Felvidéki Magyar Hirlap, 1938. november (1. évolyam, 1-21. szám)

1938-11-09 / 3. szám

V «r> wmfla JfaöfoRmraafe Alapítva 1911-ben HAVAS LÁSZLÓ Budapest, IV. kerület, Cjalwii-tér 1, szám y'' Mhfvja felvidéki magyar testvérei figyelmét e |/t ^ t « n,g 6 női konfekció ^ivaftíázára Á lland&uagy raktár: női télikabátok, bundák, szőr mézeit kosztümök selyem-és szővetruhák/és női fehémeműek A szolid Arakért és megbízható minőségért cégem hírneve szavatol Kassa felszabadulásának hajnalán... Hús® esztendőre! ezelőtt éppen eiakbem a napokban Budapesten megjelent a kassai nemzeti tanács háromtagú küldöttsége. Kassa városának magyarsága a legnagyobb kétsé­gek közepette, a láz vergődésében élte végig a forradalmi téboly deliriumos napjait. Már MÓItébem-hosszában rebesgették, hogy az an­tant győzelmi örömének vajúdásából kipat­tanó állam-hormmkulusz Kassára és még ke­letibb végekre is kivetette a szemét. Nem akartunk hinni a hihetetlenben, nem tudtuk felfogni a képtelenséget és ezért a város élére került alkalmi forradalmi szerv elkül­dött« tudakozódó expedícióját, hogy valami biztos értesülést szerezzen. Hodzsa kitanítja a kassaiakat A jóhiszemű kassaiak fölkerestek a kor­mány tényezőit, sorba kopogtattak mindenki­nél, de keserű lett a szájuk ize, mert min­denütt a legnagyobb tájékozatlanság és a kon társág naivságára találták. Végül fölke­rekedtek és bekopogtattak a csehszlovák ál­lam képviselőjénél, Hodzsa Milánnál is: Meg­kérdezték tőle, mi a célja a prágai kormány­nak, meg akarja-e szállani Kassát? Hodzsa elképesztő nyugalommal válaszolt: — Természetes, hogy Kassát megszálljuk. Kossá a szlovák földnek keletre nyíló kapuja. Szükségünk van rá. — De hiszen Kassa lakossága magyar és a város magyar akar maradni. — Elismerem, hogy Kassa lakosságának túlnyomó többsége ebben a pillanatban míg magyar. De majd gondoskodunk róla, hogy néhány éven belül a város szlovák jellegű le­gyen. Ez igazán nem nehéz fealdat. — És a népek önrendelkezési joga? A wil- somi elvek? — vetette közbe bátortalan han­gon az egyik kiküldött. Hodzsa halkan fölnevetett: — Az urak nagy tévedésben vannak. Sen­kit meg nem fognak kérdezni. Mindent dik­tálni fognak. És Kassát nekünk szánták. Ezen nem lehet változtatni. Kassa legszomorúbb újéve És az óesztendő utolsó napján Kassa váro­sába bevonultak a Schőbl ezredes parancsnok­sága alatt álló cseh csapatok elővédjei. Olyan szomorú új esztendő szakadt a városra, ami­nőt ez a hatszáz esztendős viszontagságos sorsú település még egyetlen egyszer sem szenvedett végig. Megkezdődött Kassa ma­gyar és szlovák őslakosságának húsz eszten­dős kálváriája. Ha végiglapozzuk ennek a húsz esztendőnek a történetét, a cseh „de­mokráciának” egész rendszerét, az • önkény­nek, jogfosztásnak minden kiáltó igazságta­lanságát megrajzolhatjuk pusztán ennek a városnak szenvedéseiből. Kövek kiabálnak A város kövei kiabáltak és hangjukat nem lehetett elnémítani. Azt kiabálták, hogyha ■magyarság itt ha.tszáz éve gyökeres, ' hagy ami kultúra itt hat, évszázad alatt teremtő­dött, az legnagyobb részben magyar verejték­ből született. Magyar nemzetiségű és német- . ajkú, de magyarszívű kassai polgárok fej­lesztették szívós munkájukkal városukat „ci- vitas superioris Hungáriáé primairiá”-vá, Felsőmagyarország fővárosává. És a magyar történelem dicsőséges napjaival, meg