Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-23 / 15. szám

8 tebwdEö RHIRIÄB 1938 NOVEMBü^R 28, SZERDA A pozsonyi Toldy-Körben összpontosul a Szlovákiában maradt magyarság kultúrélete Nyilvánosságra került a magyar bizottság emlékirata Pozsony, november 22. A Szlovákiában visszamaradt magyar nemzetrész a bécsi döntést követő szomorú napok csüggedt- “Agéből ma új erővel kél életre és reális érzékkel fog hozzá megkisebbedett létfor­májának átépítéséhez. A pozsonyi Uj Hirek nemrég közölte a bécsi döntőbíró- sági ítélet ötödik pontját, amely a Po­zsonyban élő magyarság egyenjogúságát állapította meg. E döntőbírósági ítéletnek, illetőleg eme részének alapját alkotta a magyar Ikormánydel egációnak memoran­duma, amelyet a döntőbíróság elfogadott és amelynek alapján az 5. pont megszö­vegezést nyert. Magyar király-koronázó város... Az emlékirat leszögezi, hogy ezek a vo­natkozások. amelyekben a magyar nemzet Pozsony városával áll, elkerülhetetlenné teszik Pozsonyt illetően a különleges ren­dezést. Leszögezi, hogy a város lakosságá­ban a magyar elem nagyon tekintélyes arányszámot képvisel (1910-ben 40.6 szár zalékot tett ki) és a németekkel együtt, a túlsúlyban levő többséget alkották. Po­zsony a magyar történelemben rendkívül jelentős szerepet játszott, a magyar állam alapításától kezdve legfontosabb központja volt Felső- Magyarországnak, a 16. századtól kezdve Magyarország fővárosa volt, ahol királyait megkoronázták, három századon át itt székelt a magyar tör­vényhozás és itt őrizték a magyar szent koronát. Itt létesült az Academia Istropolitana, itt jelent, meg a legelső magyar hírlap, itt történt a magyar tudományos akadémia megalapítása. Pozsony volt Magyarorszá­gon a politikai és társadalmi életnek leg­nevezetesebb forrpontja és a magyar kultúra fejlődésében különösen ragyogó helyet foglalt el. Pozsony a jelen pillanat­ban is teli van a magyar múlt emlékeivel, amelyekkel egyaránt találkozunk intéz­ményeiben és műemlékeiben. Egyenjogúságot iskolai téren 1 Az emlékirat követelése szerint minden magyar oktatási nyelvvel biró és jelenleg működő intézet biztosítandó. Magyar nyelvű óvodák állítandók fel oly szám­ban, hogy minden esetben, midőn hatvan óvoda látogatására köteles gyermek szü­lei ezt kívánják, ilyen óvoda létesítendő. A magyar elemi iskolák száma szapo­rítandó. Alapul véve negyven ma­gyarnyelvű gyermeket, akiknek egy- egy iskola, illetve egy osztály létesí­tendő. A magyar elemi iskolák fel­osztásánál biztosítandó ezek paritása a szlováknyelvű iskolákéval. A fémipari és faipari szakiskolában ma­gyar szekció létesítendő. A jövőbeli hely­zetet illetőleg mint a fejlődés általános sza­bálya leszögeztetik, hogy amennyiben a város fejlődéséhez (képest új tanintézetek létesülnek, a magyarok részére ugyan­annyi új tanintézet létesítendő, mint amennyi a magyarságot ama számarány szerint illeti, melyet az összlakosságban képvisel. Pozsony tudományegyetemén két ma­gyar tanszék állítandó fel (a magyar nyelv és irodalom és a magyar tör­ténelem tanszéke), melyekre olyan magyar szakerők nevezendők ld, akik a szükséges tulajdonsággal és alkal­mas minőséggel lámák. Amennyiben a helyi magyar lakosság kö­zött nem akadnak erre alkalmas szemé­lyeik. akkor a kinevezésnek akadályok táy masztása nélkül magyar állampolgáriak közül kell történnie. A magyar tannyelvű iskolákban használt tank önyveknglt men­BeretVás pasztilla teselknek kell lenniök a magyar nemzeti életet sértő minden célzatosságtól. A vallás gyakorlásában, a különböző kultuszintézményekben, a felekezetek belső és külső igazgatásában biztosítandó