üzemük bővítését határozták el, mert erre még abban az esetben is szükség van, hogy ha a visszakerült komáromi és érsekujvári gyárak teljesen kihasznált üzemmel dolgoznak. )—( Komárom kereskedelmi kamarái kér. Komáromból jelentik: A volt Nyugat- szlovákiának Pozsony volt keres1.! edelmi s iparkamarai székhelye. Mivel Pozsonyt Magyarországnak nem adták vissza, a visszacsatolt nyugati Felvidék kereskedelmi s iparkamara nélkül maradt. Komáromban mozgalom indult meg, hogy a várost kereskedelmi s iparkamarai székhellyé tegyék: ez lenne Magyarország kilencedik iparkamarája. A csehek által falu színvonalára szüllyesztett Komárom fejlődésén ez nagyot lendítene. (—) Egységes marad továbbra is a férfiszabóipari képesítés. Egyes férfiszabóipari érdekeltségek arra törekedtek, hogy az eddigi egységes képesítési férfi- szabóipart több különképesítésű iparra bontsák fel. Elképzelésük szerint lett volna úriszabóság, külön tömegtermelő (konfekciós) szabóság, magyar szabóság, mellényszabóság, nadrágszabóság, valamennyi külön képesítéssel, úgyhogy még rokoniparnak sem lettek volya tekinthetők. E javaslatokat Nagy Antal felsőházi tag elnöklete alatt most tárgyalta a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara és Moór Jenő titkár javaslatára egyhangúlag úgy határozott, hogy iparfejlesztési érdekből, de szociális és gazdasági okokból is fent kell tartani a férfiszabóipar mai egységes képesítését. )—( Csehország bevezeti az élőállatkereskedelem monopóliumát. Prágából jelentik: Mint ismeretes, Csehszlovákiában évek óta gabonamonopólium van érvényben, amit az agrárkörök kívánságára a kormány röviddel ezelőtt azzal egészített ki, hogy új malomalapításokra numerus clausust léptetett életbe. Amint most értesülünk, a cseh kormány élőállatmonopólium bevezetését tervezi. A monopólium kiterjedne az élőállatok s az összes állati termékek exportjára és importiára és el lenőrizné az állatvásárlásokat is. Eddig a csehországi élőállatimpert és export az Állat szindikátus ellenőrzése alatt állott. Tőzsdék Budapesti értéktőzsde: javuló A kisforgalmú tőzsdén zárlat felé baráteá- Qjoöa&b hartgiilafc gjaknlt ki. má saonboxi Budapesti Központi Általános Téjcsarnok Rt. Budapest, VII., Rottenbilleru. 31 (Alapítási év; 1883) Magyaroraág legrégibb tejvállalata Az ország legnagyobb modern a i if Ama«! iává vno / városi tejetlátó üzeme M wb f JT -■ • Vásárol: a vonatkozó rendeletekben előirt árakon, vagy külön megállapodás alapján tejet és tej szint v^ Berendez: saját költségén falusi tej- gytijfo üzemeket Szaktanácsot ad: a tej értékesítését, kezelését és feldolgozását érintő minden kérdésben Kannát és a teiszállitáshoz szükséges egyéb felszerelést megkeresésre azonnal küld TelelonoK : helyi beszélgetésre 14—62— 65 + Interurbant 13—46—68 Sürgönyeim: „KÖZTEJ BUDAPEST“ nem volt egységes. A Bauxit 3, a Kőszén, Fegyver 1, a Nasiei pedig másfél pengővel drágult, Záróárfolyamok: Nemzeti Bank 168.—, Bauxit 212.—, Borsodi ezén 10.5, Kohó 23.25, Kőszén 304.5, Nagybátonyi 42.5, Salgó 32.—. Urikányi 38.4, Fegyver 44.—, Ganz 19.5, Rima 87.75, Nasiei 63.5, Tröszt 58-—, Délcukor 71.—, Magyar cukor 83.—, Georgia 17.75, Gyapjúmosó 4.—, Pamutipar 30.—, Gumi 66.5, Vasúti forgalmi 18.25, Telefon 66.5. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Valuták: Angol font 16.00—16.20, Belga 58.05—58.65, Cseh korona 7.5(4—10.00, Dán korona 71.35—72.15, Dinár 6.50—7.70, USA dollár 342.70—346.70, Francia frank 8.90— 9.10, Holland forint 186.80—188.80, Lengyel zloty 60.00—61.40, Lei 2.40—3.45, Leva 3.00 —8.60, Lira 16.90—17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével), Norvég korona 80.35—81.25, Svájci frank 77.80—78.70, Svéd korona 82.40—88.30, Kanadai dollár 332.00— 337.00. Külföldi kifizetések: Amszterdam 187,20— 188.80, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 136.70—136.70, Brüsszel 58.23— 