Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-25 / 17. szám

1988 NOVEMBER 25, PÉNTEK TEKJiDUn -J^cfesRHIRIfÄB 5 Serédi hercegprímás Firenzében beszédet intézett a magyar zarándokokhoz Firenze, november 24. Hétfőn este indult el az a 400 tagú magyar zarandoklás, amely Serédi Jusztinián dr. bíboros-hcrcegprímás és a magyar püspöki bar több tagjának rész­vételével megy Rámába, hogy az idei kettős szentév befejezéseként a magyarság köszöne­tét tolmácsolja XI. Pius pápa előtt, aki le­hetővé tette, hogy Szent István évében a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust a magyar fővárosban tartsák meg és ezzel az egész világ figyelmét hívta fel hazánkra. A magyar zarándokok különvonata kedden haladt át a Piave hídján és itt lelassította menetét. A híd közepén Glattfelder Gyula dr. osanádi püspök dobta le a magyarok ko­szorúját a folyónák a világháborúban annyi vérrel áztatott vízébe, kegyeletes megemléke­zésül azokra a magyar hősökre, akik itt vesz­tették életüket. A magyar zarándokok mély jneghatódottsággal énekelték el a magyar Himna-szt, a vonat pedig most már rendes menetben haladt velük tovább Firenzébe, ahová kedden az esti órákban érkezett meg. Szerdán a firenzei dómban Serédi Juszti­nián dr. bíboros-hercegprímás, a magyar aa­rándoklás főpásztori vezetője mondott szent­misét a zarándokok számára és a hozzájuk intézett szentbeszédben hangsúlyozta, hogy az eucharisztikus kongresszusnak és Szent István emlékezetének kettős szentéve a ma­gyarok számára a kegyelmek és jótétemények esztendeje volt. Országunk nemcsak lelkiek­ben gazdagodott, hanem az eget ostromló buzgó imák nyomán területben is megnöveke­dett. Éppen ezért vezet most a magyarok első hálaadó zarándokúba az örök Kómába, mint ahogy a múltban számtalanszor ugyan­ezt cselekedték dicső elődeink. A magyar zarándokok a szerdai napot Firenzében töltötték, csütörtökön Assisit ke­resték fel és a késő esti órákban érkeznek meg Rómába. mm A belga király hazaérkezett hollandi útjáról Teljes holland-belga egyetértés Hága, november 24. Vilma királynő szer­dán este a királyi palotában vacsorát adott Lipót belga király tiszteletére. A vacsorán rósztvett Colijn miniszterelnök, Patijn kül­ügyminiszter és Spaak belga miniszterelnök. A kiadott hivatalos jelentés szerint ez alka­lommal megvitatták a két országot közösen érdeklő nemzetközi kérdéseket. A ■megbeszélé­sek a teljes megértés szellemében folytak le. Lipót király Hágából csütörtökön délután Hegyed két órakor visszaérkezett Brüsszelbe. Vilma királynő tavasszal utazik Belgiumba Vagy esetleg a jövő nyár elején, hogy viszo­nozza Lipót király látogatását. A hollandi kormány sajtóirodája a hollandi lapokban a következő közleményt tétette közzé: „Szerdán a királyi palota reggeliző asztalánál egymás mellett foglaltak helyet a németalföldi miniszterelnök és a belga mi­niszterelnök, nemikülönben a két állam kül- ügyeinek vezetői és követei. Ezzel alkalom nyúlt arra, hogy vizsgálat alá vegyék a Né­metalföldet és Belgiumot érdeklő nemzetközi kérdések egész sorát. Az eszmecsere azt mu­tatta, hogy teljes a megértés egymás szem­pontjai iránt és megállapítható volt a néze­tek tökéletes egysége a nemzetközi kereske­delem és szállítás megszervezésének kérdé­seiben.” 