Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-24 / 16. szám

TEOTtDEta AlgVaRHIRIjAB 1938 ^NOVEMBER 24, CSÜTÖRTÖK Imrédy Béla miniszterelnök beszéde Imrédy Béla miniszterelnök beszéde ele­jén a parlamenti gyakorlatnak megfele­lően kérte a bejegyzett interpellációk hi­vatalból való törléséit és visszavonta a korábban beterjesztett törvényjavaslato­kat. Ezután. Indítványt tett a képviselőházba meg­hívandó felvidéki szenátorok, nemzet­gyűlési és tartománygyűlési képvise­lők behívására és az indítványnak a legközelebbi ülés napirendjére való kitűzésére. , (Élénk éljenzés és taps a Ház minden ol­dalár ölj. Ezután válaszolt a napirend előtti fel- szólajásokra. Úgy látja, hogy a reformok tekintetében olyan közvélemény alakult hi, amely kis eltéréssel ugyanazt akarja. Eckhardt Tibor: így van! Imrédy Béla miniszterelnök: Sok tár­gyi nehézség talán nincsen. Egy hang balfelől: Csak személyi! Imrédy Béla miniszterelnök: A személyi nehézségek áthidalása tekintetében jóaka­rattal meg lehetne találni a kibontakozás útját. Az én személyem soha semmiféle nemzeti érdek érvényesülésének az útjá­ban egy pillanatig sem állhat, fHelyeslés.) Amikor feladatomra vállalkoztam, úgy éreztem, hogy a nemzet szolgálatába kell állítanom azokat a tehetségeket, amelyeket az Úristen nekem adott, s feladatomra azért vállalkoztam, mert a legelső magyar ember hívásának tettem eleget. (filénk helyeslés és taps.) Ha bármely pillanatban, bármely oknál fogva_ erről a helyről távoznom kell, zokszó nélkül fo­gom megtenni, mert tisztában vagyok vele, hogy ahhoz, hogy az ember egy nem­zetet vezessen, nemcsak jószándék, elgon­dolás, tehetség és energia kell, hanem bizalom is. (Helyeslés.) Ha ez a bizalom hiányzik, erőltetni nem fogom. Ezután Eckhurdtnak arra a vádjára válaszolt, min'ha 6 vezérkedni akarna. Ilyen szerepet Magyarországon, az alkot­mányos tradiciótól fű ött országban be­tölteni nem lehet. Ezzel a feltevéssel szemben fel kell emelnem tiltakozó szava­mat, mert én szogálni akarok és nem ve­zérkedni. (Viharos éljenzés és taps.) Elmondta ezután a miniszterelnök, hogy az ui'óbbi időben sok kifogást emeltek el­lene, mintha az alko'mány ellen törne, s a nemzet alkotmányos szabadságait meg akarná semmisíteni. Elismerésssel szólt a parlament pártjainak külpolitikai krízis idején tanúsított fegyelmezett viselkedé­séről. Ezért nekik hálás köszönetét is mondott s megállapította, hogy e nyu­galmi felszín alatt bizonyos fodrozódások voltak észlelhe'ők egyes körökben. Min­den alkotmányos vezetőnek kötelessége a parlamenti körökön kívül állókat is meg­győzni arról, hogy az ország ügyeit lehet előre vinni alko'mányossággal is, de erre szükséges bizonyos koreszméknek Magyar­országban teret engedni. (Zaj a balolda­lon.) Elmondta a miniszterelnök, hogy a feladatok egyre megsokasodtak és hogy a kormányra és a tisztviselőkre óriási munka hárul, amely megköve­telte az időmegtakarítást. Külföldi ál­lamokban lehetővé tették a kormá­nyoknak azt, hogy a kormány kezé­ben lévő vezetésnek nagyobb szerepet biztosítsanak, de mindig a parlament ellenőrzése mellett. Éppen ezért kezdeményezte nemrégiben a parlament 'tárgyalási rend egyszerűsí ését és gyorsítását, de házhatározat alánján, tehát nem a kormány döntése alapján. A páriámén'árizmusnak legnagyobb ér­deke, hogy az életből kiküszöböljék azokat a jelenségeket, amelyek a parlamentáriz- mus tekintélyének megingatására vezet­nek. (Helyeslés és taps.) A parlament irányítja a nemzet politikáját, szabja meg a kereteket, elgondolásokat, amelyeken a kormány politikájának haladnia kell. Eb­ben semmi ellenimondás az alkotmányos, sággal szemben nincsen. Egyébként is a tervezett házszabálymódosítást nem kívánja most szőnyegre hozni, hanem hajlandó az eddigi házszabályok mel­lett dolgozni, főleg azért, hogy a dik­tatúra vádját ezzel is megelőzze. (Helyeslés.) —- Azt hiszem, ho<*v más atmoszférába, — a jelenlegi atmoszféra elrcn ásában sem én vagyok a hibás, — máskép fogják meg­ítélni azokat a szándékokat, amelyek en­gem vezet'ek s amelyek abba az irányba tereltek, hogy a parlamentárizmus bizo­nyos formai kalandjait, melyek ma szük­ségtelenek és a parlamenti munka gátjául szolgálnak, együtj'es erővel és a parlament egyetértésével kiküszöböljük. (Helyeslés.) Ezután Sztranyavszky Sándornak arra a vádjára válaszolt, mintha ő az ország sze­kerét lejtőre vitte volna s hogy a lejtő vé­gén a szekér összetörik s a nemzet érté­kei megsemmisülnek. — Kutatok magamban — mondotta — és azokban az intézkedésekben, amelyeket vele egyetértésben tettünk, de nem tudom felfedezni a felforgató törekvésekkel való cimborálás módjait és eseményeit, amelyek állítólag előfordultak volna. Nyíltan megmondtam hat hónappal ezelőtt és ma is, hogy az országnak szüksége van gyökeres reformokra, (Zaj és taps.), de ugyanakkor szük­sége van rendre és fegyelemre. (Élénk taps.) És ha valaki szembe fog állani a felforgatással, hát én biztosan ott leszek. (Még nagyobb helyeslés és taps.) Az or­szágban a reformokat rendben és fegye­lemben kell megvalósítani és ennek lehető, sége annál inkább is megvan, mert a re­formok szükségessége tekintetében csak kevesen vannak más véleményen. (Helyes, lés a jobb oldalon, zaj a baloldalon.) A kormány hathónapos munkája Imrédy miniszterelnök ezután azoknak válaszolt, akik a reformokat sürgetik, 3 azt hangoztatják, hogy a kormány nem tesz semmit. A, miniszterelnök felsorolta az elmúlt hat hónap eseményeit és az ez idő alatt megtett intézkedéseit. Ilyen volt az Eucharisztikus Kongresszus, Szent István ünnepségek, a német- és olasz- országi utak, melyek következtében egy hónap már kiesik. A győri pro­gram tengelyében a hadsereg fejlesz­tése állott. (Éljen Darányi Kálmán — kiáltották.) Hat hónap után százez­rekre rugó tisztességesen felszerelt hadsereg áJl a nemzet szolgálatában. (Viharos éljenzés.) Emlékeztetett a miniszterelnök arra a krí­zisre. amikor a háború veszélye forgott fenn, s amikor rengeteg munkára volt szükség. A kilépett képviselők és Bztra- nyavszky Sándor tanúi annak, hogy mi­csoda munkával járt a nemzet beállítása és megszervezése eri^e az eshetőségre. Olyan maradandó értéaű munka ez, amely válságos időkbto ismét/ bázisul fog szol­gálni, Zajos hSly&qlés és taps.) Ebben a munkában való részvételükért a miniszter- elnök fcöszönetet mondott Sztranyavszky Sándornak, Bornemisza Gézának és' Mikecz Ödönnek. legelemibb kötelességteljesítés Ariin dragée . Biztos • Olcsó volt, de mégis olyan munka, amely mögött más munka háttérbe szorult. (Helyeslés.) Ebben az időben a tisztviselői kar éjjel­nappal dolgozott és nem lehetett azt kí­vánni, hogy ne aludjanak, hanem a refor­mokon dolgozzanak. (Helyeslés.) Meg­indult ezenkívül a győri program végre­hajtása is s az augusztus végétől novem­ber 2-ig terjedő időben a közvetlenül érde­kelt miniszterekkel, különösen pedig a külügyminiszterrel, sok gonddal, felelős­séggel és sok fizikai idő igénybevételével felelősségteljes munkával voltunk elfog­lalva. (Úgy van. Úgy van.) Eckhardt Tibor: Ezt mindenki elismeri. Imrédy Béla miniszterelnök elmondta ezután, hogy a nyár folyamán sorozatos miniszter- tanácsokon kész'tették elő a reformo­kat, ezenkívül tető alá hozták a szesz­törvényt és a cukorkérdésben is jelen­tős intézkedés történt. (Helyes’és.) Utalt a miniszterelnök az árkormány­biztos munkájára, a zsirdrágítás letö­résére és a sajtóorgánumok területén véghezvitt tisztítómunkára. (Helyeslés, taps.) A reformok végrehaj­tása tehát megindult és a többi reformok is sorra következnek. A felvidéki szellem Imrédy Béla miniszterelnök ezután a kormány programját ismertette. Kijelen­tette, hogy a hat hónappal ezelőtt beje­lentett