Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-23 / 15. szám

1988 NOVEMBER 23, SZERDA teisVIDe'ki J^ü^M&HIRLAß L 11 A Felvidék gabonaforgalmának sza bál y ozása Budapest, november 22. Honvédeink be­vonulása után az anyaországhoz visszatért Felvidék gazdasági eleiének a megnagyob­bodott haza vérkeringésébe való minél gyorsabb, zökkenőmentes bekapcsolását a magyar királyi kormány egyik fontos fel­adatának tekinti Mindenekelőtt a búza árának méltá­nyos megállapítása történt meg és örömmel jelenthetjük olvasóinknak, hogy a magyar kormány a felvidéki gazdaközönségre való tekintettel, mint az már egyébként is közhírré tétetett, a trianoni Magyarország területén ér­vényben volt q-ként P 19.25-ben meg­állapított minimális árat a Felvidék vasúti állomásain legalább P 20.25- ben szabta meg, amely 5r 15 tonnás 80 feg fajsúlyú, egyéb­ként szokványszerű rakományokra, vasúti kocsikba rakva értendő, míg folyami állo­másokon az ár, uszályba rakva, P 20.75. A Futura a Magyar Szövetkezeti Köz­pontok Áruforgalmi Részvénytársasága, mint a nagy magyar mezőgazdasági szö­vetkezeti központok alapítása, az intézet altruista, gazdaérdekvédő jellegének meg­felelően, miként az anyaországban, úgy a Felvidéken is a legrövidebb időn belül — hír szerint még e hét folyamán — gondoskodni fog arról, hogy a termei lök ezt az árat tényleg meg is kapják. Megfeszített munkával látott hozzá, hogy bevásárló szervezetét a Felvidéken ugyan­olyan alapossággal és gondosan építse fel, mindt az anyaországban; rövid napok kér­dése, hogy kirendeltségei és bizományosai a Felvidék minden számottevő városában és községében a gazdaközönség rendelke­zésére álljon. A Futura természetesen gondoskodni fog megfelelő tárolási lehetőségekről, valamint arról Is, hogy bevásárlói rendszeresen megjelenjenek a felvidéki városok és községek olyan piacain is, amelyeken sem kirendeltsége, sem bi­zományosa székhellyel egyelőre nem bír. A búzán kívül a Futura természetesen minden egyéb gabonanemű (rozs, tengeri, árpa, zab stb.) mag és hüvelyesek, vala­mint az anyaországban; rövid napok kér- zik. Bizonyára érdekli a Felvidék gazda­közönségét, hogy a Csonkamagyarországon érvényben lévő gyapjurendelet alapján a Gyapjubecslő Bizottság kéthetenként meg­állapítja a gyapjú átvételi árakat, melyek mellett a Futura a neki felajánlott Összes gyapjút átveszi és kifizeti A kormány ezt a gyapjuéirtékesítési rend­szert az anyaországhoz visszacsatolt Fel­vidék területére is kiterjeszti, úgy, hogy az ottani gyapjutulajdonosoknak mód- módjukban álljon gyapjukészletüket teljes világpiaci áron értékesíteni Á Csallóköz és a Mátyusföld villanyellátásának megoldása Komárom, november 22. A Felvidék Visszacsatolásával felmerült problémák között egyik igen fontos kérdés a villany­áramszolgáltatás. A villanyáramhálózatokj központjai közül több maradt Szlová­kiában s kevesebb került át Magyaror­szághoz. A Nyugatszlovenstzkói Viüamosmfi Rt. pozsonyi s nagyszombati telepe, a Kö- zépszlovenszkói Vülamosmfí Rt. besz­tercebányai telepe több melléktelep­pel Szlovákiáé, míg a Dél szlovén szikói Villamosmű Rt. komáromi központja Magyarországé lett. JA. villanyár átúszol gált atásb an eddig azon­ban nagyobb zavarok nem mutatkoztak s hogy ez így történt, az arainak köszönhető, hogy helyenkint a főközpontok áramszolgáltatási fel­adatát a kisebb mellékáramrejlesztők j vették át. A komaromi főáramfeji esztő-telep közös Vezetés alá került a nyugatszlovákiai vil-> lamos erőműveknek Magyarországhoz ju­tott részével. A nyugatszlovákiai csoport­ból a szenei s a dunaszerdaholyi „villa­mossági