a magyar nyelvnek minden akadálytól men­tes használata. Az esztergomi római kato­likus érsekség hatásköri helyreállítandó minden vonatkozásban, ami a koronázási templom római katolikus plébániáját il­leti. Magyar színjátszás, magyar műemlékvédelem A magyar (kultúra, az iskolán kívüli ne­velés, valamint a magyar szociális gon­doskodás szükségletei biztosítandók és ki- elégítendők teljes szabadságban, a magyar közművelődési, szociális és emberbaráti egyesületek szabad működése garantá­landó. Meg kell engedni, hogy a pozsonyi Toldy-Kör tevékenysége fejlődhessék. Ez az egyesület a tudományos és irodalmi kérdéseken kívül rendszeresen foglalkoz- hassék az iskolán kívüli népneveléssel, a Pozsonyban létező magyar műemlékek fel­ügyeletével, a magyar színjáték kérdésé­vel, a magyar múzeumok problémáival. A magyar művészeit műemlékeire vo­natkozóan a Toldy Kör fogja gyako­rolni a hivatalos hatáskört. Külön függelékben foglalja össze az em­lékirat a műemlékek felsorolását. A ma­gyar vonatkozású szobrok és emlékek, melyeket helyükről eltávolították, hathavi határidőn belül restaurálva államköltsé­gen helyükre visszaállítandóle. A Toldy- Kör jogosult létesíteni és fenntartani ma­gyar jellegű múzeumot, amely felöleli a tudomány minden ágazatát. A magyar színjáték működése céljá­ból az egyenlő jogok feltételeivel meg­felelő időszakokban a Városi Színház helyiségei a magyar színház rendel­kezésére álljanak. Biztosítani kell, hogy a magyar szociális emberbaráti és sportegyesületek ugyan­azon feltételek között fejleszthessék tevé­kenységüket, mint a hasonló szlovák és német egyletek Egyenlő jogokat a gazdasági életben A Pozsony Városi Takarékpénztár veze­tését illetően az emlékirat arra figyelmez­tet, hogy ez az intézmény a magyar gaz­dasági célok rendelkezésére álljon abban a mértékben, amely megfelel a magyar né­pesség számbeli arányának. Ennek bizto­sítására a nevezett takarékpénztár vezető­ségében magyar tagok választandók be, olyan arányban, amely a magyar lakosság Páris, november 22. Károly román király és Mihály trónörökös tegnap este útrakelt Németország felé. A Petit Párisién jelentése szerint a király vonatát Meaux közelében kisebb baleset érte. Az egyik hálókocsi fűtő­berendezésének fővezetéke megrepedt. A megrongálódott csöveket Etemai állomáson gyorsan kicserélték és a király zavartalanul folytathatta tovább útját. Károly román király kedden délelőtt Pa­risból jövet Freiburyba érkezett. Megérke­zése után azonnal Umkirchbe ment, hogy résztvegyen Hohenzollern herceg vadászatán. Károly román király párisi tárgyalásai számarányának megfelel. A magyar cégek és vállalatok, legyenek akár egyéniek, akár más jellegűek, vagy más jogú személyi­ségűek, tökéletesen egyenlő elbánást kell hogy élvezzenek, mint a szlovák és német vállalatok és pedig úgy létesítésüknél, mint működésük terén. Az állami országos és városi költségvetést illetőleg a Pozsony városi szociális ember­baráti. közművelődési és gazdasági intéz­ményeknek jutó tételekben a magyarok intézményei olyan mértékben részesülje­nek, amely megfelel a magyar lakosság számbeli arányának. Általános elv, hogy a Pozsonyban élő magyar lakosság­nak biztosítandó a nyilvános közélet és magánélet terén mindama jogok hiánytalan élvezete, amelyek megille­tik a Pozsonyban élő németséget. A támadható vitás kérdések problémái­nak rendezésére vegyes bizottság alakul, amelybe a két érdekelt állam három tagot küld ki. Ha az elnök személyében nem tör­ténne megegyezés, felkérik Németalföld külügyminiszterét, hogy az elnök szemé­lyét jelölje ki. nem sok gyakorlati eredményhez vezettek. A francia-román eszmecserék általános ik­retek között mozogtak és francia részről pénzügyi és gazdasági segélynyújtásra vo­natkozóan semminemű határozott ígéretet sem tettek. A sajtó hangoztatja, hogy ezt a kérdést csak a Bukarestbe küldött francia gazdasági bizottság jelentése alapján lehet majd rendezni. A Matin szerint Károly király és a francia államférfiak mindössze csak a gazdasági té­ren mutatkozó új kilátások megvitatására szorítkoztak. A Petit Párisién utal arra, hogy Romániát a középeurópai erők egyensúlyának eltoló­dása, nevezetesen Csehszlovákia megcsonkí­tása és Magyarország megnövekedése nyug­talansággal tölti el. Ami a párisi román és a bukaresti francia követségek nagykövetségi rangra emelését illeti, — folytatja tovább a Petit Parisión —- erre vonatkozólag csak Chamberlain és Ha­lifax lord párisi látogatása után yárható döntés. A francia és angol államférfiak ugyanis kölcsönösen ki akarják kérni egy­más véleményét erről a kérdésről. A lap ér­tesülése szerint egyébként Károly király Pa­risban nemcsak Daladierrál és Bonnetvgl, hanem Gamelin tábornokkal, a hadsereg fő­parancsnokával is megbeszélést folytatott. A Jour úgy értesül, hogy Károly király megbeszélései csak általános keretek között mozogtak. A francia-román kereskedelmi kapcsolatok ügyét is érintették ugyan, de ebben a tárgyban a döntés az Alphand veze­tése alatt Bukarestbe küldött francia szák­bizottságot illeti. A francia sajtó Károly román király lon­doni és párisi látogatásával kapcsolatban ar­ról ír, hogy Károly király az összeomlott kisantantot a francia-román szövetség meg­szilárdításával akarja pótolni. A Petit Jour­nal ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy Fran­ciaország számára politikai és gazdasági té­ren egyaránt kedvező kilátások nyitnak Bu­karestben. A lap reméli, hogy a francia kor­mány felhasználja a kedvező alkalmat és megmenti Franciaország utolsó szárazföldi szövetségét. Az ungvári háziezred ünnepe ■Budapest, november 22. Ungvár felszaba­dulása alkalmából a volt 66. ungvári házi- ezred tisztjei, altisztjei és legénysége vitéz Rátvay Imre tábornok vezetésével hálaadó istentiszteletben jelentek meg a várbeli Ka- pisztrán-templomban, majd lerótták kegye­letük adóját a Hadimúzeumban elhelyezett 66-os emlékmű előtt. Vasárnap délben baj­társi összejövetel volt, melyen vitéz Rátvay Imre tábornok a megjelentek lelkes éljenzése közben megemlékezett a Föméltóságú Kor­mányzó Ür államvezetői bölcseségéről és a Felvidék visszacsatolása körül szerzett her­vadhatatlan érdemeiről. A bajtársi összejöve­telen elhatározták; hogy Ungváron a világ­háborúban elesett hősök emlékének megörö­kítésére emlékművet létesítenek és az ezzel kapcsolatos előkészítő munkálatok elvég­zésére vitéz Rátvay Imre tábornokot kérték fel. Abban is megállapodtak a volt házi­ezred frontharcosai, hogy rövidesen elmennek a felszabadult Ungvárra és evégböl filléres gyorsvonat indítását fogják kérni az illeté­kes hatóságoktól. Jánossy Árpád volt al­ezredes és dr. ROmanecz Arisztid frontharcos százados nagy szeretettel emlékezett meg a volt háziezred frontharcosainak vezetőjéről, vitéz Rátvay tábornokról, akinek lelkes él­tetése közben ért véget az összejövetel. A felvidékiek lapja, a hétköznapokon 12 oldalon, vasárnap 20oldalon é s 8 oldalas mélynyomásos melléklettel, pénteken mellékletként teljes rádióműsorral jel e n i k meg E9ye$ példány ára hétköznapon W fillér, vasárnap 20 fillér. Előfizetési éra havonként 3 pengő Károly román király N émetor szagba n A francia sajtó feltűnő értesülései

Next

/
Thumbnails
Contents