1919-töl­a müncheni egyezményig Előadás a dunavölgyi kérdés szociálpolitikájáról A Magyar Külügyi Társaság csütörtö­kön délután hat órakor Eöttevényi Olivér elnökletével ülést tartott, amelyen Topor- czi Emil dr. a dunavölgyi kérdés szociál­politikájáról beszélt. Az előadó kifejtette, hogy a dunavölgyi kérdés szociálpolitikai jelentőségére elő­ször József királyi herceg mutatott rá, V. György angol királyhoz 1919 február­jában írt levélében. A levél meggyőző ér­veit Lloyd George ismertette a Négyes Ta­nács előtt és nem őrajta múlott, hogy ez a magyar szívből é§ igazságérzetből fakadt elgondolás, amely elsőnek indította el a revízió eszméjét, nem talált meghallga­tásra. A világháborúig a nemzetközi életben a jog uralkodott s irányította a politikát. A háború után a két rendező princípium sze­repet cserélt, egészen a müncheni egyez­ményig, amikor is egy bizonyos kiegyen­súlyozottság jött létre a jog- és a politi­kum között. A dunamedence szociálpolitikai felada­tainak megvalósításánál három adottság­gal kell számolnunk, ezek: a földrajzi táj, a nép és a hatalmi szervezet. A földrajzi tájnak, a Kárpátudvarnak törvénysj&wrff^ sége az, bogy a magyarlakta és-alnemze­30 év óta da a Darmol sok millió írnbér bijfa a parmol bizalmát. Ez »’legjobb bizonyítl hogy S Darfáol milyen jól bev_.. hashajtószar. - Székrekedés ellen a jó is kedvelt besbaitóeze*. * tiségek lakta területeken ugyanolyan nagyságú területek közgazdasági értéke állítandók fel, amelyeket az illető nép terü- kesebbek. Ebből következik a területren­dezésnek az a szabálya, hogy egy nemze­tiség, ha el akar szakadni a Szentkorona egységéből, maximálisan csak annyi terü­letet mondhat magáénak, mint amely a népesség hányados arányában reá jut. A második valóság a nép, amelynek ön­rendelkezési joga eddig üres frázis volt. Miután több nép önrendelkezési jogáról van szó, természetesen bizonyos korlátok állítandó fel, amelyeket az illető nép terü­leti elhelyezkedése szab meg. Minél job­ban elszóródott a Kárpátudvaron vala­mely nemzetiség, annál kevésbé élhet benne az államalkotás gondolata. A harmadik adottság, az államszerve­zet. A szentistváni államszervezet minden­kor édes gyermekének tekintette a nemze­tiségeket, a beruházásoknál a nemzetiségi érdeket részesítette előnyben és a magyar államszervezetből kiáradó lelkiség pszidho- politikai egységbe fűzte az egymástól fa- jilag sem sokban különböző nemzetiségeket ä magyarsággal Ez a pszióhopolitikai érzelem a magyar haza szeretete, amelynek a rutének éppen most adják tanúbizonyságát. A dunavölgyi kérdés szociálpolitikai megoldása tehát független Kárpát-udvar, független Kárpát- Ivaron szabad nemzetek egyesült hazájá­nak megteremtése. A* érdekes előadást as egybegyúrt kö­Háziasszonyoknak ANYUKOSz szervezkedése a Felvidéken 100 képes kincses recept könyvet ingyen küld a za-gyár. Budapest 10 uraknak ajánlattal azonnal Magyar kereskedő magyar márkát táft. POR Budapest, november 24. A Nyugállo­mányú Katonatisztek Országos Szövetsége (NyUKOSz) ki akarja terjeszteni szerveze­tét és működését a Magyarországhoz vissza­csatolt felvidéki területre. Felhívja a visszacsatolt városokban és azok környékén, lakó és a közeljövőbein ma­gyar nyugellátásba kerülő nyugállományú katonatiszteket (hasonló állásuatat, tiszti özvegyeket és árvákat, hogy az egyes váro­sokban gyűléseket tartsanak és ott maguk közül ideiglenes elnököt választva, a NyUKOSz országos elnökségével (Budapest, IX-, Knezáds-u. 15.) írásbeklge érintkezésbe lépjenek. A NyUKOSz országos elnökség«. A japán csapatok előrehatoltak a hongkongi engedményes határig Tokió, november 24. Kétezerfőnyi japán csapat szállt partra Namtaunál, a Gyöngy- folyó deltájánál, a hongkongi angol gyar­mat határainak tőszomszédságában. A ha­tár mentén fekvő Szumcsun falura japán repülők röpcédulákat szórtak, felszólítva a lakosságot, hogy ne álljanak ellent a japán csapatoknak