felügyelőség” került Magyar- országhoz. A volt Délszlovenszkói Rt. kétfelé oszlott: a komáromi erőtelep a ma­gyarországi községek s gyártelepek számára ad áramot, Tsyitra pedig Szlo­vákia számára önállósult a régi veze­tőséggel s a Komáromból elköltözött cseh és szlovák nemzetiségű műszaki gárdával. Privigye, N agy tap ol esány, Handlova a Nyitra vádakét azonban egyelőre még a komáromi telep látja el árammal, a vi­szonosság elve alapján pedig a nyugat­csallóközi községeket a nagyszombati áramfejlesztő telep látja el. A gazdasági jellegű tárgyalások befejezése után való- színüleg egy kézbe egyesítik a Magyar- országra került dunavág-nyitramenti áram- fejlesztő telepeket • a volt délszlovenszkói és nyugatszlo- yenszkói különállás ebből a szempont­ból is megszűnik. A villanygyárak hatáskörébe két gázgyár is tartozik, a komáromi s érsekújvári. Mindkét gázgyár üzletvezetése reális ala­pokon nyugszik, szénellátásuk úgy a gáz­gyáraknak, mint a villanyfejlesztő tele­peknek biztosítva vara. Az üzemeket fiatal magyar m|émöfc6k vezetik, akik eddig a cseh vezetés szupremádája miatt nem jut­hattak szóhoz. Érdemes megemlíteni a komáromi vízmű helyzetét. Tudvalevőleg a komáromi vízművek a csehszlovákiai Duna-oldalra kerültek 1919-ben s Komá­rom magyarországi fele, az úgynevezett Magyar-Komárom a „csehszlovákiai” Ko­máromból kapta a vízvezetéki vizet. Ez kezdetben bizonyos vitákra adott alkal­mat. Később nemzetközi úton megállapo­dást kötött egymással a két város s a „nemzetközi” vízszolgáltatás a „csehszlo­vákiai” Komárom számára szép jövedel­met biztosított A vízszolgáltatásban csak az utóbbi két esztendőben merültek fel ko­moly zavarok. A zavarok oka egyrészt az volt, hogy a két város lakossága igen megnöve­kedőt s a húszezer lakosra tervezett vízmű nem tudott ellátni harminckét­ezer embert. A másik ok pedig az volt, hogy a vízműveknek nem engedték meg új kút fúrását a cseh katonai ha­tóságok az Erzsébet-szigeteu épített katonai erődművek miatt. Remélhető, hogy a két Komárom egyesíté­sével a vízművek sorsa is jobbrafordul s közös erővel lehet megoldani a vízszolgál­tatás kérdését. (—) Közel 800 millió értéket képvisel Magyarország kézműipari termelése. Az Ígéretesen fejlődő magyar gyáripar mö­gött nem marad el a kézműipar sem. A gyáripari termelés értékét az 1938. évi 1764 millió pengőről 1937-ig 2,896.000 pengőre fokozta, a kisipar pedig, amely­nek termelési értéke 1933-ban 410 millió pengő volt, 1937-ig 781 millió pengőre emelkedett. Az egész ipari termelésnek tehát egyötöd értékét & kisipari termelés tiMit. Alkoholtartalommal, irtj^T szeszárogyár rt. forgachK, 9/B. meríl kitüi (—) Még mindig dühöng a száj- és kö­römfájás a Vág völgyében. Tudósítónk jelenti: A Vág völgyében az utóbbi hóna­pokban már a legtöbb helyen megszűnt a száj- és körömfájás és fertőzött állat csak elvétve fordult elő. A vész most újra felütötte fejét s kezd nagyobb méreteket ölteni. A betegség leküzdésére és tovább­terjedésének megakadályozására a ható­ságok megtették a szükséges óvintézke­déseket. (—) Teljesen lerongyolódva adják át a —81.45, Párizs 8.99—9.09, Prága 11.79—11.93, Szófia 4.11—4.15 csehek a gazdáktól elvitt igavonó állatokat. Tudósítónk jelenti: A visszacsatolt Fel­vidék gazdái felbecsülhetetlen károkat szenvedtek azáltal, hogy a csehek a moz­gósításkor elvitt igavonó állatokat mind­máig nem szolgáltatták vissza. A vissza­szállítás még csak most kezdődött meg, de a gazdáknak nincs örömük benne. A cseh hadsereg ugyanis az állatokat nem gondozta és nem takarmányolta kellőkép­pen és így a legtöbb gazda csontra és