programjától egyáltalán nem tért H, Hat hónappal ezelőtt kihirdette, hogy a nemzetnek megújulásra van szüksége, a népi egység és a szociális igazság jegyé­ben, (Helyeslés és taps.) A jövőben is ezt kívánja hangoztatni. •— Amikor a Felvidék szelleméről be­széltem — mondotta —, akkor nem Csehszlovákia szelleméről beszéltem, hanem a felvidéki magyarság szelle­méről, (Hosszantartó taps), amely épDen a cseh rezsim nyomása alatt , fejlődött ki és amely olyan népi ös» szeforrást hozott ott létre, amely például szolgálhat nekünk is. (Hosz- szantartó taps.) Nem az ottani hely­zetet állítottam követendő példának, hanem a népi egysé/mek azt a szelle­mét, amelynek képviselője a Felvidék itt ülő' minisztere, akit boldog vagyok, hogy itt üdvözölhetek. (Viharos él- enzés és taps a Ház minden oldalá­ról.) Felkiáltások: Éljen Jaross Andor! Imrédy Béla miniszterelnök ezután rö­viden összefoglalta azokat a programpon­tokat, amelyeke.1 megvalósítandónak tart. Megállapította, hogy egyáltalán nem üt­közik programja azzal, amit Eckhardt Tibor elő'erjeszt eb*. De Eckhardt Tibor hivatkozott Gömbös Gyula szellemére. Gömbös Gyula szellemi örkségét tisztel­jük és meg akarjuk valósítani, külpoliti­kai elloépzelése a Róma-Berlin-tengely valóra vált. Rassay Károly: Ez igaz! Imrédy Béla miniszterelnök: Gömbös Gyula a magyar hadsereg fejlesztését tűzte ki élete egyik legfőbb céljául és hir­dette ugyanazt a be’éő reformpolitikát, népi egybeolvadás szükségességét, amelyre Buflaptis!, Xlllyforgácli-u. 9/b. Tel. 291-342 SQját főzetéiből szállít mindenfajta gyümölcspálinkát. — Likőr-, rum- és bot párlatgyártmányai legkiválóbbak. én és barátaim feltettük politikai egzisz­tenciánkat. (Viharos éljenzés.) Eckhardt Tibor: Mindanben egyetér­tünk. Imrédy Béla miniszterelnök elmondta, hogy a feladatok első sorában a hadsereg továbbfejlesztése áll. (Helyeslés és taps.) Szükség van a militarist- szellemben megedzödött nemzetre. Ezt a célt szolgálja a honvédelmi törvény, amely gondoskodik az ifjú generáció neveléséről (s lövész szer. vezetékről. Az új magyar politikának erős nacio­nalista szellemben kell folynia, de ©z nem fajulhat sovinizmussá. Kisebbsé­geink száma gyarapodott, s ezért úgy kell irányítani kisebbségi politikánkat, hogy az itt élő kisebbség meleg ott­hont találjon és jól érezze magát. (Éljenzés és taps.) A külpolitikában változás népi- f°0 be­következni, Kám/® külügyminiszter nem­régiben beszámolt a magyar külpolitika irányvonaláról. Népszavazást a ruszin kérdésben A ruszin kérdésre mégis néhány szóval Kitért. — Magyarországnak és a magyar kor­mánynak kezdettől fogva az volt az állás­pontja, hogy a négyhatalmi müncheni ta­lálkozáson létrejött határozatok és meg­állapodások a népek önrendelkezési jogá­nak elvén épülnek fel és ez az önrendelke­zési jog megilleti mindazokat a népeket, amelyek Csehszlovák területen éltek, meg­illeti tehát a ruszin népet is. (Helyeslés.) Magyarországnak épp úgy, mint Cseh­szlovákia többi szomszédos államának el­sőrendű érdeke, hogy a Csehszlovákia uj- járendezé3ével lé'rejött helyzet tartós le­gyen, ami csak úgy lehe'séges, ha az az Ott élő népek akaratával egybevág. Ép­pen ezért Magyarország az önrendelkezési jog érvényesítését, tehát a népszavazás lehetővé tételét a ruszin nép számára mindig sürgette. Ezt az álláspontját soha fel nem adta, mert ezt tekintette az egye­dül célravezető és kívánatos megoldásnak. Közismertek azok az események, amelyek napjainkban játszódtak le és játszódnak le a ruszin területem, amelyek önmaguk­ban is igazolják a magyar kormány fent- vázolt álláspontjának helyességét. (He­lyeslés.) — A magyar nemzet osztatlan rokon- szenvve! fordul a ruszin nép felé és mindnyájan őszintén kívánjuk, hogy a ruszin nép találja meg a maga aka­ratának megfelelő legjobb boldogu­lását. Bethlen István gróf: Nem platónikua nyilatkozatokat várnak tőlünk a ruszinok, hanem ennél többet. Imrédy Béla miniszterelnök: A magyar kormány mindent elkövetett és mindent követ, hogy a ruszin nép megtalálja igé. nyelnek és kívánságainak megfelelő elhe­lyezkedését és életformát, de ugyanakkor felelősségének tudatában és a külpolitikai }. 