tragi­kus sors fordulataival ta,padt össze a város minden köve. Ott a Jezsuita-utca sarkán, a lőcsei házban tartotta fényes menyegzőjét Bethlen Gábor fejedelem Brandenburg Ka­talinnál. A másik sarkon a király képének, a kassai főkapitánynak a háza állott a XVII. század derekáig, aztán a jezsuiták kollégiuma került a helyébe, amelyet Kisdy Benedek egri püspök egyetemi rangra emelte a je­zsuitáknak pedig a kegyes Báthory Zsófia épített ékes templomot, a felvidéki barokk­nak egyik legszebb remekét- Ide temették a nagyasszony fiát, L Rákóczi Ferenc feje­delmet. A jezsuitákat a nemes premontrei rend váltotta fel, amely országos hírű isko­lát tartott fönn egy évszázadon át, mígnerp kassai otthonából ki nem kergették a hata­lom új urai. Ám a rend mégis megőrizte a magyarságnak az utolsó őrhelyét, az úr há­zát és Kassa, magyarsága húsz éven át ebben a templomban sírta el legégetőbb könnyeit. És a rabság utolsó napjaiban itt harsant föl elemi erővel az egybegyűltek ajkán a nem­zeti ima, amire durva poroszlók fontottak be és ütötték-verték a védtelen ájtatoskodő- kat... És tovább a ferencesek temploma, amely most szemináriumi templom, ebben imádkozott minden reggel a nagyságos feje­delem, akinek a szembenálló főkapitényi házban volt fejedelmi udvartartása... És Kassa minden régi építményének a koronája, a felséges dóm, amelynek kriptájában a nagyságos fejedelem még haló poraiban w őrködött hűséges népe fölött... A szabadság szobrát ledöntöttek, a vörös- sapkás honvéd és kuruc harcos ércalakját durva tömbbe öntötték, de a dómot, a Mi­hály-kápolnát, a városházát és Kassa többi műemlékét még sem dönthetbéik porba és nem távolíthatták el a sírkertekből sem az összes magyar sírköveket és fejfákait... Lapides clamant... És a kiáltó kövek mind Kassa ősi magyarságát hirdették. A falak között pedig bátran járta útját a magyar szó, hiába írták ki hivatalos szobák ajta­jára: „Csak szlovákul beszéljetek!” A megtizedelt magyarság Irtó hadjáratot indítottak tehát a magyar­ság ellen, hogy az asszírok módszerével tö­röljenek ki egy német egy virágzó városi kultúrából. A város első mesta nostája szé­kének elfoglalásakor gőgösen hangoztatta, hogy Kassán néhány év múlva irmagja sem marad a magyarnak. Egymásután indították összesen 12 basszussal iangóharmonik a pfingc Satzes iMMrgszerekríl ár jegyzéket ingyen küldünk] MOGYORÚSSY hangszergyár / ^BaUpcM. Bikáé*« R. 19» NOVEMBER 9, SZERDA! délnek a -romátokat, régi kaasaá cnaládcfcat raktak fel a fűtötten kocsikba, huszonnégy óra alatt kellett távozniok abból a városból, ahol évtizedeken át becsületesen dolgoztak. Garmadával hozták az új települőket Pil zen­ből, Trebovából, Jindrichuv Hradecből és sok más ilyen roeeznevű helységből. És Kassa utcáin és nyilvános helyem még min­dig a magyar szó uralkodott. A eél azonban ki volt tűzve. Két évaized alatt el kell tűn­tetni a magyarságot, meg kell gyilkolni c magyar szót a hivatalokban, a bíróságokban, el kell tüntetni a magyar Írást a cégfeliratok­ról, egynyelvűvé kell gyúrni a hajthatatlan kurucok ivadékait a bek öltözöttekkel. Amikor Szlovén szikó első teljhatalmú minisztere, Sro bár Vavro a városháza erkélyén díszszemlét tartva átvett* a várost, amely a csehek ölébe hullott, maga íz elismerte, hogy Kas­sának nyolcvanszázalékos magyar többsége van. A cseh népszámlálás minden alávaló- sága kellett hozzá, hogy 1921-ben már csak 21 százalékos magyarságot tüntessenek fel. Megközelítették a húszszázalékos határt, amely alatt nincsen már nyelvi jog, nincsen már magyar kultúráiét, halál vám, a feltá­madás reménysége nélkül. És ezt a halált is rászabadították a „síró városra”. 