Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-25 / 17. szám

1938 NOVEMBER 25, PÉNTEK te MJiDEta J%CtVaRHIRMP A Felvidék törvényhozói a legteljesebb egységben állnak Jaross Andor mögött Az egyetemes népi és szociális gondolat megvalósításának, szolgálatában A párt országos kongresszusa rövidesen összeül és összhangba hozza az eddigi pártprogramot az összmagyarság egyetemes érdekeivel Budapest, november 24. A Felvidéki Egyesült Magyar Párt volt nemzetgyűlési képviselőinek, szenátorainak és tartomány- gyűlési képviselőinek klubja Budapesten, az Országháza egyik tanácskozótermében tartotta első ülését a felszabadulás után. A klubülést Jaross Andor, a párt orszá­gos elnöke vezette, akit.a törvényhozók lelkes üdvözléssel fogadtak. Jaross Andor teljes részletességgel is­mertette a felszabadulás óta lefolyt poli­tikai eseményeket és a mai politikai hely­zetet. A klub megelégedéssel vette tudomásul az elnök expozéját és egyhangúlag a kö­vetkezőképpen határozott:-— A legteljesebb bizaIommal egy-emher. ként áll Jaross Andor mögött, az 5 eddigi magatartását és ténykedését helyesli és teljes egészében jóváhagyja. — Kimondotta a klub, hogy az Egye­sült Magyar Pártot, a Felvidék sajátos viszonyaira figyelemmel, továbbra is fenn. tartja és az egyetemes népi és szociális gondolat megvalósításának szolgálatába állítja. Ennek folyományaképpen elhatá­rozta, hogy a közeljövőben összehívja a párt kongresszusát, amely hivatva lesz arra, hogy a felvidéki magyarság cél­kitűzéseit az egyetemes nemzeti érkekkel összehangolva, a párt további munkájának irányt szabjon. — Sajnálattal értesült a klub a tegnapi parlamenti eseményekről, amelyek a fel­vidéki magyar nép törvényes képviselői­nek a magyar törvényhozás munkájában való azonnali bekapcsolódását megakadá­lyozták, de ezek az események egy pilla­natra sem állíthatják meg abban az áldo­zatos munkában, amelyet politikai hitval­lásához híven a magyarság nagy nemzeti céljaiért és boldogobb jövőjéért folytatni kíván. Ipolyság, november 24. Csütörtökön dél­előtt és délután nagyon sok ipolyvö.lgyi magyar falu küldöttsége kereste fel a volt Egyesült Országos Keresztényszocia­lista és Magyar Nemzeti Párt ipolyságl titkári hivatalát, ahol elmondották, hogy a Jaross, Andor minisztert ért sérelmek őket is mélyen sértették. A világpolitika nagy problémái a francia­angol tanácskozá Előtérben a francia-német közeledés Paris, november 21f. A francia-angol tanácskozások délelőtt a külügyminiszté­riumban megkezdődtek. Az angol bizott­ság tagjai: Chamberlain miniszterelnök, Halifax külügyminiszter. Cadogan állandó külügyi államtitkár, Harcey külügymi­niszteri főnök és Phipps párizsi angol nagykövet. A tanácskozásokon francia részről Daladier miniszterelnök, Bonnet külügyminiszter, Leger külügyi főtitkár, Chaveriat, a politikai ügyek igazgatója és Corbin londoni francia nagykövethelyet­tes vesznek részt. Az angol államférfiak pontosan 10 órakor érkeztek meg a kül­ügyminisztériumba, ahol Lose protokoll­főnök fogadta őket; Bonnet és a francia bizottság tagjai már várták az ángol ál­lamférfiakat. Daladier néhányperces késéssel igen jó hangulatban érkezett, meg aktatáskával a hóna alatt. Tizenöt ajtónálló bezárta az ajtókat és a tanácskozás megkezdődött. Az első tanácskozás Párizs, -november 2$-. Az angol miniszte. rek francia minisztertársaikkal csütörtök délelőtt tíz órától félegyig folytatott ta­nácskozásukon minden .kelőtt a tárgysoro­zatra kitűzött fő kérdések általános vizs­gálatával foglalkoztak. A négy miniszter egymásután elmondta nézetét a hatáskö­rébe tartozó dolgokról. Egyes kérdéseket már behatóbban tanulntányoztak, másokat alig érintettek. A délelőtti megbeszélések főtárgya a franci3—német nyilatkozat volt, amelynek ügyében hivatalos közlést tesznek francia részről még ma este. Bonnet ismertette a tárgyalásokat, ame. lyek a francia-német nyilatkozat-tervezet kidolgozására vezettek, amely elismeri köl­csönösen a határokat és vitás esetekben ta. nácskozást ír elő. Az angol kormányt egyébként állandóan tájékoztatták a fran­cia • kormány részéről. Bonnet expozéja után Chamberlain az angol kormány élénk megelégedését nyilvánította a meg­beszélések eredményével kapcsolato­san amelyek fontos állomást jelente­nek Franciaország és Németország közeledésének útján. A megbeszélések azután a francia-angol együttműködés kérdéséről szóltak katonai téren. Daladier kifejtette a francia állás­pontot, Chamberlain pedig ismertette az angol kormány nézeteit. Ez a kérdés egyike a legfontosabbaknak az értekezlet napirendjén. Érintették már a Quai d’Or­say tegnap esti ebédje után létrejött meg­beszéléseken is. Úgy tudják, hogy Cham­berlain ebben a kérdésben eléggé hosszú megbeszélést folytatott Gamelin tábornok­kal. Ma' délelőtt szóbakerült a távolkeleti kérdés is, de a rendelkezésre álló rövid idő miatt a kérdés alig bontakozott ki. Lebrun elnök viliásreggeliie Az angol-francia tanácskozásokat délben félegykör felfüggesztették. Daladier mi­niszterelnök és Bonnet külügyminiszter az angol államférfiakat a kocsijukig kí­sérték. Az angol miniszterek kíséretükkel az angol nagykövetségre hajtattak, ahonnan az Elysée-palotába mennek, hogy résztvegyenek Lebrun köztársasági elnök által tiszteletükre rendezett villásreg­gelin. Lebrun köztársasági elnök és felesége csütörtökön délben villásreggelit adott Chamberlain miniszterelnök és fele­sége s Lord Halifax és Lady Halifax tiszteletére. Résztvetit a villásreggelin Sir Eric Phipps, Anglia nagykövete, francia részről pedig Jeanneney és HerHot, a két ház külügyi bizottságainak elnökei, továbbá Daladier miniszteréinek, Reyndud - pénzügyminisz­ter, Bonnet külügyminiszter feleségével, Cámpinchi tengerészeti miniszter felesé­gével] Duy la Chambre, Mandel és Cor­bin londoni francia nagykövet. Német illetékes hely a francia-német megegyezés lehetőségeiről Berlin, november 24. A német—francia I tékes helyen a következőket mondják; kapcsolatok kérdésével kapcsolatban file» I — A vezér és kancellár as utóbbi évek­ben sokszor kijelentette, hogy Francia­ország és Németország között nincsenek olyan problémák, amelyek elvileg útjában állanának a baráti szomszédos viszony­nak. A müncheni egyezmény után mind­két részről megnyilatkozott áz a kíván­ság, hogy a jóviszony helyreállítására tett törekvés kézzelfogható kifejezést nyerjen. Az utóbbi hetekben rendkívül kedve­zőnek bizonyultak a feltételek arra, hogy Németország és Franciaország között épp olyan megegyezés jöjjön létre, mint Mün­chenben Németország és Anglia között. A német és francia kormány ezért köl­csönösen vizsgálják a közösen előkészi­öakatU’.tzéipieU de csak a fények döntenek ily tény az tó hogy „Bayer"-keresz nélkül nincs Aspirin-tabletta. ASPIRIN TABLETTÁK CSAK GYÓGYSZERTÁRAKBAN KAPHATÓK tett nyilatkozatot a két állam szomszédi viszonyáról. Ribbentróp birodalmi külügy­miniszter a legközelebbi napokban való­színűleg Párizsba utazik, hogy Bonnet francia külügyminiszterrel befejezze ezt az előkészített nyilatkozatot. A párizsi sajtó az angol vendégekről Pária, november 2 If. A közvélemény nagy része meleg fogadtatásban részesíti az angol vendégeket. A mérsékelt lapok jó reményeket fűznek a tárgyalásokhoz éa hangoztatják, hogy o paris—londoni ten- gel ytovábbra is változatlanul fennáll. A közvélemény elsősorban a két nagyhátalom katonai együttműködésének kifejlesztését várja. A tárgyalások — írja a Petit Journal — a teljes és kölcsönös bizalom légkörében indulnak meg. A két nagyhatalom közös érdekei közös védelmét szervezi meg By. risban. „ ^ Az Oeuvre értesülése szerint a francia-^ angol megbeszélések nem merev és előre megállapított munkarend alapján fognak lefolyni, a nemzetközi helyzet általános vitája során mindenekelőtt a francia ál­lamférfiak fejtik ki külpolitikájuk szem­pontjait. A lap szerint előreláthatólag a francia-német békenyilatkozat, amelynek tekintetében Paris és Ber­lin között teljes megegyezés jött létre, befolyással lesz a francia-angol tár­gyalások menetére. A Figaro értesülése szerint a francia—• angol megbeszéléseken a gyarmatok kér­dését is érinteni fogják. Hogyan Jöhet létre ax építő béke Paris, november 21f. Berenger, a szená­tus külügyi bizottságának elnöke a közeli francia—német nyilatkozattal kapcsolat­ban a következőket mondta: — Semmi ellentmondás nincs a nyilat­kozat megtétele és a Párizs—London közti együttműködés között. Ha építő békének kell létrejönnie Nyugat- Európában, az csak olyan népek kö­zött lehetséges,, amelyek erős fegyel­mezettségükkel tiszteletben tartatják magukat és ugyanakkor tiszteletben tartják szomszédaikat is. ■— Nem arról van szó, hogy szerződése­két halmozzunk egymásra, hanem arról, hogy a tényleges hatalmakat egyensúly­ban tartsuk. Páris és Bériin annál türel­mesebb lesz egymás iránt, minél inkább megerősödik Páris és London. Berenger ezután azt az óhaját fejezte ki, hogy Olaszország is csatlakozzék ahhoz a diplomáciai erőfeszítéshez, amely a dunai és a földközitengeri béke megerősítésére irányul. A francia nemzeti bank leszállította a kamatlábat Párizs, november 24. A francia nemzeti bank . három százalékos leszámítolási kamatlába szeptember 27-ike óta volt ha­tályban. A nemzetközi feszültség légköré­ben emelték fel akkor a kamatlábat fél- százalékkal, amelyet most a légi szín­vonalra leszállítottak. Ezt a tényt Rey- naud pénzügyminiszter politikája logikus következményének kell tekinteni, mert Reynaudnak az a célja, hogy a hitel­kamat csökkentésével felélénkítse a köz­gazdaságot. • A francia nemzeti bank heti mérlego ezúttal először ad számot azokról a nagy­•\öS««pA t BUDAPEST ALAPÍTÁSI-w: 1S3S MARIÄ TERÉZIA BRANDY

Next

/
Thumbnails
Contents