'lyzet összes elemeinek ismeretében nem bocsátkozhatok olyan elhamarkodott ak- i jókba, amelyek tartós eredményekre re­ményt nem nyújtanak. A zsidókérdés és a földprobléma Áttért ezután a miniszterelnök egyéb belpolitikai kérdésekre. A zsidókérdéssel kapcsolatban hangoztatta, hogy további olyan megoldásra vart szükség, mely Ma. gyarországnak lelki megbékélését szolgálja és ezt a kérdést lehetőleg teljes mértékben leveszi a napirendről. (Helyes'és.) A prog. ram most van kidolgozás alatt és ezért részletesen erről nem nyilatkozhatni. A földkérdéssel kapcsolatban kijelen­tette a miniszterelnök, hogy olyan megol­dásba van szükség, hogy a föld azolmaJc kezm legyen, akik azt hivatottak megmű­velni, jól tudják megművelni, hogy a> nem. zet egyetemének « legnagyobb hasznot hajtsa. (Zajos ellentmondások a balolda­lon.) A kérdéssel gyorsabb tempóban kell foglalkozni, főleg a tulajdonjuttatás üte­mét kell meg gyorsítani, hogy a kisbérietek rendszerével minél több önálló egziszten­ciát- teremtsenek. Már Kaposvárott leszö­gezte, hogy bizonyos birtoknagyságon fe„ lüli birtokoknál — egyéni birtoknál ötszáz hold, kötött birtoknál háromszáz hold — a birtoknak egyhányada kisbérietek cél­jaira igénybevehe ő és nem igénybeveendő. Úgy kell megvalósítani ezt a reformot, hogy a termelés éráikéi a lehető legkeve­sebbet szenvedjenek, a bizonytalanságot ki kell küszöbölni és arra kell törekedni, hogy tiszta helyzet álljon elő a részletes végrehajtásnál. — A birtok igénybevételének sorrend­jét úgy kell kialakítani, hogy először azo­kat vegyék igénybe, amelyeknek gazdái távol élnek az országtól, továbbá azokat, amelyek nem a régi magyar történelmi földbirtokososztály és a föld népének kezén vannak (Helyeslés), tehát a részvénytár­saság kezén, a bank kezén lévőket és azo­kat, (melyek az új szerzők bizonyos ré. tegének kezén vannak. A kötött birtokok­nak előbb kell sorra kerülni, mint az egyéni kézen lévőknek. És itt « történelmi szempont okai is figyelembe heü venni. A történelmi középosztály megóvása nemzeti érdek. (Zaj és taps.) Elsősorban a nagyobb birtokok igény- bevételére kell sorrakerülnie, csak az­után a ldsbirtokokra, mert a mamut- birtokok kora lejárt. (Helyeslés és taps.) Éppen ezért annak a hányadnak a megál­lapításánál, amely az egyes birtokokból kisbérietek céljaira igény bevehető, egy bi­zonyos progresszió lehetséges. (Helyeslés.) — Fontos szempont a termelés szem­pontja, tehát elsősorban a. rosszul kezelt birtokokat kell igénybevenni. A szellemi és fizikai munkanélküliség leküzdésének szolgálatába akarja állítani a gazdasági és pénzügyi politikát, de úgy, hogy a ter­melés alapját képező egészséges pénz létét meg ne ingassuk. (Helyeslés.) Hozzátette, hogy idetartozik még a gazdasági neve­lés is. Szociálpolitikai feladatok A miniszterelnök ezután felsorolta azo­kat a szociálpolitikai feladatokat, amelye­ket megvalósítani kíván. Ilyen a családvé­delem, a családi munkabér bevezetése, a tisztviselőkérdés, az egyke elleni küzdelem, a népegészségügy, a néptáplálkozás, ame­lyek igen nagy felkészültséget és pénz­ügyi megterhelést jelentenek, gaükséges az adókérdések rendezése a kisember ter­heinek fimielembevéteiével. Jövedelem- és— vagyonadójog kimunkálása^lovábbá a ház­helyek juttatása, falust lakások építése, Szólott ml szerűségéről --------------1 a fés r töj^oncentrációj§jjT)l{^2g-' dfgállapította, hogy) íqaz- ________ ¥ r : ww ■ ~7, Budapest, pensío Iv|Kri=tóMér 2. belváros szívtbön Olcsó családi otthon

Next

/
Thumbnails
Contents