és ígérve, hogy azoknak nem lesz bántódásuk, akik a japán Felkelő Nap jelvényét függesztik ki házuk ajtajára. Több röpcédula angol területen ért földet. Nagyobb japán csapatok a hongkoni en­gedményes határig nyomultak előre és ott megütköztek a kínaiakkal. Jelenleg a har­cok a határvonalon túl folynak. A kínai lakosság élelmezését végleg elvágták Viszály a Jangcse hajózása körül Sir Robert Craigie tokiói angol nagy­követ csütörtökön délutón felkereste Arita külügyminisztert. A nagykövet tudomására adta a külügyminiszternek, hogy az angol kormány nem fogadhatja el érvényednek azokat az indokokat, amelyek hivatkozva a november 14-i japán jegyzékre, megtil­totta a Jangcse-folyónak idegei\ hajók előtt váló megnyitását. Úgy tudják, hogy Washington hasonló álláspontot foglal el. Kanazava ellentengernagy, a tengeré­szeti minisztérium új szócsöve, mai nyilat­kozatában foglalkozott Japán magatartá­sával harmadik hatalmakkal szemben, kü­lönös tekintettel a Jangcse- és a Gyöngy­folyó hajózásának korlátozására. A Jangcse fontos hadműveleti terület -— mondotta Kanazava ellentengernagy — s. ezért harmadik hatalmak számára nem engedhető meg a folyón való hajózás. A tel vábibiakban Csangkaisek részére tör­ténő fegyvercsempészés veszélyeire mu­tatott rá. Hasonlóak a viszonyok a Gyöngy-folyón, azonban itt a forgalmat valószinüleg hamarosan helyre lehet állí­tani. A Francia-Indokinán át történő fegyverszállításokkal kapcsolatban meg­jegyezte Kanazava, hogy a hivatalos kö­rök megfelelő magatartása mellett is a szállítások továbbfolynak Hanoin és Sai­gonon keresztül. Japán azonban reméli, hogy ezeket a szállítmányokat le fogják foglalni. Amennyiben Csangkaisek további ellenállást fejtene ki, ez azt bizonyítaná, hogy Indokínán keresztül továbbra is ellát­ják fegyverekkel. A bonyodalmak elkerülése Kantonból jelentik a Domei-Irodának: A délkínai japán haderők parancsnoka értesítette a kantoni angol konzult, hogy a Keleti-folyótói délre levő kínai elemek maradványainak megindult kitisztogatása magába foglalja a hongkongi engedmé­nyes terület közvetlen szomszédságát is. Az angol hatóságokat biztosították arról, bogy a műveletben régztxjpó tfeztek katonák utasítást kaptak bárminemű bo­nyodalom elkerülésére. Ebben a tárgyban a haditengerészet szócsöve közölte a saj­tóval, hogy a Gyöngy-folyón rövidesen helyreállítják a hajózás szabadságát, majd hozzátette, hogy Japán nem óhajtja egy- ezersmindenkorra lezárni a Jángcset a kül­földi hajózás elől, az ellenségeskedések folytatódása azonban megakadályozza Ja­pánt abban, hogy helyreállítsa a rendes hajózási viszonyokat. Az angol parancsnok felszólítása az arabokhoz Jeruzsálem,, november SJ. A jeruzsíj lesni katonai törvényszék halálra ité.t egy jaffaj arabot. tEgy további halálos ítéletet az angol csapatok főparancsnoka életfogytiglani f egyházra változtatott. Gaza közelében öt teherkocsiból álló konat kisiklott. Lydd-a közelében egy arab rendőr felügy élőt agyonlőttek. Miután Jaffában az utóbbi hetekben lö­völdözések és véres összetűzések fordul­tak elő, a délpalesztinai angol haderők parancsnoka kiáltványt tett közzé, amely­ben további ellenállás esetén súlyos in­tézkedéseket helyez kilátásba. Egyúttal felszólította a város ‘ arab lakosságát, hogy árulja el az aktivisták terveit s hogy legyen segítségere a hatóságoknak a lázadók üldözésében. Amennyiben ez nem tö rénnék meg, a kiáltvány kilátásba helyezi, hogy a legközelebbi zavargás al­kalmával megtiltják a lakosságnak, hogy házait napközben elhagyja. j , JÓN MAR A MAGYAR TXLIRJNKEN

Next

/
Thumbnails
Contents