19SO-ban már csak IS százalékos magyarságot mutat­tak ki és Benes még csupán húsz esztendőt kért nagyhatalmi protekt arait ól, hogy tébo­lyult lázálmát valóra váltsa és legalább pa­piroson armlgamizálja egybe az egységes nemzeti csehszlovák államot. A hűséges első polgár... Oh. milyen örömünk lenne, ha a szabadu­lást hozó magyar honvéd elé egy tömzsi kis ember állana és pattogó hangján mondaná a megváltást hirdető szavakat: — Tábornok úr, átadom Kassa városát! De Blanár Béla, Kassa első polgára nincs már az élők sorában. Évtizedekre, terjedő ál­dásos közéleti működés után, amelyből csak­nem másfél évtized kisebbségi sorsban telt el, éppen azon az éjjelen, amely Kassa megszál­lásának tizennegyedik éves fordulója volt, örök álomra hunyta a szemét. És milyen tra­gikus volt a halála. Súlyos betegen mentő­autóban szállították Budapestről Kassára. Mintha érezte volna a közeledő véget, az ő városában akart meghalni. De bármilyen igye­kezettel vágtatott is a kocsi, Blanár Béla már élve nem térhetett vissza. A város kapá­jában, az újévre virradó fagyos, csillagos éj­szakán elszállott a lelke ... Az ideális kassai polgármesternek típusa volt, háromszázéves kassai patricius-család egyik legkiválóbb alakja, aki mint képviselő, mint polgármester és mint kisebbségi harcos szerzett soha el múló érdemeket.,, A szegények főpapja... Amikor imádságom lélekkel elzarándokol­tunk a nagyságos fejedelem koporsójához, hogy hálatelt szívvel köszönjük meg szelle­mének az őrállást, álljunk meg a dóm fa­lába illesztett márványtábla előtt, amely azt hirdeti a most visszatérőknek, hogy Augus­tinus püspök 1925 óta az égiek között imád­kozott a magyar föltámadásért. Mindenét szétosztotta a szegények között, ahogy azt Krisztus parancsolta, anyagi javait és lel­kének gazdag kincseit. Könnyeket saíMtott fel, hitet öntött a telkekbe, fölemelte az el­esetteket és magyar, szlovák, német hívőit megtanította az evangélium értelmére, amely acélossá tette a lelket a húsz esztendős kál­vária végigjárására... Takács Menyhért jászói prépost a gödöllői rendi temetőben alussza örök álmát, de Kassa felszabadulásánál: napján hálatelt szívvel kell gondolnunk rá, mert Jászó mel­lett Kassa volt az ő második otthona és minden igyekezete arra irányult, hogy váro­sát a fejlődés útján vigye előre. Nagy ter­vének, a kassai egyetemnek megvalósításá­ban meggátolta a nemzet sorsának tragikus fordulata, de most, hogy Kassa újból vissza­tért Szent István koronájához, föl kell élesz­teni ezt a nagy gondolatot, amelyet Takács közbenjárására Klebelsberg Kunó is szíwel- lélekkel magáévá tett... Most már Magyar Kir 08Zt41y4öEs}ÄteKoii r r játs^BaLNe feledte-^r&z" 1WÍ óta fennálló mer-1 szeren®- / Banki lan felvilágosítást és játéktervet kérni. Levélcím iBudapestVI., Andrássy-ui 56. Nem öleli szivére bajtársi szeretettel Kon- rády Lajos bácsi sem a felszabadító honvé­det. De az öröm napjaiban az ifjúságnak éa az ő kedves dalosainak el kell zarándok öl­ni ok a Lajos bácsi sírjához és fel kell csen­dülnie az országos hírű KZD karának aja- kán annak a dalnak, amelyet ő csak titokba* hallgathatott: „Szép vagy, gyönpirű vagy Magyar- ország!”