bőrre lesoványodva kapja vissza a cse­hiektől elvitt állatainak egy részét. Ráadá­sul a kisszámban visszaszolgáltatott álla­tok tekintélyes hányada beteg. (—) Rövidesen elkészül az új vasúti teheráru díjszabás. A Szófiában megtar­tott vasúti konferencia legfontosabb pontja az új teheráru-díjszabás volt. A konferencia új európai árszabást állapí­tott meg 1939 május 15-i hatállyal. A ha­tározatot rövidesen megkapják az európai államok. Az új árszabás 1939 május 15-én lép érvénybe, ha azt az érdekelt kormá­nyok jóváhagyják. Budapesti gabonatőzsde: csendes A gabonapiacon a búza irányzata lanyha volt, a búza 10 fillérrel olcsóbban cserélt gazdát. A határidőspiacon nagyjából a hétfői árfolyamok tartották magukat. Hivatalos záróár folyamok és kötések: Búza: tiszavidéki 77 kg-os 20.35—20.45, 78 kg-os 20.55—20:65, 79 kg-os 20.75—20.85, 80 kg-os 20.85—20.95, felsőtiszai, dunatiszaközi, dunán­túli 77 kg-os 20.30—20.40, 78 kg-os 20.50— 20.60, 79 kg-os 20.70—20.80, 80 kg-os 20.80— 20.90, fejérmegyei 77 kg-os 20.40—20.50, 78 kg-os 20.60—20.70, 79 kg-os 20.80—20.90, 80 kg-os 20.90—21. Rozs: pestvidéki 14.75—14.85, más származású 14.80—14.90. Takarnlány­árpa: elsőrendű 18.30—18.50, középimnőségű 18—18.20. Sörárpa: kiváló 21—21.50, príma 20—20.75, sörárpa 19.50—20. Zab: elsőrendű 19.50—19.60, középminőségű 19.40—19.50. őr­lemények: korpa 12.80—13» 8-as liszt lövő­ié. Zab: 100 mm. 19.40, 150 mm. minta Sze­rint 19.55 budapesti paritásban. Árpa: 400 mm. 20.60, 150 mm. 20.25, 150 mim. 20,50 budapesti paritásban. Tengeri: 150 mm. Szol­nokon át, dec. 13.25, 150 rata, hajdúi 13.00, 150 mm dec. 18.15, 450 mm. szárított 16.10, ■150 mim.' szárított 16.10 budapesti paritásban. Lucerna: 4 mm .220.— Nyíregyháza, 9 mm. 210.— budapesti paritásban. Magpiac '(—y Javultak a magyar pal»cküveg­export kilátásai. A magyarországi palack­üveggyárak a múltban nem voltak képesek kapacitásukat kihasználni, mert a kül­földi piacokon rendkívül éles versenytárs­ként jelentkeztek a csehszlovák-iai gyárak. A magyar palacküvegexport a nyomott külföldi árak miatt körülbelül mindössze 20 ezer mázsát tett ki. Az áru Olasz­országba, Ausztriába és Albániába került. A szudétanémet vidéknek Németország­hoz való csatolása következtében palack- üvegexportunk kilátásai lényegesen javul­tak. A cseh palacküveggyárak nagyrésze ugyanis Németországhoz került s ez üze­mek Németország belső szükségletére fog­nak dolgozni, míg a cseheknek megmaradt üzemek a belföldi szükségletet sem képe­sek fedezni, így a magyar palacküveg­ipar legveszedelmesebb versenytársa el­esik s az exportlehetőségek e téren jelen­tősen javultak. Magvak és hüvelyesek köles fehér 18—22, vörös 17.50—18.25, egyéb 16.75—17.25, ká­posztarepce 23.50—24, tökrnag nagyszemű 28 —30, kisszemü 25.50—26.50, kék mák 138— 143, borsó Viktória sterilizált 18—19.50, zöld (expressz) sterilizált 18—19.50, lencse nagy­számú sterilizált 36—43, középszemű sterilizál; 24—80, kisszámú sterilizált 22—24, fehér bósszúbab 35—36, fehér szokványbab dunai 27—27.50, dunántúli 26.75—27.25, felsőma- gyarőrszági 26.50—26.75, gömbölyű fürjbab 28 —29, hosszú fürjbab 27—28, bamabab 27_— 27.60, lucemamag nyers arankás 215-—255, fehérbárcás (20 q-nál több) 305—310, lóhere* nKag nyers arankád 100—llö, fehérbárcás (20 q-nál több) 145—150, bükköny tavaszi 16.50— 17.50, szöszé« 38—30, csdllagfürt fehér lapo« 11.50—11.80, szárított répaszelet 8.50—10. Állatpiac A keddi ferencvárosi sertésvásáron az irányzat nagyon lanyha volt. A hétfőről el­adatlanul visszamaradt 90 sértésből ínindösz- sze 16 kelt el. A húsvásár vontatott. A hús ára 140—140, szalonnás fél 126—132, sza­lámik us 142 fillér, A borjuvásárra felhajtottak 54 borjút. Élénk irányzat mellett az ára 200—203 fillér. Vágott borjúból 381 volt a készlet. Az ár Tőzsdék 140—160 fillér. Az irányzat élénk. A húsvá­sáron vágott marhából 195 volt a készlet. Az irányzat lanyha, Budapesti értéktőzsde: egyenetlen Nagyobb forgalom mellett egyenetlen ár­folyamok alakultak ki a keddi értéktőzsdén, ahol a néhány kötés jelentősen befolyásolja úgy fel, mint lefelé az árakat. Amely rész­vényből tehát kínálat jelentkezett; ott alacso­nyabb, ahol pedig verők voltak, ott némi ár­emelkedéssel zárultak a papírok. Végeredmé­nyében többek között a Magyar Cukor 1.75 pengővel drágult, a Bauxit 6, Kőszén 3, szá­mos részvény pedig 1 pengővel olcsóbbodott. Záróárfolyamok: Nemzeti B. 168.—, Bauxit 205.5, Borsodi ez. 10.—, Kohó 22.6, Kőszén 299.—, Salgó 30.8, Urikányi 33.25, Fegyver 43.5, Ganz 19.3, Láng 36.—, Rima 86.4, Na- sici 59.5, Tröszt 55.6, Délcukor 69.5, M. cukor 81.75, Georgia 17.5, Pamutipar 29.5, Gumi 64, Vasúti forgalmi 17.7, Telefon 9.3. A Magyar Nemzeti Bank árfolyamai Valuták: Angol font 16.05—16.25, belga 57.45—58.55, cseh kor. 7.50—10, dán kor. 71.55—72.35, dinár 6.50—7.70, ÜSA dollár 342.50—346.50, francia frank 8.95—9.15, hol- lemdi forint 186.65—188.65, lengyel zloty 60— 61.40, ki 2.40—3.45, leva 3—3.60, Kra 500 és 1000 lírás bankjegyek kivételével 16.90—17.90, norvég kor. 80.75—81.65, svájci frank 77.20— 78.10, svéd kor. 82.80—83.70, kanadai dollár 332—337. Külföldi kifizetések: Amszterdam 187.05— 188.65, Athén 3.025—3.055, Belgrád 7.82— 7.88, Berlin 135.70—136.70, Brüsszel 58.13— 58.57, Bukarest 3.41—3.44, Kópénhága 71.75 —72.35, London 16.065—16.215, Milánó 17.66 —J.7.8864, Nerwyohk 343^0—646^0, Odó 80.75 A budapesti vásárcsarnok kiskereskedelmi árai A forgalom a piacokon és a vásárcsarno­kokban lanyha vélt. A vásárcsarnokok és nyílt piacok kicsinybeni árai: Marhahús: Ros­télyos, felsál kg-ként 170—260, leveshúsok (tarja, csontos oldalas, szegye) kg-ként 128 —200. Borjúhús: Comb (szeletelve) kg-ként 280—32, borjuvesés kg-ként 180—240. Juh­hús: Hátulja kg-ként 140—180, eleje kg-ként 100—160. Sertéshús: Karaj (hosszú, rövid) kg-ként 190—240, tarja, comb, lapocka kg-ként 170—210, oldalas kg-ként 166—176, szalonna, zsírnak való 150—164, háj kg-ként 160—176, zsír kg-ként 164—170. Élő baromfi: lyuk darabja 250—350, csirke darabja 100— 250. Tisztított baromfi: Tyuk kg-ként 130— 180, csirke kg-ként 160—280, lúd és kacsa, hizott kg-ként 180—160. Tojás: Tea 10 drb-ig drb.-ja 11—13, tea 11 drb.-tól kg-ként 200—■ 220, főző és apró 10 drb.-ig drb.-ja 9—11, főző és apró 11 drb.-tól kg-ként 185—200. Halak: Ponty, élő nagyság szerint kg.-ként 120—180, ponty, jegelt és nem élő kg-ként 100—140. Szárazfőzelék: Lene» kg.-ként 56— 06, borsó kg-ként 40—56, bab, fehér, apró- szemű kg-kéftt 36—52. Zöldségfélék: Burgo­nya, Gülbaba kg-ként 10—12, burgonya, nyári rózsa kg-ként 11—13, burgonya, őszi rózsa kg-ként 10—11, burgonya Ella kg-ként 8—10, vöröshagyma, makói kg-ként 14—16, fok­hagyma kg-ként 24—40, fejeskáposzta, hazai kg-ként 6—10, kelkáposzta kg-ként 6—14, savanyukáposzta kg-ként 24—32, petrezse­lyem és sárgarépa vegyesen, kg-ként 16—24, kalarábé kg-ként 12—20, paraj kg-ként 16—■ 24, tök, főző kg-ként 8—14, karfiol, tisztított kg-ként 8—16, zöldborsó kg-ként 36—60, sütőtök kg-ként 10—14. Gyümölcs: Alma, ne­mes faj kg-ként 68—140, alma, közönséges,, válogatott kg-ként 50—76, körte, nemes faj kg-ként 80—160, szőlő kg-ként 50—160, gesz­tenye kg-ként 56—100.

Next

/
Thumbnails
Contents