58.67, Bukarest 3.41—3.44, Kopenhága 71.575 —72.175, London 16.025—16.175, Milánó 17.66—17.8864, Newyork 344.10—346.70, Oslo 80.56—84.25, Párizs 8.96—9.06, Prága 11.79— 11.93, Szófia 4.11—4.15, Stockholm 82.60— 83.30, Varsó 68.90—64.40, Zürich 78.025— 78.725. Budapesti gabonatőzsde; enyhébb Valamivel nagyobb forgalom mellett árnyalati árlemorzsolódás jellemezte a pénteki gabonatőzsdét. A rozs 10 fillérrel olcsóbb lett. Sok felvidéki sörárpát kínáltak, ez 25—50 fillérrel alacsonyabb áron cserélt gazdát. A tengeri ára 10 fillérrel ősökként. A határidős piacon alig változtak az árak. Hivatalos árjegyzések és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 2-20—20.35, 78 kg-os 20.40—20.50, 79 kg-as 20-60—20 75, 80 kg-os ■20.70—20.85, felső tiszai, dunatiszaközá, dunántúli 77 kg-os 20.10—20.30, 78 kg-os 20.35 —20.50, 79 kg-os 20.55—20.70, 80 kg-os 20.65 —20.80, fejérmegyed 7T kg-os 20 25—20.40, 78 kg-aa 20.45—20.60, 79 kg-os 20.65—20.80, 80 kg-os 20.75—20.90. Rozs: peetvjdóki 14.65 —14,75, más származású 14.70—14.80. Takarmányárpa: elsőrendű 18 20—18.40, középsninő- ségű 17.90—18.10. Sörárpa: kiváló 20.75— 21.25, príma 19.75—20.25, sörárpa 19—19.50. Zab: ásőrendű 19.40—19.50, közép minőségű 19.30—19.40. Tengeri; tiszántúli 13.10—13.20, egyéb áll. 13,05—13-15, őrlemények; korpa 12.80—13, 8-as liszt 15.90—16.15. Rozs: 150 vám. nógrádi 14.60 budapesti paritásban. Árpa: 300 mm. 19.75, 150 mm. 20, 150 mm. 20.50 budapesti paritásban. Tengeri: 150 mm. Szolnokon át 13.15, 150 mm. Szolnokon át dec. 13.20, 300 mm. dec. 13.15, 150 mm. tiszavidéki 13.10 budapesti paritásban. Magpiac Köles, fehér 18—22, vörös 17.50—18, egyéb 16.50—17, káposztarepce 23.50—24, tökmag, nagyszomű 28-—30, kisszemű 25—26, kék mák 135—140, borsó Viktória sterilizált 18—19.50, zöld (expressz) 18—19.50, lencse, »agyszemű sterilizált 36—43, középszemű sterilizált 24—• 30, kisszemű sterilizált 22—24, fehér szok- ványbab dunai 27—27.50, dunántúli 26.75—1 27.25, felsőmagyarországi 26.30—26.75, gömbölyű fürjbab 28—29, hosszú fürjbaib 27—28, barnabab 27—27.50, lueemamag nyers aran- lcás 205—245, fehérbárcás (20 q-nál több) 295—300, lóheremag nyers ararfkás 96—103, fehérbárcás (20 q-nál több) 140—143, bükköny tavaszi 16.50—17.50, szöszös 35—87, csillagfürt fehér lapos 11.50—11.80, szárított répaseelet 8.50—10. Állatpiac A pénteki ferencvárosi sertésvásárra felhajtottak 306 sertést. Lanyha vásár után 155 maradt eladatlanul. A húsvásár lanyha. Hús ára 138—144 fillér, szalonnás fél 140—148, szalámihús 142 fillér, A borjuvásárra 151 borjú érkezett. Nagyon élénk irányzat mellett az ár 100—108 fillér. Vágott borjúból 457 érkezett .a piacra. Az ár 140—164 fillér. Az irányzat nagyon élénk. Á budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai Marhahús: rostélyos, felsál kg. 168—240, leveshús 128—200. Borjúhús: comb 280—320, vésés 180—240. Juhhús: hátulja 140—180, eleje 100—150. Sertéshús: karaj 190—240, tarja, comb, lapocka 176—204, oldalas 160— 180, szalonna zsírnak való 148—164, háj 160 —176, zsír 164—170. Élő baromfi: csirke drb 100—250, tyuk 250—350. Tisztított baromfi: tyuk 130—180,, csirke 160—280, lúd 130—160, ruca 130—160. Tojás: tea drb. 11—13, kilója 200—220, főző és apró drb 9—11, kilója 185 —200. Tej literje 30, tejfel 100—120, teavaj 320—340, pasztőrözött 340—360, tehéntúró 60—80. Kenyér: fehér 42—46, félfehér 34— 88, félbarna 32—34, barna 20—22. Szárasfőzelék: borsó 40—56, lencse 46—96. Zöldségfó- lék: burgonya gülbaba 10—12, nyári rózsa U —13, őszi rózsa 10—11, Ella 8—1% vöröshagyma 14—16, fokhagyma 24—40, fejeskáposzta 6—10, kel 6—14, savanyukáposzta 34— 82, vegyes zöldség 16—22, kalarábé 13—20, sóska 20—36, paraj 20—28, tök 8—14, karfiol 8—20, zöldborsó 40—80, sütőtök 8—14. Gyü- I mölcs; alma nemes 60—140, közönséges 50— I 76, körte nemes 80—160, szőlő 52—130, gees- I teure 5O-1Ú0. A <<**atom lanyha. ’