... Szabadom zengjen és szárnyaljon «5 a dal az égnek, amely, íme, ragyogó fényességben borul Kassa fölé... A többi jó kassaiak... De sokról kellene még megemlékeznünk, akiket mind ott szeretnénk látni most, a fel­lobogózott házak erkélyén, az utcákon mámo­rosán ünneplő tömeg soraiban. A mészáros­utcai tipikus patricius-házban nem fogadja már szives parolával Grosschmid Géza ügy­védi kamarai elnök, majd magyar szenátor úr a siirü látogatókat. Deák Ferenc politikai iskolájának bölcsességéből fakadó szavai mér nem mutatnak utat a város polgárainak, da életének példája és tanításának értelme to- vábbhat a szellem erejével. — Polák Gyula ügyvéd, majd a kisebbségi sorsban alpolgár­mester sem közeledik felénk örökké sietős lépteivel, mosolygós, kedves arcával. Kassa mindig hálával fogja említeni a nevét, aki a cseh uralom alatt is olyan gondosan tudta megvédeni a város anyagi érdekeit. —- Vár- nay Ernővel sem üríthetjük már ki a „pocu- lura sinceritatis”-t. Férfikorának delén távolí­tották el tanári katedrájáról, de ő a magyar ember rátermettségével és munkabírásával látta el uj feladatát, hatalmas szervezetté ’ építette a kassai nemzeti pártot és emellett vezette és irányította a kassai sportéletet. A KAC fiataljai együtt említik az ő nevét Gerhard Kálmánéval, akinek minden szív-. dobbanása ezért a harmincötéves magyar sportegyesületért vert. — Bauemebl Gusztáv elegáns, nyúlánk alakját is hiába keressük. 6 a magyar gyáriparos rátermettségét a nyo­masztó cseh versennyel szemben is be tudta bizonyítani. Kedvezményes tarifa tette lehe­tővé Pilzennek, hogy sörét Kassán csaknem abban az árban mérje ki, mint Prágában, Bauemebl Gusztáv azonban meg tudta állani a helyét. És emellett minden magyar kultúr- ügynek, jótékonysági akciónak nemes szívű támogatója volt. — L’huil.ier Pista bácsi nem gondozhatja már gyönyörű kertjét, amelynek szépsége még a debreceni kertgazdaságból is visszavitte őt a Csermely partjára. Szarvassy László nem gyógyítja már a beteg szemeket és értékes, finom egyéniségének hiányát na­gyon érezzük a jövőben. — Hartmann Lajos becsületes magyar munkáját is a gyógyult betegek százai áldják és kultúrintézmények hirdetik. — Makéter István érdekes feje el­tűnt a kassai korzóról, erőteljes hangja hiá­nyozni fog Kassa közéletéből. — A fehér pa­pok rendházába nem költözik vissza a ma­gyar történelem rajongó oktatója, Vass Mik­lós. A természet titkainak jeles vizsgálói, Lacsny Ince és Halmos Viktor, a klasszika filológiának kiváló pedagógusai: Kardos Gyula és Váli Tibor sem taníthatják a jövő magyar diákjait.' De találkozásunk lesz uj arcok ragyogásá­ban a régi Kassa egész szellemével ezen a gyönyörűséges novemberi hajnalhasadáson. A síró város ujjongó várossá változott. Égi Gumiharisnyju^Cípő- betét - Haatfotő - Műláb 17™ a régi minőségien /orvosi műszer- és kötsaérgyár, : egészségügyi szaküzlet BUDAPEST, IV., PETŐFI SAUDOR-IT17 Kér]en díjtalan árjegyzéket! r-fis oda volt ez!... VÉCSEY ZOLTÁN jr jf Műkedvelői színdarabok, -• térkénekí töry^áyek és rendesetek K/O K AI LAJ , köi$vlrer$skedésében Budapest, ' IV., KammBrmayer Károly-utca 3y Minden szakból ár jegy tik ingygí. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents